Bálványosvár

A Szolnok-Doboka vármegyei Bálványosváralja község egyike Észak-Erdély folyamatosan magyarok lakta településeinek. Nem véletlen, hogy még a környékbeli románok adta neve (Unguraş) is erre utal. Fölötte emelkedik egyik, sőt az ismertebb történetű Bálványos nevű várunk hegye:

Bálványosvár 2005

Ha leegyszerűsítve foglalom össze a dolgot, akkor három alapvető kérdésre kell választ kapjunk:

  • a vár nevének magyarázata
  • mikor épült?
  • ki építtette?

A Bálványos név rendkívül romantikusan hangzik s még a ‘bálványimádók’ szent helyére utal, azaz a kereszténység előtti korra. Szent László I. törvénykönyvének 22. cikke rendelte büntetni azokat “akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visznek”. Nyilván a Bálványos eredetileg a hegy neve volt s arról vonódott át a rajta épült várra.

Mikor épült? A bálványosi vámot 1291-es oklevél említi, mely azonban visszautal a désvári 1236-os kiváltságlevélre – melyben IV. Béla még az apja, II. Endre (1205-1235) által adott jogokat biztosította. Ezek egyike a bálványosi vám alóli mentesség. Tehát ha bátran értelmezem az adatot, akkor Bálványos vára legkésőbb az Aranybullát kiadó királyunk korában épülhetett – ugyanis a vám léte feltételezi a várét is! (Ha minden áron későbbre akarnám tenni a vár építését, akkor kísérletezhetnék ugyan különféle nyakatekert magyarázatokkal – de ettől most inkább eltekintenék).

A király által szolnoki ispánná kinevezett főurak vadászataira utalnak a határban előforduló,  Ispán-lesi és Vajda-lesi helynevek. Erre már a vár történetét először összefoglaló Kőváry László is utalt! Egész Árpád-kori történelmünk egyik alapvető kérdése, hogy vajon meddig használták a megyéknek nevet adó ispáni várakat? Esetünkben Désvárat, a szolnoki ispánság erdélyi részének központját? Rövid válasz: nem tudjuk. Kicsit hosszabban: a használat felső időhatára a városi kiváltság biztosítása az egykori ispáni székhely lakosainak.

Következő kérdés: vár nélkül maradt-e az ispáni vár megszűntével az ispán? Vagy esetleg másik várat építettek a korábbi helyett? Utóbbi esetben Désvárat váltotta fel Bálványos! Így lett a királyi jog alá tartozó “szolnoki ispáni” és vajdai vár.

Bálványosvár térképi helyzete:

Bálványosváralja tp.jpg

Szabó Tibor által felvett, Kőnig Frigyes által interpretált alaprajzi vázlata:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

A vár története kapcsán megemlíthető, hogy állítólag itt is raboskodott 1307 után a Kán László vajda által elfogott Ottó magyar király (1305-1307). 1529-ben a Szapolyai János király segítésére Erdélybe nyomult Petru Rareş moldvai fejedelem foglalta el, aki utóbb átállt Habsburg Ferdinánd oldalára. Emiatt a János király által kinevezett erdélyi vajdának, Majláth Istvánnak 1536-ben a moldvai vajdától is ostrommal kellett elfoglalnia. Majláthot aztán 1541-ben az ismét törökbaráttá vált Petru Rareş ostromolta ki Fogaras várából s juttatta a Budán őrizetbe vett Török Bálint rabtársaként a Márvány-tenger partján emelkedő konstantinápolyi Héttorony (Jedikula) börtönébe. Megjegyzendő, hogy Majláth (vagy régiesen Maylád) volt Erdély második román származású vajdája.

Bálványosvárat királyi engedéllyel a horvát származású Fráter György váradi püspök, később Erdély kormányzója bontatta le s építtette helyette Új-Bálványosvárat – ismertebb nevén Szamosújvárt.

arany

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s