A Jobbik dilemmája

A 2018. évi országgyűlési választás immár a második voksolás lesz az Orbánék által – nagyon is célirányosan – saját javukra, az ún. “centrális erőtér” jegyében meghekkelt választási rendszer keretei között. A lakosság az eddigi  – kivétel nélkül a fidesz kudarcát hozó – komolyabb időközi választásokon (Veszprém, Tapolca, Salgótarján, Ózd, Hódmezővásárhely) már megtanulta, egyfelé kell szavazni a siker érdekében.  Ez természetesen most is működni fog, úgyhogy fel a fejjel barátaim!

(Az is nyilvánvaló, hogy a közvélemény kutatók bármilyen adatát tájékoztató jellegűnek kell tekinteni s a számokat a fidesz esetében lefelé kell kallibrálni egy kb. 0,66-os szorzóval! Tehát a kormánypárt akár mindenütt megverhető!)

A “centrális erőtér” miatt azonban aligha képzelhető el, hogy a Jobbik csak úgy hipp-hopp középre ugrik s hirtelen ő kerül a fidesz szerepébe! Igen, erre a dologra is utaltam a címben.

Tehát amennyiben Vona pártja folytatja a két kapura való egyidejű játékot, akkor egyrészt lehet hogy öngólt rúg, másrészt  sajnos továbbra is uralmon tarthatja a fideszt. Sovány vigasz lenne számukra, hogy ugyan a fideszt nem sikerült megingatniuk, de legalább a “baloldalt” – úgymond “legyőzték”.

Őszintén szólva nem érdekel, hogy a szerintem avítt ideológiát képviselő és ilyen értelemben a fidesznél nem sokkal különb Jobbik, mint párt önállóan milyen eredményt ér el. Még töredékszavazat szaporításra sem vagyok azonban hajlandó a jelöltjükre szavazni, ha nem látom a reálisan kivívható közös ellenzéki győzelemre való törekvést náluk!

Lehet a saját híveket lelkesíteni olyan képtelenségekkel, hogy majd ők egyedül is leváltják a korrupt Orbán-rendszert. Azonban a tények ismeretében ez lehetetlen. Sem Budapesten, sem a legtöbb nagyobb városban nem  rúgnak komolyan labdába – ez nyilvánvaló!

A dilemma tehát Vonáék számára adott: maradnak a két kapura történő egyidejű játéknál s ezzel saját pártérdeküket helyezik a haza érdeke elé, vagy képesek egy olyasfajta nyílt együttműködésre az általuk “baloldalinak” nevezett rendszerellenes demokratikus pártokkal, mint ahogyan Sztálin képes volt Churchillel és Roosevelttel?

A nyílt együttműködés – megjegyzem – azért jobb a fű alatti vagy sumák összejátszásnál, mert legkésőbb az új országgyűlés alakuló ülésén úgyis nyíltan színt kell vallaniuk, Orbánnal vannak, vagy ellene? Márpedig minden más dolog, az e kérdésre adott egyértelmű válaszból következik.

Siker vagy kudarc lesz-e a Jobbik néppártosodása? Ez itt a kérdés, kedves Jobbik!

28058831_1582297078505263_6203887098344755651_n

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s