Sissó templomdombja

Ma egy a tegnap tárgyalt hontfüzesgyarmatihoz hasonló erődített hely kerül terítékre, a Nyitra vármegyei Sissó (szlovákul:  Šišov) esete. Itt is a középkori templom körül látható egy “karcsú sánccal” övezett – a megszokott templomváraknál valamivel nagyobb méretű erődítmény.

A harmadik katonai felmérés térképén:

Sissó 3

Közelebbről műholdképen:

Sissó mh

Történeti adatunk igazából semmi sincsen róla. Régészetileg is kutatatlan. Megjegyzem, nagyon kevés azon hasonló helyszínek száma, ahol az erődítmény korát és egykori funkcióját tekintve is viszonylag tanácstalanok vagyunk. A bizonytalanság eloszlatására a sáncot kellene megvizsgálni.

Mivel ez a falu is a Hontpázmány nemzetségből származó nemesek birtokában volt, nem lehetetlen, hogy egy 11-12. századi nemzetségi várról van szó ez esetben is. Persze, hangsúlyozni kell, hogy ez csak a szóba jöhető lehetőségek egyike!

mecenatura

Reklámok

Hontfüzesgyarmat

Vannak határesetek, amikor az ember régészeti feltárás nélkül nem tud biztosat mondani egy erődítés koráról és funkciójáról. Ez persze éppen úgy természetes, ahogyan az orvoslás során sem lehet mindent ránézésre diagnosztizálni. Utóbbi tény persze nem cáfolja azt, hogy a legtöbbet azért mégiscsak lehetséges!

Így vagyok ezzel a Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica) temploma körül látható markáns erődítésnyomok esetében is:

Hontfüzesgyarmat mh

Legegyszerűbb volna természetesen a nagy számban ismert templomerődítések egyikét látnunk benne s ez valóban egyike a szóba jöhető megfejtéseknek. Ennek azonban ellentmond a többszörös árok és a viszonylag nagyobb méret. Ráadásul a fő védővonal “karcsú sánc” – már amennyire az a felszíni nyomokból megítélhető (sima kő- vagy téglafal helye nem szokott a Füzesgyarmaton láthatóhoz hasonló domborulatot eredményezni).

A Hontpázmány nembeli Lampert által alapított bozóki apátság birtokai között 1135-ben szerepel egy Syrtin nevű adományozótól származó füzesgyarmati birtokrész is (talán ez az úriember is a monostoralapító főúr rokona lehetett). Lehet, hogy egy 11. századi erődített birtokközpontról, nemesi lakóhelyről van szó?

pink

Egyszer fent, egyszer lent – Gyurcsány tévedése

Ahogyan május 26-a váratlanul nagy győzelmet hozott a DK számára, úgy június 26-a egy ma még nehezen felmérhető súlyú vereséget. Hiába léptetett fel a párt egy akár Tarlóssal szemben is eséllyel indítható főpolgármester-jelöltet Kálmán Olga személyében, nem sikerült megelőznie a “baloldal” 2018-ban vesztes miniszterelnök-jelöltjét, Karácsony Gergely zuglói polgármestert. Ezzel látványos győzelmet aratott a Gyurcsány-ellenes, a Fidesszel is mutyizó hagyományos baloldal. Mondhatnánk azt is, hogy megint eltávolodott az esélye az ellenzéki oldal megújulásának és visszazökkentünk a május 26-a előtti helyzetbe. Ha pesszimistán fogalmaznék, kis túlzással azt is mondhatnám, sajnos októberben sincs remény az orbáni hatalom halovány megkarcolására sem.

Persze mindenki hibázhat és tévedhet – tehát félre ne értsen senki, nem a baloldal által sokszorosan hátba döfött volt miniszterelnököt hibáztatom. Ahogyan mondani szokták, csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik.

Gyurcsány ráadásul azzal is tetézte hibáját, hogy most kénytelen lesz Karácsony kétes esélyű kísérletét támogatni, mert mást nem is tehet. Ezzel ráadásul tökéletesen hozzájárul Orbán hatalmának további legitimálásához, hiszen lesz majd októberben egy olyan választás, ahol megint további öt évre bebetonozzák a legtöbb orbáni helytartót, majdnem biztosan Tarlóst is. Mondhatnám, tökéletes csapdahelyzet Gyurcsány és a DK számára. Kíváncsian várom, talál-e erre megoldást, vagy bele kell törődnünk az Orbán-rendszer végtelenített uralmába?

Amikor tegnap, még az eredmények hivatalos kihirdetése előtt egy órával az azonnali.hu – meg nem nevezett, de hitelesnek bizonyult forrás alapján – közzétette az ellenzéki előválasztás végeredményét, a megkérdezett szavazók számomra igencsak meglepő nyilatkozatokat tettek:

Egyikük nyíltan elmondja, hogy ő októberben várhatóan nem a most versengett három jelölt egyikére fog szavazni:

nyilatkozó 1

Másikuk kifejti, hogy akár Tarlós híveinek is joguk van beleszólni az ellenzéki jelöltállításba:

nyilatkozó 2

Harmadik kifejti, hogy ő igazából Puzsér szimpatizáns, s csak akkor szavazna októberben az ellenzéki jelöltre, ha az a Momentumos Kerpel-Fronius Gábor lenne:

nyilatkozó 3

Mit ne mondjak, érdekes összetétel! Azt meg úgyszintén nehéz innen (Budapesttől 217 km-re élek) megítélnem, vajon miért nem volt előre egyeztetve a jelöltekkel az eredmény bejelentésének módja?

Miske palotája Felsőörsön

Ha Magyarországon elsődlegesen tudományos célú kutatások folynának, tehát valamennyire komolyan gondolnák az anyagi erőforrásokkal diszponáló honfitársaink, hogy közpénzek segítségével többet meg kellene tudnunk a saját múltunkról, akkor javasolnám a felsőörsi Kereszt-hegy (régebben Miske-tető) feltárását.

Önmagán messze túlnyúló jelentősége volna ugyanis a napjainkra már alapjaiig elpusztult palota feltárásának. Falai a 19. században még láthatók voltak, de jelenleg már csak egy 1830-ban állított kőkereszt jelzi helyüket:

Felsőörs-Miske palotája

A Balatonhoz közeli, környezetéből markánsan kiemelkedő hegytetőn valaha állt palota okleveles említései 1298-ból és 1299-ből származnak, amikor az épület tulajdonjoga a Rátót nemzetségbeli Örsi Mátyástól, átkerült másodfokú unokatestvére, Miske kezébe. A szerződésben kikötötték, hogy azt semmilyen módon sem szabad erődíteni (“incastellare nullo modo”). Miske vagyona később házasság révén a Battyániak őséhez került, akik a már 1411-ben is lakatlan épületet 1452-ben a hozzá tartozó birtokrésszel együtt elzálogosították a rokon fajszi Ányosoknak.

Erős a gyanúm, hogy a palota építése a faluban ma is álló társaskáptalan alapításával egy időben – azaz még III. Béla korában (1172-1196) – történhetett. Megismerése nagy előrelépés volna Árpád-kori világi építészetünk korai szakaszának megismerése szempontjából.

Külön érdekes kérdés, hogy vajon miért rögzítették az 1299-es adásvétel kapcsán, hogy nem szabad erődíteni az amúgy erődítésre nagyon is alkalmas magaslatra épült palotát?

A erdő borította hegyen egy előzetes domborzati felmérésre is szükség lesz, ha egyszer mód nyílna a lelőhely megkutatására:

Felsőörs-Miske palotája mh

A fák között mintha valami ovális  jelenség mutatkozna!

mecenatura

Felsőörs erődített helyei

A mai Felsőörs középkori és kora újkori neve Kővágóörs volt. Nem tévesztendő össze a másik ugyanúgy hívott, a Káli-medencében található településsel!

Egy kiváló régész kollégám a templomerődítések adatainak összeállítása kapcsán ezt a hibát elkövette (de valljuk be, az ilyesmi bárkivel előfordulhat és a hibákat ki is lehet javítani).

A híres Batthyány család (középkoriasan és értelme szerint: Battyáni) 18. századi családfáján ábrázolják is a kegyúri hatalmuk alatt állt “kővágóörsi” (azaz felsőörsi) prépostsági templomot és mellette a préposti kúria épületét:

Kővágóörs 1743 .jpg

A templomot és a vele szomszédos kúriát egyaránt lőréses védőfal övezi az 1743-ban készült rajzon. Utóbbi mellett egy sarokbástya is kivehető. Nyilván azonos azzal, melynek a rendbetételére padányi Bíró Márton prépost – később veszprémi püspök – 1732-ben szerződést kötött Perger János veszprémi építőmesterrel.

A templomra rajzolt pásztorbot azt jelképezi, hogy a mindenkori örsi prépost jogosult volt a főpapi jelvények viselésére. A társaskáptalant a hagyomány szerint III. Béla korában (1172-1196) alapították a Rátót nemzetség tagjai. Felsőörsi águk kihalásakor a Battyániak őse, “Szőke” Miklós vette feleségül a Katalin keresztnevű örökösnőt. Így ez a vagyongyarapodás lett az eredetileg a mai Szabadbattyánban birtokos Batthyány família későbbi hatalmas karrierjének egyik alapja. A prépostság kegyúri jogát egészen a 20. századig ők gyakorolták.

Késő reneszánsz ajtókeret a préposti lakból:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

(Virág Zsolt nyomán)

A prépostság temploma körüli telekhatárok őrzik csak az 1858-as kataszteri térképen a védőfal vonalát:

Felsőörs 1858

A templomtól északnyugatra álló kúria körüli erődítésnek már nincs látható nyoma.

Ennek kapcsán csak egy módszertani megjegyzés! Az hogy valaminek nincs látható nyoma, nem azt jelenti, hogy az nincs vagy nem is volt! Az annyit jelent csak, hogy most nem látjuk. A valóságnak van egy része ugyanis, melyet látunk és érzékelünk – meg lehet egy további része is, amit adott esetben nem látunk. A kettőt összetéveszteni kapitális hiba!

pink

 

Bélabánya temploma

Mai témánk a hét alsómagyarországi szabad királyi bányaváros egyikének, Bélabányának a temploma. Tanulságos, mert rávilágít arra is, hogy bizony még jelentős helyek templomerődítései sincsenek benne a szakmai köztudatban sem. Az én immár 9500 helyet tartalmazó, eddigi legteljesebb gyűjteményemből is hiányzott mindaddig, amíg ki nem nyitottam a Magyar Nagylexikont a város címszavánál s ott – László János fotójának köszönhetően – meglepetéssel észleltem a Szent János evangélista plébániatemplom körüli lőréses védőfalat:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Tanulságos még a templomtorony – gondolom pompás kilátást nyújtó – padmalyos körfolyosója is.

Az ezüst-, arany- és rézbányászatról ismert település temploma Árpád-kori eredetű, de írott forrásokban csak 1332-ben bukkan fel Miklós nevű plébánosa említésével.A város német Dilln nevén 1352-ben fordul elő legkorábban. Még később, 1387-ben szerepel először Fejérbánya (Feyerbanya) néven. Ennek szláv tükörfordítása a szláv Bélabánya (Banská Belá). Az újkorban jellemzően Selmecbányával egyesített közös tanácsa volt, napjainkban – 1954 óta – önálló.

Alsó- és Felsőmagyarország fogalma napjaink embere előtt már jórészt ismeretlen. Leegyszerűsítve úgy tudnám megmagyarázni, hogy előbbi a Duna, utóbbi a Tisza vízgyűjtő területe volt s szűkebb értelemben mindkettő a mai Szlovákia területére értendő. Tehát azért nevezték alsómagyarországinak a híres bányavárosokat, mert azok a Dunába folyó Garam, vagy az Ipoly közvetítésével szintén oda tartó Selmec-patak mentén települtek.

A teljes történelmi országra vonatkozó terveim megvalósításához továbbra is keresem a  céljaimat támogató magánszemélyeket, cégeket, s természetesen az adófizetők pénzén működő intézményekkel való együttműködésre is nyitott vagyok. Persze tudom, utóbbiaknak nem könnyű megemészteni, hogy nálam egy olyan, minden eddigi ismeretünket összefoglaló hatalmas adattár (térkép- és alaprajzgyűjtemény) keletkezett – melyet sokan csak nagy létszámú intézmények több évtizedes munkája eredményeképpen tudnának elképzelni.Megjegyzem magam is évtizedek óta dolgozom rajta!

pink

 

 

Isztambul és Budapest

Tegnap Isztambulban rést ütöttek a török Orbán (Erdogan) vallási fanatikus hátterű populista rendszerén. A világi török ellenzék jelöltje legyőzte az ottani állampárt emberét. Ez a világi ellenzék a kemalista Köztársaság Pártot jelenti, az ottani Európa-barátokat.

Nagy kérdés, vajon mikor sikerül az első komoly repedést előidézni a magyarországi Orbán-rezsim épületén? Lehetőleg olyan mértékűt, amelyik aztán az egész építmény mielőbbi összeomlását is okozza majd? Ne feledjük, Isztambul lakosságát és gazdasági erejét tekintve hasonló helyzetben van Törökországon belül Budapest hazánkban elfoglalt helyéhez és súlyához. Önmagában is komoly ereje van, ami a támogató európai háttérrel együtt lehetetlenné teszi majd a rendszer számára akár a felszabadult Isztambul, akár majd az ősszel Budapest orbánista “megrendszabályozását”, ellehetetlenítését. Csak fel kell szabadítania magát előbb a magyar főváros lakosságának is.

Ennek most fontos, azt kell mondjam sorsdöntő állomásánál tartunk, szerda délig ugyanis eldől, hogy ki lesz Orbán budapesti helytartójának Európa-párti kihívója! Magam sajnos – csepregi lakosként – ebben nem tudok részt venni s el sem árulom, kire szavaznék. Legfeljebb annyit mondok, hogy ha nem lenne egy még jobbnak tűnő lehetőség, akkor  – második helyen – a rokonszenvesen megnyilvánuló Kerpel-Fronius Gáborra voksolnék.

Kálmán Olga

Az Orbán-rendszer és a fideszes hazugság-halmaz lebontásához bátor, egyenes főpolgármesterre lesz szüksége októbertől Budapestnek. Ha a fővárosnak sikerül, akkor az egész ország fog  a választás másnapján új korszakra ébredni. Nem kisebb tétről van szó, mint a 2010 óta kiépült rezsim felszámolásának megkezdéséről. Ideje volna, mert az okozott károk már így is mérhetetlenek, történelmi értelemben a hazánk 2010 óta visszafelé tolat a semmibe! A stopot, majd a 180 fokos fordulatot pedig nem lehet rossz kompromisszumokkal, a tolvaj, populista rendszerrel kapcsolatos jópofizással elképzelni.  Határozott városvezetőre lesz szükség, aki persze számíthat majd minden európai demokrata támogatására és rokonszenvére. Visszamenőleg is helyre kell tenni sok mindent és az Orbán-rezsim által okozott károk közül, amit lehet, még orvosolni kell majd – de persze a lényeg a jövő!

Szerda délig lehet szavazni! Fontos, sőt még annál is fontosabb, mint azt pillanatnyilag hinnénk!