A Seuso-lelőhely megtalálása

Ma – reményeim szerint – minden eddiginél közelebb kerülünk a Seuso-kincs lelőhelyének megismeréséhez. Végiggondolva ugyanis a lehetőségeket és levonva a Havasi Péter, Lelkes Ferenc és Somogyiné Katalin elbeszéléseiből adódó következtetéseket, megrajzoltam a helyszín elméleti modelljét.

Ez természetesen nem feltétlenül tükrözi a pontos valóságot, de valami hasonlóval számolhatunk! Arra feltétlenül alkalmas, hogy világosan lássuk, milyen további lépések vezethetnek el bennünket a kincs valószínűleg még most is a helyszínen lévő részének megtalálásához és a lelőhely konkrét megismeréséhez.

Seuso lelőhely rek

Az 1944-es bejutási pont az a hely, ahol magyar katonák nem tudjuk pontosan mit csinálva, véletlenül rábukkantak a kincset rejtő föld alatti járatra. Parancsnokuk ládákba rakatta velük a holmit, majd lemondva az elszállításról a járat végének berobbantása mellett döntött, hogy ezáltal helyezzék újra biztonságba a kincset.

Az 1976-os bejutási pont az, ahol Sümegh József véletlenül beesett az általa labirintusként leírt járatrendszerbe (most a rajzon az egyszerűség kedvéért csak sima “alagútként” ábrázolom). A két üstnyi kincset ezen a pajszerrel tágított nyíláson szedték ki Lelkessel. Azért kellett tágítani a lyukon, hogy kiférjen rajta a holmi. A feszítővas munka közben ráesett a Seuso-tálra, íme a sérülése:

Vadasz-tal_4

Hozzáteszem, az ütés a tál másik felé érte, mert az a medalionnal hason volt a rézüstbe helyezve.

Lelkes arra, hogy a nagy méretű utazóládák közelében lehet az 1944-es bejárat, abból jött rá, hogy ott a háború idején berobbantott kövek között, 32 évvel később (1976-ban) talán némi fény is beszűrödhetett. Ezért mondhatta Katalinnak, hogy a ládák az alagút általa fellelt bejáratának közvetlen közelében voltak.

A lelőhely megtalálásához tehát semmi másra nincsen szükség, mint a két bejutási pont egyikének azonosítására. Ha akár az 1944-es, akár az 1976-os bejutási pont megvan, akkor már csak az a kérdés, hogy a ládák tartalmából hátizsákkal vajon mennyi tárgyat hordott ki annak idején Sümegh?

Egy biztos, azt tervezte, hogy a kincs zömét szintén az általa megtalált szűk lyukon keresztül hozzák majd felszínre és Katalin ponyvás platójú kisteherautóján szállítják el, de erre végül nem került sor. Nem tudjuk, annak idején sikerült-e a felszínen is azonosítania az általa belülről látott 1944-es pontot? Mindenesetre az 1944-ben berobbantott járatvég kitisztítása s a ládák azon keresztül való napvilágra hozatala nyilván meghaladta volna a lehetőségeit.

Hogy végül egy egyszerű kérdéssel zárjam mára a bejegyzésemet: vajon miért 6 ládába rakták 1944-ben a tárgyakat? Válasz: mert ötben nem fértek volna el…

Az elemzés folytatása következik…

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s