Paktum kell

Ma – kivételesen – a napi politika lesz a téma! Bár mondhatnám történelminek is a jövő felőli perspektívából nézve. Helyzet van! Persze mikor nem volt? Most azonban fontos útelágazáshoz érkeztünk az ország sorsa szempontjából.

A gyenge másfél hónap múlva sorra kerülő választás évtizedekre szóló hatással befolyásolhatja a magyar történelem alakulását. Tulajdonképpen az Orbán-rendszerről döntünk: igen vagy nem? Tartósan berendezkedhet-e az a szándékai szerint s megszilárdíthatja-e azt a társadalmi berendezkedést, melynek oly fájdalmasan kevesek a haszonélvezői és borzasztóan sokak a kárvallottjai – vagy ismét történelmi korrekcióra nyílik – méghozzá szerencsénkre békés úton – lehetőség?

Nyilvánvaló, hogy a változás kulcsa az, hogy a választókerületek többségében a vasárnapi hódmezővásárhelyihez hasonló eredmény jöjjön létre. Magas részvétel mellett – lehetőleg mindenhol – hasznos szavazatokat adjanak le a rendszerrel elégedetlen választók.

Nem ragoznám, hogy milyen elméleti és gyakorlati akadályai vannak ennek, mert azokat el kell hárítani! Méghozzá okosan, elvek feladása nélkül – úgy hogy minden résztvevő az arcát megőrizve és vállalva a másikétól eltérő elképzeléseit – vehessen részt benne. Ezt hívják latin eredetű szóval paktumnak.

A történelmi léptékkel mérve közelmúltban, 1990-ben már volt hasonlóra példa. Az első többpárti választást követő kormányzást lehetővé tevő – annak idején persze sokat vitatott – Antall-Tölgyessy (MDF-SzDSz) paktum. Most is hasonlóra lesz szükség. Nem érdemes ugyanis más célt kitűzni, mint a rendszer megdöntését és az elkövetett bűnökért való törvényes felelősségre vonás elindítását, az elszámoltatás és a lopott holmi visszaszerzésének megkezdését. Ennél kevesebbért vélhetően csak kevesek mozdulnának meg. Senkit nem érdekel ugyanis, melyik ellenzéki pártnak hány fős frakciója ücsörög a  megmaradt Orbán-rendszer látszat-parlamentjében!

A paktumot a komolyan vehető támogatottságú ellenzéki pártoknak – lehetőleg mindnek – kell megkötni. Tudomásul kell venni, hogy a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban a “demokratikus” vagy “baloldal” (a DK-Szolidaritás és MSzP-Párbeszéd) nélkül nincs győzelem. Ugyanakkor nem lehetséges a Jobbik nélkül a vidéki körzetek jelentős hányadában többséget elérni a Fidesz jelöltjeivel szemben. Mivel a “baloldal” (hogy most a jobbikos szóhasználattal éljek) már koordinált egymással, a paktumot nekik a Jobbikkal kell megkötni.

(Zárójelben mondom, az LMP csatlakozása is kívánatos, de nem nélkülözhetetlen elem a győzelmi esély szempontjából. A további kis pártokra leadott szavazatok sajnos kárba vesznek – de ezek mennyisége várhatóan elhanyagolható lesz.)

Tehát a fő célt, az Orbán-rendszer felszámolását közösen kell meghirdetni, úgy hogy közben a rendszer-megdöntő pártok a listás szavazatok révén egymással is versenyeznek. A 106 egyéni körzetben pedig higgadt választási esély-latolgatás és a matematika alapján meg kell állapodni a győzelemre esélyes jelöltekben.

Ha akár a “demokratikus” oldal (hogy most ne a Jobbik szóhasználatával éljek), akár a Jobbik a másikkal rivalizálva politizál az előttünk álló hetekben, akkor azzal csak az Orbán-rendszert stabilizálja. Relatívan növelheti ugyan a másik rovására a látszat-parlamentben ülő jól fizetett képviselőinek a számát, de gyakorlatilag történelmi bűnt, hazaárulást követ el.

Most van az a helyzet, amikor Churchill 1941-es döntéséhez hasonlóan össze kell fogni a kisebbik rosszal a legrosszabb ellen.

“Ismeretlen” tulajdonú – tisztázandó forrásból épült – kastély Hódmezővásárhely határában:

batida

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s