Banjaluka régibb vára (1.)

Szándékosan magyar helyesírással írtam le a mai boszniai szerb főváros, Banja Luka nevét. Kétségtelen, hogy 1528 előtt az 1463-ban Mátyás által meghódított Jajcai Bánság egyik fontos magyar végvára volt. Az addig is magyar vazallusnak számító Boszniai Királyság területének egy részén hozta létre nagy királyunk az oszmánoknak sokáig eredményesen ellenálló végvidéket. Lázár deák híres, 1510-es években készült, 1528-ban kinyomtatott térképének részlete:

Banjaluka Lázár

A jelenleg negyedmilliós nagyváros történetének 1528 előtti része alig ismert. Még azt sem tudjuk biztosan, hogy a szlavóniai Orbász megyéhez, vagy Boszniához tartozott-e az 1463-as török hódítás előtt? Thallóczy Lajos (1854-1916), a téma máig legalaposabb ismerője az előbbire tippelt – feltételezve azt, hogy a várostól délre húzódhatott a korabeli Magyarország és Bosznia határa.

Azonban nem feltétlenül volt igaza! Feltűnő ugyanis, hogy sem a városról, sem váráról egy árva adatunk sincsen az ismert írott forrásainkban. Ez a tény persze 1200 előtt nem volna nagyon meglepő, de a 13-15. századokban már nagyon is szembeötlő a hiány.

A város neve alapján sem leszünk sokkal okosabbak. A kiváló helynévmagyarázó, Kiss Lajos (1922-2003) javaslata ‘bán rétje’ – szerintem téves! De ha igaza lenne sem tudnánk, vajon a boszniai avagy a szlavón bánról van-e szó? A római kor óta használt hévízes fürdők (szláv: banja, ugyanilyen jelentésű régi magyar ‘bánya’) lehettek a névadás indítékai. Luka (Lukács) fürdője – ami esetleg összefüggésben lehet a jajcai Lukács kultusszal is? Mindez az antikvitásból a szláv időkbe átmentődve?

Legkorábbi középkori említése szerintem al-Idríszi híres 1154-ben elkészült földrajzi munkájában található, Bān.y.h néven.Ebből azonban nem derül ki a korabeli országhoz tartozása!

Hogy a középkorban is feltűnően nagy város volt, bizonyítja Istvánffy Miklós 1528-ra vonatkozó adata (Tállyai Pál 17. századi fordításában): „Radatovics András is, Bányaluka elég erős várát, melyben fő vala, együtt nagy bő várossal, mely hosszan a Verban folyóvíznek mind a két partja mellett alányúlt, hasonló tunyaságtól és félelemtől bántatván felgyújtá s bátorságos helyre mene a hozzá valókkal.”

Ráadásul római kori neve Castra volt, ami ugye többes számú alak! Utóbbi tény összefügghet a különböző török és keresztény utazók (kémek) 17. századi tudósításával, miszerint a városnak két vára volt, egy régebbi és egy újabban épült. Az újabban épült, ma is álló erődről világos, hogy oszmán építkezésű. De hol állt a Radatovics András által felgyújtott s elhagyott elég erős vár?

(folyt. köv.)

arany

Reklámok

Bács sánctábora

Henszlmann Imre 1872/73-ban figyelte meg a terepen s írta le röviden a Bács vára és városa körüli sáncokat. Azóta sem igazán foglalkozott a kérdéssel senki sem.

Természetesen felvethető, hogy például a neves régész által megfigyelt s a nép által törökül (!) Demer kapia (Vaskapu) néven ismert déli sánc esetleg természetes eredetű is lehet – azonban kutatás nélkül kijelenteni biztosan ezt sem lehet. A ferences kolostortól keletre – a Mosztonga medreit egyenesen összekötő, a belvárost egykor határoló sáncról azonban biztosan mondható, hogy az mesterséges erődítés. Ugyanez sejthető a tőle keletre, szintén a Mosztonga medrétől kiinduló s oda vissza is csatlakozó íves, de nyílegyenes árokról, sáncról is.

Henszlmann 1873-ban közzétett térképe:

Bács tp H 1873

Mint az a fenti vázlatot a második katonai felmérés térképével összevetve látható, nem állt Henszlmann rendelkezésére egy rendes térkép, csak egy a tájolását és részleteit tekintve is pontatlan vázlat:

Bács 2 tp

Ma már könnyebb helyzetben vagyunk. A Google Earth műholdas térképén alakhelyesen és pontos tájolással ki tudjuk “javítani” az 1873-as vázlatot:

Bács mh tp

Az általam választott kétféle szín arra utal, hogy a déli Demer kapia vonalának megítélése szerintem is bizonytalan. A narancssárgával jelzett hármas sáncrendszer viszont önmagában is nagyon hasonlít az általam avar korinak tartott Bény, Malomfalva, Kissitke stb. koncentrikus, folyóra támaszkodó sánctáborokhoz.

http://www.oroksegvedelem.hu/letoltheto_irasok/

Mindez sok szempontból is nagyon érdekes kérdéseket vet fel! Bács az Árpád-kori Magyar Királyság egyik legfontosabb déli központja volt. A történelem azonban itt sem üres lappal indult s nem is 894 táján kezdődött.

arany

Derzs monostora

A Duna-Tisza közének déli része, szerb eredetű nevén a Bácska legrégebbről adatolt magán alapítású bencés monostora lehetett a mai Bács (szerb: Bač) város keleti határában létezett derzsi apátság. Egy adat 1192-ben a Szent Megváltó (S. Salvator) tiszteletére szentelt egyház birtokát említi. Kegyurasága a Bács megyében legnagyobb birtokosnak számító Báncsa nemzetségé volt. Ez a genus olyan történelmi személyiségeket adott, mint például Báncsa nb. István bíboros, 1242-1253 között esztergomi érsek. Ő a tatárjáráskor feltehetően elnéptelenedett bencés rendházat – pápai hozzájárulással – ágostonos kanonokokkal telepítette újra. A prépostság feltehetően a terület oszmán uralom alá jutásáig, 1541-ig állhatott fenn.

Ugyancsak a Báncsa nemzetségből származott a híres Horváti János macsói bán, aki a Zsigmond ellen, Nápolyi László királysága érdekében fellépő főúri csoport vezetője volt.

Mint gyaníthatóan egykori nemzetségi vár helyén – legkésőbb a 12. században alapított s aztán az egész középkoron át jeles szerepet betöltő kolostor a régi Dél-Magyarország fontos emléke lehetett.

A kérdés: hol volt konkrétan? A mai várostól 3 km-re keletre jelzik a térképek a Druža Bara nevű időszakos vízfolyást, régi holtágat. Mellette látható, közvetlenül az út mellett egy 65 x 50 m-es négyszögletes alakú, egykor széles vizesárokkal határolt jelenség. Szerintem ez lesz az:

Derzs mh

Az érseki székhely, Bács várától mindössze 3 km – gyalogosan erős fél óra távolság választja el:

Bács-Derzs tp

Sokadszor mondom: jó volna kézbe venni mielőbb egy részletes történelmi atlaszt az egykori várak, kastélyok, kolostorok stb. feltüntetésével. Van már egy 2014-ben megjelent hasonló próbálkozás, de az nem az én adattáramon alapul s inkább autóatlasz részletességű (1: 400.000). Amit én szeretnék megvalósítani, az turistatérkép felbontású (1:50.000) lenne, amelyből a konkrét helyszínek elhelyezkedése jóval pontosabban megismerhető lehet. Természetesen minden feltüntetett objektum konkrét gps-koordinátája is szerepel majd az atlaszban, melynek mobil és webes alkalmazását is könnyű volna kifejleszteni.

Sőt, az utóbbi könnyebben és gyorsabban megoldható volna Google Earth alappal s az abból fakadó további lehetőségekkel!

arany

Aracs ismeretlen vára

Ma folytatom az újkori Torontál megye területén a harmadik katonai felmérés térképe segítségével megtalált helyszínek ismertetését. A híres aracsi templomromtól északra, attól mintegy 2,5 km-re látható egy 40 x 50 m-es belső területű, 14-16 m széles árokkal övezett kerek várhely:

Aracs-Paktó 3

A Bing Maps műholdképén:

Aracs-Paktó bm

Mérete alapján már átmenetet képez a késő középkori, 14-15. századi nemesi kastélyok felé, de kerek alakja még az Árpád-kori tradíciókat őrzi – már ha pusztán a fizikai jellegzetességekből megkockáztathatunk ilyesféle megállapításokat tenni.

A Temesvári Bánság 1723-ban, frissen a terület töröktől való visszafoglalását követően készített térképe Vinzay felirattal jelez itt egy települést. Ennek a későbbi térképeken Vincahíd a neve. Kérdés persze, hogy valóban egy híddal kapcsolatos-e a név, vagy csak utólagos népetimológiával alakult ki? Magam inkább az utóbbira hajlok, mert egy hosszú vízfolyás neveként is olvasható a térképeken.

arany

Új felfedezés: Magyarcsernye

Az újkori Torontál megye a középkorban Keve vármegyéhez tartozó területén, a jelenlegi Vajdaságban található Magyarcsernye (Nova Crnja). A községet 1794-1798 között a gazdagságáról elhíresült báró Csekonics József tábornok telepítette döntően szegedi származású magyar lakosokkal.

Mondani sem kell, ennek a hosszú török uralom (1552-1716) idején jórészt elnéptelenedett vidéknek elég pontatlanul ismerjük a középkori viszonyait. Ezért meg sem próbálkoznék a tegnap a harmadik katonai felmérés térképén megfigyelt – valószínűleg Árpád-kori – várhelyet korabeli névhez kötni:

Magyarcsernye-Fás halom

A korszak nemesi váraira jellemző méretek: kb. 35 m belső átmérő, 25-30 m széles árokkal. A műholdképen leginkább az árok külső íve figyelhető meg:

Magyarcsernye mh 2012

A megfigyelés tanulsága, hogy még a topográfiai térképek sima nézegetése is új várhelyek megtalálását eredményezheti. Biztosan sokan látták már a 19. század végén készült katonai felmérés aktuális részletét – csak éppen nem tudták, mi lehet az árokkal övezett kiemelkedés.

Ennek kapcsán jut eszembe, hogy mielőbb közkinccsé kellene tennem a nálam eddig összegyűlt több mint 8500 helyszínt, mindenki számára kézbe vehető – vagy legalább letölthető – formában. Ha valaki tud lehetséges Maecenast egy Magyar Váratlasz számára, kérem lépjen kapcsolatba velem! Mondhatnánk, hogy elméletileg ott volnának a témában érintett állami finanszírozású szervezetek, intézmények. Magam velük is kész volnék kooperálni, csak az a probléma, hogy az ő oldalukról nem mutatkozik érdeklődés a külső kutatókkal való együttműködésre (éppen elég ugyanis nekik a saját finanszírozásukat biztosítani).  Pedig a történelmi Magyarország teljességre törekvő, a nemzeti intézményekét messze felülmúló gazdagságú adatbankja nálam van, egyetemista korom óta – idestova 35 éve építem és fejlesztem.

arany

 

 

 

 

Csenta-Olnas, egy régi-új felfedezés

A középkori Keve vármegye egyike volt a középkor végén elenyészett s a törökök kiűzése után már újjá sem szervezett kevés megyénknek. Egykori területe az újkorban a Temesvári Bánság különféle közigazgatási egységei, végül a Tisza Kálmán-féle – 1918-ig fennállt – megyerendszerben Torontál és Temes között oszlott meg. Ma a szerbiai Vajdaság része.

Tegnap meglepődve észleltem, hogy a harmadik katonai felmérés térképe feltünteti a régi szakirodalomból ismert s Bárány Ágoston szerint tévesen Torontál megye névadó várának feltételezett, Csenta (szerb: Čenta) északi határába eső várhelyet:

A Csentáról Perlaszra vezető úttól keletre megfigyelt vár belsejének 25-28 m átmérője volt s kb. 15 m széles várárok védte – ami megfelel a tipikus Árpád-kori nemesi várak jellemző méreteinek. Ma már csak halványan látszik a Google Earth műholdképén:

Csenta-Olnas mh 2012

Történetéről semmit sem tudunk. A hasonló várak többségét maximum az Anjou-kor elejéig lakták. Annyi azonban megemlítendő, hogy egy Olnas nevű jelentős település volt itt, ahol nádori közgyűlést tartottak Keve és Torontál megyék részére 1347-ben, valamint Zsigmond király is oklevelet keltezett Olnason 1390 szeptemberében (a legkorábbi törökellenes harcok miatt járt errefelé).

arany

Gerebenc várai

Gerebenc (szerbül: Grebenac) egy románok lakta szerbiai falu, amely sokáig Magyarországhoz tartozott. Kb. így magyarázhatnánk el a helyzetét, ha teszem azt egy kínai érdeklődne tőlünk! Amúgy az újkori Temes megye része volt, előtte pedig a bánsági határőrvidékhez, még korábban a temesvári török vilajethez, előtte pedig a  középkori Krassó vármegyéhez számított.

Egyszer már röviden írtam a témáról, de a jelentősége miatt ismét érdemes rá visszatérni! Már önmagában a többes szám miatt is. Előző írásomban Rómer Flóris 1876 előtt készült felmérését mutattam be:

https://djnaploja.wordpress.com/2016/03/12/gerebenc-vara/

Most Téglás Gábor 1904-ben közzétett – Rómerétól jelentősen különböző rajzát mutatom be:

Gerebenc 1904

Térképi helyzete a tőle keletre lévő Kisvárral együtt:

Gerebenc 3.jpg

A 100 m-es magassággal jelölt s Téglás által lerajzolt Nagyvár együttesének távlati képe (jobb oldalon pedig a nagyobbik római castrum dombja), melyet egy környékbeli érdeklődőnek köszönök:

Gerebenc.jpg

Téglás Gábor úgy értelmezte, hogy a barbár jazygok erődítménye mellett – ahhoz illesztve – létesítettek castrumokat anno a Daciát meghódító rómaiak. Persze ő még nem tudhatta, hogy a Nagyvár középkori jellegű s vélhetően Csánki Dezső történelmi földrajzának 1897-ben megjelent adata is elkerülte a figyelmét a Gerebenc várát említő 1390-es oklevéllel. (Annyiban is tévedett, hogy a Nagyvár nyugati részét keresztelte el Kisvárnak…de ez igazán nem lényeges.)

A méret adatok Téglás szerint:

  1. várrész: 86 x 45 m, azaz 0,3 ha
  2. várrész: 50 x 45 m, azaz 0,18 ha
  3. várrész: 60 x 45 m, azaz 0,21 ha
  4. várrész: 130 x 110 m, vagyis 1,43 ha
  5. várrész: 60 x 110 m, vagyis 0,66 ha

Tehát a három részes középkori vár teljes védett területe 0,69 ha, míg a két római castrum a maga műfajában a viszonylag kisebbek közé tartozik.

A keletebbre elhelyezkedő Kisvár (“Cetate mike”) felső platója Ormós Zsigmond korábbi adata szerint 25 x 10 m-es felületű. Sajnos felméréssel nem rendelkezünk róla. Ez az utóbbi illik az Árpád-kori kisméretű nemesi várak közé. A Nagyvár szokatlanul jelentős méretű. Az egész Kárpát-medence egyik legimpozánsabb dombvidéki várhelye. Középkori jellegű, de egyáltalán nem a megszokott méret-kategória! Mivel az egyetlen 1390-es adat kivételével nem szerepel az ismert történelemben, ez nyilván majd magyarázatot igényel. Fel lehetne említeni Gerebenci Szemere szörényi bánt 1392-ből, akinek a neve alapján akár valami köze is lehetett volna hozzá – de rögtön ellene lehet vetni, hogy vajon miért nem szerepel aztán a későbbi századokban?

Tudtommal az egész vár-együttes érdemben kutatatlan, de érdemi helyi információval egyelőre nem rendelkezem!

arany