Sümegh és a ládák

Tegnap arról írtam, hogy hat ládában rejtettek el egy kétes hitelességű történet szerint 1944 decemberében nagy értékű nemesfém tárgyakat egy bányában. Ha igaz a történet, akkor ez a kőszárhegyi ólomércbánya lehetett. Írtam, hogy a puding próbája az evés. Tehát azzal lehet ellenőrizni az állítás valóságtartalmát, hogy más forrás avagy a helyszíni tapasztalat megerősíti-e ezt?

Mivel a bánya területének átvizsgálásáról nem tudunk, egyelőre marad a másik – az előzőtől független – forrás.

Nem is akárkitől, hanem magától Sümegh Józseftől, akinek 1976-ban elmondott szavait így idézte fel egyes szám harmadik személyben, a kincs egy részének utólagos fuvarozásában, rejtegetésében is részt vett Katika (Somogyi Lajosné):

“Vett egy fémkeresőt, amivel kutatni kezdte a környéket. Eközben egy helyen beszakadt alatta a talaj, így bukkant egy alagútrendszerre vagy labirintusra, amely olyan széles volt, hogy egy teherautó is elfért volna benne. Az alagútban mélyen benyomódva szekérkerék lenyomata is vezetett. Hajtotta a kíváncsiság, hogy beljebb merészkedjen. A földalatti “folyosó” bejáratát is megtalálta, melynek közvetlen közelében hatalmas utazóládákra akadt. A ládák nagyméretű, súlyos edényeket s rengeteg apróbb tárgyat tartalmaztak. Rákérdeztem, hogy a nála levőket ott találta-e. Igennel válaszolt.”

Az idézet forrása: Tóth Sándor: Seuso-rejtély: Megszólal a koronatanú. (Zsaru Magazin 2004/19. 8-9. oldal)

Nos, ezt korábban elolvasva rögtön hitetlenkedni kezdtem, mondván hogy alagutak nincsenek. Azonban egyrészt ott van a felsősomlyói Havasi Péter 1944-es visszaemlékezése a hat ládáról, másrészt pedig adott a “labirintus” is az ólombánya formájában. Íme:

kőszárhegyi ólombánya

Nem tudom mekkorák lehettek a “hatalmas” utazóládák, de az 1944-ben a Polgárdi és Szabadbattyán környékén a Margit-vonalat építő honvédségnél nyilván voltak olyan nagy méretű ládák is, melyekbe sok minden belefért.

Természetesen nem biztos, hogy ezek a holmik a Seuso-kincs tárgyai voltak, de erősen valószínű! Lehetséges, hogy az egész római kori lakomakészlet 6 ládányi volt? Lehetséges, hogy már 1944-ben előkerült? Lehetséges, hogy Sümegh az 1944 decemberében elrejtett ládákat találta meg?

(Ez esetben sajnos elesik a főként általam képviselt, Magda József vallomásán alapuló pincemarkolásos változat. Pedig amúgy az volna a legkézenfekvőbb és legegyszerűbb megoldás. Vagy mégis az az érvényes és a bányába rejtett ládák, csak mese? Leesik-e az “aranygyűrű” az ujjamról, ha csak második próbálkozásra fejtem meg a 41 éves rejtélyt? Nem hinném…)

A honvédségi láda illusztráció, ennél nagyobbakról lehetett szó:

honvedsegi-lada.jpg

(elemzés holnap!)

Reklámok

Sümegh és a ládák” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Érdekes rejtély, fantasztikus filmbe illő történet lenne, ha valóban igaz. Találtam néhány sort az ominózus bányáról: A Szár-hegy ÉK-i csücskében régóta ismert ólomércesedést 1938-tól 1954-ig művelték le egy aknán keresztül. Az ólomérc ezüsttartalma 100-330g/t volt. A karbonkorú kristályos mészkő tartalmazta az ércet, ami szulfidok és karbonátok formájában jelentkezett. A folyamatos karsztvízbetörések és a készletek kimerülése miatt került bezárásra. Az egykori akna területén ma vízmű üzemel. — Persze lehet, hogy egy korábbi bánya felhagyott vágatrendszeréről van szó.

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s