Az elfalazott alagút

A Seuso-ügy sajnos 2007-ben elhunyt koronatanúja, Somogyi Lajosné, Katalin 2005-ben készült kézírásos feljegyzéséből tudjuk, hogy megmutatta hivataloséknak az eredeti lelőhelyet és a Sümegh által kiszemelt másodlagos rejtekhelyet is. Ezekről fotó és videó felvételek is készültek – melyeket elvileg csak az ő személyes engedélyével lehetett volna felhasználni.

A rendőrök Nádorfi Gabriella székesfehérvári régésznő bevonásával – Katalin kihagyásával – nyomoztak tovább a helyszínen, de nem jártak eredménnyel. “Nem figyeltek rám eléggé és ezért nem találták a kincseket” – írja. “Nem ott ahol én szóban jelöltem, hanem egy méterrel arrébb találtak egy alagút bejárót, de be volt falazva. Hogy miért nem törték át a falat, nem tudjuk. Nem csak a régésznőt, hanem őt is a helyszínre kellett volna vinni, hogy kijavítsa a hibát, ha valamit félreérthetően mondott volna – írja.

Görgény akna alagút

(a kép nem a helyszínen készült, csak illusztráció!)

Ha nem lenne a mindenre kiterjedő titkolózás a kincs körül, akkor megtudhatnánk hogy a 2004-2005 táján folytatott régészeti kutatás során valójában mit találtak? Ha helytálló Katalin információja (miért is ne volna az?), akkor vajon milyen okból nem bontották ki az elfalazott járatot?

Csak találgatni tudunk! Talán azért, mert egyértelműen 20. századi volt a falazat? Halkan kérdem: 1944 vajon melyik században volt?

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s