Az erdélyi Salgó vár

A régi magyar ‘salyog’ igének régen fénylő, ragyogó jelentése is volt. Ezzel magyarázzák a Salgó nevű várak nevét is. A nógrádi és a honti (börzsönyi) Salgó várakon kívül volt egy azonos nevű erődítmény Erdélyben is. Igaz, róla tudunk a három közül a legkevesebbet!

Annyi biztos csak, hogy  I. Károly erdélyi rendrakása keretében Salgó várát és uradalmát 1324-ban elvette a hűtlen Talmácsi grófoktól s Kacsics nembeli Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adta – mint magánbirtokot. Mivel több adatunk nincs is a várról, Engel Pál feltételezte hogy akkortájt a várat le is ronthatták. Viszont a salgói uradalom egész Erdély története szempontjából is érdekes további utat járt be – igaz már nem ezen a néven. Előbb Omlás hercegsége címén a havasalföldi vajdák birtoka volt, majd Mátyás 1469-ben a szász Szeben-szék alá rendelte Szelistye-szék néven. Az, hogy előbb Omlásra, majd Szelistyére került át az uradalom központja, igazolhatja Engel Salgó vár lerombolásával kapcsolatos feltevését.

De vajon konkrétan hol volt ez a vár? A papírból dolgozó és kellő terepismerettel nem rendelkező történészek szerint Orlát fölött – hiszen a falu neve a magyar ‘váralatt’-ból alakult volna a mai román formájára. Igen ám, de Orlát határában és annak közvetlen szomszédságában három várhelyet is ismerünk:

Három vár tp.jpg

Györffy György a faluhoz legközelebbi, a térképen Cetate felirattal jelölt várra tippelt – látszólag jogosan, hiszen tényleg alatta jött létre a váralja település. Thomas Nägler már a Riesenebergen lévő hatalmas, ismeretlen történetű kővárra gondolt (lásd a név ‘óriások hegye’ jelentését is). Ez azonban egyáltalán nem illik a 14. század elejének ismert más várai közé!

A három helyszín közül a legnyugatibb, a térképen Verfu Zidului néven Szibiel (Budenbach) fölött jelzett várrom viszont beleillik a 13-14. század várairól alkotott képünkbe – tehát szerintem a három közül csakis ez lehetett Salgó vára!

A várrom alaprajza:

Szibiel A

Terepi elhelyezkedése:

Szibiel tp1.jpg

Megjegyzem – ez is érdekes kérdéseket vet fel a maga 1098 m magas fekvésével. Nem nagyon illik a nemesi birtokokon megszokott várak közé. Talán emiatt is dönthettek a felhagyása mellett? Sőt, még a havasalföldi vajdák sem a Salgó, hanem az Omlás hercege címet vették fel itteni birtokukra utalva.

(folyt. köv.)

arany

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s