Peticse vára?

Homonna (szlovákul Humenné) város közelében, a Vihorlát-hegység egyik magaslatán található (?) Peticse (Ptičie) vára.

Peticse tp1

Két “műkedvelő” kutató, a festőművész Kőnig Frigyes és tőle függetlenül, az orvos dr. Ferenczy Sándor is helyszínvázlatot készített róla.

Kőnig Frigyes rajza:

Peticse

Dr. Ferenczy Sándor vázlata:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Láthatóan ugyanazt rajzolták le, egymáshoz nagyon hasonlóan.

A most megjelent, Felvidék és Kárpátalja erődített helyei I-II. kötet szerzői (Karczag Ákos és Szabó Tibor – akik szintén a legtapasztaltabb várkutatók közé számítanak) viszont nem láttak egyértelműen várra uraló jelenségeket a hegyen. Magam nem jártam Peticsén, tehát a terepen látottak alapján nem tudok állást foglalni.

Annyi biztos, Karczag Ákos és Szabó Tibor meggyőzően tisztázták, hogy a Peticsével kapcsolatba hozott adat nem erre a helyre és még csak nem is várra vonatkozik. Az oklevélben ugyanis a zempléni várszervezet Perecse nevű földje szerepel. Vagyis a várról (?) sem történeti, sem a “népi emlékezetet” tükröző helynévi adatunk sincsen. Ettől függetlenül, persze még nyugodtan létezhetett! Elhelyezkedése, formája és mérete alapján Árpád-kori kisméretű vár lehetett – hacsak nem a “természet játéka” tévesztette meg a két gyakorlott magyar “műkedvelő” kutatót (?).

Ahhoz, hogy biztosabbat mondhassunk, további vizsgálatra van szükség!

felhívás 2019-07

Reklámok

Feketehalom Péteri-pusztán

A Borovszky-féle Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye monográfiában olvasható Pálmonostora község kapcsán: “Említésre méltó még az úgynevezett Feketehalom, melyen a szegedi, kiskunfélegyházi és pálmonostorai határok érintkeznek s mely a népvándorlás idejében, a körülötte elterülő  átlábolhatatlan mocsaraktól védett erős földvár volt.”

A 20. század változásai következtében ma Csengele, Petőfiszállás és az eredetileg Péteri-pusztának hívott Pálmonostora határai találkoznak a régen a mainál jóval kiterjedtebb Szentpéteri-tó melletti halmon:

Pálmonostora-Fekete halom 3

Mai, aktuális térképen:

Pálmonostora-Feketehalom tp

A lapos tetejű, tekintélyes méretű halom Fekete László friss fotóin:

A Google Earth felvételén utólagos – talán második világháborús (?) – árkolás nyomai is láthatók a domb tetején:

Fekete-halom mh 2018

Nem tudjuk, vajon mi alapján írta 1910-ben Reiszig Ede, hogy itt “erős földvár” volt?

Az Alföld tele van nagy méretű, általában rézkori halmokkal (i.e. IV-III. évezred). Ezek némelyikét később akár várrá is alakíthatták, de konkrétan a Fekete-halomnál ennek egyelőre nem látom nyomát. A halom tetejének elegyengetését magyarázhatja az is, hogy esetleg a középkorban templomot építhettek rá.

Egy biztos, a tovább vizsgálandó helyszínek egyike! Van ugyanis egy rejtélyes adatunk 1875-ből, ami várra utal Péteri pusztán:

Pálmonostora-Péteri puszta

Talán ezt lokalizálta Reiszig a Fekete-halom környezetére? Van tehát mit kutatni a mai Bács-Kiskun és Csongrád határán is!

felhívás 2019-07

“Közös vereségeink”

Tegnap a soproni evangélikus templomban, a 30 évvel ezelőtti “páneurópai piknik” évfordulójának tiszteletére tartott közös német-magyar megemlékezésen, Orbán Viktor magyar vezető igencsak botrányosan fogalmazott. Angela Merkel német kancellár jelenlétében “közös vereségeinket” emlegette, így többes számban.

Talán nem volt szinkrontolmács, vagy nem szó szerint fordította hazánk teljhatalmú urának szavait? Csodálom, hogy nem lett belőle azonnali botrány! A mai Németország ugyanis egyáltalán nem vallja magát a hitleri Harmadik Birodalom örökösének.

Persze a kétértelműség, a látszatok sokféle (félre)magyarázhatósága – no meg persze a konformizmus miatt, a nürnbergi náci sasokra hajazó magyar zászlócsúcsokhoz is elnézően viszonyul a külvilág:

Orbán-Merkel 2019

Mindehhez jön ugye az olasz újfasisztákhoz való dörgölődzés is! Meg ellenpontként, mint ordas történelmi hazugság, az “ártatlan” Magyarországra támadó Szabadság-téri német birodalmi sas.

Mindezt meg a pipogya, impotens Európa elnézi (?). Tessék már mondani, ezek szerint szabad Hitlert és Mussolinit is rehabilitálni? Ők lennének a szögesdót mögé rejtőző orbáni Európa régi-új ideáljai? Ha jól értettem hazánk szégyenének szavait, a jövőben Afrika lesz a főellenség?

19 = 20-1 ?

Apám kedvelt szava járása volt, hogy “az egyik 19, a másik meg egy híján 20”. Kérdés, hogy ez a szólás mennyire illik rá a két egykori jóbarát mai rivalizálására? Arról van szó ugyanis, hogy Vlasich Krisztián (2014 óta Csepreg előbb fideszes, majd formailag független polgármestere) egy olyan kihívóval néz szembe, aki sokáig a legközelebbi bizalmas munkatársa volt. Horváth Zoltán egykori városgondnokról, az egyesek szerint az elhíresült Voldemort-ügyhöz hasonló szándékkal szervezett csepregi Nap Íze Szociális Szövetkezet vezetőjéről van szó, akit 2016-ban tartott időközi választáson, mint Vlasich csapatának legoszloposabb tagját választott helyi képviselővé a fidesz-propaganda által alaposan megdolgozott csepregi lakosság.

Magyarán szólva, mindketten tökéletesen képben vannak a város legbizalmasabb és legkényesebb ügyeiben is. A szigorúan egy kézből irányított városvezetés szinte minden egyes lépéséről közösen döntöttek.

A 2006 október 4-i alakuló ülésen készült fotó még ezt a bizalmi kapcsolatot tükrözi:

alakulc3b3-2016

A pozícióban lévő polgármester és kihívója is gyakorlatilag szombathelyi lakosok. Ez azonban úgy látszik, nem zavarja az amúgy büszke és rátarti csepregi embereket. A közelmúltat, az európai pénzekből megvalósított fejlesztéseket mindketten abszolút pozitívan értékelik és azonosnak tűnik a fideszhez és annak megyei potentátjaihoz való viszonyuk is. Ha igaz, mindketten formálisan függetlenként indulnak az októberi választáson.

Ezek után kíváncsian várom majd a programjukban esetleg megjelenő különbségeket! Ha módom lesz rá, meg is kérdem majd a kihívót, hogy az eltelt 3 évben hány alkalommal és konkrétan miben alakult ki véleménykülönbség közte és Vlasich között? (Utóbbit is megkérdezném, de gyakorlatilag megközelíthetetlen és aligha válaszolna őszintén.) Hányszor tartózkodott, vagy szavazott nemmel és miért? Hajlandó-e őszintén feltárni az elmúlt öt év kulisszatitkait?

A fő kérdés persze az: mit és hogyan csinálna másképpen, ha bizalmat kap?

(folyt. köv.)

Vlasich búcsúja

Milyen szép és árnyalt megfogalmazásokra ad módot magyar anyanyelvünk! A címet kétféleképpen is lehet érteni. Mind a kettőt kifejtem röviden:

Egyrészt lehet úgy gondolni, ahogyan azt sokan (a szorgosan terjesztett sugalmazás szerint az óriási többség) értik, hogy a jelenlegi csepregi polgármester sikerei csúcsán van, sőt esetleg még csak afelé halad,  tehát az idei csepregi búcsú igazán az övé. A hazánkat akár a pirézek ellen is megvédő, szinte hihetetlen eredményeket és győzelmeket egymásra halmozó Párt jelöltje (még akkor is, ha taktikai okból függetlenként indul). Elragadtatással emlegetik hívei a jelentős számú újraaszfaltozott utcát, kijavított járda-szakaszt, felújított önkormányzati lakást, belülről alaposan kicsinosított Városházát. Nem kétséges szerintük, hogy simán nyerni fogja az októberi önkormányzati választást is. Egyszavas programja a vezér és kancellártól plagizálva: folytatjuk. A szavazógép 2.0 összetétele akár: barna medve, szürke macska, vak egér… mindegy, bárkit megválaszt majd a kedvéért a hálás lakosság.

No, itt vegyünk egy kis levegőt! A város 2011-ban felállított főtéri jelkép-oszlopa az általam személyesen (és ingyen!) megrajzolt, arányaiban módosított címerrel:

csepregi-lc3a1tvc3a1nyoszlop

A cím másik, alternatív értelmezése: Csepreg lakosainak jelentős része ráébredt, hogy mégsincs egészen rendben, hogy egyetlen ember döntsön mindenben. Hogy fék nélkül közlekedünk a forgalomban. Ráadásul ez a mindentudó csodadoktor (kritikusai szerint: Mekk Elek) nem is köztünk él, hanem naponta a megyeszékhelyről ingázik.

Az egy kézből vezérlésnek és a kizárólagos hatalomnak megvan az a hátránya, hogy a felszín alatt gyűlnek össze a sérelmek és soha nem tudni, mikor telik be a pohár! Mikor jön el az a pillanat, amikor a negatívumok már nagyobb súllyal esnek a latba a “nép” számára reklámozható eredményeknél.

(Azt ma csak zárójelben jegyzem meg, hogy a jelenlegi suba alatti játék és titkolózás, illetve egyoldalúan sulykolt propaganda mellett biztosan nehéz a polgároknak eldönteniük, mi az ami valóban a jelenlegi városvezetésnek köszönhető és mi az, ami egy más vezetés mellett talán még jobban megvalósult volna.)

Fontos a tények tisztázása, a közelmúlt történeseinek megértése. Magam már összeszedtem a Csepreg fejlesztésére az elmúlt években megkapott támogatások adatait. A tisztán látás végett arra az egyszerű kérdésre kell majd választ kapnunk, hogy azokból mi és mennyiért valósult meg. A mennyiért firtatása nem valamiféle öncélú kukacoskodás, hanem az igazság kiderítésének alapvető része. Nem érdektelen, hogy vajon mihez képest fejlődtünk és mennyire? Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy milyen arányban fordítódtak a város fejlesztésére az ide beérkezett, döntően európai pénzek.

Végül egy összefoglaló gondolat: lehet hogy máshol, máskor és mások is lopnak. Persze, az ember kortól és földrajzi helytől függetlenül is esendő és még a szenteknek is maguk felé hajlik a keze. Ettől azonban a lopás nem lesz erény! Aki önmagát becsületes, erkölcsös embernek tartja, annak nem árt néha a tükörbe néznie és ha valóban a becsület pártján van, akkor véletlenül vagy elnézésből sem szavaz tolvajokra! De még olyanokra sem, akik szavazógépként, gondolkodás nélkül támogatják a csalást és a lopást.

A korrupció ugyanis jelenleg a legnagyobb társadalmi problémánk! Ha egyes “politikusok” és hozzájuk közel álló “vállalkozók” nem lopnának annyit, sokkal jobban élhetnénk mi is, akik csak kívülről szemléljük a közpénzek felelőtlen, a Btk-ban esetleg “hűtlen kezelésnek” minősülő felhasználását. Meg persze a lakóhelyünk is jobban fejlődhetne. Hogy ezt elegen felismerjük-e az október 13-ig terjedő hetekben? Majd kiderül.

A középkori csepregi kőbányászó gödrök

Amikor 1997 őszén felmértük a csepregi Ruzsa-hegyen található kis Árpád-kori várhelyet, figyelmesek lettünk az attól közvetlenül nyugatra és északnyugatra lévő, kőbánya-gödrökre. Csak később olvastam egy anyagban, hogy a híres jáki templom szürke homokkő építőkövei legnagyobb valószínűséggel éppen innen származhatnak.

Egy tavaly nyári felvétel a híres monostor-templomról (Keserű László készítette):

Ják felülről 2018

A vegetáció által igencsak benőtt bánya-gödrök itt vannak:

ruzsahegyi bányahely nyugatról

ruzsahegyi bányahely északkeletről.jpg

(Jászay Balázs felvételei)

Megjegyzem, Csepregen néhány helyen még a régi épületek és kerítések falaiban láthatók ma is innen származó kövek.

Egy további érdekesség, hogy a Bene-hegy fölötti erdőben sok középkori és kora újkori szántóföld-nyom is látható. Sajnos egy tiszavirág életű, 2015-ös fellángolástól eltekintve Csepregen gyakorlatilag semmi sem történt a város múltbéli értékeinek feltárása és bemutatása érdekében (tisztelet persze egyesek elszigetelt próbálkozásainak).

felhívás 2019-07

Gatal

Elnézést kérek vár témák miatt követőimtől, hogy a következő hetekben lakóhelyem, Csepreg dolgai – ahogyan három, meg öt éve is – figyelmem megosztására köteleznek! Tehát nem minden napi témám lesz a közös érdeklődésünk szerinti. Ma mintegy átkötésül egy Csepreg nyugati határában a Ruzsa-hegyen, vagy sok helybeli által ismertebb nevén, a Csusztató környékén, az erdőben található kis várhely lesz terítéken.

Egyszer korábban már írtam is róla:

https://djnaploja.wordpress.com/2013/03/28/csepreg-elfeledett-vara/

A címet pedig az magyarázza, hogy egy már a középkorban megszűnt (elpusztásodott) és aztán Csepreg határába olvadt Gatal nevű település létezett valahol a Kőszegre vezető út mentén, a mai Kiszsidány és Csepreg között. A kis várhely pedig nyilvánvalóan ehhez tartozott.

Pontos fekvése (a kör közepén):

Csepreg-Ruzsahegy 2019

Még 1997-ben mértük fel a magyar várkutatás máig aktív nagy egyéniségével, Nováki Gyulával:

Nováki Gyula régész

A felmérés maga:

Csepreg-Ruzsahegy

Látható, hogy egy sima torony-hely lehetett a kis körülárkolt dombocska, melyen az ott gyűjtött paticsdarabokból következően, a felső szintjén fachwerkes szerkezetű épület állhatott. Más kérdés, hogy a torony alsóbb szintjei vajon fából vagy kőből épülhettek-e? Nem tudjuk. Holnap majd kitérek a közeli középkori kőbánya kérdésére!

Gatal falu neve egyben egy olyan nemzetségéé is, amelyikből például a Balaton-felvidéki Tátika vár építtetői is kikerültek. Leghíresebb közülük III. Béla nádora, Farkas lehetett, akiről az 1177-1183 közti időszak okleveleiből értesülünk. A nemzetség névadójáról semmit sem tudunk, legfeljebb sejthetünk. Talán egy Géza nagyfejedelem (972-997) és I. (Szent) István (997-1038) korában élt német lovag lehetett (a Gatal név ugyanis hasonlít például a Gottliebre).

Máig emlékszem rá, hogy a felmérés után a szomszédságban borospincével rendelkező Molnár Sándor volt polgármester (1990-2006) vendégszeretetét élveztük. Gesztenyét is sütött a kedvünkért! Nagy kár, hogy már három éve nincs köztünk! Még egy másik, a jelenből visszanézve emberibb és normálisabb korszakot testesített meg. Történelmi érdeme, hogy az ő polgármestersége idején, 1995-ben nyerte vissza Csepreg a középkori eredetű városi rangját.

Molnár Sándor

Hogy félig vissza is kanyarodjak aktuális kérdések felé, bizony volna mit tenni Csepreg érdekes múltjának megismerése és bemutatása terén is.

felhívás 2019-07