Orlát-Riesenberg

Az óriások hegye – románul Dealu Zidu, azaz ‘falas hegy’ vagy “La Zid” (‘a fal’) egy igen nagy méretű (240 x 40 m-es kiterjedésű), ismeretlen történetű várról kapta a nevét, mely az Orlát községnek nevet adó régebbi vártól 1,3 km-re nyugatra emelkedik.

Orlát tp1

A hatalmas vár ásatási alaprajza Thomas Nägler nyomán:

Orlát-Riesenberg

Korábban, még 1996-ban írtam a hasonló várakról – akkortájt ismerkedtem meg az azóta elhunyt kolozsvári Ferenczi Istvánnal (1921-2000). Az ő akkori, a szintén erdélyi származású Benkő Elekkel folytatott vitájukhoz szóltam hozzá.

http://www.oroksegvedelem.hu/denes_jozsef_a_szekelyfoldi_varak/

Mai szemmel a címválasztásom helytelen volt ugyan, de a véleményem fő vonásaiban nem változott. Ha ránézünk ugyanis a hasonlóan ismeretlen történetű, archaikus megjelenésű erdélyi kővárak térképére, azonnal szembeötlik, hogy nem székelyföldi jellegzetességről van szó:

erdélyi korai kővárak.jpg

A Thomas Nägler által Orlat II.-nek nevezett Riesenberg is ebbe a típusba tartozik! Megjegyzem, az ország más pontjain is vannak hasonló várak – ha nem is annyi, mint Erdélyben. Mindenképpen a régi Magyar Királyság vártörténetének kardinális jelentőségű kérdéséről van szó, amikor arra keresünk választ, mikor és milyen céllal épültek ezek a várak?

Nem igazán illenek bele ugyanis a tőlük függetlenül kialakult, kialakított képbe! Ilyenkor ugye két elvi lehetőség van: vagy megváltoztatjuk a képet, vagy mégis beleerőszakoljuk valahogyan az oda nem illő elemeket. Kollégáim egy részétől az utóbbira történnek meg-megújuló kísérletek. Magam inkább egy új, hitelesebb kép megalkotása felé hajlok!

Hosszú volna s nem illene az itt megszokott terjedelembe, ha most ebbe részletesen belemennék. Annyi azonban számomra nyilvánvaló Riesenberg várával kapcsolatban is, hogy aligha a 14. században épült, ahogyan azt az ásatója a csak pontatlanul keltezhető tárgyi leletek alapján vélte. Az Orlat I. várhoz hasonlóan itt is több évszázados a keltezési pontatlanság! Tudom, hogy a laikusok most meglepődnek, hogy ennyire nem tudnak a régészek keltezni? Azonban a régészet tudománytörténetének ismerői jól tudják, hogy bizony előfordultak már nagyobb, akár 5-600 éves félre keltezések is. A régészeti leletek zöme (kerámia és fémtárgyak) nem igazán alkalmas pontosabb, pár évtizedes kormeghatározásra. Ami pedig alkalmas – például a pénzek, annál meg nem közömbös, hogy milyen összefüggésben értelmezendők. Nem mindegy például, hogy a vár építésével vagy mondjuk már a romok eltakarításával összefüggésben kerülhettek a megtalálási helyükre?

A várfal részlete:

Orlát-Riesenberg kőfala

No, elég messze jutottunk a két napja felvetett kérdéstől: azonos lehet-e a Riesenberg az erdélyi Salgó várhelyével? A mai írásomat azzal zárom, hogy erre nyomatékos nemmel kell válaszolni!

arany

Reklámok

Orlát-Mons Civinii

Ma egy sokszorosan összetett kérdéskörről írok a Thomas Nägler által 1967-69 között megkutatott, Bóna István által utóbb – Binder Pál elmélete nyomán – Szebenvárnak elkeresztelt vár kapcsán. Bóna lehetséges, hogy fején találta a szöget – de persze konkrétan mégsem úgy, ahogyan azt ő gondolta!

Ugyanarról a várról van szó, amelyet Györffy György tévesen az erdélyi Salgó várával azonosított s a helyi lakosok Cetatea Scurtă néven ismernek:

Orlát-Cetate

Nägler, Bóna és mások egyaránt 12. századinak vélik az ásatáson feltárt, objektíven elég nehezen keltezhető leletanyag alapján. Előbbi az 1150 körül a szászok betelepítése kapcsán megszervezett szebeni ispánsággal hozta összefüggésbe, utóbbi pedig valamiféle korai magyar “határvárnak” minősítette. Szerintem mind a ketten alaptalanul! Mindez szorosan összefügg Erdély német Siebenbürgen neve eredetének kérdésével is. Binder Pál ugyanis úgy vélte, hogy az nem a valóban létezett 7 vármegyével kapcsolatos, hanem egy Szebenvár-Cibinburg népies változataként keletkezett volna. Mivel a szászokat eredetileg ‘Cibinburg’ környékén (az ún. Altland területén) kezdték letelepíteni, ebből lett volna a Siebenbürgen s később az egész tartományra átment volna ez a név.

Azért fogalmazok kissé vitriolosan, mert véleményem szerint a jövőben elvégzendő természettudományos mérések majd el fogják árulni az orláti vár valós korát – annak szerintem semmi köze a szebeni ispánsághoz. Utóbbi természetesen mindig is a közeli, németül Hermannstadtnak nevezett városhoz, a mai Nagyszebenhez (románul: Sibiu) kapcsolódott.

Nägler ásatási összesítőjén az északi irány helytelenül szerepel – a nyíl délre mutat, erre akkor jöttem csak rá, amikor 2004-ben a helyszínen jártam:

Orlát.JPG

A két orláti vár egymáshoz viszonyított helyzete (romániai kollégák a ma tárgyaltat Orlat I., a nyugatibb fekvésű Dealu Zidu-Riesenberget pedig Orlat II. néven emlegetik):

Orlát tp1

Binder Cibinburg elmélete már csak azért is gyenge lábakon áll, mert ilyen formában a nevet forrásaink nem ismerik. A német ‘burg’ és ‘berg’ között ugyanis jelentős tartalmi különbség áll fenn, az előbbi ‘vár’ utóbbi ‘hegy’ jelentésű. Orlát neve 1319-től a latin Mons Civinii (‘Szeben hegy’), utóbb pedig az ebből keletkezett német Winsberg alakban ismert. A magyar ‘váralja’ jelentésű, latin suburbium alakban pedig 1309 óta adatolt.

Egy biztos persze, a Szeben hegyen – mint azt láthatjuk is – vár állott. Az alatta települt falut magyarul már 1322-ben is Warolyafalw, azaz Váraljafalu néven ismerték. Ha ezt az utóbbi nevet vesszük szemügyre, nem nehéz felfedeznünk benne a német hatást – ugyanis a ‘-falu’ utótag hozzátétele a német toponímia jellegzetessége. Ez arra utalhat, hogy a környék magyar lakosai már az 1150 körüli szász beköltözést megelőzően is Váraljának nevezték a helyet. A magyarul nem tudó szászok viszont ebben a formában befejezetlennek érezhették s emiatt hozzátették a ‘-falu’ utótagot, amit aztán az Anjou-kor elején már magyarra visszafordítva olvasunk.

Hogy aztán a ‘Szeben hegy’ előtagja mire vagy kire utalhat – fontos és érdekes kérdés. Ha egy személy neve, akkor annak okvetlenül kapcsolata van a hegyen álló várral!  Ilyen értelemben tehát igaza lehetett Bindernek és Bónának. Csakhogy – véleményem szerint – a korszakot nem igazán találták el.

Nagyon messze vezetne, ha ezt most bővebben kifejteném. A jelenleg kora Árpád-koriként lekönyvelt kerámiatípusok kezdetei “ismeretlen” mélységbe nyúlnak vissza. Magam voltam már olyan személyes élménynek kitéve, hogy két nagyon tekintélyes, a kora középkori kerámia szakértőjének számító régész kolléga ugyanarról a leletanyagról 8-12. század között megoszló keltezést adott. Pontosabban az egyik határozottan 8., a másik pedig határozottan 12. századot tippelt. Az utóbbi – a konkrét esetben téves – vélemény megfogalmazója már nem él, úgyhogy neveket inkább nem mondok! Természetesen nem azt akarom mondani, hogy utóbbi kevésbé értett volna a kerámia témához – egyszerűen nincs markáns különbség. Az anyag, az edényformák és a díszítések évszázadokon keresztül őrizték a megszokott jellegzetességeiket!

Mindez az ásatásokon előkerülő fémtárgyakra hasonlóan – sőt még fokozottabban – igaz! Azok szinte kortalanok. Ezért van jelentősége a természettudományos kormeghatározásoknak, melyekre majd remélhetőleg sor kerül az orláti régebbi vár esetében is. Abból majd megtudjuk, ki volt s mikor élt a hegynek és a várnak is nevet adó Szeben.

arany

Az erdélyi Salgó vár

A régi magyar ‘salyog’ igének régen fénylő, ragyogó jelentése is volt. Ezzel magyarázzák a Salgó nevű várak nevét is. A nógrádi és a honti (börzsönyi) Salgó várakon kívül volt egy azonos nevű erődítmény Erdélyben is. Igaz, róla tudunk a három közül a legkevesebbet!

Annyi biztos csak, hogy  I. Károly erdélyi rendrakása keretében Salgó várát és uradalmát 1324-ban elvette a hűtlen Talmácsi grófoktól s Kacsics nembeli Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adta – mint magánbirtokot. Mivel több adatunk nincs is a várról, Engel Pál feltételezte hogy akkortájt a várat le is ronthatták. Viszont a salgói uradalom egész Erdély története szempontjából is érdekes további utat járt be – igaz már nem ezen a néven. Előbb Omlás hercegsége címén a havasalföldi vajdák birtoka volt, majd Mátyás 1469-ben a szász Szeben-szék alá rendelte Szelistye-szék néven. Az, hogy előbb Omlásra, majd Szelistyére került át az uradalom központja, igazolhatja Engel Salgó vár lerombolásával kapcsolatos feltevését.

De vajon konkrétan hol volt ez a vár? A papírból dolgozó és kellő terepismerettel nem rendelkező történészek szerint Orlát fölött – hiszen a falu neve a magyar ‘váralatt’-ból alakult volna a mai román formájára. Igen ám, de Orlát határában és annak közvetlen szomszédságában három várhelyet is ismerünk:

Három vár tp.jpg

Györffy György a faluhoz legközelebbi, a térképen Cetate felirattal jelölt várra tippelt – látszólag jogosan, hiszen tényleg alatta jött létre a váralja település. Thomas Nägler már a Riesenebergen lévő hatalmas, ismeretlen történetű kővárra gondolt (lásd a név ‘óriások hegye’ jelentését is). Ez azonban egyáltalán nem illik a 14. század elejének ismert más várai közé!

A három helyszín közül a legnyugatibb, a térképen Verfu Zidului néven Szibiel (Budenbach) fölött jelzett várrom viszont beleillik a 13-14. század várairól alkotott képünkbe – tehát szerintem a három közül csakis ez lehetett Salgó vára!

A várrom alaprajza:

Szibiel A

Terepi elhelyezkedése:

Szibiel tp1.jpg

Megjegyzem – ez is érdekes kérdéseket vet fel a maga 1098 m magas fekvésével. Nem nagyon illik a nemesi birtokokon megszokott várak közé. Talán emiatt is dönthettek a felhagyása mellett? Sőt, még a havasalföldi vajdák sem a Salgó, hanem az Omlás hercege címet vették fel itteni birtokukra utalva.

(folyt. köv.)

arany

Perőcsény-Salgó, Visk

Ma a furcsa címet követően egyetlen várról lesz szó. A Börzsöny területének – Drégely mellett – legjelentősebb középkori várromjáról, a Perőcsény határában emelkedő Salgóról:

Perőcsény-Salgó tp.jpg

A pompás, összetett alaprajzú, jelentős méretű, három részes vár romjai Sándorfi György felmérésén:

Perőcsény-Salgóvár 79

A történetéről nagyon keveset tudunk. Annyi biztos csak, hogy Zsigmond király 1424-ben leromboltatta és jószágvesztéssel sújtott egykori ura, Szécsényi (“Salgai”) Miklós száműzöttként, szép rabnői (Polixena és Novella) társaságában Velencében “tengette” további életét. Engel Pál, aki szépen feldolgozta ezt a történetet, a vár kezdeteire nézve olyan feltételezést fogalmazott meg, miszerint az eredetileg talán a Hontpázmány nemzetség Pásztói ágáé lehetett. Ez persze nem kizárt, de adatunk nincsen rá s szerintem felvethető egy másik megoldás is!

Perőcsényt ugyanis, melynek határában a Hont megyei, börzsönyi Salgó vára emelkedik, 1324-ben I. Károly király – mint Visk vár tartozékát, a hűtlen Csák fia Jánostól elkobozva Harsundorfi Wulfing nevű hívének adta. Ráadásul azt is tudjuk, hogy még 1313 márciusában maga a király személyesen is részt vett a Csák Máté hívei által védett Visk vár ostromában. Tehát ez a vár az egyik jelentős középkori várostromunk helyszíne volt!

Azonban Visk, a mai Ipolyvisk területén nem ismerünk olyan várat, amelyhez ezt a történeti forrásokból ismert eseményt kapcsolhatnánk. Van ott egy Mahir nevű, nagy területű sáncvár és egy Kisváros nevű, 1358-as oklevélben szereplő földvár – de ezek egyike sem jöhet szóba az Anjou-kori várostrom helyszíneként. Marad a gordiuszi csomó átvágása: Visk – azaz a viski uradalom – 1313-ban ostromolt vára később Salgó néven szerepel!

A Csák nemzetség címere:

Csák genus

Végül egy általánosabb megjegyzés az okleveles adatok és a terepen megtalálható várhelyek közti kapcsolatot leginkább a “várkutatók”, latinosan a “castellológusok” – azaz mi vagyunk hivatottak vizsgálni. Egy kizárólag papírokból dolgozó, hagyományos értelemben vett történész számára a probléma csak odáig létezik, hogy ha például Visk váráról olvas, akkor megállapítja, hogy esetünkben a történelmi Hont megyei Ipolyviskkel lehet kapcsolatos az adat. Ahhoz azonban már a konkrét várak ismeretével kell rendelkezni, hogy megállapíthassuk: Ipolyvisk (szlovákul: Vyškovce nad Ipľom) határában nincsen olyan várhely, amely kapcsolatba lenne hozható az okleveles adatokkal! Van viszont az uradalom területén, a mai Visk községtől mintegy 10 km-re egy korai történetét tekintve ismeretlen várrom Perőcsény területén, amelyik jó eséllyel azonos lehet az 1313-ban szereplő Visk várával, a későbbi adatokban Salgó néven szereplő vár.

Ha igazunk van, akkor újfent sikerült egy történeti forrásokból ismert eseményt, I. Károly országegyesítő harcainak egyik várostromát konkrét helyszínhez kötnünk!

arany

 

Ki volt Csobánc?

Látszólag értelmetlen a címben szereplő kérdés, hiszen a Tapolca melletti hegyről, ugyan kinek jutna eszébe, hogy egy emberről is elnevezhették? Persze az is választ igényel, hogy vajon a hegyről nevezték-e el a várat, vagy – éppen fordítva – a várról a hegyet?

Nos, egészen tegnapig magam is a közhelyszerű válaszokat adtam volna mindkét kérdésre! Tehát eszembe sem jutott, hogy Csobánc névadója egyetlen ember is lehetett s azt hittem, hogy mint sok más helyen, itt is a hegy kölcsönözte a nevét a rajta épült várnak. Pedig odafigyelhettem volna a néhai kiváló Kiss Lajos (1922-2003) helynévmagyarázatára, aki bizony már régen megírta, hogy Csobánc neve kapcsolatos lehet az oklevelekben 1175-77 táján szereplő ‘Ssubanus’ nevével. Utóbbi nem akárki volt, III. Béla korában esztergomi ispánként, sőt szlavón bánként is szerepelt. Tehát a királyt körülvevő nagyurak egyike volt.

Így semmi elvi akadálya nincsen annak, hogy a várat akár ő is építhette! A névadás rokon eseteként említhetjük Léka várát, melynek névadója ‘Luka’ szintén III. Béla korában (1172-1196) élt, mint a Csák nemzetség később Ugodinak nevezett ágának egyik őse. Egyik legkorábbi magyar nyelvű említése: Leuka wara 1256-ban! Ennek mintájára miért is ne gondolhatnánk, hogy akár ‘Ssubanus’ vára is lehetett Csobánc hegyének a névadója?

Ellene vethetnénk, hogy “úgy tudjuk”, III. Béla korában még nem igazán voltak magánvárak. Azonban vissza is kérdezhetnénk: honnan tudjuk? Biztosak vagyunk benne? Utóbbira meg egyértelmű a válasz: dehogy! Hogy egy nem sokat idézett régészeti konkrétumot említsek: az oklevelesen csak 1301-től ismert mátrai Benevárban is előkerült III. Béla pénze! Ugyan ezt nem “szokás” emlegetni, mert ugye nem annyira illik a “szakmai közvélemény” által úgymond érvényesnek vélt képbe. Mert aszerint minden vár inkább később, mintsem előbb épült volna! Olyan, látszólag “eretnek” gondolatot meg szinte le sem merek írni, hogy a magyar történelem nem III. Béla uralkodásával kezdődött, hanem már előtte is zajlott.

A “szakmai közvélemény” képének persze – ezt nem nehéz belátni, semmi esélye arra, hogy igaza legyen. Ugyanis általában a gyávaság, a lustaság, a túlzott óvatosság és egyfajta hamis tekintélytisztelet határozza meg. Ezek a tényezők pedig egymást is “erősítik”.

Csobánc (Ssubanus) bán a vár későbbi ismert tulajdonosainak az őse lehetett, tehát a Rátót nemzetséghez tartozhatott:

Rátót genus

Ezek szerint könnyen lehetséges, hogy Csobánc – Léka mellett – a legkorábbi ismert klasszikus magánvárunk. Elképzelhető tehát, hogy már ebben a viszonylag “korai” időben is követték főuraink az uralkodó példáját s várakat építettek maguknak. III. Béla például ekkoriban építtette fel Németújvár várát.

Még egy érdekes kérdés – Giulio Turco 1572-ben készült csobánci várfelmérésén is látható, egy az egész hegytetőt határoló kőfal:

Csobánc T Copy

Ugyan, ezt próbálták már 1491-es okleveles adattal is kapcsolatba hozni, meg 17. századinak (!) is vélték már, de a rajz feliratából következően egy régi vár falmaradványáról van szó, 1572-ban is már csak az alapfalak nyomai látszottak!

Turco ugyanakkor rajzolt távoli látképén pedig már annyi sem:

Csobánc ved

Felmerülhet(ne), hogy ez a legkorábbi csobánci vármaradvány esetleg azonos lehetne a III. Béla kori építkezéssel, de magam ezt nem tartom valószínűnek. Mi szüksége lett volna egy főúrnak az egész 4 hektáros hegytetőt magába foglaló, kisvárosnyi méretű várra?

Nováki Gyula 1995-ben készült felmérésén még ennek a régi várfalnak is látható egy szakasza a hegy fennsíkjának északi szélén:

Csobánc.jpg

Hogy ez a “nagyvár” mikor és miért épülhetett? A kérdésre hasonló válasz adható, mint a tegnap tárgyalt, viszonylag közeli – légvonalban kb. 50 km-re eső – Ságsomlyó esetében.

arany

 

Ságsomlyó vára

A Celldömölk fölötti Sághegy tetején a 20. század elején részben álló falakkal rendelkező várrom volt, azonban a bazaltbányászat még a helyét is eltüntette. Az egykor 290 m tengerszint feletti magasságú hegy jelenleg csak 279 m-es. A különbözet az ország macskaköves útjaiban, vagy éppen lakóhelyem, Csepreg főtéri artézi kútjának felépítményében hasznosult.

De nem csak fizikálisan tűnt el a hegy teteje, hanem a történelmi emlékezetből is kikopott az egykor ott állt nagy alapterületű, kőfalakkal védett vár! Nem mintha pár okleveles adaton kívül sokat tudnánk róla!

A hegy régi képei – még a bányászat megkezdése előtt:

A még gyermek IV. László király nevében adományozták a Ságsomlyó hegyet a rajta lévő várral 1275. októberében, Héder nembeli Dénes fia Herrand királynéi tárnokmesternek. Azonban már ekkor is csak mintegy másodlagosan említették a várat, a lényeg a négy udvarnok falu: Nagyság, Általság, Hőgyész és Kamnat birtokba adása volt. Valószínűleg ez volt az 1272-ben adatolt sági királyi udvarnok ispánság maradék birtokállománya.

Amikor 1296-ban III. Endre király serege éppen a lázadó Kőszegi Iván központi várának ostromára vonult, a sereg útközben a Ságsomlyó hegy alatt táborozott. Itt keltezte egyik levelét Lodomér esztergomi érsek, aki ki is átkozta az egyházból a lázadó nagyurat. Nem sejthette, hogy pár évvel később Iván gróf magát az esztergomi várat is elfoglalja majd (igaz, Lodomér azt már nem érte meg).

Egy biztos azonban, Lodomér levelének keltezése (in castro sub monte Saag Sumloa), vagyis: a Ságsomlyó hegy alatti táborban – konkrétan nem említi a várat. Tehát nem tudhatjuk, hogy azt 1296-ban ostromolták-e?

Adatainkból annyi a biztos, hogy a vár 1275 előtt, a királyi birtoklás idején épült. Igaz, fogalmunk sincsen, mennyivel korábban!

Alaprajzunk sajnos nincs a nyomtalanul elbányászott várról, de az 1857-ben készült kataszteri felmérés hegytetőt határoló vonala nagyjából mutatja azt:

Ságsomlyó 1857

A várfal a tető peremén egy kb. 6 hektáros (400 x 200 m-es ovális) területet határolhatott:

sághegyifal

Mikor és miért épült vajon? Elvben felvethető, hogy akár a Batu kán vezette tatárjárás idején, 1241/42-ben is épülhetett  a környék lakosságának védelmére. Nem ez az egyetlen lehetőség azonban. Ugyanis az ország több pontján ismerünk hasonlóan nagy területű, lényegében ismeretlen történetű kőfalas várakat. Példaként hadd említsem a kassai Hradova-hegyet, a mátraszentimrei Óvárat, a zólyomi Pusztavárat, Gölnicbánya, Murány vagy Tiszolc nagy területű és homályos múltú várait. A Dunántúlon hasonló jellegű a gyulakeszi Csobánc-hegy egész tetőt határoló védőfala – amelyet általában az ismert történeti Csobánc vár külső váraként értelmeznek, nem feltétlenül helyesen! Az Erdélyben nagyobb számban ismert, ismeretlen történetű, archaikus kővárakat most nem is említem!

A nagy alapterületű, ismeretlen múltú kővárak kérdése egyike a magyar vártörténet nyitott kérdéseinek! A válaszhoz talán adalék, hogy Ságsomlyó esetében egy korai királyi udvarnok ispánsággal is kapcsolatba hozható. Hasonlóan királyi udvari birtokkal számolhatunk Pásztón is, melyhez a mátrai Óvár tartozhatott. Utóbbi a mongolok által 1241 tavaszán gyorsan elfoglalt országrész területén állt – tehát kevéssé képzelhető el róla, hogy az a tatárjárás idején épült volna.

Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor azt kell mondjam: fogalmam sincs mikor és milyen céllal épülhettek ezek a történelemben nem, vagy alig szereplő hatalmas várak! Egy tűnik csak biztosnak – a méretük és a megvalósításukhoz szükséges anyagi, szervezési háttér miatt, építésük mögött a királyi hatalom állhatott. Ezek voltak az Árpádok korai várai?

arany

Névtelen vár felfedezése

Amikor tegnap a Száva menti Csütörtökhelyhez közeli sziget várhelyének kereséséről írtam, még nem tudtam, hogy tőle nem messze, a vajdasági Marót (szerbhorvátul: Morović) határában is észlelni fogok egy számomra mindmáig teljesen ismeretlen, jelentős várhelyet! Az első katonai felmérés térképén egy hatalmas erdőségben, két vízfolyás találkozásánál, Gradatz felirattal szép kétrészes vár ábrázolása látható:

Marót-Gradac 1.jpg

A második és a harmadik katonai felmérés is jelöli. Igaz, ha nem tudnánk a fenti képről, nem jönnénk rá, hogy várhelyről van szó:

Ugyanezt a közelmúltbeli jugoszláv térképen már hiába is keresnénk:

Marót-Gradac tp1

Hasonlóan járunk, ha az erdőről készült műholdfelvételeket tanulmányozzuk: tízből 9 semmit sem árul el! Azonban ennek ellenére sem kell feladni! Szerencsére a Bing Maps képén észleljük a ma is meglévő szép várárkot:

Marót-Gradac bm

Vagyis az, hogy nem látunk valamit, nem azt jelenti, hogy az nincs! Azt jelenti csak, hogy nem látjuk!

További fontos tanulság, hogy a térképek nem azonos pontosságúak és természetesen a georeferálásuk is rejt magában hibalehetőséget! Az első katonai felmérésen, sok azon ábrázolt objektum helye még nem mérésen alapul, így ez a várhely is jelentősen arrébb van a valóságban, mint ahogyan a georeferált térkép alapján lennie kellene. De még a Bing Mapson látható mai országhatár ábrázolás műholdképre illesztése sem pontos. A mai Szerbia és Horvátország közti határ természetesen a vízfolyások közepén húzódik s nem azoktól kissé elcsúszva,mint a fenti képen látjuk.

Az eddig ismeretlen várhely Marót központjától 8 km-re délnyugatra van, a Jamena felé vezető úton közelíthető meg. Történetéről semmit sem tudunk. Jobb híján a Marót-Gradac nevet adtam neki! Középkorinak tűnik s elképzelhető, hogy ez is az újkorra már elpusztult Valkó megyei Csütörtökhelyhez kapcsolódik.

arany