Keléd elpusztult vára

Könyöki József 1905-ben – posztumusz, Nagy Géza gondozásában – megjelent várlistájának egyik Vas megyei tétele Keléd elpusztult vára. Fogalmam sincsen, vajon Könyöki milyen adat alapján vette fel a jegyzékbe? Hacsak nem az első katonai felmérés rom jelölése:

Keléd 1

Vagy az alábbi (délre tájolt) kéziratos térkép 1820-ból:

Keléd 1820

Viszont tudtommal Könyöki nem foglalkozott levéltári térkép böngészéssel s az első katonai felmérés akkoriban még nem is volt hozzáférhető!

Magam 1992, október 15-én jártam be ezt a helyszínt is. A nehezen áttekinthető, akácos-bodzás dzsungelben a déli és keleti oldalon halvány ároknyomot érzékeltem. A helyről egyébként semmilyen írott adatot sem találtam, azóta sem. Közvetlen déli szomszédságában a 19. században egy szélmalom (Windmühle) működött. Ennek emlékét a mai napig őrzi a Szélmalom-tábla dűlőnév is:

Keléd 2

Az 1857-ben készült kataszteri felmérés elárulja, hogy a vizsgált hely területén akkoriban egy kis temető volt:

Keléd 1857

A terület közelmúltban készült topográfiai térképen:

Keléd tp1

Noha Keléd neve a szomszédos Zalában is birtokos, német eredetű, híres Gutkeled nemzetség egyik névadójáéval azonos, korántsem egyértelmű, hogy itt várról van-e szó? Könnyen lehet, hogy a középkori falu temploma volt erődítve.

Konkrétabb választ kérdéseinkre csak egy tudományos célú feltárás adhat. Reméljük, a jövőben egyszer majd ilyenekre is sor kerülhet! Jelenleg ugyanis a bevétel orientált “autópálya-régészet”, illetve a kisebb beruházások “régészeti megfigyelése” dívik inkább, ahol nem a tudomány, hanem a beruházás nyomvonala jelöli ki a régészeti kutatás lehetséges területét. Ezt kb. ahhoz tudom hasonlítani, mint ha egy könyvtárban nem szabadon választanál, hanem a könyvtáros a kezedbe nyomna egy könyvet, hogy – ha érdekel, ha nem – ezt fogod olvasni, punktum.

Az alábbi felhívásom kapcsán megjegyzem, nem csak milliomosok és milliárdosok támogatását remélem – bár természetesen az utóbbiak tudnának igazán segíteni az eredmények közzétételében. A kutatás-feldolgozás folytatásához, a napi finanszírozási gondok leküzdéséhez viszont minden apró segítség fontos lehet. Az erkölcsi támogatáson és készpénzen túl pályázatírókra is számítanék (bár az utóbbi műfajhoz nem sok reményt fűzök, mégis, hátha):

pink

Bokod hűbérurának kastélya

A címben az egykori Műemlékek Országos Bizottságához (MOB) 1901-ben beküldött jelentésből idéztem.

“A régi Bokud falu hűbérura kastélyának fundamentuma a falun kívül lévő földgödörnél.” – áll a lakonikus bejegyzés Gerecze Péter jegyzékében.

Mit lehet kezdeni egy hasonló adattal? Hol állhatott egy elpusztult – csak fundamentumában megfogható – egykori nemesi “kastély” a Vas megyei Izsákfa (ma már Celldömölk része) határába eső Bokodpusztán?

1990. április 11-én jártam be a területet. Maga a terepszemle negatív eredményt hozott, mert az 1960-as régi 10.000-esen még jelölt dombot addigra egy kavicsbánya elpusztította. Az világos volt addig is, hogy “kastély” alatt Árpád-kori kisméretű, preklasszikus nemesi várat kell leginkább sejtenünk. A mátrai Dorogháza-Kastély-tető, vagy a Vasi-Hegyháton található Döröske-Kastély – mind a kettő pompás Árpád-kori várhely – elnevezéséből egyértelmű, hogy a “nép” ezeket kastélynak is tartotta, illetve nevezte!

A harmadik katonai felmérés még ép állapotában mutatja a kb. 35 m felső átmérőjű, szabályos kerek dombot (a B alatt):

Izsákfa-Bokod 3

Mai helyzete a bányagödörrel:

Izsákfa-Bokodpuszta tp1

Érdekes kérdéseket vet fel Bokod középkori története. Egyrészt különleges esetnek számít, hogy Sebestyén nevű bokodi főesperest említ egy 1325-ös oklevél. Ennek kapcsán meg kell említsem néhai kiváló atyai barátomat, Herényi Istvánt (1918-2013). Feltevése szerint lett volna egy a karakói várispánsághoz kapcsolódó bokodi főesperesség Vas megye keleti részén. Magam ezt kevésbé hiszem, de normális kutatók között természetes dolog, hogy nem mindenben van egyetértés.

Másrészt egy 1516-os adat alapján a mai Izsákfát – másik néven Kisbokodnak is nevezték. Ebből az következik, hogy valaha a mainak éppen fordítottja állt fel a két középkori település egymáshoz képesti viszonyát illetően.

Végül megemlítem, hogy az alábbi felhívás komoly s nem csak dísznek teszem ide:

pink

Az alsómesteri körsánc

Ma egy régi szakirodalmi adat konkrét helyhez kötéséről lesz szó. Lipp Vilmos, a Vas megyei régészeti egylet alapítója 1876-ban megjelent írásában említette meg röviden, hogy:

„… az alsó-mesteri határban egy ily kereksánczu vár körrajza még tisztán látható.”

A doktorim anyaggyűjtése kapcsán – 1992 októberében – Péter József, akkor élő idős helybéli lakos mutatta meg emlékezetből a helyet. A falutól keletre, a Sághegy alatti legelőn egy valamikor kenyércipó formájú 2 m magas és 10 m átmérőjű, sekély mélyedéssel övezett domb emelkedett. Ezt az adatközlő szerint valamikor 1928 táján hordták, illetve egyengették el.

Minden bizonnyal ezt értette Lipp kereksáncú váron. Megjegyzem, a mai napig össze-vissza keverik és zavarosan használják még szakemberek is a ‘sánc’ kifejezést. Népi értelemben árkot is jelent! Mivel az alsómesteri határban más “tisztán látható” kerek sáncról nem tudunk, alighanem Lipp Vilmos is így értette.

Alsómesteri tp1

Nagyon haloványan mintha látszana valami a 2015-ben készült műholdképen:

Alsómesteri mh

A leírás és a látottak alapján egy síkvidéki Árpád-kor nemesi várral számolhatunk itt is. Ha annak idején a néhai Péter József – gyermekkori emlékeit felidézve – nem mutatja meg nekem, fogalmunk sem volna, hol kell keresni!

Persze az egészhez a Vas megyei régészet alapítója, Lipp Vilmos (1835-1888) is kellett:

Lipp Vilmos 1835-1888

Megjegyzem, annak idején – 1877-ben – elkészítette Vas megye régészeti térképét. Jó volna megtalálni, talán valahol – valamelyik levéltárban (?), esetleg a premontrei rendnél (?), vagy a Savaria Múzeumban (?) – lappang.

Magam folyamatosan próbálkozom azzal, nehogy a nálam meglévő, valóban nemzeti jelentőségű – most már 10.000 helyszínt közelítő ismeretanyag is úgy járjon, hogy majd az utókor kutatóinak morzsánként kelljen utána járniuk az általam egyszer már összeállított korpusz darabjainak. Mivel a hivatalos – az adófizetők pénzén működtetett – Magyarország szerveit, intézményeit nem igazán érdekli (?) mindez, döntően a magánszférához, a szó eredeti értelemében vett polgárokhoz intézem a naponta megjelenő felhívásomat:

pink

 

 

Felsőmesteri temploma

A Sághegy nyugati oldalán található Mesteri – egykori Felsőmesteri részén egyenes szentélyzáródású, kis méretű Árpád-kori templommal rendelkezik. P. Hajmási Erika kolléganőm 1985-ben végezte el a helyreállítást megelőző feltárását.

A Google Streetview képén a szentély felől, újkori elfalazott kriptaajtóval:

Felsőmesteri sw

A feltárás eredményei alapján Tolnai Gergely felvette az erődített templomok sorába is. Előkerült ugyanis a templomocska északi oldalán a cinterem vékonyka körítő falának és az azt kívülről kísérő ároknak rövid szakasza  is.

Felsőmesteri 1985

(Derdák Ferenc felmérése, Kiss Ernő Csaba rajza.)

Kár hogy az árok méretéről nincsen adatunk. Valószínűleg csak a belső rézsűt sikerülhetett megfogni a szelvényben. Az sem világos, hogy a cinterem-fal vajon egyidős-e a kis, Szent Mihály titulusú templommal? Abba az akadémikus és megválaszolhatatlan kérdésbe pedig inkább bele sem mennék, hogy vajon megfogható-e egy olyasféle különbség, amitől kezdve már nem sima cinterem-falról, hanem erődítésről beszélünk? Az árok szélesség és mélység adatait is amiatt hiányoltam, mert hasonló differencia kell legyen a sima temetőárok és egy védőárok között is – bár itt is folyamatos átmenettel számolhatunk a kettő között.

Summa summarum: ugyan a szakirodalmi adat alapján szerepel a kis templom az erődített objektumok között, ahhoz kérdőjel kívánkozna. Ami persze semmit sem von le a csodálatos kis templom értékéből! A keltezés kérdésébe szintén nem mennék bele: Árpád-kor – annyi biztos s annak is inkább a viszonylag korábbi szakasza.

pink

 

 

Mesteri várkastélya

Egy 1543-as osztálylevélnek köszönhetően részletes képünk van a Kemenesalján, a Sághegy tövében egykor Felsőmesteriben állt, valaha tornyos, bástyás várkastélyról.  A kőszegi ostrommal járó 1532-es török hadjárat forrásai emlegetik először, mint a meghódolt erősségek egyikét. Ez persze nem azt jelenti, hogy csak röviddel előtte épült volna. Nádasdy Ferenc dunántúli főkapitány Győr török elfoglalását követően, 1595-ben a lerombolását javasolta, de az nem valósult meg. Még a 18. században is karban tartották a kastély körüli védőárkot.

Sematikus ábrázolása egy korabeli kéziratos térképen:

Felsőmesteri 18

A kastély kb. 20 x 10m-es, egyemeletes főépülete 1969-ben:

Felsőmesteri 1969

Helybéli lakosok elmondásai alapján sikerült pontosítanom, hogy a Dózsa utca nyugati oldalán, egy mai lakóház mögött állt az egykori kastély. Az épületet egy idősebb helyi lakos szerint valamikor 1976-77 táján bontották le (terepbejárásom időpontja: 1992. október 15.). Egykor a nyugati és északi oldalon látható árok is volt körülötte, amiben néha még a víz is megállt – mesélte.

A várkastély helye 1857-es színes kataszteri térképen (N. 20):

Felsőmesteri

Koppány Tibor feltevése szerint 1500 táján épülhetett a castellum, amikor II. Ulászló király címert adományozott a Mestery család tagjainak:

Mestery

Nagy kár, hogy az épület semmilyen védettséget sem élvezett – így sejthetően a lebontásakor sem készült róla semmiféle dokumentáció. Fennmaradt fényképéről sem tudok.

Vas megye középkori és kora újkori kastélyainak  nyomozását igazából csak én kezdtem el három évtizede a megfelelő részletességgel. Ennek egy korai, letölthető dokumentuma:

http://www.oroksegvedelem.hu/ma_files/kastelyok_vas_megyeben.pdf

Természetesen a 18-20. századi épületállományból és a korábban elpusztult kastélyokra utaló helynevekből indultam ki. Miután 2002-ben kölcsönösen megváltunk egymástól a szombathelyi (Vas megyei) múzeummal, mindez – ha abba nem is maradt, de tartósan átment a magánszférába.

Pedig közkinccsé is lehetne tenni!

pink

 

A csázmai prépostság helye?

Szlavónia egyik “hiteles helye” volt a Hahót nembeli István zágrábi püspök által 1232-ben Szentlélek titulussal alapított csázmai társaskáptalan. Prépostja főesperesi jogkört gyakorolt a zágrábi egyházmegye jelentős területe felett is.

Helyéről annyit tudunk, hogy Pobjenik – a középkori Új-Csázma – területén keresendő. A falu jelenlegi plébániatemplomának címe Szent Péter és Pál. Valószínűleg tehát nem itt keresendő a török hódításig, 1552-ig itt funkcionáló társaskáptalan Szentlélek egyháza. A településtől 1,5 km-re északnyugatra az erdőben található egy várhely (Gradić névmegírással a 103,5 m-es magassági pontnál):

Pobjenik-Gradics

Ugyanez a Google 2014-ben készült felvételén:

Pobjenik mh

A kb. 6-8m széles vizesárokkal övezett terület mintegy 40 m átmérőjű. Ezzel lényegében azonosak a másik közeli társaskáptalan, a pozsegai Kaptol méretei is. Utóbbit valószínűleg valamivel korábban Borkalán nembeli Kalán pécsi püspök alapította.

A helyről egyelőre semmilyen horvát irodalmat nem ismerek és terepi képeink sincsenek róla. Kérdés, hogy vajon egy felhagyott várat hasznosíthatott újra a püspök az alapítás során, vagy a társaskáptalan központi épületegyüttesét erődítették-e később? Maguk a kanonokok már valószínűleg külön házaikban éltek – ahogyan a társaskáptalanok esetében országszerte másutt is.

arany

A sitkei királyfej

Egyik tavalyi kemenesaljai terepszemlémen, nem kis meglepetésemre a sitkei plébános mutatott nekünk egy szórványként megtalált koronás királyfejet:

Nagysitkei királyfej

A telefonommal fotóztam le a restaurálásra szoruló, de jelenlegi állapotában is szenzációs Árpád-kori kőfaragványt.

A templomban tekinthető meg a “jáki műhely” nívós alkotásaként számon tartott – szintén elsőrangú – két sárkány által kísért Agnus Dei dombormű is:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Mindkét alkotás valószínűleg a napjainkra elpusztult középkori sitkei Szent Lőrinc templomból származhat. Utóbbi elméletileg állhatott a mai barokk templom  helyén is – bár erre semmi sem utal. A másik lehetőség pedig a régi temető területe.

Utóbbi helyen viszont a Jákok régi nemzetségi várának (?) nyomai érzékelhetők:

A nemzetség Rába-jobbparti ágának éppen a Sitkeiek voltak a legjelesebb családja. Nem meglepő tehát, hogy itt is a jákihoz, pornóihoz, jákfaihoz és zalavégihez hasonló színvonalú, pompás Árpád-kori emlékekkel találkozunk.

Apropó, Árpád-kori királyfej? Ha jól tudom, eddig a kalocsai székesegyházból ismerünk egyet. Ez volna a  második? Vajon melyik királyunk lehet?

vár meg kastély