Perőcsény-Salgó, Visk

Ma a furcsa címet követően egyetlen várról lesz szó. A Börzsöny területének – Drégely mellett – legjelentősebb középkori várromjáról, a Perőcsény határában emelkedő Salgóról:

Perőcsény-Salgó tp.jpg

A pompás, összetett alaprajzú, jelentős méretű, három részes vár romjai Sándorfi György felmérésén:

Perőcsény-Salgóvár 79

A történetéről nagyon keveset tudunk. Annyi biztos csak, hogy Zsigmond király 1424-ben leromboltatta és jószágvesztéssel sújtott egykori ura, Szécsényi (“Salgai”) Miklós száműzöttként, szép rabnői (Polixena és Novella) társaságában Velencében “tengette” további életét. Engel Pál, aki szépen feldolgozta ezt a történetet, a vár kezdeteire nézve olyan feltételezést fogalmazott meg, miszerint az eredetileg talán a Hontpázmány nemzetség Pásztói ágáé lehetett. Ez persze nem kizárt, de adatunk nincsen rá s szerintem felvethető egy másik megoldás is!

Perőcsényt ugyanis, melynek határában a Hont megyei, börzsönyi Salgó vára emelkedik, 1324-ben I. Károly király – mint Visk vár tartozékát, a hűtlen Csák fia Jánostól elkobozva Harsundorfi Wulfing nevű hívének adta. Ráadásul azt is tudjuk, hogy még 1313 márciusában maga a király személyesen is részt vett a Csák Máté hívei által védett Visk vár ostromában. Tehát ez a vár az egyik jelentős középkori várostromunk helyszíne volt!

Azonban Visk, a mai Ipolyvisk területén nem ismerünk olyan várat, amelyhez ezt a történeti forrásokból ismert eseményt kapcsolhatnánk. Van ott egy Mahir nevű, nagy területű sáncvár és egy Kisváros nevű, 1358-as oklevélben szereplő földvár – de ezek egyike sem jöhet szóba az Anjou-kori várostrom helyszíneként. Marad a gordiuszi csomó átvágása: Visk – azaz a viski uradalom – 1313-ban ostromolt vára később Salgó néven szerepel!

A Csák nemzetség címere:

Csák genus

Végül egy általánosabb megjegyzés az okleveles adatok és a terepen megtalálható várhelyek közti kapcsolatot leginkább a “várkutatók”, latinosan a “castellológusok” – azaz mi vagyunk hivatottak vizsgálni. Egy kizárólag papírokból dolgozó, hagyományos értelemben vett történész számára a probléma csak odáig létezik, hogy ha például Visk váráról olvas, akkor megállapítja, hogy esetünkben a történelmi Hont megyei Ipolyviskkel lehet kapcsolatos az adat. Ahhoz azonban már a konkrét várak ismeretével kell rendelkezni, hogy megállapíthassuk: Ipolyvisk (szlovákul: Vyškovce nad Ipľom) határában nincsen olyan várhely, amely kapcsolatba lenne hozható az okleveles adatokkal! Van viszont az uradalom területén, a mai Visk községtől mintegy 10 km-re egy korai történetét tekintve ismeretlen várrom Perőcsény területén, amelyik jó eséllyel azonos lehet az 1313-ban szereplő Visk várával, a későbbi adatokban Salgó néven szereplő vár.

Ha igazunk van, akkor újfent sikerült egy történeti forrásokból ismert eseményt, I. Károly országegyesítő harcainak egyik várostromát konkrét helyszínhez kötnünk!

arany

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s