Riszan vagy Risano

A Kotori-öbölben található nagy múltú település Riszan (Рисан), nem magyaros átírásban az ugyanígy kiolvasandó Risan, vagy olaszosan Risano. Utóbbit az indokolja, hogy a szerbek által lakott település 1699-1797 között az ún. Velencei Albánia része volt. Ma az olaszosan Montenegrónak nevezett Crna Gora nevű – 2006 óta újra független – állam (nevének magyar jelentése: ‘fekete hegy’) része.

Volt-e itt “magyar” vár? Legfeljebb közvetett értelemben – már ha egyáltalán beszélhetünk a várak etnikai jellegéről. A középkori Magyar Királyság (Engel Pál megfogalmazásában: Szent István Birodalma) jelentős balkáni ambíciókkal rendelkezett. A Boszniai Királyságot (1377-1463) mindvégig a magyar korona vazallusának tekintették, amit kénytelen-kelletlen általában maguk a boszniai királyok is úgy-ahogy elismertek. A boszniai uralkodók – akik amúgy a “szerbek és Bosznia” királyi címét viselték “alattvalója” volt például a hatalmas Vukcsics István herceg, Hercegovina névadója, megalapítója is.

Mellesleg az ő Katalin nevű leánya volt Tamás István – utolsó előtti – boszniai király (1444-1461) felesége. Tamás István király 1451-ben megtette apósával azt a “szívességet”, hogy Riszan várát Hercegnovival együtt ünnepélyesen a Raguzai Köztársaságnak adományozta. Ennek persze a gyakorlatban semmi jelentősége sem volt. Vukcsics István 1448-ban éppúgy a birtokában volt, mint 1454-ben.

A vár múltja azonban sokkal régibb időkre nyúlik vissza. Már Bíborbanszületett Konstantin császár is említi Ríszena néven a szerb Travunia (Trebinje) földjének egyik váraként 950 táján. Boszniai kézre csak a szerb állam felbomlása idején, a törökökkel szembeni csernomeni vereségük, 1371 után került. A törökök 1482-ben foglalták el a Vukcsicsoktól s egészen az 1684-1699 közti felszabadító háborúig birtokolták. Az oszmán fennhatóság idején, 1664 tavaszán Evlia Cselebi, a híres világutazó is meglátogatta és leírása ma is olvasható róla. Ő Resznának nevezi.

A 18. században azonban már az olasz Risano forma került előtérbe, melyet az osztrák uralom idején (1797-1805, 1814-1918) is folyamatosan használtak. A 20. századi történelem rövid epizódjaként, 1941-1945 között átmenetileg megint Olaszországhoz tartozott. A közös délszláv államé volt 1918-1941, majd 1945-2006 között.

(Egy régészeti kutatás választ ad majd arra a kérdésre is, hogy vajon volt-e a várnak ókori illír, vagy római-bizánci előzménye is?)

Mindezt a színes történelmi képet azért is részleteztem ennyire, hogy így 2017 végén rámutassak, szerintem a nacionalista hülyítés helyett végre közös Európában illene gondolkodnunk nekünk magyaroknak, olaszoknak,  szerbeknek, albánoknak.

Kilátás a várból az öbölre:

Risan

A vár helye Monarchia korabeli térképen:

Risano 3.jpg

Jugoszláv térképen:

Risan tp1.jpg

kék

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s