Római út a Bácskában?

A magyar régészet doyenje, az általam is igen nagyra becsült Patay Pál még 2005-ben tette fel a címben szereplő kérdést (Római út a Bácskában? In: Communicationes Archaeologicae Hungariae 2005. 393-406.). Munkatársaival bejárt és azonosított ugyanis egy 47 km hosszú, a terepen már alig észlelhető, de légifotókon mégis követhető, Tompától Bajáig húzódó, íves vonalvezetésű vonalat.

A kiinduló pontot az első katonai felmérésen, Baja keleti határában látható Römer Schanz jelentette. Ezt a szakaszt sikerült a terepen először azonosítani:

Baja Kelet.jpg

A térképen egy északi oldalán árokkal kísért sánc látható! Vagyis nyilvánvalóan észak felől várható támadás ellen védett. Ugyanezt látjuk a Tompa határában végzett ásatás I. számú kutatóárkának Patay Pál által közzétett metszetén is – azzal a különbséggel hogy azon a szakaszon kettős sáncvonal húzódik.

Számomra a fentiek alapján egyértelműnek látszik, hogy nem útról van szó! Furcsa is lenne egy olyan rómaiak által kiépített út, amelyiknek egyetlen szakasza sem maradt volna utóbb használatban. Patay is óvatosan fogalmazott: “hátha egy Pannoniát Daciával összekötő út húzódott itt Bácskában a Duna-Tisza közén keresztül…Ez azonban talán nem is feltételezés, csak egy lehetőség. Mindenesetre a jövő kutatás számára egy újabb, nem is jelentéktelen téma.”

Természetesen nem vitás, hogy húzódtak utak a Barbaricumon keresztül a két római tartomány között! Csak ez a Kőrös-értől a Dunáig megfigyelt vonal nem azok közé tartozik. Meglátásom szerint egy olyan védősáncról van szó, amelyik észak felől lezárja a Bácska területét és aztán a komoly természetes akadályt képező Kőrös-érben folytatódik a Tiszáig.

Tompa határában keresztezi vonalunkat egy másik – szintén Patay Pál által feltérképezett – Zombortól Kiskunfélegyházán át a Tiszazugig ívelően felépített, délről fenyegető támadás ellen védő másik sánc. Mivel a két hosszanti sánc gyakorlatilag semmibe veszi egymást s az utóbbi láthatóan későbbi, alaposnak tűnik Patayék megfigyelése, hogy az észak-bácskai sáncot felülről keltezi egy szarmata-kori gödör – azaz nem lehet fiatalabb a IV. századnál. Az ezt metsző Zombor-Tiszazug vonal viszont talán avar kori lehet!

Vagyis a hosszanti sáncok kutatása jelentőségének megítélésében teljesen igaza van Patay Pálnak! A ma tárgyalt vonal kb. 4 km-rel északabbra húzódik a tegnap vizsgált bácsbokodi, szintén északi támadással szemben védő kétrészes erődítménytől. Nem állítom, hogy ez esetleg nem a véletlen műve – de persze bármi lehetséges.

maecenatúra

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s