Szakály-Ürgevár

Ma kettős szempontból is “nehéz” esetről lesz szó. Egyrészt az Ürgevár elnevezés tréfás névadásnak tűnik – ami persze önmagában nem zár ki semmit. Másrészt terepen és légtérből egyaránt negatív eredménnyel, alaposan vizsgált helyről van szó.

Wosinsky Mór – a jelenlegi szekszárdi múzeum névadója – a 19. század végén alapos terepbejárásokat végzett, aki az eredményeit – akkoriban úttörő módon – már térképen is ábrázolta. Későbbi elkötelezett utódai, Torma István és Miklós Zsuzsa igyekeztek az 1896-ban publikált eredményeket újra ellenőrizni. Érdemben nem találtak sem a Wosinsky által említett középső bronzkorra, sem erődítésre utaló adatot. Az ördög azonban nem alszik!

Mi van akkor, ha nem jó helyen kerestek? Wosinsky ugyanis erdőtelepítésről írt, de a térképen jelzett nagy alapterületű út menti magaslaton a korábbi térképeket végignézve, sohasem volt erdő! A vele nyugatról szomszédos, erődítésre jóval alkalmasabb dombtetőn viszont annál inkább:

Szakály-Ürgevár tp

A halastó feletti erdős domb műholdról:

Szakály-Ürgevár 2007

Mindig hangsúlyozom, a várkutatásból sz őskori objektumokat sem hagyhatjuk ki! Időnként pedig talán nem teljesen haszontalan az egyszer már negatívnak tűnt adatokat sem újra és újra elővenni.

maecenatúra

 

Kiskundorozsma-Ürgevár

Az Alföld várai még ma is kevésbé ismertnek számítanak. Ezért is figyel oda az átlagnál jobban az ember, ha arrafelé egy várra utaló helynévről hall. A második katonai felmérés térképén láthatunk a dorozsmai határban egy Ürgevár nevű szigetet:

Kiskundorozsma-Ürgevár 2

A név alapján felmerül a tréfás névadás lehetősége. Nem nehéz belátni, hogy az ürgét vízzel szokták kiönteni a rejtekhelyéről, az ürgelyukból. A mocsaras területből kiemelkedő sziget azonban minden korszakban természetes védelemmel rendelkezett, így akár menedékhelyként is funkcionálhatott.

A Google Earth egyik felvételén:

Kiskundorozsma-Ürgevaár mh

Azt kell mondjuk tehát, váras szempontból határeset. További vizsgálatot igényel. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy Dorozsma az azonos nevű nemzetség egykori – Árpád-kori – monostorának is a helyszíne.

maecenatúra

Mihályi alsó kastélyhelye

A Sopron megyei Mihályiban található a Dunántúkl egyik legismertebb és legszebb – középkori eredetűnek tartott – koraújkori várkastélya. Koppány Tibor, majd újabban Koppány András és társai által volt több alkalommal is részletesen kutatva s helyreállítva.

Az eredeti birtokos Csák nemzetségbeli Mihályi családtól házasság révén került Mátyás korában a Ládonyiakhoz. Ládonyi István 1470-ben vette feleségül a “fiusított” (az ősi ingatlan vagyon öröklésére alkalmassá tett) Mihályi Ugron Zsófiát. Tőlük a – szokásoknak megfelelően – legkisebb fiuk, Miklós örökölte a régi rezidenciát. 1529-ben Sopron megye közgyűlése bizonyította hogy Ládonyi Miklós alispán a Kis-Rába ismételt kiáradásai által veszélyeztetett lakóhelye helyett a falu északibb részén foglalt magának új rezidencia-helyet.

Az adatra utolsó írásai egyikében hívta fel a figyelmet Koppány Tibor (1928-2016), a régi magyar kastélyok eddigi legjelentősebb, kiváló kutatója.  Közös terepbejárásaink, kastélylátogatásaink során sokat tanultam tőle! Önzetlenül megosztotta velem a Nyugat-Dunántúl kastélyaival kapcsolatos – még publikálatlan – eredményeit is.

Az alsó kastély helye:

Mihályi tp1

Mihályiban is van tehát még további kutatnivaló! Fogalmunk sincs vajon mióta lakhatták ezt a régen eltűnt középkori kastélyt?

maecenatúra

Zalaszentmihály

Az erdős dombokkal, széles vizenyős völgyekkel tagolt zalai táj a török hódítás korában – s nyilván már előtte is – számtalan erődített nemesi lakóhellyel rendelkezett. Ezeket próbálták alkalmasabbá tenni a végvárrendszer kialakításakor, a 16. század második felében.

Natale Angielini dunántúli végvárakat ábrázoló, 1569-70-ben készült vártérképén tűnt fel Felsőrajk és Pölöske között a mai Zalaszentmihály ábrázolása:

Zalaszentmihály 1570.jpg

A Peleskeszentmihálynak is hívott település fő birtokosa 1549-ben bajnai Both György volt, az ő szolgáit írták akkor össze, ami arra utal, hogy itt is lakhatott. 1555 november 10-én viszont Palatics Anna és Ládonyi Demeter esküvőjét tartották az itteni nemesi kúriában (Ládonyi a Sopron megyei Mihályi ma is álló kastélyának építtetőjeként ismert).

A térkép a szomszédos rajki és pölöskei várakhoz hasonló mocsári szigetre utalna. Olyant azonban Szentmihályon nem látok. Ha tippelni kell a szentmihályi kúria lehetséges helyére, akkor az leginkább a kataszteri térképen a plébániatemplomtól délre jelölt, 1859-ben Chernel Ignác birtokában volt kastély előzménye lehetett.

 

Hogy több adatunk nincs róla, arra utalhat hogy ekkora sűrűséggel – majdnem minden faluban – nem volt értelme végvári őrségeket tartani. Kanizsa 1600. évi eleste előtt a környék lényegében még hátországnak számított, utána viszont Rajk felhagyását követően Pölöske lett a szélső magyar végvár a török vilajet-központ Kanizsa felé.

maecenatúra

Mesterháza

A középkorban még Vesterházának hívott település a nagy múltú Mesterházy család származási helye – még ma is élnek a faluban a neves família tagjai közül!

Általában is érdekes kérdés, vajon -háza végződésű településneveink miféle épületekről  kaphatták a nevüket? A Mesterházával szomszédos Chernelházán 1997-ben jórészt sikerült feltárnunk egy 1982-ben lebontott, középkori eredetű kastély helyét, félig-meddig tisztáznunk annak korai – 15. századig visszanyúló periódusait is.

Hasonló középkori kastély meglétével számolhatunk Mesterházán is, a temető régi részén:

Mesterháza tp1.jpg

A Google utcaképén:

Mesterháza-temető 1

A középen látható obeliszk Mesterházy Lajos 1848-as honvéd huszár ezredes síremléke.

A fajdkakast ábrázoló családi címert Zsigmond király 1436-ban adományozta:

Mesterházy 1436

A Mesterházyak Sopron vármegye viszonylag szerény vagyonú családai közé tartoztak, Vesterházi Imre például 1525-ben a vármegye egyik szolgabírája volt.

Érdemes volna a ma is érzékelhető terepi maradványokról felmérést készíteni.

maecenatúra

Himod-Tetves-halom

Minap lettem figyelmes a környék helyneveit tanulmányozva a Tetves-halomra. A Répce és a Köles-ér közti – árvizek idején vízzel borított területből kiemelkedő mesterséges dombot jelez a térkép.

Elvileg szóba jöhetne, mint magányos tumulus (halomsír). Ennek azonban ellentmond a terület fent jelzett adottsága. A Rába és a Répce vízjárta völgyeiben, árterületein viszont a közelben is ismerünk hasonló fekvésű Árpád-kori vagy késő középkori várakat, kastélyokat. Elég talán említenem a közeli Babót-Feketevár vagy Répcelak-Várdomb várait.

Himod a 15. században s később is a győri püspökök birtoka volt. Neve alapján eredetileg egy német lovagé lehetett (Heim). Megjegyzem, Sopron megyében elég sok település neve hasonló eredetű (Dág, Dör, Ebergőc, Gyirót, Tata, Ligvánd, Locsmánd, Kecöl, Vica).

Himod-Tetves-halom

A Google Earth 2010-es felvételén:

Himod-Tetves-halom 2010

A középkori Sopron megye várait is tovább tervezem kutatni. Mint a fenti példából is látható, még egy általam viszonylag jól ismert területen is kerülnek elő újdonságok!

(Megjegyzem, apai dédapám révén magam is egy Naumburgból Sopronba költözött német “lovag”, Carl Litfass – magyarosan Litfass Károly nyomda-alapító leszármazottja vagyok. Elemér nagyapám magyarosította a nevünket Dénesre. Nem csak magam foglalkozom a múlttal, hanem már a dédapám is a Sopronmegyei Régészeti Társulat tagja volt.)

maecenatúra

 

Tennivalóink (4.)

Az idei, sajnos érdemi változást nem hozó országgyűlési választást követően írt sorozatom ma – 15 nappal a voksolás napját követően – fejezem be. Nem mintha bármire is pontot lehetne tenni, de ha már elkezdtem elemezni, akkor valamilyen konklúzióra is illik jutnom.

Nem zárójelben jegyzem meg, hogy az eddigi történelmünkben példátlan méretű lopásokkal, korrupcióval kapcsolatban felmerült eseteket előbb-utóbb tisztázni kell (Kósa-ügy, Szabó Zsolt-Belize, Tiborcz-ügy stb.). Úgyszintén világos magyarázatot kell kapnunk a Nemzeti Választási Iroda informatikai rendszerében a szavazás napján történtekkel kapcsolatban.

Örvendetesen megnőtt a közügyek iránti jó értelemben vett érdeklődés s megfiatalodott a fővárosi demonstrációk közönsége. A magyarországi nagyobb vidéki városok is ébredezni kezdenek. Nagy kár, hogy igencsak sovány a szabad sajtó. A nyomtatott része jelzésszerűen van jelen (Népszava, HVG. ÉS, 168 óra), rádióban szinte nulla (kivétel a fővárosban fogható Klubrádió), televíziós csatornák között a HírTv  jelenleg a fő zászlóvivő.

Az április 21-i kormányellenes tüntetés résztvevői:

2018-04-21

Csak sokadszorra is ne ugyanazokat a hibákat kövessük el! Mire gondolok? A túlzásokra és a káros leegyszerűsítésekre.

Túlzás azt követelni, hogy miután – ki tudja milyen arányban, de relatív többséggel feltétlenül megnyerte a fidesz a választást, akkor dobjuk a lovak közé a gyeplőt s pusztítsuk el viharkárokkal megrongált otthonunk épen maradt részét is. Jutalmazzuk a fideszt s még adjunk neki további kedvezményt azzal, hogy az országgyűlésben még jelképes kontrollal se kelljen számolniuk?

Káros dolog minden meglévő – eddig tevékenykedő – pártot egy kalap alá venni és kollektíven elítélni. Ahogyan azt az általam amúgy nagyra becsült újdonsült politikus, Márki-Zay Péter tette – akaratlanul is átvéve a fideszes demagógiát, miszerint ellenzékváltás történt volna! Ez tévedés. Egyik pártot sem szabad kritika nélkül szemlélni, de közös kalap alá venni, meg pláne káros őket.

Lehetne ugyan méricskélni, hogy a hódmezővásárhelyi modell szerint lehetséges győzelemhez szükséges koordinációban melyik milyen mértékben vett részt. A relatív sorrend csökkenő mértékben: DK, MSzP-Párbeszéd, Együtt, LMP, Jobbik.

De ebből arra a következtetésre jutni, hogy akkor mindet egy csomagban dobjuk ki – hülyeség volna.

Királyi sírhely Vasváron?

Ma ismét egy velem készült régi beszélgetés anyagát teszem közzé a Vas Népe 2001. június 1-i számából:

DJ 2001-06-01 Vas Népe.jpg

Jelenleg egy nagy kettős kereszt áll az egykori társaskáptalani templom helyén, a Szent Mihály-dombon:

szentmihalydomb1

Talán a Vasvárt 1118-ban elpusztító német-cseh támadást követő újjáépítés adhatta az apropót II. István király számára az alapításhoz. Ha így volt, akkor a sírhely az ő számára készült. Utóbb mégsem ide temetkezett, hanem a szintén általa alapított Várad-hegyfoki premontrei kolostor templomába.

(Arról a kérdésről, hogy vajon itt lehetett-e 1118-ig a Vas vármegyének nevet adó vár helye, már több alkalommal írtam. A blog belső keresőjébe elegendő beírni Vasvár nevét a témával kapcsolatos korábbi írásaim megtalálásához.)

maecenatúra

Az avarok sáncai és fővárosuk

Ma egy kis retró! Fénymásolatban van meg a gyűjteményben egy 2001. április 19-én a Vas Népe hasábjain megjelent, velem készült kis beszélgetés:

DJ 2001-04-19 Vas Népe.jpg

A képaláírások sajnos felcserélődtek, amit jeleztem is a bescannelt cikken. De ennek igazából nincs jelentősége! Az avar védősáncokról és a velük nem összekeverendő ‘Hring’-ről,  a kagáni székhelyről (“regia avarorum”) akkor mondottak ma is érvényesek. Azóta természettudományos kormeghatározások révén be is bizonyosodott a Székelyföldön található sáncokról, hogy azok valóban avar koriak! Tehát nem a “magyar” időben (értsük ezalatt az Árpád honfoglalását követő évszázadokat) épültek, hanem korábban!

Gubancosabb a kagáni székhely kérdése! Ugyan logikus volt az akkori ötletem Kiskőrös kapcsán, de ma már nem érvényes! A korai történelem sokak által kevésbé ismert, enciklopédikus tudású és briliáns elméjű, nagyszerű ismerője volt – a sajnos korán elhunyt – Vékony Gábor (1944-2004). Nekem olyan szerencsében volt részem, hogy legközvetlenebb munkatársa lehettem már egyetemistaként s utána is pár évig. Neki volt az a véleménye, hogy a Kiskőrös-Vágóhíd lelőhelyen előkerült, jórészt kifosztott, de nagyon gazdag sírok (lásd a jobboldali képen látható nyakéket) akár a kagáni családéi is lehettek.

Mai tapasztalatommal azonban már nem vélelmeznék összefüggést Kiskőrös neve és a körkörös, gyűrű-szerű értelmű ‘Hring’ között. Kiskőrös neve ugyanis a kőrisfával kapcsolatos! A gazdag sírok pedig önmagukban nem igazolják a kagáni központot.

Megjegyzem, a szintén kiváló, néhai Bóna István (1930-2001) ötlete szerint akár a solti Tétel-hegy is lehetett volna az avar kagánok székhelye – de persze nem volt! Ha másra nem, arra feltétlenül jók voltak az ott eddig folytatott kutatások, hogy erre a negatív eredményre jutottak.

Magam újabban a korábban véltnél jóval komolyabb kontinuitást, települési – sőt állami folyamatosságot vélek látni az ún. Avar Birodalom és az Árpádok későbbi királysága között. Vékony Gábor eredményei nyomán úgy gondolom, hogy az Avar Birodalom a bolgárral egyesülve a 9. században is fennmaradt s annak az Árpád vezette “honfoglalás” – egy közép-ázsiai türk csoport hódítása – révén szétzilált régi szervezetét újította fel a 10. század végén Géza nagyfejedelem és Szent István.

A Dunától keletre eső avar főváros pedig természetesen a pesti belváros helyén feltételezhető!

kék

Rozsály Árpád-kori vára

Nyilván van olyan kolléga, aki szerint ásatás nélkül nem lehet biztosan meghatározni egy-egy vár korát. Azonban ezzel szemben joggal felvethető, hogy az orvosi diagnosztikának sem csak a műtét az egyetlen és kizárólagos lehetősége.

Hogy egy klasszikust, a lassan negyed százada elhunyt Sándorfi Györgyöt (1932-1993) idézzem: “egy emberek által létrehozott építmény egyik legjellemzőbb paramétere a nagysága…” Meg hozzátehetjük, a topográfiai elhelyezkedése, várak esetében a védművek formája, milyensége.

Mindezt a rozsályi Várdomb miatt írtam ma le, melynek műholdas megfigyelése három éve történt:

https://djnaploja.wordpress.com/2015/07/22/rozsaly-vardomb/

Pesti Levente műkedvelő várkutató most teljesítette az akkor megfogalmazott kérésemet. Alaposan körbefotózta és fel is mérte az Alföldön ritkaságszámba menő várat:

panoráma 1

Rozsály-Várdomb.jpg

Nagy-nagy köszönet neki! Örömmel láthatjuk, hogy egy fővel bővült a jó minőségű várfelméréseket elkészíteni tudók csapata!

Mint a felmérésen látjuk, a vár közepén egykor volt épületet valószínűleg alapostól kibányászták. A Gutkeled nemzetségbeli rozsályi Kun család első vára lehetett – még a falutól elkülönülve. Az általam preklasszikus várnak nevezett típus egyik jellegzetes képviselője!

Utóbb egy várkastély (castellum) épült helyette, bent a faluban. A két erődítmény egymáshoz viszonyított helyzete:

Rozsály mh tp

Megjegyzem, az itt látható kép a 2008-ban elkészült nagy Google Earth vártérképem részlete, melyen az általam ismert valamennyi helyszínt teljes pontossággal jelöltem az egész történelmi Magyarország és egykori melléktartományai területén.

Sajnos a magyar állam eddig semmilyen formában sem támogatott – s azon őszintén meg volnék lepve, ha ez a helyzet egyszer megváltozna. Pontosabban egyszer, 1999-ben nyertem egy komolyabb pályázatot az adott megye várainak felmérésére, de azt az akkori múzeumi munkahelyemen sajnos egyéb feladatokra lenyúlták…(de ez már politika – s ma nem az a téma). A felmérések elkészültek, azok ma is itt vannak a polcomon, mert nem voltak hajlandók kifizetni. Én meg ingyen nem hagytam ott őket, az azóta formailag meg is szűnt – megyei hatókörű városi múzeummá átkeresztelt – megyei múzeumigazgatóság számára… Így jár az ember, ha önálló nézetei vannak s hiányzik belőle a szervilizmus!

Ezért nincs más lehetőségem, mint hogy magam próbálom biztosítani a munkám feltételeit és szükségszerűen Maecenasokat, önzetlen támogatókat keresek egy majdan kézbe vehető “váratlasz” kiadásához (is):

kék