Doboj vára

Érdekes kérdés, hogy vajon a régi Bosznia várait “magyar” várakként illik-e tárgyalnunk? Részben igen, a helyes válasz. Döntően azonban Bosznia Magyarország egyik déli-délnyugati szomszédja volt. Más kérdés persze, hogy a ma ismert határok csak a karlócai (1699) és a szvistovi (1791) békében alakultak ki és konkrétan semmi közük sincs a középkori állapotokhoz. A második Jugoszlávia (1945-1992) idején is ezek jelentették az azóta érdemben két részre szakadt Bosznia-Hercegovina földrajzi keretét.

Abba a kérdésbe most bele ne menjünk, hogy mi a bosnyák identitás? Hogyan viszonyul mindez a középkori horvát és szerb történelemhez s a bosnyákok, horvátok, szerbek vajon azonos nyelvet beszélnek-e? És ha igen, ekkor mégis hogyan lehetséges, hogy nem azonosak egymással? Vagy a nyelv csak az egyik etnikumformáló tényező?

Egy biztos, Doboj jelenleg a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozik. A Boszna folyó balpartján lévő város és még ma is részben tető alatt álló vára minden korszakban fontos közlekedési csomóponton keletkezett. Itt ömlik a Bosznába balról az Uszora, jobbról pedig a Szprecsa – a környék jelentős folyói. Az Uszorában nem nehéz a szláv eredetű magyar Ozora névre ismernünk!

Doboj vára.jpg

Ozora, keleti szomszédjához Sóhoz hasonlóan 1225-ben szerepel először ránk maradt dokumentumban, III. Honorius pápa egy oklevelében, az itt folyó erőszakos magyar katolikus térítés egyik helyszíneként. Csák Ugrin kalocsai érsek, majd IV. Béla öccse, Kálmán orosz király is keresztes hadjáratokat vezettek erre a boszniai bogumil eretnekek “kiirtására”, néha idézőjel nélkül is.

Persze azt nem tudhatjuk biztosan, hogy Ozora tartomány központjaként vajon állt-e már ekkor is a doboji vár?

Konkrétan csak 1415-ben értesülünk róla, amikor a magyar országnagyok hadserege alatta vívott vesztes csatát a híres bosnyák nagyúrral, Hervojával és a törökökkel (prope castrum Dobay). Nincs konkrét adat arról, hogy ekkor magyar kézen lett volna – de azért alappal gondolható. Garai János (a későbbi boszniai királyné, Dorottya) apja ugyanis 1412-1417 közti adatokban ozorai vajda címet viselt!

A várhegy ma a város házai közül emelkedik ki:

Doboj 25.jpg

 

Először 1463-ban, a független Bosznia elestekor került török uralom alá, de Szapolyai Imre 1464-ben visszafoglalta. Később a szerb despotákat is adó, nevezetes grabarjai Beriszlóké volt (1491). Doboj valamikor 1491 és 1503 között került oszmán kézre. Egészen az 1878-as okkupációig török vár volt – már amennyiben lehetséges egy várnak “etnikai” meghatározást adni (a bosnyák etnikum meghatározása ugyanis nem más, mint az iszlám vallásra áttért délszlávok).

A vár alaprajza:

Doboj

1697-ben, amikor Savoyai Jenő átmenetileg elfoglalta, Marsigli gróf is lerajzolta. Az ő térképén látjuk, hogy a vár alatti város is fallal volt körülvéve:

Doboj Mg.JPG

Néha eszembe jut, hogy bizony nem ártana legalább minimális mértékben tisztában lennünk a velünk együtt élő és szomszéd népek történelmével is! Tartok tőle ugyanis hogy az átlag magyarnak halvány segédfogalma sincs a románok, szlovákok, horvátok, szerbek, de még az osztrákok történelméről sem.

tamogatas-2016

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s