Feketehalom Péteri-pusztán

A Borovszky-féle Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye monográfiában olvasható Pálmonostora község kapcsán: “Említésre méltó még az úgynevezett Feketehalom, melyen a szegedi, kiskunfélegyházi és pálmonostorai határok érintkeznek s mely a népvándorlás idejében, a körülötte elterülő  átlábolhatatlan mocsaraktól védett erős földvár volt.”

A 20. század változásai következtében ma Csengele, Petőfiszállás és az eredetileg Péteri-pusztának hívott Pálmonostora határai találkoznak a régen a mainál jóval kiterjedtebb Szentpéteri-tó melletti halmon:

Pálmonostora-Fekete halom 3

Mai, aktuális térképen:

Pálmonostora-Feketehalom tp

A lapos tetejű, tekintélyes méretű halom Fekete László friss fotóin:

A Google Earth felvételén utólagos – talán második világháborús (?) – árkolás nyomai is láthatók a domb tetején:

Fekete-halom mh 2018

Nem tudjuk, vajon mi alapján írta 1910-ben Reiszig Ede, hogy itt “erős földvár” volt?

Az Alföld tele van nagy méretű, általában rézkori halmokkal (i.e. IV-III. évezred). Ezek némelyikét később akár várrá is alakíthatták, de konkrétan a Fekete-halomnál ennek egyelőre nem látom nyomát. A halom tetejének elegyengetését magyarázhatja az is, hogy esetleg a középkorban templomot építhettek rá.

Egy biztos, a tovább vizsgálandó helyszínek egyike! Van ugyanis egy rejtélyes adatunk 1875-ből, ami várra utal Péteri pusztán:

Pálmonostora-Péteri puszta

Talán ezt lokalizálta Reiszig a Fekete-halom környezetére? Van tehát mit kutatni a mai Bács-Kiskun és Csongrád határán is!

felhívás 2019-07

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s