Királyi sírhely Vasváron?

Ma ismét egy velem készült régi beszélgetés anyagát teszem közzé a Vas Népe 2001. június 1-i számából:

DJ 2001-06-01 Vas Népe.jpg

Jelenleg egy nagy kettős kereszt áll az egykori társaskáptalani templom helyén, a Szent Mihály-dombon:

szentmihalydomb1

Talán a Vasvárt 1118-ban elpusztító német-cseh támadást követő újjáépítés adhatta az apropót II. István király számára az alapításhoz. Ha így volt, akkor a sírhely az ő számára készült. Utóbb mégsem ide temetkezett, hanem a szintén általa alapított Várad-hegyfoki premontrei kolostor templomába.

(Arról a kérdésről, hogy vajon itt lehetett-e 1118-ig a Vas vármegyének nevet adó vár helye, már több alkalommal írtam. A blog belső keresőjébe elegendő beírni Vasvár nevét a témával kapcsolatos korábbi írásaim megtalálásához.)

maecenatúra

Reklámok

Az avarok sáncai és fővárosuk

Ma egy kis retró! Fénymásolatban van meg a gyűjteményben egy 2001. április 19-én a Vas Népe hasábjain megjelent, velem készült kis beszélgetés:

DJ 2001-04-19 Vas Népe.jpg

A képaláírások sajnos felcserélődtek, amit jeleztem is a bescannelt cikken. De ennek igazából nincs jelentősége! Az avar védősáncokról és a velük nem összekeverendő ‘Hring’-ről,  a kagáni székhelyről (“regia avarorum”) akkor mondottak ma is érvényesek. Azóta természettudományos kormeghatározások révén be is bizonyosodott a Székelyföldön található sáncokról, hogy azok valóban avar koriak! Tehát nem a “magyar” időben (értsük ezalatt az Árpád honfoglalását követő évszázadokat) épültek, hanem korábban!

Gubancosabb a kagáni székhely kérdése! Ugyan logikus volt az akkori ötletem Kiskőrös kapcsán, de ma már nem érvényes! A korai történelem sokak által kevésbé ismert, enciklopédikus tudású és briliáns elméjű, nagyszerű ismerője volt – a sajnos korán elhunyt – Vékony Gábor (1944-2004). Nekem olyan szerencsében volt részem, hogy legközvetlenebb munkatársa lehettem már egyetemistaként s utána is pár évig. Neki volt az a véleménye, hogy a Kiskőrös-Vágóhíd lelőhelyen előkerült, jórészt kifosztott, de nagyon gazdag sírok (lásd a jobboldali képen látható nyakéket) akár a kagáni családéi is lehettek.

Mai tapasztalatommal azonban már nem vélelmeznék összefüggést Kiskőrös neve és a körkörös, gyűrű-szerű értelmű ‘Hring’ között. Kiskőrös neve ugyanis a kőrisfával kapcsolatos! A gazdag sírok pedig önmagukban nem igazolják a kagáni központot.

Megjegyzem, a szintén kiváló, néhai Bóna István (1930-2001) ötlete szerint akár a solti Tétel-hegy is lehetett volna az avar kagánok székhelye – de persze nem volt! Ha másra nem, arra feltétlenül jók voltak az ott eddig folytatott kutatások, hogy erre a negatív eredményre jutottak.

Magam újabban a korábban véltnél jóval komolyabb kontinuitást, települési – sőt állami folyamatosságot vélek látni az ún. Avar Birodalom és az Árpádok későbbi királysága között. Vékony Gábor eredményei nyomán úgy gondolom, hogy az Avar Birodalom a bolgárral egyesülve a 9. században is fennmaradt s annak az Árpád vezette “honfoglalás” – egy közép-ázsiai türk csoport hódítása – révén szétzilált régi szervezetét újította fel a 10. század végén Géza nagyfejedelem és Szent István.

A Dunától keletre eső avar főváros pedig természetesen a pesti belváros helyén feltételezhető!

kék

Rozsály Árpád-kori vára

Nyilván van olyan kolléga, aki szerint ásatás nélkül nem lehet biztosan meghatározni egy-egy vár korát. Azonban ezzel szemben joggal felvethető, hogy az orvosi diagnosztikának sem csak a műtét az egyetlen és kizárólagos lehetősége.

Hogy egy klasszikust, a lassan negyed százada elhunyt Sándorfi Györgyöt (1932-1993) idézzem: “egy emberek által létrehozott építmény egyik legjellemzőbb paramétere a nagysága…” Meg hozzátehetjük, a topográfiai elhelyezkedése, várak esetében a védművek formája, milyensége.

Mindezt a rozsályi Várdomb miatt írtam ma le, melynek műholdas megfigyelése három éve történt:

https://djnaploja.wordpress.com/2015/07/22/rozsaly-vardomb/

Pesti Levente műkedvelő várkutató most teljesítette az akkor megfogalmazott kérésemet. Alaposan körbefotózta és fel is mérte az Alföldön ritkaságszámba menő várat:

panoráma 1

Rozsály-Várdomb.jpg

Nagy-nagy köszönet neki! Örömmel láthatjuk, hogy egy fővel bővült a jó minőségű várfelméréseket elkészíteni tudók csapata!

Mint a felmérésen látjuk, a vár közepén egykor volt épületet valószínűleg alapostól kibányászták. A Gutkeled nemzetségbeli rozsályi Kun család első vára lehetett – még a falutól elkülönülve. Az általam preklasszikus várnak nevezett típus egyik jellegzetes képviselője!

Utóbb egy várkastély (castellum) épült helyette, bent a faluban. A két erődítmény egymáshoz viszonyított helyzete:

Rozsály mh tp

Megjegyzem, az itt látható kép a 2008-ban elkészült nagy Google Earth vártérképem részlete, melyen az általam ismert valamennyi helyszínt teljes pontossággal jelöltem az egész történelmi Magyarország és egykori melléktartományai területén.

Sajnos a magyar állam eddig semmilyen formában sem támogatott – s azon őszintén meg volnék lepve, ha ez a helyzet egyszer megváltozna. Pontosabban egyszer, 1999-ben nyertem egy komolyabb pályázatot az adott megye várainak felmérésére, de azt az akkori múzeumi munkahelyemen sajnos egyéb feladatokra lenyúlták…(de ez már politika – s ma nem az a téma). A felmérések elkészültek, azok ma is itt vannak a polcomon, mert nem voltak hajlandók kifizetni. Én meg ingyen nem hagytam ott őket, az azóta formailag meg is szűnt – megyei hatókörű városi múzeummá átkeresztelt – megyei múzeumigazgatóság számára… Így jár az ember, ha önálló nézetei vannak s hiányzik belőle a szervilizmus!

Ezért nincs más lehetőségem, mint hogy magam próbálom biztosítani a munkám feltételeit és szükségszerűen Maecenasokat, önzetlen támogatókat keresek egy majdan kézbe vehető “váratlasz” kiadásához (is):

kék

Tennivalóink (3.)

Tíz nappal az április 8-án megrendezett országgyűlési választás után még mindig nyitottak az alapvető kérdések. Nincs hihető magyarázat a választás informatikai hátterét érintő súlyos kérdésekkel kapcsolatban. Még ma sem állt helyre a szavazás napján délelőtt 9-10 óra közti időpontot megelőzően működött, amúgy milliárdokért kifejlesztett rendszer.

Pedig alapvető jelentősége van, hogy kiderüljön: bóvlit működtettek-e a szavazás napjáig, vagy tudatos manipuláció történt? Az egész magyar állam, benne sok-sok köztisztviselővel és a szavazás lebonyolításában részt vett polgárral együtt súlyos gyanúba került. A felülről irányított tudatos hamisítás gyanúját ugyanis muszáj eloszlatni ahhoz, hogy a jövőben itt bárki bármit is elhiggyen!

Közben szombaton megvolt a magyar történelem talán eddigi legnagyobb tömegdemonstrációja, új választást követelve. Utóbbinak persze csak akkor lehet létjogosultsága, ha bebizonyosodik a 8-i szervezett csalás. Kérdés azonban, hogy ebben az országban valaha bebizonyosodhat bármi is? Egy olyan országban, ahol gyakorlatilag kontroll nélkül uralkodik egy a hívei által istenített teljhatalmú vezér? Ahol alig beszélhetünk szabad nyilvánosságról és a “bűnüldözés” is csak egyoldalúan, kizárólag a vezér ellenfeleivel szemben működik s ahol az igazságszolgáltatásnak csak véletlenszerűen van köze az igazsághoz. Itt az ártatlanokat simán üldözik, sőt elítélik – míg a nyilvánvaló bűnelkövetők teljes védelmet élveznek.

30713056_1759221154123971_4937084335956987601_n

Folytatni kell a tiltakozást és a demokratikus Nyugathoz kell segítségért fordulnunk! Ott már egyre többen látják, mi a helyzet Magyarországon. Végre felvetették jeles európai közéleti személyiségek Angela Merkel és a német kormánypártok súlyos felelősségét az egész Európát fenyegető populista, rasszista, demagóg métely pártfogását illetően.

Az Orbánt akár csak félrenézéssel is segítő európai politikusok sajnos az európai értékekbe és a demokráciába vetett hitet ássák alá. Nem kicsit, hanem nagyon! A belső magyar “jogorvoslati” lehetőségek formális kimerülését követően az európai fórumokhoz kell fordulni. Kis hazánkon belül pedig mindenkinek össze kell fognia, aki helyre akarja állítani a demokráciát és a szabadságot.

Először azonban az igazságot kell tisztázni az elvileg négy évre szóló 8-i döntéssel kapcsolatosan!

Soltszentimre templomromja

A Duna-Tisza-közének talán legjelentősebb ismert templomromja található az Akasztó határából 1919-ben kivált Szentimre-puszta területén. Pusztaszentimréből aztán utóbb Soltszentimre lett. A lakott településtől messze, 4-5 km-re kint a pusztában, csaknem teljes magasságban álló tornyáról Csonkatoronyként ismert a környékbeliek között. A Várak, kastélyok, templomok legfrissebb számában írt róla ismertetést Fazekas András Kristóf és Pánya István.

Ők tették közzé a rom területén 1961-ben végzett ásatás összesítő rajzát:

Soltszentimre 1961.jpg

A rajz alapján úgy tűnik nem találtak román kori periódust. Ha komolyan vesszük Pamer Nóra – akkor még tapasztalatlan – régésznő korabeli megfigyeléseit, akkor az eredeti Szent Imre templom helyét másutt kell(ene) keresnünk.

Ugyanis 1211-ben már említi egy oklevél az akkoriban a dunaföldvári bencés apátság birtokában volt Szentimre helységet. Tehát a templomának is állnia kellett. Persze jöhetnénk egy nyomtalanul eltűnt fatemplom elméletével is… Vagy mégiscsak ott volt a korábbi templom is, de a nyomait egyelőre nem sikerült megfigyelni? Ha valamit, a templomok helyét ugyanis nem igazán szokták változtatni!

Másik érdekes dolog az erődítettség kérdése. A Google Earth 2012-ben készült felvételén védőárokra utaló sötét elszíneződést látok a templom körül négyszögletes alakban, legerősebben a déli és keleti oldalán:

Soltszentimre mh

Mindenesetre ez is egy érdekes adalék a Magyar Alföld középkori templomaival kapcsolatban! Általános tanulság, hogy akár egy már többször is megkutatott lelőhely sokadik vizsgálata is indokolt lehet!

kék

Mosonszolnok templomerődítése

Ma egy napjainkra már nem érzékelhető templom-erődítésról írok! Magam is csak a napokban, egy kuruc-kori téma tanulmányozása során figyeltem fel rá.

Horvát gyalogosok 1707. december 19-én a Moson megyei, Magyaróvártól nyugatra található Szolnokon, a cemeterium (templomot környező temető) kőfal-kerítése közé menekültek a kurucok elől. Béri Balogh Ádám – a híres kuruc brigadéros ütött rajta itt Draskovich János gróf labanc csapatain. A támadás annyira sikeres volt, hogy magának a császári altábornagynak a személyes holmijait (hintaját, lovait stb.) is zsákmányként szerezték meg a kurucok.

Mosonszolnok 1

Az első katonai felmérés térképe még – sematikus módon – jelzi az antiochiai Szent Margit titulusú templom körüli kőfalat! Ennek köszönhették a Draskovich seregében szolgáló horvát legények, hogy Béri Balogh Ádám lovasai nem kaszabolták le őket. Az is következik persze mindebből, hogy nem szabad komolyan vennünk a műemlékjegyzék megállapítását, miszerint a templom csak a 18. század második felében épült volna!

Zárójelben jegyzem meg, a falu neve arra utalhat, hogy a Tisza-menti Szolnok megyének nevet adó személy egy időben mosoni ispán is lehetett. A térképen olvasható német Zaning alak pedig leginkább a magyar név hangutánzó formában – konkrét értelem nélkül – való átvétele lehet.

További kérdéseket vet fel a falu belterülete és a környező szántóföldek határán látható “sánc” is. Különösen, hogy az a nyugatra, a Nezsider (Neusiedel am See) vezető út két oldalán is folytatódik.

kék

Tennivalóink (2.)

Ma reggel, hat nappal a 2018-as országgyűlési választást követően még több a kérdés, mint a hitelesnek tűnő válasz. Ha jól értem, még ma helyreállítják a szavazás napján elromlott (?) informatikai rendszert és megszámlálják az átjelentkezettek és a külképviseleteken szavazók voksai számára fenntartott szavazókörök eredményeit is. Ezt követően pedig a NVB közzéteszi a hivatalos végeredményt – pontosabban azt, amit annak fogadnak el.

Kik is? A fidesz által megválasztott tagok + a pártok delegáltjai. Utóbbiak révén – egymást semlegesítő érdekeik miatt – elméletileg garantált lehetne az eredmény hitelessége. A gyakorlatban csak két probléma van ezzel: egyrészt nem minden látszólag ellenzéki párt rendszer-ellenes, másrészt a “kamu-pártok” nagyobbik részét szintén a fideszes hatalom hozta létre, tehát az ő delegáltjaiktól sem várható korrekt állásfoglalás.

Ezt a végeredményt meg lehet ugyan támadni, de ma már a bíróságok önállóságában is csak korlátozottan bízhatunk. A nemzetközi megfigyelők pedig – a dolog természetéből következően – jórészt csak felszínes tevékenységet folytattak. Ha volt komoly csalás, annak olyan infernális a mélysége, hogy az ember el sem tudja képzelni, hogy 2018-ban, Európa közepén ilyesmi lehetséges. Hisz ne feledjük, a magyar “türkménbasi” dolgait hiteles európai jobboldali pártok is fedezik és támogatják (Angela Merkel, Manfred Wörner CDU-CSU). Persze őket is meg lehet érteni, a német cégek profitjához nagyban hozzájárul az olcsó magyar munkaerő!

A magyar média-elit és az ellenzéki pártok vezetőinek egy része is be van kötve a fideszhez, ők is  érdekeltek a csalás elsikálásban. Azért nem esetleges, vagy lehetséges csalást írok, mert a csalás ténye egyértelmű – annak a kiterjedése és mélysége a kérdéses!

3-1

S hogy a címhez is hű legyek, két tennivaló van:

  • hatalmas demonstrációkkal jelezni ország és világ számára, hogy nem fogadjuk el a csalással keletkezett eredményt
  • állampolgári engedetlenség, civil ellenállás megkezdése

Legyen április 14-e a magyar szabadság kivívásához vezető folyamat kezdő napja!

DSC_2270_01_focuspoint_1240x675.jpeg