Szalacs-Kupóc

A történelmi Bihar vármegye legészakibb községeinek egyike a középkori sókereskedelemben fontos szerepet játszó érmelléki Szalacs (románul: Sălacea). A határába olvadt kisebb települések egyike lehetett az újkori Kupóc-major névadója is. Ezt Engel Pál történelmi földrajza Kupolc formában, pusztaként említi.

Egy amatőr kutató, Pesti Levente figyelt fel a Google Earth műholdképei között a háromnegyed kör alakú széles árok nyomára:

Szalacs É 2011

A széles árok egy kb.30 m átmérőjű területet védett. A hiányzó szakaszon a magas part miatt nem volt rá szükség. Ugyanez térképen:

Szalacs É tp

Hasonló formájú erődítéseket ismerünk a bronzkorból is. Magam mégis – ha már valamilyen távdiagnózist kell adjak, inkább az Árpád-korra tippelnék. Az akkortájt létesített nemesi várakra jellemző ugyanis az alakja és a mérete is.

Észak-Bihar középkori településtörténetében is van még mit vizsgálni!

tamogatas-2016

Reklámok

Oroszhegy-Mák vára

Ma folytatom a Székelyföld szinte ismeretlen váras adatainak elemzését. Ezúttal a románra nemes egyszerűséggel Dealu (értsd: ‘hegy’) alakban lefordított Oroszhegy kerül sorra. A falu fölötti egyik hegyet Mák várának hívják. Nem tudjuk, nevének van-e köze a marosszéki Makfalva – és a határában található Maka vára – névadójához?

Ferenczi Géza és Ferenczi István 1958-ban két bronzkori lelőhelyen is ásatást folytattak Mák vára közelében. A feltárási terület közelében a terepen egy négyzetes, 28 m élhosszúságú kis erőd rajzolódott ki. Néhány középső bronzkori (Wietenberg-kultúra) edénytöredéket találtak csak a bejárásakor az erdőben. A méret tökéletesen megfelel az Árpád-kori nemesi várakénak – a bronzkori edénytöredékek meg természetesen egy középkori vár területén is simán előfordulhatnak. Egyelőre nem rendelkezünk terepi felméréssel erről a néhai Ferenczi fivérek által leírt kis várról. Pótolni kellene!

Gyakran mondom barátaimnak, hogy éppen a hasonló esetek miatt nem szabad egyik korszak erődítéseit sem figyelmen kívül hagyni! Csak akkor fogunk helyes eredményekre jutni, ha a topográfiai adatgyűjtés során a terepen megtalálható valamennyi korszak jelenségeit egyszerre vizsgáljuk. Mák vára esetében sem kizárt akár egy római eredet lehetősége sem. Hiszen nagyjából beleillik a 2-3. századi daciai keleti limes vonalába is.

A helyszín egy az 1940-1944 közti átmeneti magyar fennhatóság idején készült térképen:

Oroszhegy-Mákvár tp.jpg

Mint érdekességre, felhívom a figyelmet a Bosnyák-patak helynévre. Vajon hogyan került a Székelyföldre? Maga Oroszhegy neve is magyarázatot igényel, hiszen a magyaroktól eltérő etnikumra utal s tudomásunk szerint a székelyek közt nem voltak oroszok.

Elvileg lehet a székelyek mai területükre költözését megelőző lakosság hagyatéka, de az is előfordulhat, hogy más a név magyarázata (például egy Orosz (ragadvány)nevű ember?).

tamogatas-2016

Illyefalva-Judit vára

Sepsiszék legkomolyabb templomvára található a megyeszékhely Sepsiszentgyörgytől délre lévő Illyefalván. Ma azonban nem erről, hanem a határ falutól nyugatra eső pontján keresett Judit váráról lesz szó.

Hogy ki volt Illyefalvi Judit? Barkassy Ádám református lelkész fordíttatott magyarra egy 1799-ban Bécsben megjelent német nyelvű regényt: Zrini Miklós barátjainak és Illyefalvi Judit kisasszonynak történetei. Pesten, 1804-ben jelent meg. Sajnos nem olvastam, tehát a tartalmáról fogalmam sincsen. Úgyhogy nem tudjuk,  a regényíró mire gondolhatott. Valami helyi alapja kellett lennie a dolognak, mert az 1860-as években – Orbán Balázs adatgyűjtése idején – ismert illyefalvi helynév aligha csak a regény nyomán keletkezett.

Kisgyörgy Zoltán és Kónya Ádám 1980-ban egy kis négyszögletes, trapéz alakú sáncot találtak a Szármány-tetőn, az erdőben. Előrébb lennénk, ha mondjuk egy vázlatot készítettek volna róla! A szóhasználat bizonytalansága miatt kérdés az is, hogy a “sánc” fogalmán vajon mit értettek? Árkot-e a szokásos környékbeli népi értelemben, vagy éppen fordítva – domborulatot?

Ha már arra jár valaki, megnézhetné a hegyoldalban műholdképen látható négyszögletes alakzatot is:

Illyefalva-Judit vára 2012

Ez aligha azonos a Judit-várával. Nem a hegytetőn van és nem is erdőben található.

Térképen:

Illyefalva tp

A Kisgyörgy Zoltánék által megfigyelt várhely a 652-es magassági pont körüli erdőben keresendő!

tamogatas-2016

Aldoboly-Bás vára

A székely Sepsiszék területén, annak is a Barcaság felőli szélén található Aldoboly. A falu határának nyugati részén sikerült – egyelőre műholdról – azonosítanom Bás várának a helyét.

A néven kívül semmit sem tudunk róla. Még az is bizonytalan, hogy egy vagy két várhelyről van-e szó? A Google Earth 2005-ben készült felvétele:

Aldoboly 2005 mh

Ugyanez térképen:

Aldoboly Ny tp.jpg

Az egyértelműbben látszó déli vár belső területe 90 x 70 m-es fő mérettel írható le (0,5 hektár), az északi bizonytalanabb jelenség 60 x 40 m (0,2 hektár). Mindkettő széles árokkal van leválasztva a mögöttes fennsíkról.

A Bás név középkori használatra utalhat. Főurak között ismerünk ilyen nevűt. A várhely azonban nagyobb a megszokott nemesi (primori, gerébi) várakénál – így nem sorolható be a megszokott Árpád-kori kisméretű várak csoportjába. Az sem kizárt, hogy őskori – esetleg bronzkori? A Pest megyei Tápióbicskén ismerünk hasonló “iker várat”, ott a középső bronzkorba (Hatvan-kultúra) tartoznak.

tamogatas-2016

Sinfalva-Bába vára

Orbán Balázs, a Székelyföldet másfél évszázada részletesen bejáró író Aranyosszék területét várakban szegénynek látta. Az egyik akkoriban általa leírt vár a Sinfalva (románul: Corneşti) határában talált – érdekes nevű – Bába vára volt.

A Tordai-hasadékból kifutó Hesdát-patak Aranyosba ömlésétől keletre egy lapályosabb fennsíkon, kelet-nyugati irányban 140, észak-déli irányban 70 méter körüli lekerekített négyszög alakú várhelyet figyelt meg Orbán, a közepén – szerinte – toronyhelyre utaló kiemelkedéssel. Falra utaló nyomot nem talált. A nevet a néphagyomány azzal magyarázta, hogy ott apácák vára volt.

Megjegyzem, a dunántúli Somló váráról van is olyan említésünk, amelyik Apácasomlónak nevezi azt! Ott talán a még Szent István alapította somlóvásárhelyi bencés apácák jövedelmét fordíthatta várépítésre valamelyik királyunk.

Sinfalva esetében a Bábavár terepi helyzete és formája alapján talán a késő-bronzkor jöhet szóba, mint építési kor.

Sinfalva-Bába vára tp.jpg

A műholdképen szépen látszik a sánc lekerekített sarkú négyszög formája:

Sinfalva-Bába vára mh.jpg

Általános megjegyzésem: az őskori – vagy annak gondolt – várakat ugyanúgy célszerű számon tartanunk, mint római-kori vagy középkori, újkori társaikat! Ezek Európa és azon belül a Kárpát-medence írott forrásokból még ismeretlen évezredeibe vezetnek vissza bennünket.

tamogatas-2016

 

Csíkpálfalva bronzkori vára

A múltról alkotott képünket gyakran erősen befolyásolják a korábban élt régészek, történészek elméletei. Nincs is ezzel semmi gond, a tudomány mindig munkahipotézisek révén mozdul előre. Csak tudnunk kell különbséget tenni a tények és az elméletek között!

Elterjedt elképzelés szerint – s ezt tanulmányaik révén a mai kutató generációk is önkéntelenül hordozzák, a Kárpát-medence magasabban fekvő, erdős-hegyes területei  csak “későn” népesedtek volna be, azokat sokáig egyfajta lakatlanság jellemezte volna.

Természetesen, mint minden ilyen általános ötletben van valami alap. Nem nehéz belátni, hogy a kedvezőtlenebb termőadottságú, extrémebb földrajzi helyzetű tájakat az ember később fogta intenzívebb művelés alá. Azonban semmit sem lehet abszolutizálni, ezt sem.

Jó példa erre a Csíki-medence szélén, Csíkcsomortán közelében, de Csíkpálfalva határában található bronzkori sáncvár – a Várdomb esete. Egyike a viszonylag alaposan megkutatott őskori váraknak!

Csíkpálfalva tp

A régészeti lelőhelyeket általában annak a településnek a nevével tartjuk nyilván, amelyiknek a határába esnek. Így helytelennek ítélhető a pálfalvi Várdombot csomortáninak nevezni! Mégis – tévesen – ilyen néven került be a régészeti köztudatba. Az itt feltárt leletekről egy kora-bronzkori régészeti kultúrát is elneveztek (románul: Ciomortan-kultúra).

A szokatlan módon két magasabb hegy közti nyeregben található sáncvár kb. 4000 éve épült. Ha valaki látott a sáncáról szóló – azt lehetőleg rajzos formában is bemutató – érdemi publikációt, kérem jelezze (nekem eddig elkerülte a figyelmemet).

Előtérben a Várdomb, háttérben a csíki Somlyó:

Csíkpálfalva-Várdomb

(fotó: Panoramio)

tamogatas-2016

Szentmihálykő

Ma egy alig ismert erdélyi vár, az Erdélyi Érchegység-beli Ompoly folyó völgyének déli oldalán, Tótfalud (románul: Tăuţi) határában emelkedő Szentmihálykő vára a téma.

Azon kevés várunk egyike, amelyiknél tudjuk az építés megkezdésének dátumát: 1276-ban szerezte meg ugyanis várépítés céljából a hegyet Péter erdélyi (gyulafehérvári) püspök a saját káptalanjától. Az egyházmegye székesegyházának és káptalanjának Szent Mihály volt a patrocíniuma, erről kapta nevét a püspöki vár is.

Ma már nem köztudott, hogy a középkori püspökök részt vettek a korabeli országvezetésben, sőt a háborúkban is. Bandériumaik a legharcedzettebb, legjobb minőségű csapatoknak számítottak. A prelátusok konkrétan a harcokban is részt szoktak venni, mint tudjuk a sorsdöntő mohácsi csatában is heten estek el (mindkét magyar érsek és 5 további püspök). Mai utódaikat már nehéz volna lovon, páncélban elképzelni…

Ahogyan például a sümegi vár a veszprémi, a szarvaskői az egri, a nógrádi vár a váci püspököké volt, ugyanúgy az erdélyi püspök is rendelkezett igazi “lovagvárral”.

Ma már elég kalandos a megközelítése:

Tótfalud tp1.jpg

Falrészletei Hajdu István fotóin:

A vár periodizált alaprajza:

Tótfalud 2012

tamogatas-2016