Sopronnyék ostroma

Ottokar aus der Gaal híres rímes krónikája (a Reimchronik) színes és részletes leírást ad I. Albert osztrák herceg, később római király 1289-es magyarországi hadjáratáról. (Valaki igazán vehetné a fáradságot, hogy ezt az alapvető jelentőségű, verses művet magyarra is lefordítsa – ugyanis jelenleg csak ófelnémet verzióban olvasható.)

A krónikában részletesen leírt várostromok egyike a Soprontól délre található ‘Ekendorf’ – azaz Sopronnyék (jelenleg: Neckenmarkt) elfoglalásáról szóló szakasz. A torony központú várat 4 napig ostromolta az osztrák-német had (nem csak a mai Ausztria területéről jöttek, még a bambergi püspök is részt vett az akcióban!). Az ostromlóknak sikerült felgyújtaniuk a torony zsindelyes tetejét és az oltást is megakadályozták állandóan aktív kőhajító gépeikkel és sűrű nyilazással. Végül a bent lévők kénytelenek voltak megadni magukat. Egy papot, 54 nőt és 30 gyermeket szabadon engedtek, de a fegyveres férfiakat bitófán való megbüntetés céljából szétosztották Ausztria városai között. A kegyetlen szankció hírére a közeli Kabold (Kobersdorf) várának védői is inkább – szabad elvonulást kérve – megadták magukat.

A németek földig rombolták a nyéki várat, melyről aztán később tényleg nem is hallunk többet. Pedig előtte az egyik vezető magyar báróé, Aba nembeli Nyéki Lőrincé volt! Aki nevéből következően nem annyira az uradalomnak nevet adó Lánzséron, hanem itt lakott! Egy adatunk szerint 1289-ben három várát – közte Lánzsért is elfoglalták az osztrákok.

A vár helye 19. századi kataszteri felmérésen és egy modern térképre jelölve:

Felhívnám a figyelmet arra, hogy a telekhatárok még közel 600 évvel a vár lerombolása után is őrizték az íves várárok nyomát! A várhely neve: Hofstatt – azaz udvarhely. Még mindig arra emlékeztet, hogy a 13. században egy főúr lakóhelye volt itt.

A mezőváros (‘markt’) középkori eredetű plébániatemploma is erődítve volt. A vártól kb. 200 m választja el.

Sopronnyék GE

A Google Earth térképemen ugyanilyen pontossággal a Kárpát-medence valamennyi várhelyét, erődített templomát, várkastélyát, őskori sáncvárát és római táborát, őrtornyát, újkori zártsáncait (redout), barlangvárát  stb. rögzítettem. Nyomtatott és digitális atlaszként szívesen kézbe adnám!

Mivel a “magyar állam” semmilyen formában sem támogat – minden másra milliárdokat szórnak a szélbe, kérem aki tud, segítsen a nálam összegyűlt – a szó eredeti értelmében nemzeti, sőt nemzetközi jelentőségű hatalmas ismeretanyag közkinccsé tételében:

maecenatúra

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s