Tennivalóink (4.)

Az idei, sajnos érdemi változást nem hozó országgyűlési választást követően írt sorozatom ma – 15 nappal a voksolás napját követően – fejezem be. Nem mintha bármire is pontot lehetne tenni, de ha már elkezdtem elemezni, akkor valamilyen konklúzióra is illik jutnom.

Nem zárójelben jegyzem meg, hogy az eddigi történelmünkben példátlan méretű lopásokkal, korrupcióval kapcsolatban felmerült eseteket előbb-utóbb tisztázni kell (Kósa-ügy, Szabó Zsolt-Belize, Tiborcz-ügy stb.). Úgyszintén világos magyarázatot kell kapnunk a Nemzeti Választási Iroda informatikai rendszerében a szavazás napján történtekkel kapcsolatban.

Örvendetesen megnőtt a közügyek iránti jó értelemben vett érdeklődés s megfiatalodott a fővárosi demonstrációk közönsége. A magyarországi nagyobb vidéki városok is ébredezni kezdenek. Nagy kár, hogy igencsak sovány a szabad sajtó. A nyomtatott része jelzésszerűen van jelen (Népszava, HVG. ÉS, 168 óra), rádióban szinte nulla (kivétel a fővárosban fogható Klubrádió), televíziós csatornák között a HírTv  jelenleg a fő zászlóvivő.

Az április 21-i kormányellenes tüntetés résztvevői:

2018-04-21

Csak sokadszorra is ne ugyanazokat a hibákat kövessük el! Mire gondolok? A túlzásokra és a káros leegyszerűsítésekre.

Túlzás azt követelni, hogy miután – ki tudja milyen arányban, de relatív többséggel feltétlenül megnyerte a fidesz a választást, akkor dobjuk a lovak közé a gyeplőt s pusztítsuk el viharkárokkal megrongált otthonunk épen maradt részét is. Jutalmazzuk a fideszt s még adjunk neki további kedvezményt azzal, hogy az országgyűlésben még jelképes kontrollal se kelljen számolniuk?

Káros dolog minden meglévő – eddig tevékenykedő – pártot egy kalap alá venni és kollektíven elítélni. Ahogyan azt az általam amúgy nagyra becsült újdonsült politikus, Márki-Zay Péter tette – akaratlanul is átvéve a fideszes demagógiát, miszerint ellenzékváltás történt volna! Ez tévedés. Egyik pártot sem szabad kritika nélkül szemlélni, de közös kalap alá venni, meg pláne káros őket.

Lehetne ugyan méricskélni, hogy a hódmezővásárhelyi modell szerint lehetséges győzelemhez szükséges koordinációban melyik milyen mértékben vett részt. A relatív sorrend csökkenő mértékben: DK, MSzP-Párbeszéd, Együtt, LMP, Jobbik.

De ebből arra a következtetésre jutni, hogy akkor mindet egy csomagban dobjuk ki – hülyeség volna.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s