A várkutatás módszertana

Ma egy általánosabb kérdéskört veszek górcső alá: a várakról készült vázlatok, alaprajzok értelmezését.

A konkrét példát Jozef Brablík 1969-ben a Nyitra megyei Madaras-hegységben lévő keselőkői Hradisko (magyarul ejtsd: ‘hradiszkó’) sáncváráról készített vázlata adja:

Keselőkő-Hradiska

Őszintén szólva, ha az alján nem volna a középkori keselőkői várromot jelképező fordított romjelzés és a patakok neve sem volna egyértelmű, azt sem tudnám hol vagyunk. A valóságban ugyanis ez a helyzet:

Keselőkő-Hradiszkó mh

A tanulság nem kevés! Ugyan Brablík vázlatán szerepel egy – nyilván pontatlan becslésen alapuló – méret megjelölés:  300 m. Ez a valóságban kb. 600! Persze könnyű dolog a mai Google Earth világából visszamenőleg ítélkezni. A terepen megfelelő gyakorlat híján akár ekkorát is lehet tévedni (már a 300 m is jelentős távolság). A Brablík által jelölt sáncok sejthető helyét narancssárgával próbáltam áttenni a műholdképre.

Ha csak a rajzot nézzük, sokkal kisebb vára gondolnánk! Minden hasonló ábrával szemben két alapvető követelmény van: legyen tájolva és derüljenek ki a méretek. Esetünkben ezek lényegében, még ha utóbbi hibásan is, de teljesülnek.

Eztán jön a régészet-tudomány: vajon mikor épülhetett s mely korszakban volt használatban? Noha ez a kettő látszólag ugyanaz, valójában mégsem feltétlenül. Egy x időpontban felépült vár területét ugyanis a későbbi korok emberei újra használatba vehették. Jó példa erre éppen a  felvidéki “huszita” várak esete, melyek gyakorlatilag kivétel nélkül régebbi várhelyek újbóli hasznosítását jelentik.

A másik dolog, amit misztifikálni szoktak, a régészeti ásatások szerepe. Itt, a példában szereplő Keselőkő-Hradisko esetében is volt feltárás. Az előkerült leletek alapján 9-10. századi szláv sáncvárnak határozták meg. Ad absurdum, nem teljesen kizárt az sem, hogy akár helyesen. Azonban tamáskodásra is van okunk. Több okból is!

Egyrészt szokatlanul nagy. Ez volna az egész mai Szlovákia legnagyobb szláv várhelye! Persze legnagyobbnak is kell lenni… Formai jellegzetességei és terepi elhelyezkedése alapján – régészeti kutatás nélkül –  késő bronzkorinak, esetleg vaskorinak tűnik. Ez esetben a 9-10. századi leletek utólagos betelepedésről vallanának.

Megjegyzem, a sánc korát csak az annak földjéből előkerülő leletek keltezik (alulról). Nem biztos azonban, hogy olyan szerencsénk van, hogy egy sáncátvágás során elő is kerülnek ilyenek. Még kisebb az esélye annak, hogy a sáncot vágó, abba utólag beleásott vagy ráépített objektumra is akadunk (ami felülről keltezi). A védett terület belsejében lévő építmények gyakran azonos korúak magával az erődítéssel, de ez nem szükségszerű. Tehát az olyasféle keltezések, melyeket tekintélyelvű alapon sokan hajlamosak elfogadni, miszerint pl. a várhoz tartozónak vélt emberek sírjai kelteznék magát a várat is, hogy finoman fogalmazzak, bizony igencsak kétesek.

A hibás keltezésre iskolapéldát is idézek: például Vác-Pogányvár közismert bronzkori lelőhely, telistele e korszak felszínen is gyűjthető edénytöredékeivel. Mégsem a  bronzkorban épült, hanem a Habsburg seregben szolgáló vallonok építették 1597-ben!

Summa summarum s most önmagam ellen is szólok: a régészek megállapításait se tessék kritika nélkül elhinni. Mi sem vagyunk csodadoktorok! Akár tévedhetünk is.

pink

Reklámok

A várkutatás módszertana” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Ha egy-két helyen átvágják a sáncot, továbbá a sáncot övező árkot nem kutatják, vagy csak egy-két tetszőleges helyen vágják át, a sáncon belüli területnek is csak elenyésző kis részét tárják fel (általában ez a gyakorlat!) ennek alapján az erődítmény épülésének ill. használatának korára nézve csak találgatni lehet, szabadon szárnyalhat a fantázia, ami persze nem tudomány!!!

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s