Seuso – termékeny bizonytalanság

László Gyula, kiváló 20. századi régész (1910-1998) szokta használni a címben szereplő fogalmat s mint sok másban, ebben is nagyon fején találta a szöget. Amikor nem tudjuk biztosan, melyik út vezet el a célhoz – olyankor nem árt újra és újra átgondolni a lehetséges változatokat.

Hogy a kártyából is idézzek egy hasonlatot, amikor pedig mindent egy lapra teszünk fel, nem árt ha az a lap történetesen ász!

A legerősebbnek tűnő fogódzónk az, hogy a már nagyon beteg Katalin megmutatta két bizalmasának azt a helyet, ahonnan Sümegh kérésére el kellett volna fuvaroznia 1976 szeptemberében a kincs föld alatti “alagútban” lévő nagyobbik részét. Eddig használatos rekonstrukcióm azon alapul, hogy ez a hely összeegyeztethető a Lelkes közléséből ismert 2 m mély föld alatti üreggel, melyből előzőleg két ezüst tárgyakkal megpakolt rézüstöt emeltek ki Sümegh-gel ketten.

Katalin ezt a történetet 2001-ben idézte fel magában, miután a Fejér Megyei Hírlapban elolvasta Tihanyi Tamás Seuso-kinccsel kapcsolatos, február 17-én megjelent cikkét s meglátta abban a Hyppolitus-kancsó képét, amely egy Sümegh társaságában általa látott hasonló kancsóra emlékeztette őt.

hippolytos_kancso_1.png

Ezt követően jelentette be a múzeumban és a rendőrségen a dolgot, de mindebből a felek együttműködési nehézségei miatt végül semmi sem lett. Azt sem tudjuk, mire jutott Katalin a Cserményi Vajk régésszel közösen, 2001-2002-ben lefolytatott közös “nyomozásuk” során. Cserményi ugyanis 2003 januárjában váratlanul meghalt.

Mi okoz bizonytalanságot? Ugyan nem zárható ki, hogy valóban létezik a föld alatti “alagút”, de az eddig nem került elő.  Nem véletlen, hogy 2011-2017 között magam egyértelműen a kincs földbe rejtett voltára gondoltam és a mesterséges föld alatti létesítmény meglétét illetően erősen hitetlenkedtem. Alagút-mesék ugyanis mindenütt vannak, de alagutak szinte sehol sincsenek!

Tovább nehezíti a kérdések megválaszolását, hogy a témában folytatott 28 éves rendőrségi nyomozás adatai nem hozzáférhetőek. Egyelőre kallódnak a Katalin által elmondott történet hangfelvételei is, csak az azok alapján készített nyomtatott interjúk olvashatók. Nem tudhatjuk azonban ki mikor fogalmazott félreérthetően, illetve mikor ki mit értett félre?

Lelkes talán – ha akarna – tudna érdemi új adattal is szolgálni, hiszen egyedüliként a kulcsfontosságú tanúk közül, életben van. Az általa elmondottakból sem lehet biztosan tudni, mi a tényközlés és mi a félreérthető megfogalmazás, netán a szándékos dezinformáció.

Sajnálom, hogy ma még nem tudtam konkrétabb lenni! Újra kell mindent gondolni, mert bármi lehetséges, meg persze bárminek az ellenkezője is.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s