Orlát-Riesenberg

Az óriások hegye – románul Dealu Zidu, azaz ‘falas hegy’ vagy “La Zid” (‘a fal’) egy igen nagy méretű (240 x 40 m-es kiterjedésű), ismeretlen történetű várról kapta a nevét, mely az Orlát községnek nevet adó régebbi vártól 1,3 km-re nyugatra emelkedik.

Orlát tp1

A hatalmas vár ásatási alaprajza Thomas Nägler nyomán:

Orlát-Riesenberg

Korábban, még 1996-ban írtam a hasonló várakról – akkortájt ismerkedtem meg az azóta elhunyt kolozsvári Ferenczi Istvánnal (1921-2000). Az ő akkori, a szintén erdélyi származású Benkő Elekkel folytatott vitájukhoz szóltam hozzá.

http://www.oroksegvedelem.hu/denes_jozsef_a_szekelyfoldi_varak/

Mai szemmel a címválasztásom helytelen volt ugyan, de a véleményem fő vonásaiban nem változott. Ha ránézünk ugyanis a hasonlóan ismeretlen történetű, archaikus megjelenésű erdélyi kővárak térképére, azonnal szembeötlik, hogy nem székelyföldi jellegzetességről van szó:

erdélyi korai kővárak.jpg

A Thomas Nägler által Orlat II.-nek nevezett Riesenberg is ebbe a típusba tartozik! Megjegyzem, az ország más pontjain is vannak hasonló várak – ha nem is annyi, mint Erdélyben. Mindenképpen a régi Magyar Királyság vártörténetének kardinális jelentőségű kérdéséről van szó, amikor arra keresünk választ, mikor és milyen céllal épültek ezek a várak?

Nem igazán illenek bele ugyanis a tőlük függetlenül kialakult, kialakított képbe! Ilyenkor ugye két elvi lehetőség van: vagy megváltoztatjuk a képet, vagy mégis beleerőszakoljuk valahogyan az oda nem illő elemeket. Kollégáim egy részétől az utóbbira történnek meg-megújuló kísérletek. Magam inkább egy új, hitelesebb kép megalkotása felé hajlok!

Hosszú volna s nem illene az itt megszokott terjedelembe, ha most ebbe részletesen belemennék. Annyi azonban számomra nyilvánvaló Riesenberg várával kapcsolatban is, hogy aligha a 14. században épült, ahogyan azt az ásatója a csak pontatlanul keltezhető tárgyi leletek alapján vélte. Az Orlat I. várhoz hasonlóan itt is több évszázados a keltezési pontatlanság! Tudom, hogy a laikusok most meglepődnek, hogy ennyire nem tudnak a régészek keltezni? Azonban a régészet tudománytörténetének ismerői jól tudják, hogy bizony előfordultak már nagyobb, akár 5-600 éves félre keltezések is. A régészeti leletek zöme (kerámia és fémtárgyak) nem igazán alkalmas pontosabb, pár évtizedes kormeghatározásra. Ami pedig alkalmas – például a pénzek, annál meg nem közömbös, hogy milyen összefüggésben értelmezendők. Nem mindegy például, hogy a vár építésével vagy mondjuk már a romok eltakarításával összefüggésben kerülhettek a megtalálási helyükre?

A várfal részlete:

Orlát-Riesenberg kőfala

No, elég messze jutottunk a két napja felvetett kérdéstől: azonos lehet-e a Riesenberg az erdélyi Salgó várhelyével? A mai írásomat azzal zárom, hogy erre nyomatékos nemmel kell válaszolni!

arany

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s