Búzásbesenyő

Az egykori Kis-Küküllő megyében lévő Búzásbesenyő (románul: Valea Izvoarelor) nevének előtagja szorul magyarázatra. Földrajzi neveink kiváló magyarázója, Kiss Lajos (1922-2003) szerint a határban termő jó minőségű gabona volna a névadás indítéka. Ez azonban – őszintén szólva – aligha valószínű. Nem mintha ne volna elég jó a besenyői búza, de semmiféle olyan különlegessége nem feltételezhető, ami a szinte mindenütt termesztett növényt, mint névadót valószínűsítené. Sokkal inkább egy Búzás nevű birtokos családra gondolnék.

De ha már a neveknél és az azokkal kapcsolatos félreértelmezéseknél tartunk, meg kell említsem a határ délkeleti szélénél jelzett Csőtetőt is:

Búzásbesenyő-Csőtető

A három falu (Búzásbesenyő, Nagycserged és Somostelke) határainak találkozásánál olvasható név megint csak magyarázatot kíván. Alighanem a román Cetate (ejtsd: ‘csetate’) félreértelmezett átírása lesz.

Felhívnám a figyelmet arra a jelenségre is, amit a nevek térképi “vándorlásának” értelmezhetünk. Sokszor előfordul ugyanis, hogy egy-egy név feljebb vándorol a magasabb pont irányába a térképszerkesztőknek, rajzolóknak köszönhetően. Itt is leginkább a karikával jelölt alacsonyabb nyúlványon sejthető a név alapján feltételezett vár helye.

Marosugra-Barasó-hegy

Erdély még mindig sok felderítetlen helyszínének egyike Marosugra (Ogra) határában a Barasó-hegy, vagy ahogyan térképeken az ismert nagyváros nevéhez hasonulva olvasható, Brassai-hegy.

Orbán Balázs 19. századi elbeszélése szerint Barasó nevű hős vezetésével a környék népe a Hosdád-patak feletti magas hegyen körülsáncolta magát és sikeresen védekeztek ott a kun vagy mongol támadók ellen. Barasó a lándzsáját földbe szúrva még egy bővízű forrást is fakasztott a hegyen, melyet aztán Barasó hegyének és a forrást Barasó kútjának neveztek el.

A mondából igazán a körülsáncolt hegy az érdekes! Nem zörög a haraszt, szokták volt mondani…

Marosugra-Barasó-hegy

Noha a rendelkezésünkre álló műholdképek nem mutatnak “sáncolásra” utaló feltűnő jelenséget, érdemes egyszer körülnézni ezen a magaslaton is.

fehér 1

Csepregi levelek

Érdekes feladat a közelmúltban Csepregen született levelek és szórólapok tartalmi elemzése. Közkívánatra én is górcső alá vettem a tegnap reggel postaládámban talált legfrissebb példányt (a ceruzás kiemelések tőlem):

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

A címben azért írtam többes számot, mert először november 15-én íródott egy a polgármester állítólagos gazdasági összeférhetetlenségének eltitkolása miatti “méltatlanságának megállapítását” – azaz félreállítását – kezdeményező levél egyenesen a megyei kormánymegbízottnak címezve (az aláíró kérte adatai zártan kezelését). Nemrég pedig, január 10-én az önkormányzat s külön nevesítve annak Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága kapott “közérdekű adatigénylést” egy vélhetően fiktív állampolgártól, aki Szárnyas Tamás néven szignálta kérdéseit. Ennek külön pikantériája, hogy a levélíró a végén még azt is indokoltnak tartotta rögzíteni, hogy a címzett “nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére sem”. Viszont mivel névvel és email címmel ellátva tette fel kellemetlenkedő kérdéseit, azokra kötelező 15 napon belül választ kapnia. Ezt a levelet is ugyanaz az “amatőr jogászkodó” szemlélet jellemzi, mint a korábbit.

Végül, mint hab a tortára, érkezett a város valamennyi (?) postaládájába a most bemutatott névtelen szórólap. Míg a novemberi levél célja a polgármester rapid eltávolítása lett volna, addig az utóbbi kettőnél nem látszik más cél, mint a puszta feszültség generálás, a közvélemény felfokozott állapotba hozása. Sajnos Csepregen hasonlókra már korábban is láttunk példát.

Azt gondolom azonban, hogy a levelek írója súlyos hibákat követett el és elsősorban önmagának okoz jóvátehetetlen károkat. A l’art pour l’art harag és sértettség ugyanis sohasem jó tanácsadó. A január 13-án tartott CsSE és önkormányzat közti tárgyalás egyik résztvevője állhat mindhárom fogalmazvány mögött, Az a bizarr helyzet azonban, hogy a megbeszélés 12 résztvevője közül különféle okokból 11 ki is zárható a dokumentumok lehetséges szerzői közül. Marad egy!

Tordaszeleste várhelye

A Székelyföld monográfusa, Orbán Balázs 1889-ben közreadta Torda környéki megfigyeléseit is, noha ez a terület már nem tartozott szorosan vett témájához.

“A mikesi és a szelistyei völgyet elválasztó gerincen, a “Cornu Csetátye (Várszarva)” nevű szögleten homályos árok és sáncforma mutatkozik.” -írja.

A hely Kolozsvártól délre található:

Tordaszeleste helyzete

Közelebbről a két falu, Tordaszeleste (Sălişte) és Mikes (Miceşti) határvonalán, magas hegygerincen helyezkedik el a várhely (Cetatea):

Tordaszeleste-Mikes

A Google Earth felvételén talán a beerdősült sáv jelzi a gerincet átvágó védőárok vonalát:

Tordaszeleste mh

Ez a hely sincs még – tudtommal – felderítve. Fekvése és mérete alapján talán őskori, azon belül leginkább bronzkori vagy vaskori lehet (de más lehetőség sem kizárt). Milyen jó is volna, ha végre közreadhatnánk a történelmi ország területének teljességre törekvő vár-atlaszát. Ez az objektum bizonytalan korúként szerepelne benne.

fehér 1

 

Magyarszilvás egykori kastélya

Magyarszilvás (románul: Pruniş) kis falu a történelmi Torda (1876 után Torda-Aranyos) vármegyében, Kolozsvártól délre.

Magyarszilvás helyzete

Az első katonai felmérés még ábrázolja a Szilvássyak régi kastélyának romját:

Magyarszilvás 1

Orbán Balázs sorai Torda környékéről írott művéből (1889): „a községben a régi gr. Bethlen-féle udvar telkén egy egykor erődített kastélynak romjai láthatók, a melyekről megítélhető, hogy az itt állott épület alapszerkezetében hasonlíthatott az ózdi és küküllővári kastélyhoz. E kastély egy (20 lépés oldalhosszal bíró) emeletes közép épülettesttel bírt, szögletein ragasztott négyszeg-bástyákkal. Alsó osztályának tömör falai és szépen idomított boltozatai egyaránt mutatják, hogy építésénél a védelmi szempontokra is figyelem volt fordítva. Különben e kastélyt még más külső védművek és sánczok is övedzték, a melyeknek nyomai felismerhetők.”

A közelmúltbeli topográfiai térképen és műholdfelvételeken már nem látható:

Magyarszilvás tp1

A helyszín azonosítása tehát terepszemlét és helyi adatgyűjtést igényel. A templomtól nem messze északra keresendő.

fehér 1

Királyhelmec-Nagyhegy

Egyes térképeken Nagy-Király-hegy néven is írják a Bodrogköz második legmagasabb hegyét. Nyilván egykor erre vonatkozott a szláv Helmec név is – ami kis hegyet jelent. Igazából csak azért írok róla, mert úgy tűnik a Google Earth felvételein, mintha ovális alakban sánc övezné a körkörös kilátást biztosító hegytetőt:

Királyhelmec-Nagyhegy mh 2019

A sánccal (?) határolt terület kb. 170 x 200 m-es (hozzávetőleg 2,7 ha). A hegy legmagasabb pontján pedig talán 2. világháborús (?) lövészárok (?) nyoma látható.

Közelebbről:

Királyhelmec-Nagyhegy

Sem a sáncról (?), sem a második világháborús (?) objektumról nincs konkrét adatom, csak amit a képeken látunk, keltette fel a figyelmemet. Meg kell nézni!

A Nagy-hegy térképe:

Királyhelmec tur

Bizony rengeteg ismeretlen vagy alig ismert régészeti lelőhelyünk van a Kárpát-medence minden részén – meg persze azon kívül is. Pontos számbavételük régi adósságnak számít. Együttműködésre van szükség a térség valamennyi országának szakemberei és a téma iránt érdeklődő önkéntesek között.

fehér 1

Királyhelmec vára és kastélya

Felső-Bodrogköz történelmi központja Királyhelmec (Kráľovský Chlmec) városa. Már maga a név is érdekes kérdést vet fel. Ismert története során ugyanis alig volt királyi birtokban. Általában a szláv eredetű – hegyecskét jelentő – Helmec néven emlegetik forrásaink,  a később állandósult Király- előtag csak 1572-ben tűnik fel. A Perényi család itt birtokos ágának kihaltával, 1567-1573 között volt átmenetileg kincstári (kamarai) kezelésben.

Királyhelmec 2

Meglepő ugyan, de valószínűleg ez eredményezte az ismert név kialakulását. Hasonló esetként hirtelen Érsekújvár (Nové Zámky) neve jut eszembe, melyet egy addig Nyárhídnak hívott helyen újonnan alapított az esztergomi érsek.

Egy biztos, a királyhelmeci vár(kastély) és a későbbi kastély magánépítkezések eredményeképpen keletkezett. Az előbbi valamikor 1458 előtt, hiszen Mátyás trónra léptének évében már várnagyát ismerjük. Utóbbi pedig 1652-ben.

A kék karika közepén a Lorántffy-Rákóczi kastély:

Királyhelmec kat 1910

Lorántffy Zsuzsanna özvegy fejedelemné címere az épület főbejárata fölött:

Lorántffy Királyhelmec

Egy előttem ismeretlen eredetű, de sokak által szorgalmasan lemásolt adat szerint a régebbi kastélyt (“várat”) 1548-ban rombolták volna le. Erre a korszak forrásaiban azonban nem található utalás. A valóságos dátum talán 1561, vagy a következő évek valamelyike, amikor János Zsigmond választott király hívei az éppen Habsburg (I.) Ferdinánd pártján állt Perényi Gábor Munkács környéki dúlásait torolták meg Helmecen.

Hasonló jellegzetes tévedés, hogy miután egyszer valaki 1654-ként írta le a Lorántffy címer évszámát, azt is szorgalmasan másolták egymástól a különböző feldolgozások szerzői.

Egy biztos, a kataszteri térképen látható helyzet, miszerint a régi kastély még magaslatra épült, addig alatta a 17. századi épület már a plébániatemplom közvetlen szomszédságában, jellegzetesnek mondható. Közös vonásuk a város telekrendszerétől való elkülönülés.