Vasvár sokadszor

Vannak problémák, melyeket újra és újra elő kell vennünk, mert az eddigi megoldási kísérleteink nem tűnnek egészen kereknek és meggyőzőnek. Ráadásul másokéi sem azok! Ilyenkor addig kell próbálkoznunk, míg el nem jutunk egy valóban meggyőzőnek tűnő lokalizáláshoz. Hiszen erről van szó, arról az egyszerű kérdésről, vajon hol volt a Vas vármegyének (vagy egybeolvasva Vasvár megyének) nevet adó vár?

(A témáról írt korábbi gondolataimat nem akarom megismételni, azok a blog belső keresője segítségével elérhetőek.)

A dolgok jelen állásának az a lényege, hogy az 1741-ből származó várostérképen Z-vel jelölt kerek várhelyet sejtem annak. A kérdése csak az, a 18. századi vázlaton szereplő várhely a valóságban hol van – vagy hol volt? Nagyjábóli fekvése világos: valahol az egykori zsidó temető északi folytatásában.

Legújabb, tegnap felmerült ötletem:

Vasvár 2019

A jelenleg a rendőrség által használt korábbi szakközépiskola épületét valamikor a 20. század első felében építhették s megelőző régészeti feltárása biztosan nem volt. Ha valaki közelebbit tud róla, kérem ne fogja vissza magát s pontosítsa e téren hiányos ismereteimet!

Sajnos nem tudom, az épület északi oldalán a térképen látható terepalakítás mikor történhetett s mennyiben őrizheti akár a régmúlt nyomait is?

Ugyan mesés néphagyományként jegyezték fel, de szintén érdekes, hogy állítólag egy “elsüllyedt vár” volt valaha a Feneketlen-tó környékén – éppen ezen a területen.

mecenatura

Reklámok

A királyi sátor dombja

Rákosmező volt a középkori magyar országgyűlések hagyományos színhelye. Azon belül is, mint azt a 18. század elején író Bél Mátyás feljegyezte, a pesti Rákos-patak jobbpartján, mesterséges dombon állt a király sátra.

A nevezetes domb helye, a mai X. kerületi (Kőbánya) Nagyicce utca közepére esett. 1775-ből származó ábrázolása Königsberg megírással:

Rákos-Königsberg 1775

A Király-domb a második katonai felmérés térképén (a kép közepén, a Rákos felirat fölött):

Rákos-Königsberg 2

Ugyanez régi kataszteri térképen:

Rákos-Königsberg kat

Érdekes volna látnunk, vajon milyen lehetett egykor az a királyi sátor?

mecenatura

 

Zríny váráról újra

A Szávától délre található Zríny 1347 óta a híres Zrínyiek központi vára volt (ismert nevüket is e várról kapták, előtte Subicsoknak hívták az őseiket, akik egészen 1322-ig kiskirályként uralkodtak a tengerparton).

A vár korábbi birtokosai – egészen 1328-ig – a Szlavóniában sokáig  szintén kiskirályi pozíciót élvező Babonicsok voltak. Egyikük 1293-ban a várban keltezett – tehát valószínűleg itt (is) tartotta a székhelyét.

Az első katonai felmérés még jelöli a Szent György titulusú várkápolnát:

Zríny 1

A vár 2010-ben készült alaprajzi felmérése Szatanek Józseftől:

Zríny sJz 2010

Az egész hegytetőt elfoglaló vár szokatlanul tekintélyes méretű! Ez annak ellenére is magyarázatot kíván, hogy birtokosai is országrésznyi terület urai voltak. Messze kilóg a középkori főúri várak szokásos méret-kategóriájából. Mondhatnánk persze, hogy azért ekkora, mert a hegynek van ilyen mérete. Ez azonban nem kielégítő magyarázat, ugyanis kereshettek volna  a környéken egy kisebb vár felépítésére alkalmas hegyet is.

Ami a gyankvásomat felkeltette, a kváderköves falszövet az északi oldalon:

Zríny falszövet

Hasonlókat bőven találunk a közeli-távoli térség késő római-kori illetve Justinianus-kori, 6. századi hegyi erődjei között. Nem állíthatom persze biztosan, hogy Zríny is eredetileg ebben a korszakban épülhetett – de reális magyarázata lehetne ez is a nagy méretnek.

Másik elvi lehetőség az, ha nem római-bizánci, akkor egy korábbi középkori archaikus kővár volt eredetileg. Alaprajzi jellegzetességei hasonlóak a dél-erdélyi Borberek és Kisdisznód hegyi váraihoz, vagy a zólyomi Pusztavár ismeretlen múltú alsó várához.

Száz szónak is egy a vége: egyelőre több Zríny múltjában is a nyitott kérdés, mint a biztos válasz.

Egy azonban biztos, 1540-ben Zrínyi Miklós – a későbbi szigetvári hős – sikeresen védte meg családi várát Hüszrev boszniai pasa és Murád klisszai bég ostromával szemben. Egyike volt ez elfeledett várostromainknak! Zrínyi Dobó Istvánt 12 évvel megelőzve itt állította meg egy időre a török terjeszkedést.

mecenatura

Bolgány vagy Szerém(vár)

Mint arra elsőként Györffy György rámutatott, a Szerémség – azaz Szerém vármegye másik neve Bolgyán, vagy talán inkább Bolgány volt. Amikor 1096-ban először találkozunk a megye ispánjával, akkor már Zimony várában tartotta a székhelyét. Viszont a vármegye elnevezések logikájából következően egykor Bolgányban lehetett a központ.

Ennek fekvését nem ismerjük, a név – inkább látszólagos – hasonlósága miatt a mai Budjanovci falu ugyan elméletileg szóba jöhet – de gyakorlatilag aligha! Hadd ne részletezzem…

Természetesen Szerém megye eredeti székhelye Szerémvár lehetett, azaz az ókori Sirmium,  a jelenlegi Mitrovica városa. Bolgány abban az időben válhatott új központtá, amikor Szerémvár bolgár, majd bizánci kézen volt – azaz 1072 előtt.

Fekvésére nézve magam az ókori Bassiana (Donji Petrovci) területére gyanakszom.

Bassiana 2

A nagy területű ókori város északkeleti sarkában gyanítható a bolgányi ispáni vár helye.

A közeli Vojkovce nevében nem nehéz ráismernünk I. (Szent) István pogány Vajk nevére. A szintén szomszédos Szolnok pedig tán annak emléke, hogy egy időben a Tisza-parti Szolnok névadója (?) bolgányi ispán is lehetett.

További érdekes kérdés, hogy miért nem bírt a Bolgány vármegye elnevezés meggyökerezni s miért lett Szerém a megye neve? Talán csak 1072 után szerveződött volna? Vagy éppen ellenkezőleg, Bolgány várára csak a bolgár, majd 1018-tól bizánci uralom alá jutott Szerémvár (Mitrovica) pótlása miatt lett szükség? Magam az utóbbira hajlok! Ha ez a sejtés jogos, akkor a megyerendszer gyökerei az Avar Birodalom idejére kell visszanyúljanak. Megjegyzem, nem ez az egy adat utal csak erre…

Technikai megjegyzés:

Az idén ma írok először váras témáról, ami azt jelzi hogy kis mértékű (de sajnos nem kielégítő) javulás állt be a technikai feltételeket illetően. Utóbbi okból egyelőre nem ígérhetem meg, hogy napi rendszerességgel teszek közzé anyagokat. Mindenesetre felhívom kedves olvasóim figyelmét arra, hogy már közel 1000 várról tettem közzé gondolataimat, megfigyeléseimet és következtetéseimet. Ezek között a jobb oldalon található belső kereső segítségével lehet böngészni. Aktualitásukból a hat évvel ezelőtti írásaim sem veszítettek (pár esetben változott csak a véleményem, de ezeket ugyanezen a módon lehet követni).

mecenatura