Barka és Barkaszád

Marsigli gróf, amikor 1699-ben elkészítette a karlócai békében megállapított határvonal felmérését, számtalan fontos topográfiai megfigyelést tett és sok szempontból még mindig az ő térképei képezik napjainkban is a legfontosabb támpontot a középkori objektumok azonosításához. Például a Száva egyik fontos átkelőhelyénél, a mai boszniai Brčko és a horvátországi Gunja között:

Barkaszád m

A Száva jobbparti “Rudera turris” a jelenlegi brčko-i mecset helyén állt középkori barkaszádi vár romja. A balparti “Schantz” felirattal jelölt négyszögletes várhely pedig a Valkó megyei Barka castelluma. Utóbbi valahol a jelenlegi Gunja és Rajevo Selo között keresendő, pontos helye még azonosításra vár.

Természetesen mint mindig, itt is alapvető kérdések merülnek föl: a Barkaszád név világosan magyar eredetű, a Barka patak szávai torkolatára utal. Más kérdés, hogy vajon a Barka név mögött a magyar köznévi ‘berek’ áll-e? Elképzelhető-e, hogy a Szávától délre – az Árpád-kori sói bánság területén – magyar helynév képződött s mikor? Maga a Só (törökül: Tuzla) is magyar helynév!

Barkaszád vára még 1519-ben is magyar végvár volt, csak a mohácsi csata körüli időben került török uralom alá. A balparti Barka castellumának környéke valamivel később, az 1530-as években jutott oszmán kézre. 1688-ban foglalták vissza  a területet a keresztény (Habsburg és európai) seregek, majd 1699-ben vonták meg a Marsigli által végig szemlézett szávai határt – amely napjainkban is változatlanul létezik Horvátország és Bosznia-Hercegovina között.

tamogatas-2016

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s