Seuso – a megfejtési kísérletek

Miért nem ismerjük még mindig a Seuso-kincs lelőhelyét? Annyit tudunk csak róla, hogy feltételezhetően Sümegh József találta a kincset – de legalábbis egyike lehetett a megtalálóknak. Az időpont az 1976 szeptemberét megelőző időszak, de konkrétabban nem határolható be.  A rendelkezésre álló tanúvallomások szerint Kőszárhegy községhez, az ottani – a Polgárdi-Ipartelepeken lévő – szárhegyi mészkőbányához kapcsolódik leginkább.

Egy lelkes amatőr kutató, Pereczes Ferenc adatai révén felmerült a Szabadbattyán és Úrhida között feltárt nagy római épület-együttes (“villa”) is, mint lehetséges előkerülési hely. Ezt lényegében teljesen feltárták, de a kincs egykori elrejtési helyére vonatkozóan nem sikerült ott semmilyen támpontot szerezni.

Egy másik vakvágányt az jelentene, ha szó szerint komolyan vennénk Lelkes Ferenc – Sümegh egykori segítőtársa – elbeszélését. Szerinte egy napjainkra már elbányászott természetes üregből emelték ki a két rézüstöt megtöltő ókori tárgyakat.

Magam ezeket a verziókat valószínűtlennek ítélve, Sümegh egykori munkatársának, Magda Józsefnek a változatát gondoltam sokáig reálisnak. Szerinte egy a bányához közeli pince markolása során találták volna a késő-római ezüstkincset. Sajnos a lehetséges markolást végző munkagépkezelő, Kolonics György már 1977 nyarán – gyanús körülmények között – elhunyt. Mindig a legegyszerűbb, legéletszerűbbnek tűnő megoldás a legjobb. Ezért ezen a szálon nyomoztam 2011-2017 között. Mindeddig azonban nem sikerült olyan pincét találnunk, amelyik konkrétan azonosítható volna egy 1975-76-os Kolonics-féle markolás helyszínével (több előzetesen gyanúsítható pincéről is kiderült, hogy azok vagy előbb, vagy utóbb készültek).

Megjegyzem, továbbra sem lehetetlen, hogy ez lesz a helyes fonal! Vannak még olyan pincék, melyekről elképzelhető hogy a jelzett időpontban készültek. Talán előrébb lennénk e téren is, ha végre megismerhetnénk a rendőrség 1990 óta folytatott nyomozásainak eredményét – hiszen ezt a szálat is vizsgálták.

Tavaly július óta azonban elkezdtem fontolóra venni addig általam meseszerűnek tartott és fiktív, kitalált történetnek tűnő adatokat is. A kincs egy részének 1976 szeptemberi rejtegetésében részt vett S-né Katalin és a talán szintén a kincsből származó tárgyakat 1944 őszén, még 13 éves gyerekként látott Havasi Péter  elbeszéléseire gondolok.

Egy pince a sok közül:

P1030655.JPG

(folyt. köv.)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s