Orlát-Mons Civinii

Ma egy sokszorosan összetett kérdéskörről írok a Thomas Nägler által 1967-69 között megkutatott, Bóna István által utóbb – Binder Pál elmélete nyomán – Szebenvárnak elkeresztelt vár kapcsán. Bóna lehetséges, hogy fején találta a szöget – de persze konkrétan mégsem úgy, ahogyan azt ő gondolta!

Ugyanarról a várról van szó, amelyet Györffy György tévesen az erdélyi Salgó várával azonosított s a helyi lakosok Cetatea Scurtă néven ismernek:

Orlát-Cetate

Nägler, Bóna és mások egyaránt 12. századinak vélik az ásatáson feltárt, objektíven elég nehezen keltezhető leletanyag alapján. Előbbi az 1150 körül a szászok betelepítése kapcsán megszervezett szebeni ispánsággal hozta összefüggésbe, utóbbi pedig valamiféle korai magyar “határvárnak” minősítette. Szerintem mind a ketten alaptalanul! Mindez szorosan összefügg Erdély német Siebenbürgen neve eredetének kérdésével is. Binder Pál ugyanis úgy vélte, hogy az nem a valóban létezett 7 vármegyével kapcsolatos, hanem egy Szebenvár-Cibinburg népies változataként keletkezett volna. Mivel a szászokat eredetileg ‘Cibinburg’ környékén (az ún. Altland területén) kezdték letelepíteni, ebből lett volna a Siebenbürgen s később az egész tartományra átment volna ez a név.

Azért fogalmazok kissé vitriolosan, mert véleményem szerint a jövőben elvégzendő természettudományos mérések majd el fogják árulni az orláti vár valós korát – annak szerintem semmi köze a szebeni ispánsághoz. Utóbbi természetesen mindig is a közeli, németül Hermannstadtnak nevezett városhoz, a mai Nagyszebenhez (románul: Sibiu) kapcsolódott.

Nägler ásatási összesítőjén az északi irány helytelenül szerepel – a nyíl délre mutat, erre akkor jöttem csak rá, amikor 2004-ben a helyszínen jártam:

Orlát.JPG

A két orláti vár egymáshoz viszonyított helyzete (romániai kollégák a ma tárgyaltat Orlat I., a nyugatibb fekvésű Dealu Zidu-Riesenberget pedig Orlat II. néven emlegetik):

Orlát tp1

Binder Cibinburg elmélete már csak azért is gyenge lábakon áll, mert ilyen formában a nevet forrásaink nem ismerik. A német ‘burg’ és ‘berg’ között ugyanis jelentős tartalmi különbség áll fenn, az előbbi ‘vár’ utóbbi ‘hegy’ jelentésű. Orlát neve 1319-től a latin Mons Civinii (‘Szeben hegy’), utóbb pedig az ebből keletkezett német Winsberg alakban ismert. A magyar ‘váralja’ jelentésű, latin suburbium alakban pedig 1309 óta adatolt.

Egy biztos persze, a Szeben hegyen – mint azt láthatjuk is – vár állott. Az alatta települt falut magyarul már 1322-ben is Warolyafalw, azaz Váraljafalu néven ismerték. Ha ezt az utóbbi nevet vesszük szemügyre, nem nehéz felfedeznünk benne a német hatást – ugyanis a ‘-falu’ utótag hozzátétele a német toponímia jellegzetessége. Ez arra utalhat, hogy a környék magyar lakosai már az 1150 körüli szász beköltözést megelőzően is Váraljának nevezték a helyet. A magyarul nem tudó szászok viszont ebben a formában befejezetlennek érezhették s emiatt hozzátették a ‘-falu’ utótagot, amit aztán az Anjou-kor elején már magyarra visszafordítva olvasunk.

Hogy aztán a ‘Szeben hegy’ előtagja mire vagy kire utalhat – fontos és érdekes kérdés. Ha egy személy neve, akkor annak okvetlenül kapcsolata van a hegyen álló várral!  Ilyen értelemben tehát igaza lehetett Bindernek és Bónának. Csakhogy – véleményem szerint – a korszakot nem igazán találták el.

Nagyon messze vezetne, ha ezt most bővebben kifejteném. A jelenleg kora Árpád-koriként lekönyvelt kerámiatípusok kezdetei “ismeretlen” mélységbe nyúlnak vissza. Magam voltam már olyan személyes élménynek kitéve, hogy két nagyon tekintélyes, a kora középkori kerámia szakértőjének számító régész kolléga ugyanarról a leletanyagról 8-12. század között megoszló keltezést adott. Pontosabban az egyik határozottan 8., a másik pedig határozottan 12. századot tippelt. Az utóbbi – a konkrét esetben téves – vélemény megfogalmazója már nem él, úgyhogy neveket inkább nem mondok! Természetesen nem azt akarom mondani, hogy utóbbi kevésbé értett volna a kerámia témához – egyszerűen nincs markáns különbség. Az anyag, az edényformák és a díszítések évszázadokon keresztül őrizték a megszokott jellegzetességeiket!

Mindez az ásatásokon előkerülő fémtárgyakra hasonlóan – sőt még fokozottabban – igaz! Azok szinte kortalanok. Ezért van jelentősége a természettudományos kormeghatározásoknak, melyekre majd remélhetőleg sor kerül az orláti régebbi vár esetében is. Abból majd megtudjuk, ki volt s mikor élt a hegynek és a várnak is nevet adó Szeben.

arany

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s