Márványkő

A Vas megyei, Sárvíz menti Márványkő váráról, várkastélyáról még sok várak iránt érdeklődő ember sem hallott. Pedig Petőmihályfán, ahol a jó megtartásban fennmaradt helye található, még a közelmúltban is “várbeli” ragadványnévvel ismerték a benne élt családot. A Gersei Petők középkori várkastélyának helyén ugyanis ma is egy családi ház áll. Ha valaki postai küldeményt címezne oda, akkor elárulom a házszámot: Kossuth u. 8.

A vizesárkokkal övezett várat még az 1970-es években Eöry Karácson mérte föl s a 90-es években én interpretáltam (az újabb jelkulcsnak megfelelő eséstüskéket rajzoltam rá).

Márványkő

Érdekességként jegyzem meg, hogy korábban – évtizedeken át – őskori erődítményként szerepelt a szombathelyi Savaria Múzeum állandó kiállításának egyik térképén. Amikor a kiállítást tervezték 1981-ben, még nem volt szélesebb körben ismert, hogy az ismeretlen  történetű várhelyek jelentősebb része is bizony a középkorba tartozik! Ráadásul a középkori várakban is előkerülhetnek a régebbi korok tárgyi leletei is – amelyek természetesen csak önmagukat keltezik egyértelműen, nem feltétlenül a látható erődítés maradványokat!

Márványkőt Gersei Pető János kezdte építtetni 1405 körül, egy Zsigmond királytól 1401-ben kapott engedély alapján, mint későbbi adatból megtudjuk, eredetileg – legalábbis részben – fából . 1410-ben ugyanis Bertalan ács miatt folyt per, mert őt a Petők fogva tartották a kastélyon végzett munkája állítólagos befejezetlensége miatt. A kastély kápolnáját 1422-ben említik. Pető János 1417-ben, fia, László 1437-ben itt keltezett – vagyis már a kastélyban éltek. Hogy miért kapta a szépen hangzó Márványkő nevet? – egyelőre nem tudjuk. A várkastély helye régészetileg még “terra incognita”…

A polgárháború idején, 1440-ben Szécsi János megostromolta Erzsébet királyné részére, de I. Ulászló király 1441. márciusában visszafoglalta és visszaadta a Petőknek. Mátyás 1459-ben megengedte nekik, hogy fából és kőből újraépítsék a castellumot vagy fortaliciumot.  Mátyás halála után átmenetileg osztrák kézre került. Ebből az időből, 1490-ből származó összeírása szerint külső és belső kapuja is volt. A török hódoltság idején már nem játszott szerepet, 1690-ben már csak a kastély romjait említik.

A vár területi elhelyezkedése a falun belül:

Petőmihályfa tp1

arany

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s