Busevics az Una szigetén

A középkori Zágráb megyében volt egy írott adatokban Busevec és Busevics neveken  szereplő várkastély (castellum). Ennek helyét Engel Pál a mai horvátországi – Zágrábtól nem messze délre található – Buševec község területén lokalizálta – igaz, egy talán megjegyzéssel.  Építését Koppány Tibor Obrucsáni Sztrezivoj fia András nagykemléki várnagynak (1404-05) tulajdonította, aki a birtokot 1404-ben kapta. Halálával, 1413-ban a zempléni Cékei Márton vette aztán zálogba. 1434-től a Blagaji grófoké lett. Engel és Koppány még úgy tudták, hogy később már nem említik az erősséget.

Ennyit tesz, hogy a magyar középkor kutatója már ritkábban figyel oda az 1526 utáni adatokra s fordítva, a hódoltság korának kutatója pedig ritkán tekint vissza a Mohács előtti évtizedekre. Ugyanis  a Blagaji grófok birtokán, 1559-ben 40 fős őrséggel említik a végvári rendszer részeként a fából épült Busevics várkastélyt.

Az Angielini-féle vártérkép 1570 táján az Una szigetén ábrázolja Buschauiz névírással, Bradschai és Otok között, a mai Bosznia területén.

Busevics 1570

A birtoktörténeti adatokból világos, hogy ugyanarról a várkastélyről van szó s a mai Buševec területén semmilyen várhelyről nincs tudomásunk, nyilvánvaló hogy igazat kell adnunk a néhai kiváló Engel Pálnak a talán szó beszúrást illetően – jól sejtette ugyanis, hogy az a lokalizálási kísérlet gyenge lábakon áll.

Más kérdés, hogy egyelőre az Una szigetén épített várkastély pontos helyét sem ismerjük! Annak felderítése a jövő feladatai közé tartozik. A térképek alapján leginkább a piros karikával jelölt szigeten lehetett, az Una-jobbparti Bukovska-patak beömlésénél. Tudniillik ez a patak pár kilométerrel arrébb, egy Bušević (ejtsd: Busevics) nevű településnél ered

Busevics tp1

A közeli környék várai “békeidőben”, 1576-77-ben kerültek török kézre s ha nagyon vulgárisan akarnám a múltat összefoglalni, ma is a boszniai muszlim-horvát föderáció területéhez tartoznak. Isten őrizz persze, hogy a mai bejegyzésemben “politizáljak”, mert azt ugye nem volna szabad! Megjegyzem azonban, hogy éppen a boszniai muszlim délszlávokra tekintettel a magyar országgyűlés már 1916-ban bevett vallássá nyilvánította Magyarországon az iszlámot. Abban az időben ugyanis a muszlim elittel rendelkező Bosznia még Ausztriával közös magyar kormányzás alatt állt és egyes korabeli magyar “birodalmi” tervek szerint közvetlenül Magyarországhoz lett volna utóbb csatolva.

Magyarán szólva, nekem az a véleményem, hogy az iszlámra sem szabad ellenségesen tekintenünk! Magam egy boszniai muszlim délszlávhoz ugyanazzal a bizalommal közelítek, ahogyan egy ortodox szerbhez, egy katolikus horváthoz, egy zsidó identitású emberhez, egy református magyarhoz, egy evangélikus erdélyi szászhoz, vagy egy unitárius székelyhez! A vallás és a politika szétválasztását pedig éppen olyan indokoltnak tartom a kereszténységnél is, mint az iszlámnál vagy éppen a zsidóság esetében. Szekularizált, modern, demokratikus társadalom híve vagyok, mely a törvény előtti egyenlőségen, a vélemény- és vallásszabadságon, egymás megértésén, a másik személy önállóságának tiszteletén alapul és nem a vallási-nacionalista fanatizmuson.

maecenatúra

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s