A Seuso-kincs rejtekhelye

Sokadszor írok a témáról, de ma próbáljunk  a lényegre koncentrálni: hol van a kincs máig eredménytelenül keresett rejtekhelye? Alapos okunk van hinni a 2007-ben elhunyt Katalinnak, aki 2004 őszén megmutatta két ismerősének azt a helyet, ahol 1976-ban Sümegh József bejutott egy föld alatti járatrendszerbe. Ezt valóságos labirintusként jellemezte s ennek egy viszonylag távoli pontján találta meg a kincset. Hogy ez távolság mekkora volt, nem tudjuk! Mindenesetre Sümegh Katalinnak átadott ismerete szerint ez a föld alatti rendszer egy másik ki/be-járata közelében volt. Itt voltak 6 nagyméretű ládában a kincs tárgyai. Alapos okunk van feltételezni, hogy az “utazóládákba” 1944 őszén kerülhettek.

Ugyancsak 2004 szeptemberében készült egy együttműködési megállapodás-tervezet is a minisztériummal. Ebben Katalin tárgyi feltételként vízszintes ásásra alkalmas munkagépet kért volna s azt fogalmazta meg, hogy a kitermelt föld elszállítására nem lesz szükség, mert az helyben vissza is temethető. Ebből arra következtethetünk, hogy ezt az 1944-es ki/be-járatot szerette volna géppel megnyitni.

Hogy miért nem az általa ismert 1976-os bejutási pontot? Ennek többféle magyarázata is lehetséges. Ha – nem tudjuk honnan és hogyan (talán Cserményi Vajkkal 2001 után folytatott kutatásai eredményeképpen?) ismerte mindkét pontot, akkor valóban ésszerűbb volt a hegyoldalban, erdőben lévő 1944-es “alagút-bejáratot” megnyitni, hiszen annak közelében voltak a kincsesládák. Ha az 1976-os ponton mennek be, akkor előbb át kell jutni a labirintuson és ki tudja mekkora távolságot kell megtenni a föld alatt? Tehát egyszerűbb a másik végéről megközelíteni!

Az 1944-es ki/bejutási pontról annyit lehet sejteni, hogy ott a magyar katonák valami földmunkát végezhettek. Fedezéket, óvóhelyet építhettek? Ennek során találhatták meg véletlenül a kincset. Ők rakhatták a Sümegh által látott “hatalmas” utazóládákba a tárgyakat. Valószínű, hogy a legnagyobb méretű (70 cm átmérőjű) darabok már a ládákba sem fértek bele. Ezeket az eredeti rejtés során használt rézüstökben hagyhatták. Aztán a parancsnok mégis jobbnak ítélte a helyszínen hagyni a tárgyakat és újból eltüntetni a földmunkájuk során véletlenül megtalált bejáratot.

Jelenleg egyszerű a feladat: meg kell találni a két bejárat egyikét s akármelyiken keresztül újra elérhető lesz a kincs azon része, melyet 1976-ban Sümegh és Lelkes nem vittek el belőle.

DSCN6200

(a képen a hasonló korú kaiseraugsti kincs részlete látható!)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s