A laskodi vár

“A községben egy mély ároktól körülvett, szabályos alakú, mesterségesen hányt kisebb váralakú hely van, mely hajdan állítólag földvár volt.” – írta 1900-ban a Szabolcs vármegye községeit ismertető Vende Aladár.

A hagyomány szerint egy vár volt a Kastély néven ismert szántóterületen. Tégla- és cserépdarabok vetődnek ki szántáskor a földből. A nép a közepét most is Várnak hívja – írta 1967-ben a környék földrajzi neveit közzétevő Mező András. A területtel korábban a szabolcsi régészet úttörője, Jósa András – a múlt század végén pedig Bóna István is foglalkozott. Utóbbi – látatlanul  – bronzkorinak vélte. Még később Juan Cabello és Nováki Gyula próbálta azonosítani  a helyet, de eredmény nélkül.

Magam tegnap vettem elő újra a várhely eddig eredménytelen lokalizálásnak problémáját s a Google Earth egyik 2013-as felvételén – haloványan ugyan, de megláttam:

Laskod mh 2013.jpg

A világos folt a várbelső, az azt északon és délen kísérő világos vonalak pedig a várárok külső oldalát kísérő “sánc” nyomai lehetnek.

Erről a kis útmenti dombról van szó:

Laskod tp1

Keveset tudunk egyelőre Szabolcs megye Árpád-kori nemesi várairól – de természetesen ahogy az ország bármely részén, úgy itt is voltak ilyenek. Ahogyan tegnap a somogyi Főnyed kapcsán is írtam, ezek a kisméretű várak jellemzően a nemzetségekből származó birtokos családok építményei voltak. Nem lehetett ez másképp Laskodon sem, ahol a Balogsemjén nemzetség birtoklásáról tudunk egy 1321-es adatnak köszönhetően.

A néhai kiváló Bóna István véleménye pedig a tipikus – és önmagában nem is elítélendő régész szemléletből következett. Ha egyszer bronzkori leletek kerültek elő a környéken (persze hol nem..), akkor akár bronzkori is lehetne a vár. Különben is manapság a bronzkori “kormeghatározás” afféle divat. Amiről nem tudjuk a biztos kort, arra rávágják a “szakértő” régészek, hogy biztosan őskori. A kérdésre, hogy közelebbről? – pedig sokan vaktában is kijelentik, hogy bronzkori.

A régész-régész, aki túlságosan is hisz önmaga mindentudásában, általában lelet-fetisiszta – ami szerintem egy egészségtelen túlhajtása a szakmánk gyakorlásának. A tárgyi leletek ugyanis elsősorban önmagukat keltezik! Az objektumok keltezését önmagukban csak szerencsés esetben határozzák meg. Hogy a laikusoknak is érthető példával éljek: az, hogy egy mai újságot az asztalon hagyok, nem az asztal korát határozza meg – csak felülről keltezi azt. Maga az asztal akár száz évvel idősebb is lehet.

vár meg kastély

Reklámok

Főnyed-Vári-domb

Az észak-somogyi, Kis-Balaton menti falu határában 1984-ben részt vettem a Vársziget késő-középkori és kora újkori castellumának ásatásán. Akkor még nem tulajdonítottunk különösebb jelentőséget a falu határában előforduló Vári-domb helynévnek. Pedig kellett volna!

Nem győzöm elégszer hangsúlyozni a helynevek, mint történeti források jelentőségét. Gyakran csak általuk értesülünk például egy-egy várhely fizikális létezéséről.

Főnyed-Vári-domb Copy

A területen jelenleg a felszínen csak egy szétszántott domborulat látszik:

Főnyed, Várdomb 238

(a képért köszönet Hajdu Istvánnak!)

A Google Earth műholdképéhez is jó szem kell, hogy érzékeljük rajta a vár nyomait, de halványan látszik a négyszögletes védett terület:

Főnyed-Vári-domb mh

Méretéből, elhelyezkedéséből ítélve Árpád-kori lehet. Talán az a nemesi család emeltette, melyből a birtokot 1328-ban a Bő nemzetség Gige nevű tagjának eladó főnyedi Péter fia Boda származott. Már egyetemi szakdolgozatomban, 1984-ben érzékeltettem, hogy szoros összefüggés van a kis méretű Árpád-kori várak és a magukat nemzetségekből (de genere) leszármaztató családok birtokai között.

vár meg kastély

Siójut ismeretlen vára

A címet olvasva nyilván a siójutiak is meglepődnek, hiszen a helynevekben kifejeződő helyi köztudatban nem szerepel annak a hagyománya, hogy a határban egy vár is lett volna. A Google Earth képein azonban világosan látszik egy a Sió mocsaras völgyében található kis szigeten:

Siójut mh 2018

A 35 x 25 m-es védett területet 9 m széles árok veszi körbe – utóbbit a sötét elszíneződés jelzi (a lazább föld ugyanis több nedvességet szív magába – azért sötétebb).

A helyszín térképen:

Siójut tp1.jpg

Könnyen lehet, hogy a szomszédos Ádánd helynevei közt szereplő Patakvárral azonos. Annak a helye ugyanis papíron a térképrészlet jobb alsó részén ábrázolt 104,4 m-es magassággal jelölt hosszúkás szigeten lenne, mintegy 4-500 m-rel arrébb.

Pesty Frigyes gyűjtését idézve 1864-ből: “Bozót-dűlő, régebben Kelő név alatt…ezen dűlőben van egy kis köralakú domb – melyet még most is bozót és víz vesz körül, mely dombot mai napig is Patakvárnak neveznek…mellyet az ott heverő s széjjelszórt kövek s a hely alkalmas fekvése tanusít. Bizonyos, hogy ezen Patakvár valaha létezett ezen a kis dombon. A rege azt tartja, hogy a török háborúk alatt pusztíttatott volna el.”

Elméletileg tehát két lehetőség létezik:

  • vagy tényleg az ádándi határba esik a Patakvár s akkor meg kell ott találnunk a nyomait
  • nem szükséges egymástól 4-500 m-re két külön várat keresni – ez esetben Siójut-Patakvárnak kell majd neveznünk a ma bemutatott jellegzetes Árpád-kori várhelyet.

vár meg kastély

Pogányvár-sziget Vörs határában

Egy 1812-ből származó leírás szerint „a Pogányszigeten romok és nagyon sok szétszóródott kő tárul a szemünk elé, mint legbiztosabb jele egy valaha itt létezett erődítménynek.”

Egyes térképeken Pogányvár-sziget néven szerepel a Vörs határában lévő objektum:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Magyar Kálmán ennek nyomait 1984-ben rögzítette és szerinte talán római kori lehetett. Magam ezen a szigeten nem jártam s a Kis-Balatonra vonatkozó nagy számú közleményben sem mélyedtem el annyira, hogy tudjam, vajon valaki érdemben megvizsgálta-e ezt a helyet?

Vörs-Pogányvári-sziget.jpg

Az sem világos, mit kell a nyomok rögzítésén érteni? Felmérést aligha, mert akkor az talán bekerülhetett volna a Somogy megye középkori és kora újkori várait tartalmazó kötetbe? Vagy azért maradt ki, mert Magyar Kálmán római korinak vélelmezte? Vajon miért?

Őszintén szólva nem sok értelmét látom, hogy a rómaiak miért építettek volna őrtornyot itt a tartomány belsejében?

arany

Trója ostroma Somogyban

Martonfalvay Imre deák a 16. század egyik legfontosabb magyar emlékiratának szerzője volt. Mint fiatalember állt valamikor az 1530-as években a híres enyingi Török Bálint szolgálatába. Már idős fejjel, 1585-ben emlékezett vissza arra az 1536 előtti időre, amikor ura még Ferdinánd király pártján volt és elszámolási vitába keveredett somogyvári tiszttartójával, Nagy Gergellyel. Adjuk át a szót neki:

“Nagy Gergelyre gonosz vétkiért uram űnagysága nagyon megharagvék. Trója kastéllát reája szállatá; az én kegyelmes uram parancsolá nékem is Somogyvárban, hogy én is oda mönjek minden népemmel és Nagy Gergelyt házából kivonjuk., de erősen tartá magát, egynehány ember hala meg az kastély alatt, de hogy az árokját kastélyának megtöltők, elijede, kegyelemre megadá magát.”

Egy nemesi kastély ostroma így nézett ki tehát röviden, emlékezetből leírva személyes élmény alapján!

De hol volt a Martonfalvay által Trója néven említett kastély? Természetesen Torvajon. Sajnos az emlékezete kiveszett a helyiek tudatából, mert a megye földrajzi névgyűjtése során már nem emlegették a helyet, s a régebbi térképen sincs ráutaló ábrázolás, vagy akár csak névírás sem.

Ilyenkor jöhet a Google Earth:

Torvaj mh

Meg persze a tapasztalat, hogy a nemesi kastélyok gyakran a templomok közvetlen közelében helyezkednek el. Ez esetben is a falu középkori Szent Péter templomától, szentegyházától kőhajításnyira van a gyanús jelenség.

Torvaj kat

A 10.000-esre általam rájelölve:

Torvaj tp1

Ami általánosabb tanulság Torvaj/Trója ostroma kapcsán: a védőárkok és az erődítések nem csak dísznek voltak!

Ha valaki tud rám váró, megoldandó feladatról, ne tartsa vissza magát:

vár meg kastély

 

 

Barcs vára Kétújfalun

Engel Pál jött rá, hogy a középkori Barcs castellum nem a jelenlegi azonos nevű városban állt, hanem a most Baranya megyéhez tartozó Kétújfalu határában. 1460-tól említik a Bakonyaiak itteni várkastélyát (1460-80), melyet a család kihalása után Váradi Péter kancellár és Nagylucsei Orbán kincstartó szerzett meg. Utóbbi főpap rokonsága birtokolta aztán később is, a 15. század végén (1498). Hogy az Újlaki vagyont 1524-ben a házassága révén részben megszerző Móré László valóban birtokolta-e, vagy csak a népi képzelet hozta őt is kapcsolatba ezzel a várral, nem tudom. Mindenesetre a Mórévár, vagy Türken Gipfel a középkori Barcs castellum helyének jelenlegi nép neve. A helyi legenda szerint alagút kötné össze a légvonalban 11 km-re lévő Szigetvárral. Ez persze nyilván képtelenség, de hát a népi fantázia már csak ilyen!

A várhelyet 2002-ben, helyi adatgyűjtés keretében egyszer már kerestük Nováki Gyula és Szatanek József társaságában, de akkor nem jó helyeken. Ha az egyszeri bejárás negatív eredményét abszolutizálnánk – ami hiba volna, akár azt hihetnénk hogy a vár vagy nyomtalanul elpusztult vagy nem is létezett. Pedig dehogynem! Csak nem ott kerestük, ahol valójában van:

Németújfalu mepar mh

A http://www.mepar.hu műholdképén szépen látható! Tanulságos, hogy a 10.000-es topográfiai térképen azonban már nem jelezték, mint domborzati jelenséget sem:

Németújfalu mepar tp

Pedig a harmadik katonai felmérés készítői – annak idején már szépen ábrázolták az objektumot:

Németújfalu-Barcs 3

Ebből az a tanulság, hogy pusztán az a tény, hogy egy térkép nem ábrázol valamit, csak annyit jelent, hogy az objektum akármilyen okból, felületességből, figyelmetlenségből nem került rá arra – attól az a terepen még fizikálisan létezhet!

Felhívnám a figyelmet arra, hogy Kétújfalu-Mórévár szemmel láthatóan jó állapotban fennmaradt, régészetileg feltárható várhely. Első lépésként a terepi felmérését kellene elkészíteni, hogy elfoglalhassa méltó helyét Dél-Dunántúl eddig kevés figyelemre méltatott középkori-kora újkori várhelyei között.

vár meg kastély

 

 

Kaposmérő azonosítása

Mérőt, mint castellumot említi Nádasdy Tamás nádor 1555 márciusában papírra vetett végvár jegyzéke. Akkor “bizonyos nemeseké” – nyilván a Méreieké volt. Még ugyanabban az évben szerepel Dzselálzáde Musztafa török történetírónál Tojgun budai pasa 1555-ös hadjárata kapcsán: “A Kaposvár mellett levő Mére nevű párkányban pedig négyszáz lovas volt a tűzre való gyaurokból. Azon éjjel felgyújtván a párkányt, összes háznépeikkel Kaposvárra mentek…” Párkányon a törökök palánkvárat értettek.

Viszonylag nagyobb palánkvár lehetett, mert az itteni lovasok említése többször is előfordul az 1550-es években Csányi Ákos és Nádasdy Tamás levelezéseiben.

De vajon megállapítható-e, hogy pontosan hol volt? Tegnap erre tettem kísérletet! A harmadik katonai felmérés térképe megőrzött számunkra egy ma már nem élő Vár hegy helynevet:

Kaposmérő-Várhegy 3

Az általam rátett piros karika már a castellum sejthető helyét, a község régi temetőjét jelzi! A nevek hasonló “vándorlásra” sok példát ismerünk. A térképkészítők nem szeretik a nagy üres felületeket, tehát valamiről nevet adnak a felmérési pontoknak, így kapta a 155-ös magassági pont a Vár hegy elnevezést – noha ott konkrétan persze nincs semmi! Különösen hegyvidéken jellemző, hogy a vár tényleges helyénél magasabbra “költözik” a név.

A középkori castellumok elhelyezkedésére a településen kívüliség és a főút mentiség egyaránt jellemző. Ha belegondolunk, mind a kettő természetes. Az úri rezidencia nem vegyülhetett a parasztok házai közé, viszont az átutazó nem baj ha látta.

A Google Earth idei felvétele szépen mutatja a régi temető nyugati részének mesterségesen kialakított – valószínűleg a Mérei család castellumának kontúrját őrző – terepformáját:

Kaposmérő mh 2018

Fogalmam sincsen arról, vajon a helybeliek tudják-e, hogy az erdő leirtásával minden bizonnyal a régi várkastély helyét tették láthatóvá?

vár meg kastély