Kaposvár-Tüskevár

Tegnapelőtt egy várkutató kolléga hívta fel a figyelmemet a Kapos-völgy 1778-ban készült kéziratos térképére. Ezen felfigyelt egy régi akasztófa helye körül látható várhely ábrázolására:

Kaposvár-Kecel 1778

A topográfiai térképre piros karikával jelöltem a mai kaposvári Szent István és Szent László utcák házai közt található objektumot:

Kaposvár-Kecel 10

Történeti adatunk nincs róla, viszont nyilván ide vonatkoztatható a Pesty Frigyes 1864-es gyűjtéséből ismert Tüskevár helynév. A 18. századi térkép ábrázolása alapján az Árpád-kortól a 16-17. századig bármely korból származó erődítmény lehetett itt. A dombtető megfelelő adottsággal rendelkezett a Kaposvárról nyugatra, Nagykanizsa irányába vezető út megfigyelésére. Ha nem tudnánk, hogy már az Árpád-korban is építettek hasonló várakat, akkor a törökök kaposvári várának nyugati “tarisznyavárát” feltételezhetnénk ide.

Ha Árpád-kori, akkor a Kecel nevű, utóbb Kaposvár határába beolvadt település birtokosáé lehetett. Biztosabbat egy régészeti feltárás révén tudhatnánk meg, de ez eléggé illuzórikus, hiszen lakótelkek udvaráról van szó.

mecenatura

Reklámok

Kaposmérő második nekifutásra

Tavaly egyszer kísérletet tettem a kaposmérői vár helyének azonosítására:

https://djnaploja.wordpress.com/2018/08/11/kaposmero-azonositasa/

Azonban előkerült a Kapos-völgy 1778-ban készült kéziratos térképe, melyből kiderült, hogy a valós hely egészen a vízmentes szárazulat szélén – a korábban sejtettnél délebbre – helyezkedett el:

Kaposmérő 1778.jpg

Ugyanez a 10.000-es topográfiai térképre jelölve:

Kaposmérő 10

Tehát esetünkben nem a későbbi temető őrizte meg a 16. században adatolt, középkori kastélyból kialakított végvár helyét, hanem az a későbbi korokban “nyomtalanul” eltűnt. A macskaköröm annak szól, hogy a várhely az 1778-as térkép készítője számára azért még kivehető volt.

A helyszínen még nem jártam – a műholdfelvételek sem mutatnak ott semmit. Utóbbi tény ismét csak arra hívja fel a figyelmünket, hogy attól hogy valamit nem látunk, az még nyugodtan létezhet!

mecenatura

Római tábor Csepreg határában?

Évekkel ezelőtt a mezőgazdasági parcella azonosító polgármesteri hivatalban kifüggesztett műholdas térképén figyeltem fel a kb. 120 m oldalhosszúságú, négyzetes alaprajzú jelenségre:

Csepreg-Hosszúgyep of

Ugyanez a Google Earth egyik felvételén:

Csepreg-Hosszúgyep 2016

A légirégészet fellendülésének következtében egyre nagyobb számban találkozunk a római kor gyakran ideiglenes létesítményeinek máig érzékelhető nyomaival. Ezek egy része ún. gyakorló tábor, mások közülük talán egy-egy alakulat napi táborozásának a nyoma lehet.

Terepi elhelyezkedése az Anna-majortól kelet-északkeletre, a szakonyi szőlők közelében:

Csepreg-Hosszúgyep tp.jpg

Amennyiben a szemünk nem csal s nem mondjuk egy későbbi karám helyéről van  szó, akkor a római tábor a közeli római utat tarthatta szemmel:

Csepreg római út.jpg

Tudniillik a Savaria (Szombathely) és Scarbantia (Sopron) közti alternatív főút rekonstruálható ide. A Répce vizenyős völgyén keresztül a csepregi Rákóczi utca folytatásában a mai körforgalomig húzódó töltés alighanem római eredetű, ahogyan a Csepregről Szombathelyre irányuló út – a mai Hanga-hegy szőlői között húzódó elfeledett, régi nyomvonala is.

Természetesen e római út mellett épültek a szentkirályi és a szakonyi római villák is! Ha minden áron történeti hátteret kívánunk adni az itten lehetséges római katonai tevékenységnek, akkor leginkább a 167-180 közti markomann-szarmata háborúk időszaka jöhet szóba, amikor a birodalomba betört barbárokkal éveken keresztül Pannonia földjén kellett a római legionáriusoknak felvenni a harcot.

mecenatura

 

Csepreg-Szentkirály

Csepreg Sopron felé kivezető útjának külső szakaszát újabban Szentkirályi utcának nevezték el. A körforgalomból balra, Szakony felé kivezető út mellett található Hotel Öreg Malom leánykori neve is Szentkirályi-malom volt (mellette folyt ugyanis sokáig az Öreg-Répce). A képen még nem látható napkollektor-park helyén pedig még a 20. század 30-as éveiben is lakott Szentkirályi-major épületei álltak.

A név hátterében az 1990-91-ben, a szálloda akkori építkezései kapcsán feltárt középkori templom állt. Ennek pontos helyét jelöltem a piros karikával:

Csepreg-Szentkirály bm

A leegyszerűsített ásatási alaprajz Kiss Gábor nyomán:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Eredetileg köznépi soros temető volt itt. A rajzon látható, hogy a 162-es számú sírt a templom szentélyének alapozása vágja. Megjegyzem összesen 187 sírt sikerült a feltárással megismerni, ami az eredeti sírszámnak természetesen csak a töredéke!

A győri egyházmegye 1821-ben készült térképének részlete:

Csepreg-Szentkirály 1821

“Előadásomban” még két kérdést érintenék, mind a kettő önmagán túlmutató jelentőségű!

A templom első írásos említését Mátyás király korából, 1476-ból ismerjük. Ecclesia sancti regis de Chepreg – azaz csepregi Szent Király egyház. 1520-as adatból kiderül, hogy önálló plébánia volt és a – napjainkra szintén elpusztult régi – felsőszakonyi templom is ennek a filiája (leányegyháza) volt. A hajóval azonos szélességű patkóíves szentély alapján nem sokkal István király 1083-as szentté avatását követően épülhetett. Vagyis az, hogy a templomot közel 400 éven keresztül nem ismerjük írott forrásból, nem jelent semmit! Pontosabban azt jelenti, hogy a véletlennek köszönhetően nem maradt róla adat.

A másik kérdés, a leegyszerűsített ásatási alaprajzon nem látunk a templom körül cinterem-falat. Pedig kánonjogi előírások kötelezővé tették már akkoriban is a temetők körülárkolását, a kóborló vadak és legelésző háziállatok elleni védekezést szolgáló bekerítését. Erre azt tudom mondani, hogy az ásatás részletes dokumentációját nem ismervén, nem tudom megmondani, vajon észlelték-e a templomkerítés nyomait? Az, hogy egy régész észlel-e valamit, szintén nem abszolutizálható! Vagy igen, vagy nem. Utóbbi esetben is könnyen előfordulhat, hogy objektív körülmények magyarázzák az észlelés (észlelhetőség) hiányát. Tehát nem okvetlenül arról van szó, hogy nem lát, vagy nem ért a szakmájához!

Esetünkben szokatlanul sekély mélységben kerültek elő a sírok, ami későbbi nagyobb arányú tereprendezésre utal. Mindez talán egy újkori beavatkozás következménye.

mecenatura

Neolitikus körárok Csepreg határában

Pontosabban fogalmazva  a címet, újkőkori vagy rézkori kultikus célú koncentrikus árokrendszert is írhattam volna – csak ez címnek túl hosszú volna.

Az egész Európában ismert 6-7000 éves létesítmények funkcióját tekintve eléggé közmegegyezéses a kultikus magyarázat. Persze azt is szoktuk mondani, hogy aminek nem leljük a profán magyarázatát, arra legjobb ráfogni, hogy akkor nyilván valamilyen kultikus célból létesítették. Magam mint az “erődítés vagy nem?” kérdése kapcsán vagyok kénytelen foglalkozni ezekkel az ősi vallási (?), csillagászati (?) objektumokkal. Valamilyen szinten kétségtelenül hasonlítanak az erődítésekhez, hiszen komoyl munkával árkolták körbe őket. Jelen esetben négyszeres árokkal:

Csepreg-Ablánc.jpg

A kép közepén látható kb. 60 m átmérőjű kerek vagy ovális középső “védett” terület körül, egymástól 10-15 m-es távolságra látjuk a 2-3 m széles – betemetődött árkokra utaló – sötét talajelszíneződéseket. Az objektum északnyugati fele jelenleg erdővel fedett.

Az árokrendszer térképi elhelyezkedése:

Csepreg-Ablánc tp

A létesítmény olyan szempontból abszolút “határeset”, hogy valamiféle őskori “templomerődítésnek” fogjuk-e fel, vagy “csak” tisztán kultikus létesítménynek? Mivel régészetileg feltáratlan, csak a közelében és a területén (?) gyűjtött, a Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája körébe tartozó edénytöredékekre és zöld szerpentin kőből csiszolt baltákra tudok utalni.

Zárójelben meg – csepregi lakosként – arra, hogy sajnos elhalt a csepregi helytörténeti múzeum felélesztésére irányuló 2015-ös kezdeményezés. Pedig amelyik településnek a múltja nincs megbecsülve és feltárva, annak hiányos és pontatlan az önképe, az identitása is. Meg hozzáteszem, a múltat nem csak a “haszna” miatt kell feltárni, hanem pusztán önmagáért is, mert érdekes !

mecenatura

Nem vár felismerése

Az eddig ismeretlen várak felderítésének legalapvetőbb eszközei napjainkban a Google Earth és más hasonló, műholdképeket tartalmazó portálok. Ezeken a laikus nézőnek is feltűnnek a légtérből kivehető szokatlan jelenségek. Magam, aki másfél évtizede napi szinten nézegetem a felvételeket, folyamatosan és naponta “tanulok” az egyre sokasodó konkrét esetekből.

Ma példaként bemutatok egyet a Vas megyei Mersevát határából:

 

Első ránézésre akár régi várhely is lehetne, de nem az!

Meg kell minden gyanús esetben nézni a rendelkezésünkre álló legrészletesebb topográfiai térképet. Ezek a mai Magyarország esetében a http://www.tajertektar.hu oldalon vagy a http://www.mepar.hu böngészőjében érhetők el.

A 10.000-es méretarányú térképen piros karikával jelöltem a műholdképeken látható helyszínt:

Mersevát tp

Ebből világos, hogy egy időszakosan vízállásos, mély fekvésű területről van szó. Sokszoros tapasztalatom, hogy a víz által okozott jelenségek vizuálisan a legfeltűnőbbek s mindig azokat kell a legerősebb kritikával szemlélni. Hasonló helyeken persze akadnak várhelyek is – de azok szigetként jelennek meg a kellő alaposságú térképszelvényeken.

Egyébként megjegyzem, önmagában az a dolog, hogy a térképen nem látunk egy objektumot, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az nincs is! Ezért döntöttem be a kellő alaposságút.

A 100 %-os biztonsághoz természetesen helyszíni bejárás is szükséges. Távdiagnózisban csak valószínűsíteni tudunk. Igaz, kellő tapasztalattal már nagy az esélye annak, hogy a távdiagnózis végül helyesnek bizonyuljon.

Megjegyzem, egy helyszíni bejárás megfigyeléseinek helyes értékeléséhez is némi erődítés-nyomokkal kapcsolatos tárgyismeretre van szükség. Saját eddigi tapasztalataimat többféle módon is meg tudom osztani a várkutatásban aktívan részt venni kívánó érdeklődőkkel, akár a mástól tanulni nem röstellő régész kollégákkal is.

Munka a területen akad bőven, mindenfajta együttműködésre – ahogyan eddig is – ezután is nyitott vagyok.

mecenatura

Kovázdvár Dobokán?

A mindmáig ismeretlen fekvésű, “szolgagyőri típusú” várispánságnak nevet adó Kovázdvár egy – sajnos pontatlanul hivatkozott – okleveles adat szerint talán azonos volt azzal a várhellyel, melyet a mai Görcsönydoboka részét képező Cseledoboka területén említettek 1329-ben.

Nem akarom körbejárni a kérdéskör minden ágát-bogát ebben a rövid bejegyzésben. Például nem tudjuk biztosan, hogy hol volt a részletes határleírást tartalmazó oklevélben szereplő Keresztelő Szent János templom. Egy biztos azonban, annak szentélyétől “északi” irányban (bármit is jelentsen ez pontosan) kell keresnünk a vár helyét.

Vagyis a mai dobokai temetőtől délre eső dombon:

Cseledoboka tp

A műholdképen citromsárgával bejelöltem két további gyanús jelenséget is – bár azok délebbre esnek a mai templomtól!

Cseledoboka mh

A narancssárgával jelölt terület mellett szól a Töröksánc helynév is. Tiszázni kellene mi a helyzet a területen. Magam 2002-ben jártam ott, akkor még egy délebbre eső másik helyet véltem a 10.000-es alapján gyanúsnak, de ott nincsen erődítésre utaló nyom.

További érdekes kérdés, amennyiben Kovázdvár valóban a baranyai Dobokán volt, akkor vajon miként szorította ki Doboka neve a Kovázdot?

mecenatura