Segesd-Várdomb

Hogy a régészet nem egy csodafegyver, pláne nem mindentudó varázslók terepe, arra érzékletes példa a somogyi Segesd esete. Noha a nagy felületre kiterjedő kutatás, óriási mennyiségű tárgyi leletanyagot és rengeteg objektum megfigyelését eredményezte – a középkori és kora újkori Segesd topográfiájának legfontosabb kérdéseire nem sokkal tudunk többet mondani, mint előtte is – pontosabban előtte sem. Ezzel nem Magyar Kálmán itteni több éves munkáját akarom leszólni, a probléma nem személyhez kötött! Inkább általános jellegű: feltárás- és leletközpontú szemlélet vagy kérdésekre keresünk inkább választ? Megjegyzem, az ásatásokban egyetemistaként, 1983-ban magam is részt vettem. Már akkor is feltűnt, hogy a fő kérdésekre: a vár és a középkori ferences kolostor konkrét helyére csak logikus feltevéseink vannak – illetve érzékeltem a kutatás vezetőjének ezzel kapcsolatos bizonytalanságát (ami megjegyzem: nem baj, ha van – sokkal jobb, mintha valaki határozottan képviselne egy tévedést).

A helyszín Sándorfi György által készített felmérése:

Segesd.JPG

A baloldalon látható Badacsony-domb volt döntően az ásatás helyszíne, ahol szép későközépkori mezővárosi leletanyag került elő, alápincézett téglaépületekkel. Formailag egy “sánc” megy fel a meredek domboldalon a tetőre, de hogy mit védene mitől? Minden védelmi logikával ellenkezik – már ha egyáltalán sáncként funkcionált valaha.

A jobboldali Várdomb közepén a feltehetően középkori elődje helyén álló ferences kolostort látjuk. A tőle északra eső dombrészen pedig egy várat – pontosabban egy vár-részletet. Lássuk be, ilyen vár – ahol mint egy kenyeret ferdén elvágunk s azzal vége – nincsen. Ráadásul a barokk kolostor egyben a török hódoltság-kori végvár helye is lehet egyben. Más kérdés, hogy a 18. századi építkezésekhez kapcsolódó tereprendezés eltüntette annak nyomait.

Száz szónak is egy a vége: nem igazán kerek ez az egész! Pedig a Várdomb szemmel láthatóan a török korinál régibb várról kaphatta a nevét. Ezt az északi dombvég terepjelenségei önmagukban is bizonyítják. Maga a jelentős központi helynek minősíthető (ispánság és főesperesség székhelyének, királyi-királynéi udvarháznak helyet adó)  település neve is a dombbal kapcsolatos. A sokak által kissé vulgáris értelműnek tekintett magyar ‘seg’ szó eredeti jelentése ugyanis ‘domb’. Tehát Segesd neve a jellegzetes hármas dombbal kapcsolatos, magyar köznévi eredetű. Ugyanerről kapta a nevét Segesvár, vagy az utóbb eufemisztikusan Essegvárra módosított Segvár is.

Segesd tp1

A védelmi logikát figyelmbe véve a középső Várdomb erődítése a teljes, jórészt meredek természetes lejtőkkel határolt dombra ki kellett terjedjen:

Segesd rek.jpg

S természetesen ki is terjedt, ahogyan az a Google utcaképein látszik a déli részen is:

A dombtető – azaz a régi segesdi vár –  mérete kb. 420 x 100 m (durván 3,5 ha). Nagyon hasonlít a másik – jobban ismert – királynéi várra, Veszprémre! Más kérdés, hogy a középkori segesdi várra konkrétan nincsenek adataink. Csak a Fennena királyné által 1290-95 közt alapított ferences kolostort erődítették meg a törökök ellen a 16. század közepén. Hogy a Várdombnak nevet adó nagy területű várat mikor építették s meddig használták? – nem tudjuk.

Annyi biztos csak, hogy a keresztény monarchia egyik fontos egyházszervezési központja és az Árpádok jelentős magánuradalmának székhelye volt. Még IV. Béla öccse, Kálmán orosz király is ide menekült az elveszített Muhi csata után!

vár meg kastély

 

Reklámok

Kupa avagy Koppány vára (2.)

A tegnap bemutatott Kupavár kapcsán két dolog jutott eszembe. Vajon a népies Kupa név miért bukkant fel a 15. századi olasz humanisták, Ransanus és Bonfini műveiben – kiszorítva a korábbi latin nyelvű krónikákban szereplő Koppány (Cupan) nevet? A “nép” által Kupavárnak hívott helyek közül persze csak egyetlen olyan van, melyről biztosan állíthatjuk, hogy valaha a híres Koppány vára volt: a somogyvári Kupavárról!

(Pontosabban még ezt sem állíthatnánk biztosan, ha egyes szakemberek össze-vissza, egymásnak s önmaguknak is sokszorosan ellentmondó zagyvaságait komolyan vennénk! De javaslom, hogy ezt ne tegyük!)

Nos, más magyarázata a Kupa név későközépkori felbukkanásának aligha lehet, mint hogy már akkoriban is Kupának nevezték a somogyiak Koppányt. Tehát a néphagyomány sokkal régibb, mint azt felületesen ránézve hinnénk! Nem csoda, hogy aztán  a későbbiekben mindenféle régi, ismeretlen történetű helyet őhozzá kapcsoltak.

Nagycsepely mhtp

Például a tegnap boncolgatott – érdekes kérdéseket felvető nagycsepelyi Kupavárat is. Most a több ezer helyszínt hasonló pontossággal feltüntető Kárpát-medence vártérképem részletén mutatom be a faluhoz képesti elhelyezkedését (a térképről majd lejjebb pár gondolat!).

Somogy megye és Somogyvár kapcsán eszembe jutott egy igazán országos jelentőségű konkrétum! Legkorábbi, tartalmában hitelesen fennmaradt oklevelünk az 1001-as évvel keltezett híres pannonhalmi kiváltságlevél. Ebből idézek Koppány 997-es felkelése kapcsán: “egy bizonyos Somogy nevű megye el akart engem űzni az atyai székből” – íratja le István.

Mi következik ebből, ha nem akarunk minden áron nyakatekert félremagyarázással élni? Például az, hogy amennyiben Somogy megye már 997-ben is létezett, akkor talán más megyék is megvoltak. Egy megyét ugyanis önmagában nincs értelme szervezni, a megyerendszernek az a lényege hogy az országon belül egymástól határokkal (megyékkel) elválasztott, kisebb igazgatási egységek legyenek. Mivel ezek várakhoz tartozó körülhatárolt területek voltak, nem kérdés az sem, hogy Somogyvár is régebbi kell legyen 997-nél. Akármit állapított – vagy nem állapított – meg az ottani nagyon tudományosnak kikiáltott kutatás (most ezt hadd ne fejtsem ki bővebben), annak semmi jelentősége nincsen. A pannonhalmi kiváltságlevélből, mint egykorú és hiteles történeti forrásból önmagában is világos: Somogyvár 997 előtt Koppány székhelye volt. Az hogy ennek “régészeti” nyomai egyelőre nem világosak, az leginkább kétféle okra vezethető vissza: az elégtelen mértékű kutatásra, illetve a helyes megfigyelések hiányára.

Visszatérve történelmünk egyik legalapvetőbb kérdésére, hogy vajon mikor és ki(k) által szerveződött meg a magyar állam – ha az már Szent István előtt is létezett? A kérdésre kétféle válasz lehetséges:

  • Géza nagyfejedelem (972-997) szervezte, lényegében a semmiből kiindulva
  • az avar és bolgár birodalom évszázadok alatt kialakult területi szervezetét élesztették újjá a 10. század második felében

(mielőtt valaki ezt az utóbbi – általam valószínűbbnek vélt – lehetőséget valami hallatlan dolognak vélné, megjegyzem: Györffy György már 1958-ban felvetette ugyanezt!)

Végül a Kárpát-medence vártérképe kapcsán jegyzem meg, hogy azt közkinccsé szeretném tenni. Ha valaki ebben tudna segíteni (akár pályázatíróként, akár előrevivő ötletekkel), azt megköszönném! Aki idáig végigolvasta, kérem ossza is meg – hátha eljut a dolog olyanhoz is, aki  érdemben előrébb mozdíthatja a dolgot:

arany

Kupa avagy Koppány vára (1.)

Nem akartam túl hosszú címet adni a Nagycsepely délnyugati határában, az erdőben található Kupavár ürügyén megfogalmazott gondolataimnak.

De előbb lássuk a konkrét objektumot térképen:

Nagycsepely-Kupavár tp1

Nováki Gyula és Sándorfi György 1990-ben készült terepi felmérése:

Nagycsepely-Kupavár

Mivel a több száz méter hosszú sánc egyik oldalán sincsen árok, még az sem 100 %-osan egyértelmű, vajon melyik irányból jövő támadás ellen szolgált a védmű? Annyi bizonyos csak, hogy még az alig járható, meredek domboldalakra is lemegy s középen, a domb gerincén van egy kapuja. Ha a meredek oldalakkal határolt északi dombtető védelme volt a cél, akkor talán egy késő bronzkori magaslati telepről lehet szó. Bár, megjegyzem furcsa, hogy a terület körkörös védelme ez esetben nem egyformán biztosított.

A domb északkeleti végződésén lévő markáns lejtőkúp ideális középkori várhely lehetne – viszont Nováki Gyula alapos terepi megfigyelése sem lelte ennek nyomát.

A sánc Hajdu István által 2016-ban készített képei:

A tegnap említett, Nagycsepely részletes leírását tartalmazó 1412-es oklevél említ az Osztopániak birtokrészén egy 8 holdas erdőt jelentő Várasfő (Varasfew) nevű dombot – nyilván erről lehet szó!

Abban viszont nem vagyok biztos, hogy a Kupavár név a sáncra (sáncvárra?) vonatkozik.

(folyt. köv.)

arany

Kötcse és Nagycsepely várai

A Balaton déli partjától kb. 10 km-re eső két szomszédos somogyi község három várhelyét mutatom be ma röviden (van egy negyedik is – a csepelyi Kupavár, de azt majd máskor). Mondanom sem kell, hogy a több szempontból is nevezetes Kötcse várairól tudunk egyelőre kevesebbet, de ott is egy az iharosberényihez hasonló Nagyvár-Kisvár párossal számolhatunk. Míg a hozzájuk nagyon közel eső nagycsepelyi, érdekes nevű Barátok asztala az egyik legszebb állapotban látható dombvidéki nemesi várhely:

Kötcse-Nagycsepely mhtp

Kötcse esetében a Nagyvár elnevezése egy 1864-ben közölt helynévből ismert. A jelenlegi belterületen lévő, jórészt elpusztult másik várhelynek már én adtam a Kisvár elnevezést! Abból a logikából kiindulva, hogy a Nagyvár névnek csak akkor van értelme, ha található a közelében egy Kisvár is:

(Talán a helyére ráépült ház lakói nem is tudják, hogy egy Árpád-kori birtokos nemes “jogutódai”?)

Megjegyzem a falutól délre eső Nagyvár még teljesen felderítetlen, a helye térképileg:

Kötcse tp1

Országosan is a legalaposabban ismert falunak számít egy 1412-ből fennmaradt terjedelmes oklevélnek köszönhetően Nagycsepely:

Nagycsepely 1412.jpg

A “Barátok asztala” nevű várhelyet én rajzoltam rá utólag a birtokmegoszlást ábrázoló térképre. A faluban már 1248 előtt is birtokos őstől, Káta nembeli Ják comestől leszármazó, Kátai Mihály birtokrészére esett. Mivel 1412-ben a már régen elhagyott várhely tulajdonjoga nem képezte vita tárgyát – azt meg sem említi a falut telkenként leíró részletes oklevél. Ebből volt aki tévesen arra következtetett, hogy akkor később épült volna.

Csepely arra is jó példa, hogy egy 80 %-ban egyházi birtokosok kezén lévő faluban is lehet Árpád-kori nemesi vár! Azt meg mondanom sem kell, hogy ezek 90 %-a a nemzetségekből leszármazó “lovagok” építménye volt. A Káta genus klasszikus lovagi címere:

Káta genus

Hogy miért kaphatta a “Barátok asztala” nevet, arról fogalmam sincsen. Esetleg a faluban szintén birtokos lövöldi karthauzi barátokról? Mindenesetre fizikálisan így néz ki:

(Hajdu István 2011-ben készített képei!)

A két kötcsei vár birtokosait sajnos nem ismerjük, de a Káta nembeliekhez hasonló társadalmi státuszú nemesek lehettek. 1864-ben a helyiek a falu nevéről azt a naív magyarázatot adták, hogy a ‘költség” szó az alapja, mert Kupa herceg költséges utazásokat tett. Holnap a nagycsepelyi Kupavár következik!

vár meg kastély

Csököly két várhelye

Ma, folytatva a somogyi iker várak sorát, két egyelőre felderítetlen helyszínt mutatok. Elvégre a várhelyek iránt érdeklődők számára időnként kell valami megoldandó feladat, felfedezendő várhely is:

Csököly mhtp

A Dél-Somogyban, a Szabási-Rinya mentén található Csököly határában vannak az egyelőre csak a nevük alapján ismert várak:

Csököly tp1

(A nyilak a tippjeimet jelzik! Alapjuk egyrészt a 19. századi kataszteri térkép névmegírása, másrészt személyes terepi tapasztalatom. Nem kizárt, hogy egy-kétszáz méteren belül másutt találhatók az objektumok. Sajnos sokszor még a 10.000-es domborzat ábrázolása sem árulja el a várhelyek pontos helyét!)

Felvetődhet, miért vagyok ennyire határozott két olyan várhely kapcsán, melyeket még nem is ismerek? Nos, az általam eddig bejárt sok száz (!) várhely és a hasonló helyszínekkel kapcsolatos tapasztalatok miatt.

A -vár végződésű helynevek 90 % fölötti arányban mindig várhelyeket jelentenek (ritka kivételként vannak tréfás népi elnevezések is, melyek például egykori csárdákra, kocsmákra utalnak: Aligvár, Lesvár, Belevár stb. , de tréfás nevek gyakran a Békavár, Kányavár, Kecskevár is – igaz utóbbiak között is van tényleges várra több példa). Kéder és Vaskó nyilvánvalóan személynevek. Az előbbi megegyezik a közeli Hedrehely (eredetileg: Hedreh) névadójával. Hogy Vaskó (Baskó?) ki lehetett, azt nem tudom. Kédervár és Vaskóvár esetében is valószínűleg preklasszikus, Árpád-kori nemesi várakat kell keresnünk, hiszen a késő középkorban Csököly a veszprémi püspökség birtokállományához tartozott s a püspökökről nem feltétezhető, hogy Csökölyön váruk is lett volna.

A két várnév arra utal, hogy a veszprémi püspökség előtt nemesi birtokosokkal is kell Csökölyön számolnunk. Hogy azután Kédervár neve esetleg a Héder nemzetség egyik Árpád-kori tagjára, vagy másik azonos nevű másik birtokosra utal-e, nem tudom.

arany

Péterhida iker várai

Sokáig nem tudatosult bennem sem, hogy az általam még egyetemista koromban, 1984-ben megtalált Góric nem azonos a Nováki Gyula és Sándorfi György által 1988-ban felmért Várhellyel. Megszólalásig hasonlítanak ugyanis s közösen meg nem jártunk ezen a helyszínen.

Péterhida mhtp.jpg

A keletibb fekvésű Góric vizuálisan, Rózsás Márton 2006-os tanulmányából scannelve:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

A nyugati Várhely felmérése:

Péterhida

Mondhatjuk, a preklasszikus Árpád-kori nemesi várak tipikus esetei. Történetük ismeretlen, alaposan feltételezhető építtetőiket a Tibold (Theobald, Thiedbald) német lovagtól származó nemzetség tagjaiban nevezhetjük meg. A rokonság nemzetségi monostora a szomszédos Babócsán állt. A nemzetség alapítójának beköltözésére Kézai krónikája szerint Géza nagyfejedelem korában (972-997) került sor.

Érdekességként jegyzem meg, hogy a Várhely térségében ma Pusztafaluként ismert faluhely középkori neve Décse volt – ami éppenséggel azonos a téves olvasatnak köszönhetően Géza formában közismert uralkodó nevével! Persze ebből önmagában nem akarok következtetéseket levonni. Országszerte vannak Décse, Vajk, Vászoly, Koppány stb. helynevek – melyek konkrétabb történelmi magyarázata még előttünk álló feladvány. Szerencsénkre mindkét péterhidai várhely jó állapotban maradt fenn, egy majdani tudományos igényű régészeti kutatás számára rendelkezésre állnak.

vár meg kastély

Somogyacsa többrészes várai

Külső-Somogy középső részén, a Koppány völgyében található Somogyacsa. A falu két oldalán két 4-5 részes, impozáns középkori várhely található. Közülük jobb állapotban – folyamatosan erdőben – maradt fenn a Pogánydomb. A keletibb Kócos-hegyen viszont a régi szőlőművelés részben eltüntette a másfél évszázada még szintén markánsan látható jelenségeket (napjainkra ez az utóbbi várhely is teljesen visszaerdősült).

A két várhely esetében a tegnap tárgyalt nagyberényiekhez hasonlóan elmondható, hogy nevük – legalábbis közvetlenül – már nem emlékeztet egykori vár mivoltukra:

Somogyacsa mhtp.jpg

A Pogánydombot már a magyar régészet atyjának is nevezett Rómer Flóris felmérte:

Somogyacsa-Pogánydomb CR

A szintén archaeológiánk korai jeles személyiségei közé tartozó Wosinsky Mór a Kócoshegy metszetét készítette el, melyen szépen látszik, hogy egykor bizony az is négy részes volt:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Összehasonlításul közlöm Nováki Gyula modern felméréseit a várhelyek mostani állapotáról:

Somogyacsa-Pogánydomb Copy

Somogyacsa-Kócoshegy

Történetükről semmit sem tudunk! Acsa 1381-ben a veszprémi püspökség birtokai között tűnik föl, a keleti határába olvadt – s esetleg a Kócosheggyel összefüggésbe hozható – Peremarton is 1238-ban ugyanazon prelátus birtokaként szerepel. Mégsem hinném,hogy egyházi birtokost kellene a két vár építtetőiben keresnünk. Egyrészt éppen a tegnapi Nagyberény kapcsán láthattuk, hogy az egyházi birtoklás időben későbbi, másodlagos is lehet. Másrészt persze az sem lehetetlen, hogy nem az említett települések egész határa volt püspöki kézben.

Közvetlen adatok hiányában csak következtetni tudunk arra, hogy ez esetben is nemzetségből származó (azaz nemes) családok tagjai lehettek a várak építtetői. Volt is egy Acsa nemzetség! Igaz csak Zágráb környékén ismerjük a birtokait, például eredetileg övék volt a mai horvát főváros melletti – beszédes nevű – Szomszédvár (Susedgrad) is. A nemzetség neve azonos azzal az esztergomi érsekével, aki éppen a zágrábi püspökség I. László általi alapításánál működött közre. Lehet, hogy a rokonsága akkoriban kapott birtokot a Medvednica-hegység vidékén? Olyan példákat szép számmal ismerünk, hogy egy-egy nemzetségi tagnak az alapító őssel azonos neve volt (Csák nembeli Csák, Hahót nembeli Hahót, Héder nembeli Héder stb.). Tehát egyáltalán nem lehetetlen, hogy az Acsa nevű őstől származó genus tagja volt Acsa esztergomi érsek is!

Az meg már csak “hab a tortán”, hogy az eredeti hatalmas kiterjedésű Somogyország része volt a későbbi Körös és Zágráb megyék – azaz a szorosan vett Szlavónia – területe is. Ha meg a Pogánydomb eredetére keresünk magyarázatot, eszünkbe juthat a pogányság védelmezőjének tartott Koppány személye is, aki közvetve vagy közvetlenül a Somogyacsa határán keresztülfolyó víz névadója.

Egy biztos, a két impozáns várhely egyelőre kutatatlan, pedig az ország legszebb Árpád-kori várhelyei közé tartoznak.

arany