Paks-Püspökdomb

A római limes kutatása során figyelt fel Visy Zsolt a Paks déli határában, a régi limes-út (a mai 6-os számú főút) mellett ma már csak erősen lepusztult s jórészt megsemmisült állapotban a 118-as kilométertábla mellett létezett mesterséges dombra:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

A valaha markáns kis domb régi ábrázolása alapján annyi nyilvánvaló, hogy nem a természet alkotásáról, hanem mesterséges halomról van szó. Wosinsky Mór, a tolnai régészet megalapítója már 1896 előtt – nagy számú őskori cseréptöredéken kívül – habarcsos köveket és római tegula (tetőcserép) töredékeket figyelt meg a helyszínen.

Ha nem a képen látható 4-5 méteres, meredek oldalú halomról lenne szó, simán rámondhatnánk, hogy egyike a római limes őrtornyainak – amint nem is vitás, hogy a birodalmi főút mentén sorakozó jelzőtornyok egyike állhatott itt x méteren belül. Csak az a kérdés, hogy a motte-jellegű dombot anno a jelzőtorony kedvéért hordták-e össze?

A hasonló kérdések megválaszolásához elvben fontos segítséget nyújthat egy régészeti feltárás. 1989-ben és/vagy 1990-ben sor is került erre s kivételes módon a feltáró régész közzé is tette eredményeit a 2000-ben megjelent – A Ripa Pannonica Magyarországon című – könyvében (utóbbi helyen 1989-es ásatást ír, de az eredeti jelentés az 1990-es kutatások beszámolói között jelent meg).

Gyakorlatilag azonban nem sokkal lettünk okosabbak – ami a korrektül fogalmazó és a jelenségeket alaposan értelmező kutató óvatos megfogalmazásán is érződik. Mindig mondom, a régészet sem csodaszer s hiba fetisizálni a gyakran nem egyértelmű eredményeket.

Leszögezhetjük, az ásatáson nem kerültek elő római őrtorony kétségtelen nyomai! Egy kiszedett vastag alapfal  legalját sikerült ugyan a kutatóárokban megfogni – ami ad absurdum akár a római korból is származhat(na). Azonban a tornyot határoló másik falat már nem sikerült megfigyelni – ami a mesterséges domb elhordásával, pusztulásával megmagyarázható. Az viszont már kevésbé, hogy a hosszú kutatóárokban egyetlen római korra keltezhető védőárok (fossa) nyoma sem volt megfogható, pedig a római őrtornyok sohasem nélkülözték ezeket!

A helyszín térképeken:

Summa summarum, felvethető hogy a Püspökdomb inkább középkori motte lehetett! Egy hasonlót nemrég bemutattam a Komáromhoz tartozó Koppánymonostor területéről s egy harmadikat majd holnap fogok Baranyából. Elvégre – magától értetődően – a napjainkig használt római főútvonal mellett a későbbi korokban is volt élet.

A nevekre sem árt figyelni! Természetesen a “nép” minden korban igyekezett magyarázni és értelmezni a látható jelenségeket, objektumokat. A Püspökdomb például a helyi lakosok szerint arról kapta volna a nevét, hogy állítólag 1526-ban itt táborozott Tomori Pál kalocsai érsek serege – s ugye az érsek is püspök! Ezt azonban nem szabad komolyan és szó szerint venni, mármint Tomori itteni esetleges táborozását. A magyarországi motték – nyugati társaikhoz hasonlóan – ugyanis 11. századiak.

Holnap ezt a témát folytatjuk a baranyai Sátorhely (Sátorhegy) kapcsán.

reklám 2018

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s