Ki volt Csobánc?

Látszólag értelmetlen a címben szereplő kérdés, hiszen a Tapolca melletti hegyről, ugyan kinek jutna eszébe, hogy egy emberről is elnevezhették? Persze az is választ igényel, hogy vajon a hegyről nevezték-e el a várat, vagy – éppen fordítva – a várról a hegyet?

Nos, egészen tegnapig magam is a közhelyszerű válaszokat adtam volna mindkét kérdésre! Tehát eszembe sem jutott, hogy Csobánc névadója egyetlen ember is lehetett s azt hittem, hogy mint sok más helyen, itt is a hegy kölcsönözte a nevét a rajta épült várnak. Pedig odafigyelhettem volna a néhai kiváló Kiss Lajos (1922-2003) helynévmagyarázatára, aki bizony már régen megírta, hogy Csobánc neve kapcsolatos lehet az oklevelekben 1175-77 táján szereplő ‘Ssubanus’ nevével. Utóbbi nem akárki volt, III. Béla korában esztergomi ispánként, sőt szlavón bánként is szerepelt. Tehát a királyt körülvevő nagyurak egyike volt.

Így semmi elvi akadálya nincsen annak, hogy a várat akár ő is építhette! A névadás rokon eseteként említhetjük Léka várát, melynek névadója ‘Luka’ szintén III. Béla korában (1172-1196) élt, mint a Csák nemzetség később Ugodinak nevezett ágának egyik őse. Egyik legkorábbi magyar nyelvű említése: Leuka wara 1256-ban! Ennek mintájára miért is ne gondolhatnánk, hogy akár ‘Ssubanus’ vára is lehetett Csobánc hegyének a névadója?

Ellene vethetnénk, hogy “úgy tudjuk”, III. Béla korában még nem igazán voltak magánvárak. Azonban vissza is kérdezhetnénk: honnan tudjuk? Biztosak vagyunk benne? Utóbbira meg egyértelmű a válasz: dehogy! Hogy egy nem sokat idézett régészeti konkrétumot említsek: az oklevelesen csak 1301-től ismert mátrai Benevárban is előkerült III. Béla pénze! Ugyan ezt nem “szokás” emlegetni, mert ugye nem annyira illik a “szakmai közvélemény” által úgymond érvényesnek vélt képbe. Mert aszerint minden vár inkább később, mintsem előbb épült volna! Olyan, látszólag “eretnek” gondolatot meg szinte le sem merek írni, hogy a magyar történelem nem III. Béla uralkodásával kezdődött, hanem már előtte is zajlott.

A “szakmai közvélemény” képének persze – ezt nem nehéz belátni, semmi esélye arra, hogy igaza legyen. Ugyanis általában a gyávaság, a lustaság, a túlzott óvatosság és egyfajta hamis tekintélytisztelet határozza meg. Ezek a tényezők pedig egymást is “erősítik”.

Csobánc (Ssubanus) bán a vár későbbi ismert tulajdonosainak az őse lehetett, tehát a Rátót nemzetséghez tartozhatott:

Rátót genus

Ezek szerint könnyen lehetséges, hogy Csobánc – Léka mellett – a legkorábbi ismert klasszikus magánvárunk. Elképzelhető tehát, hogy már ebben a viszonylag “korai” időben is követték főuraink az uralkodó példáját s várakat építettek maguknak. III. Béla például ekkoriban építtette fel Németújvár várát.

Még egy érdekes kérdés – Giulio Turco 1572-ben készült csobánci várfelmérésén is látható, egy az egész hegytetőt határoló kőfal:

Csobánc T Copy

Ugyan, ezt próbálták már 1491-es okleveles adattal is kapcsolatba hozni, meg 17. századinak (!) is vélték már, de a rajz feliratából következően egy régi vár falmaradványáról van szó, 1572-ban is már csak az alapfalak nyomai látszottak!

Turco ugyanakkor rajzolt távoli látképén pedig már annyi sem:

Csobánc ved

Felmerülhet(ne), hogy ez a legkorábbi csobánci vármaradvány esetleg azonos lehetne a III. Béla kori építkezéssel, de magam ezt nem tartom valószínűnek. Mi szüksége lett volna egy főúrnak az egész 4 hektáros hegytetőt magába foglaló, kisvárosnyi méretű várra?

Nováki Gyula 1995-ben készült felmérésén még ennek a régi várfalnak is látható egy szakasza a hegy fennsíkjának északi szélén:

Csobánc.jpg

Hogy ez a “nagyvár” mikor és miért épülhetett? A kérdésre hasonló válasz adható, mint a tegnap tárgyalt, viszonylag közeli – légvonalban kb. 50 km-re eső – Ságsomlyó esetében.

arany

 

Reklámok

Ki volt Csobánc?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Csobánc biztosan senki, de Csobán/Csabán igen: régi magyar név, türk méltóságnévi eredetű, és érdekes, hogy Erdélyben és/illetve a csángóknál a román nyelv közvetitésével is bekerült a magyar nyelvbe “pásztor” jelentéssel.

    Válasz
    • Nem értem,hogy mit jelent Önnél, hogy “biztosan senki”? Talán a bölcsek kövét hordozza, hogy simán lesenkizi a magyar helynévtudomány egyik legnagyobb alakját – a néhai Kiss Lajost? Amúgy meg a személynév magyarázata másodlagos jelentőségű a vár története szempontjából. Ugyanannak a névnek lehetnek hangtanilag azonos vagy hasonló, eltérő nyelvekből származó vélt magyarázatai is. Ezek közül azonban mindig csak az egyik lehet az igazi! Kérdés mindig az, hogy jól gondoljuk-e, hogy melyik az?

      Válasz
  2. Nem a Csobánc nevű személy létezését vitattam, hanem azt, hogy ilyen személynév nem létezett, Csobán viszont igen. Ennyit írtam, semmi mást. A nagy helynévkutatók meg kb. annyira hitelesek, mint az ön által kritizált fotel-várkutatók, akik terepvizsgálatok nélkül tesznek gyakran megalapozatlan kijelentéseket. Tudnék mesélni:: 19. század elején kialakult Keszi településnevet, ami eredetileg Kecső, Kesző középkori és kora-újkori neveken ismert, ma szemrebbenés nélkül a honfoglaló Keszi törzs nevéből származtatják.

    Válasz
    • Miért ne létezhetett volna c-re végződő név? Lásd Fehérvári Katalin Árpád-kori személynévszótárából: ‘Coboarcz’…megjegyzem az Aba nemzetségnek Csobánka nevű tagja és ága is volt. Hogy aztán ezek hogyan viszonyulnak a Csaba névhez, vagy a többféle köznévi értelmű csobánokhoz, azt én nem tudom.:)

      Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s