Vasvörösvár

Németül Rotenturm an der Pinka, latinul “Rubea turris”, azaz ‘vörös torony’ a neve a magyarul 1334 óta adatolt Veresvárnak – hivatalos magyar nevén, Vasvörösvárnak.

Feltételezés szerint, egy vakolatlan téglából épített toronyról kaphatta a nevét – vagy nem! Mint tudjuk, az erdélyi Vöröstorony például vörösre volt festve! Az is érdekes, hogy a német változattal szemben a -vár végződésű forma lett a helység és a vár magyar neve.

Egy osztrák krónika, a Continuatio Vindobonensis, I. Albert herceg, későbbi német király 1289-es magyarországi hadjárata kapcsán, a felsorolás logikájából következően ‘Niclas tuern’  – azaz Miklós tornya – formában említi. Hogy aztán ez a toronynak nevet adó Miklós azonos-e a híres Kőszegi család kilencszeresen is nádorságot viselt tagjával? – nem tudjuk, de nem lehetetlen. Hiszen Albert herceg hadjárata éppen ellenük irányult!

Ezt a feltevést még 1996-ban írt doktorimban fejtettem ki először. Megjegyzem a középkori Moson, Sopron és Vas megyék Árpád-kori várait részletesen bemutató dolgozatom azóta is kiadatlan! (Talán majd ha egyszer a hazánknak olyan felelős minisztériuma lesz Pesten, amilyenre már 170 éve is vártak eleink…)

Még egy szempontból is különleges Vasvörösvár esete. Olyan nagy múltú, uradalom központjaként szerepelt, klasszikus középkori és kora újkori vár, amelyik nyomtalanul eltűnt a szemünk elől. Lebontották a 18. század végén, vagy a 19. század elején, árkait feltöltötték s ma egy utca vezet az egykori vár területén keresztül.

A vár ábrázolása az első katonai felmérésen és a mai térképre általam jelölve:

Komolytalan az a magyar szakirodalomban többször megismételt állítás, miszerint a vár “sáncai” részben még látszanak a későbbi Erdődy-kastély parkjában!

Megjegyzem a “sánc” szót a köznyelvben, sőt még a szakemberek között is össze-vissza, zavaros tartalommal használják. Köznyelvi jelentése általában: ‘árok’. A valódi sánc az olyasmi, mint amit például a Tisza-menti Szabolcs községben láthatunk! A vörösvári “sánc” tehát természetesen az egykori – ma már nem látható – vizesárok volt!

Fennmaradt 1664-ből a vár részletes, magyar nyelvű leltára, melyben a vár körüli “halas árkot” is megemlítik. Talán a részben fennmaradt Erdődy levéltárból egyszer még előkerül valami régi ábrázolás, veduta, építészeti terv erről a várról is. Mert ellentétben monyorókeréki, körmendi – közeli rokon – társaival, egyelőre csak a fent bemutatott vázlatos térképi ábrázolását ismerjük.

kék

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s