Bolondvár Belsőbáránd mellett

Az országban egyelőre 9 Bolondvárat ismerünk – melyek közül 6 Fejér megyében található. Nyilvánvalóan tréfás népi elnevezésűek!

Köztük is az egyik legérdekesebb az Aba határában lévő Belsőbáránd melletti:

Aba-Bolondvár tp

Nováki Gyula és Terei György 2001-ben készült szép felmérésén:

Aba-Bolondvár

A középső bronzkori Vatya-kultúra egyik régészetileg is megkutatott vára. Azonban az északi várrészen egy kis méretű, általam preklasszikusnak nevezett Árpád-kori vár is van. Utóbbi még régészetileg kutatatlan. Elképzelhető, hogy a tőle nem messze található Ebvárnál korábbi nemesi vár s persze az sem lehetetlen, amit Hatházi Gábor és Terei György vetett föl, hogy a középkori Báránd templomának erődítése.

(Harmadik verzió gyanánt hozzáteszem, amennyiben itt volt egy templom, az épülhetett korábbi vár helyére is.)

A lényeg, hogy két korszakban is jelentős erődített hely volt itt s bőven vannak még vele kapcsolatban megválaszolásra váró kérdések.

reklám 2018

Reklámok

Ebvár

Ma ismét egy olyan várról lesz szó, amelynek a történetét nagyon könnyen össze lehet foglalni – ugyanis semmit sem tudunk róla. Az Abához tartozó Belsőbáránd-puszta és Seregélyes között található az Ebvár:

Aba-Ebvár mhtp

Először, 1982-ben Skerletz Iván (1939-1996) rajzolta meg vázlatos felmérését, majd 1997-ben Terei György készítette el szintvonalas alaprajzát:

Aba-Belsőbáránd-Ebvár 2011

Régészeti leletet egyelőre nem ismerünk róla, aminek azonban – a hasonló helyszínek általános leletszegénységének ismert tényén túl – semmi jelentősége. Tipológiai alapon nyilvánvaló, hogy az általam preklasszikusnak nevezett Árpád-kori nemesi várak közé tartozik.

Keserű  László idei felvétele, a vár közepén régi “kincskereső” gödörrel:

Aba-Ebvár

Nem tudjuk melyik középkori településhez tartozott, talán Bárándhoz… A vár neve is érdekes. Talán utólagos, lekicsinylő tartalmú népi elnevezés. Ismerünk egy Kutyavárat Érden, ami hasonló logikai szerinti névadás eredménye lehet. A közelben pedig Bolondvár található, aminek megint csak tréfás jellege van.

pink

Regöly-Pogánydomb

A híres regölyi sáncvártól 350 m-re keletre emelkedik a néphagyomány által Pogánydombként számon  tartott, valószínűleg mesterséges földhalom. Szabó Géza tolnai régész kollégám 1993-94-ben kutatóárokkal vizsgálta meg. Ugyan kezdetben őskori halomsírnak (latinul: tumulus) vélte, a kutatás eredményeképpen azonban természetes dombnak tartja. Hogy igaza van-e, nem tudom biztosan megmondani – de kevéssé hinném.

A regölyi sáncvár és a közelében elhelyezkedő objektumok:

Regöly mhtp3

A Csikóhalomnak is nevezett Pogánydomb közelről, a kutatóárok nyomaival:

Regöly-Csikóhalom 2007

Amikor hasonló mesterséges dombokkal találkozunk, nagyjából a mellékelt írásomban felsorolt lehetőségek között kell választanunk:

http://www.oroksegvedelem.hu/a_mesterseges_halmok_fajtai/

A regölyi Pogánydombról az a véleményem, hogy egyelőre korainak tartom bármiféle “eredmény” kihirdetését. További kutatásra volna szükség!

reklám 2018

Regöly-Szigetdomb

Ma egy 1993-ban Miklós Zsuzsa által meg is ásott várhelyet mutatok be, a község belterületétől északra található egykori berekben. Egy 1955-ös légi felvételen – melyet sajnos nem mutatott be – figyelt fel a kiváló kutató a várra. Azon a szöveges leírása szerint kettős sötét gyűrű látható – az egykori várárkok nyoma.

Igazából a néphagyomány nem őrzött meg róla semmit, még az is feledésbe ment, hogy valaha Kálvária állt rajta. Újkori homokbányászat is erősen rongálta a területet. A térképen balra fent, sematikus – mesterséges kialakításra utaló jelöléssel a Sziget-domb:

Regöly tp1

Nováki Gyula és Miklós Zsuzsa 1993-ban készült terepi felmérése:

Regöly-Szigetdomb 1

Úgy tűnik a méretek és a domborzat alapján, hogy az Árpád-kori vár egyetlen toronyból állhatott.

Ma nem szándékozom részletes okfejtésbe bocsátkozni arról, hogy a tipológiai jellemzők segítségével mennyire lehet, illetve szabad kormeghatározást végezni! Szabad is, meg lehet is…(persze vannak kivételes esetek is, de nem azokból kell kiindulni)

A régészetet fetisizáló szemléletről mondok inkább pár szót! Miklós Zsuzsa ásatásán mindössze néhány jellegtelen őskori “cserép” (apró edénytöredék) került elő s vár egykori épületével kapcsolatban sem sikerült megfigyelni semmi érdemit. Mi következik mindebből? Szerintem semmi…

Magyarázatként több verzió is említhető: egyrészt a terület erősen lepusztult, komoly mértékben bolygatott, részben elbányászott állapota. Másrészt az is lehetséges, hogy egy elkészült, de végül nem – vagy alig – használt középkori vár helyéről lehet szó.Megjegyzem, nem ez az egyetlen olyan Miklós Zsuzsa által megásott várhely, ahol egyáltalán nem került elő középkori tárgyi lelet! Ez nem a kutató hibája, hanem részint a valós leletszegénység, részben pedig a csekély felületű feltárás következménye lehet.

reklám 2018

Regöly-Pogányvár

A helynéven kívül gyakorlatilag semmit sem tudunk a Regöly határának nyugati részén, erdős magaslaton lévő várhelyről. Miklós Zsuzsa tipológiai alapon középkorinak tartja – minden bizonnyal helyesen.

Regöly-Pogányvár

A vár helyét a Bing Maps műholdas térképére jelöltem:

Regöly-Pogányvár mhtp

A középkorban jó eséllyel a török hódoltság másfél évszázada alatt eltűnt Szák területéhez tartozott. Engel Pál térképének (Magyarország a középkor végén) részlete:

Regöly-Szák

A magyar nemzetségek monográfusa, Karácsonyi János (1858-1929) szerint ez a Szák lehetett az Árpád-korban jeles szerepet játszott – még nádorispánt is adó – genus eredeti központja. Hogy ezt mire alapozta, rejtély – mert csak ex cathedra jelentette ki. Egy biztos, a Pogányvár már nem a nagyobb nemzetségi várak közé tartozik, hanem méretéből következően egy abból származó birtokos család számára készülhetett. Mivel történeti adatot nem ismerünk vele kapcsolatban, valószínűleg még a forrásokban szegény korban!

reklám 2018

Regöly

Az egész Kárpát-medence egyik legjelentősebb sáncvára található a tolnai Regölyben, a Kapos és a Koppány találkozásánál. Területe legalább 50 ha – de nyugati lezárása egyelőre nem ismert. Miklós Zsuzsa (1948-2014) rekonstrukciója önmaga szerint is bizonytalan:

Regöly 1

A tolnai várak kiváló kutatója még azt is felvetette, hogy a nagy erődítmény esetleg befejezetlen maradt s éppen a legkönnyebben támadható oldal felől talán el is maradhatott a sánc megépítése.

Ez persze kevésbé valószínű! Nehéz ugyanis elképzelni, hogy miután hatalmas munka- és anyag ráfordítással megépítik a robusztus sáncokat az amúgy kevésbé támadható – mocsaras völgyek felőli – oldalakon, aztán mégis félbe hagyják az egészet.

Jóval inkább elképzelhető az, hogy az erődítmény lezárását nyugatabbra kell keresni. Erre utal az első katonai felmérés ábrázolása is:

Regöly 1

Ezen ugye kivehető, hogy a szűkület után újra szélesedni kezd a sánc által határolt terület.

Ugyanez a Bing Maps műholdképén:

Regöly bm

Ezen is kivehető, hogy bizony  a nyugati falurész pereme is egykori erődítettségre utal!

További alapvető kérdés, hogy vajon mindez melyik korszak produktuma? Jerem Erzsébet, aki az eddigi legkomolyabb feltárásokat vezette a sánccal kapcsolatban, megállapította hogy az a Hallstatt-kor legvégénél előbb nem épülhetett. Természetesen épülhetett a kelta korban – vagy később is. Utóbbira utal, hogy Jerem megfigyelései szerint a sánc szomszédságában jelentős “késő-népvándorláskori” és “kora Árpád-kori” hullámvonalas cserepekkel és cserépbográcsokkal keltezett objektumok voltak az őskori rétegek fölött.

Igazi választ majd a sánc faanyagának vizsgálata hozhat. Amúgy az ásatás – részleteiben sajnos még közöletlen – megfigyelései kifejezetten a kora középkoriakéhoz hasonló faszerkezetre utalnak.

Ugyancsak elgondolkodtató, hogy Regöly a pécsi egyházmegye egyik főesperességének a központja volt! Más kérdés, hogy az Árpád-korban sem regölyi várról, sem várispánról és várszerkezetről (várföldekről, várnépekről, várjobbágyokról) egyáltalán nem hallunk. Ennek magyarázataként leginkább az adhatja magát, hogy a Kárpát-medence más nagy alapterületű sáncváraihoz hasonlóan ez is Avar Birodalom emléke lehet! Megjegyzem, van olyan nézet, miszerint Szent István 1000 körül nem a semmiből hozta létre a Magyar Királyságot, hanem az Avar Birodalmat (annak egykori központi részét) szervezte újjá.

Kíváncsian várom, mikor adódik lehetőség majd a sáncból származó, kormeghatározásra alkalmas faanyag-mintavételre!

reklám 2018

Tolnavár

Napjainkra eltűnt a Duna-menti, megyének is nevet adó település nevéből a -vár utótag, pedig az oszmán hódítás előtt még rendszeresen használták azt. Más kérdés persze, hogy funkcionáló várként csak egy 1316-os esemény kapcsán tudunk róla, amikor az oligarcha Kőszegi Jánostól I. Károly (Róbert) király serege ostrommal foglalta el.

Alapos okkal feltételezhető az is, hogy ugyanitt volt az Alta Ripa (‘magas part’) nevű római segédcsapat-tábor erődje is – csak éppen a maradványai még konkrétan ismeretlenek. Ugyanez elmondható a Buda-Eszék főutat felügyelő 17. századi török palánkvárról is. Annyi különbséggel, hogy utóbbiról már – kétes pontosságú és hitelességű – vázlatos ábrázolások is fennmaradtak:

 

Keresztény és muszlim utazók leírásait is ismerjük a török várról. Utóbbiak közül Evlia Cselebi 1663-ban azt írta, hogy közepén egy magas, négyszögű, kőből épült toronyban “sáhi” ágyúk voltak. Érdekes módon ez sem a fenti 1663-as, sem az 1686-os ábrázolás rajzolójának nem tűnt fel. Magam hajlok arra, hogy a helyenként szintén kétes hitelességű Evlia Tolna esetében pontosan fogalmazhatott. Persze biztosat majd csak akkor mondhatunk erről, ha majd előkerültek a torony maradványai.

Mivel jobb ötletem nincs, magam is arra a legvalószínűbb lehetőségre voksolnék, hogy a római, a középkori és török-kori vár is ugyanazon a helyen lehetett: a város északkeleti sarkában, a Duna magaspartján:

 

. Az Evlia Cselebi leírásában említett kő torony a középkori vár maradványa lehetett. Az okleveles említések hiánya a – Kőszegiek kiskirályságától eltekintve – lényegében zavartalan folyamatos királyi biroklással magyarázható.

reklám 2018