Szodó-Hurkóvár

Ma ismét egy egyelőre megoldatlan kérdés, a történelmi Bars megyébe eső, Garam jobbparti Szodó (szlovák: Svodov) határában térképekről ismert Hurkóvár.

(Van olyan térkép is, amelyiken  a könnyebben etimologizálható és gasztronómiai szempontból jobban értékelhető Hurkavár alak olvasható. )

Mindenesetre a Borovszky-féle megyei monográfia szerint egykori erődítmény helye található itt! Csak az a kérdés, hogy konkrétan hol?

Műholdképeket nézegetve a térképeken Hurkóvár névvel jelölt területen a vasút melletti kis kiemelkedés jöhetne szóba:

Szodó-Hurkóvár mh

Azonban ugyanitt egy napjainkra már nem létező megálló-rakodó hely is volt:

Szodó-Hurkóvár 4.jpg

Ez a tény erősen megkérdőjelezi tippünk helyességét. Bár éppen ki sem zárható, hogy a vár akár itt is lehetett a későbbi vasútállomás helyén. Egy biztos, Hurkóvár helye egyelőre a nyitott kérdések egyike!

tamogatas-2016

Komogovina

A mai “kontinentális” Horvátország (leánykori nevén: Szlavónia) Szávától délre eső részén található a Zrínyi-hegység. Azon belül, a Szunja-patak felső völgyének egyik magaslatán azonosította nemrég egy magyar várkutató, Hajdu István Komogovina várának pontos helyét.

Komogovina tp2.jpg

A hosszan elnyúló várhely nem kevesebb, mint hat részes! Igazi Árpád-kori típus, pedig eddig ismert történeti adatai csak késő középkoriak. Ez is jó példa arra, hogy egy-egy vár első említése nem azt jelenti, hogy akkoriban épült – hanem épülhetett az évszázadokkal korábban is.

 

(Hajdu István képei, 2017)

A várat castellum-ként 1429-től említik. Szomszédvári Tót László, majd 1436/37-től Frangepán Márton birtoka volt. Később az ő familiárisáé Frailich Vincéé és ennek fiáé (1467-81). Utóbb, 1482-től Mátyás király adományaként Brankovics Vuk szerb despotáé, azután 1486-tól özvegyéé Frangepán Borbáláé s ennek második férjéé, Beriszló Ferencé (1496, 1504) lett. Beriszló özvegyéé volt 1520-ban. A vidék török meghódítása idején, az 1550-es években már nem hallunk róla.

tamogatas-2016

Kanota vára?

Ma egy egyelőre tisztázatlan objektum kerül terítékre, a jelenleg Sárvár határához tartozó Kanota-puszta melletti Barátok dombja. Régen Nagysitke, azaz a mai Sitke község területéhez számított.

Babos Lajos 1943-ban megjelent “A sárvárvidéki körjegyzőség története” című könyve szerint a rómaiak idejében megerősített vár, telep volt itt. Erről a helyről korábban sok téglát szedtek ki. A néphit a vörösbarátok kolostoráról is beszél – írja.

Ma már feledésbe merült a helynév. Az első katonai felmérés térképe azonban elárulja fekvését:

Nagysitke-Barátok dombja

A ‘Barát kergety” név valószínűleg a jelenleg félig kibányászott közepű, trópusi jellegű akácos növényzettel benőtt helyre utal:

Kanotapuszta tp

Egyelőre nem tudjuk, melyik korszak miféle objektuma ragadta itt meg a nép fantáziáját. A “vörös barátok”, azaz a templomos lovagok itteni birtoklásáról nincs adatunk (ami persze nem kizáró körülmény). A rómaiakról szóló “kormeghatározás” sem teljesen lehetetlen, hiszen ide nem messze kelt át a Rábán a fontos Savaria-Arrabona (Szombathely-Győr) összekötő út. A rómaiakra nem annyira jellemző téglaépítkezés miatt azonban ez a kor mégis kevéssé valószínű.

A terület középkori birtokosai az Osli és a Nádasd nemzetségekből származó családok tagjai voltak – akár ők is építhettek ide várat? Nem tudjuk. Somogyban, Nagycsepelyen van a “Barátok asztala” néven ismert szép Árpád-kori várhely. A neve hasonlít a ma tárgyaltéra. Kanota egykori falu, jelenlegi puszta neve pedig a pécsi Kantavár nevének előtagjával cseng össze. Mindkettő nyilván egy ilyen nevű személyről!

tamogatas-2016

Pontoskő

A korábban Petránynak hívott Pontoskő (román: Petrani) a Fekete-Körös mentén emelkedő impozáns szikláról kapta a nevét. A hegy páratlan kilátást biztosít messze környékre s mint azt Kovács Attila amatőr várkutató nemrég megfigyelte, egy jelentős sáncvár is található a tetején. Az a szenzációs benne, hogy eddig fogalmunk sem volt a létezéséről – az én 8500 helyszínt tartalmazó, teljességre törekvő adattáramból is hiányzott. Ebből az következik, hogy az általunk ismert régészeti, történeti, helyismereti irodalom egy szóval nem említi.

A 120 m hosszú, íves sánc a hegytető máshonnan megközelíthetetlen meredekségű lejtőivel határolt területét védi. Hogy a történelemben hová, melyik korszakba tartozhat, csak a hasonló helyszínek analógiája révén lehet megtippelni. Ugyan a témában járatlanok kapásból rávágnák, hogy bronzkor-vaskor – magam inkább a kora-középkorra gondolnék, de még a “magyarok” előtti időre (a macskakörömmel az ún. árpádi honfoglalásra utalok).

A sáncvár műholdképe:

Pontoskő mh

Térképen jelölve:

Belényesújlak-Pontoskő tp.jpg

Egy biztos, ha valaki ezután fogja megírni Bihar és a Körös-vidék történetét, ezt a helyet már nem hagyhatja említés nélkül. Egy régészeti kutatás, sáncátvágás majd választ ad az erődítmény keltezésének kérdésére s megismerhetjük majd belőle a sánc szerkezetét is!

tamogatas-2016

Borzafő

Viszonylag kevés olyan középkori várunk van, melynek nem ismert a konkrét helye. Valahol Resicabánya (románul: Reşiţa) környékén, a Berzava – régi magyar nevén Borza – folyó mentén, annak forrásaihoz viszonylag közel keresendő Borzafő vára. Hasonlóan a közeli Krassófőhöz, amelyik a Karas (középkori formában: Krassó) mentén lévő hegyen található.

Borzafő létezéséről 1370-ben értesülünk, amikor – mint általában a korabeli várak – királyi kézen volt. Utóbb egy ideig az Al-Duna menti végvárak utánpótlását, háttérbázisát erősítette ez a váruradalom is. Mint ilyen volt 1429-35 között a német lovagrend kezelésében. Albert király 1439-ben Krassófővel együtt két szerb származású főúrnak, Orbonász Györgynek és Vukasinnak adományozta. A török időkben (1552-1718) már nem hallunk róla. Napjainkra pedig a helye is feledésbe merült.

Ilyen esetben nincs más lehetőségünk, mint elővesszük a térképet s keresünk rajta olyan hegyet a Berzava mentén, ahol elképzelhető egy középkori vár. Egy lehetséges s a mai városhoz közeli fekvése miatt gyanús hely:

Borzafő 1.jpg

Mikor épülhetett az egyelőre a helyszínen beazonosításra váró Borzafő vára? Röviden: nem tudjuk. Bővebben: valószínűleg az Árpád-korban. A hasonló hegyi várak ugyanis általában a 12-13. században épültek. A környék akkori birtokviszonyairól csak igen szerény ismeretekkel rendelkezünk, tehát az építtető személyére, családjára tippünk sincs.

tamogatas-2016

Halmás

Nem tudom minek tulajdonítani, hogy az eredeti Almás névből Halmás lett! Már ezzel a H-val kezdődő formában szerepel első említésekor, 1307-ben. Az oligarchia korában Kán László erdélyi vajda uralma alá tartozott, de előtte és utána jogszerűen a  kalocsai érsekeké volt. Az almási uradalom magába foglalta a Néra (középkori magyar nevén: Nyárád) egész felső medencéjét, a Szörényi-érchegység és az Orsovai- vagy más néven Almás-hegység között.

Várát oklevelesen csak Zsigmond korában említik először. Mint királyi végvár 1429-35 között a német lovagrend kezén volt. A királyi várak 1437-es jegyzéke még felsorolja, későbbi adatot azonban már nem ismerünk róla.

Kiváló történelmi földrajzosaink közül Csánki Dezső és Györffy György nem vállalkoztak arra, hogy konkrétan megjelöljék a vár helyét. Engel Pál több településnevet is felvetett, mint amelyik közelében kereshető Halmás vára (Ó- és Újborlovény, Ósopot, Bozovics; románul: Borlovenii Vechi és Nou, Şopotu Vechi, Bozovici). Ezekkel csak az a gond, hogy egyik mellett sem ismerünk várhelyet.

Ugye logikusan csak két megoldás lehet. Vagy ott van, de nem ismerjük – vagy nem jó helyen keressük. Mivel azon túl, hogy az Almási-medence szélén emelkedő hegyek valamelyikén keresendő, nincs érdemi információnk, érdemes ellenkező irányból indulni a nyomozással.

Van-e olyan várhely a környéken, amelyik szóba jöhet s esetleg azonosítható Halmás várával? Nos, Karczag Ákos és Szabó Tibor alapos helyszíni vizsgálatainak köszönhetően tudunk egyről! Igaz, ők maguk csak a bizonytalan határesetek között sorolják fel Erdély, Partium és a Bánság erődített helyeit bemutató könyvük 2012-es – második – kiadásában.

Bánya tp1.jpg

A Bánya (Bǎnia) községtől délre emelkedő Sebeşanu-hegyet járták be, ahol a helyi néphagyomány szerint vár volt. Egy 2 m átmérőjű – tehát komolyabb méretű – “kincskereső” gödrön kívül nem láttak határozottan várra utaló nyomot a kis hegytetőn. Figyelmeztetni kell azonban arra, hogy nem okvetlenül látható minden várhelyen markáns jelenség. Ahol nem volt védőárok, mint ahogy a hegyi várak jelentős részénél nem volt, ott előfordulhat hogy napjainkban már nem látunk érdemi domborzati jelenséget. Falmaradványok, vagy felszíni régészeti leletek hiánya sem feltétlenül  jelenti azt, hogy ne az adott helyen lett volna a vár. A helyi hagyományokat, a nép emlékezetet érdemes komolyan venni.

Azt hiszem akkor járunk el helyesen, ha mindezeket figyelembe véve, a bányai hegyet Halmás vár lehetséges helyszíneként tartjuk számon.

tamogatas-2016

A kikindai Kindje-halom

Nemrég félig elhordták a vajdasági Nagykikinda város északnyugati határában található Kindje-halmot (megköszönném a szerb nyelvet ismerő olvasóimnak, ha valaki megfejtené a név jelentését – azért gondolom hogy a név szerb eredetű lehet, mert magyarul semmi értelme).

Nagykikinda-Halom.jpeg

Átlagos régész, ha megkérdik tőle, hogy mi lehetett a képen látható jelenség, simán rávágja: őskori halomsír. Pedig korántsem egyértelmű a dolog. Felhívnám a figyelmet a lapos tetőre és a szélén érzékelhető peremre. A műholdkép pedig azt is elárulja, hogy valamikor körül is volt árkolva:

Nagykikinda-Kindje mh.jpg

Magyarán a földhalomvár, nemzetközi nevén motte egyik esetével állunk szemben! Éppen úgy két Árpád-kori vármegye (Csanád és Temes) régi határán található, mint például az egykori Heves és Borsod esetében az okleveles adatból is ismeretes királyi (hercegi) udvarhely, Szihalom.

Nagykikinda ÉNy.jpg

Valljuk be, elég hézagos még a tudásunk a középkori Dél-Magyarországról is!

tamogatas-2016