Regöly-Pogányvár

A helynéven kívül gyakorlatilag semmit sem tudunk a Regöly határának nyugati részén, erdős magaslaton lévő várhelyről. Miklós Zsuzsa tipológiai alapon középkorinak tartja – minden bizonnyal helyesen.

Regöly-Pogányvár

A vár helyét a Bing Maps műholdas térképére jelöltem:

Regöly-Pogányvár mhtp

A középkorban jó eséllyel a török hódoltság másfél évszázada alatt eltűnt Szák területéhez tartozott. Engel Pál térképének (Magyarország a középkor végén) részlete:

Regöly-Szák

A magyar nemzetségek monográfusa, Karácsonyi János (1858-1929) szerint ez a Szák lehetett az Árpád-korban jeles szerepet játszott – még nádorispánt is adó – genus eredeti központja. Hogy ezt mire alapozta, rejtély – mert csak ex cathedra jelentette ki. Egy biztos, a Pogányvár már nem a nagyobb nemzetségi várak közé tartozik, hanem méretéből következően egy abból származó birtokos család számára készülhetett. Mivel történeti adatot nem ismerünk vele kapcsolatban, valószínűleg még a forrásokban szegény korban!

reklám 2018

Reklámok

Regöly

Az egész Kárpát-medence egyik legjelentősebb sáncvára található a tolnai Regölyben, a Kapos és a Koppány találkozásánál. Területe legalább 50 ha – de nyugati lezárása egyelőre nem ismert. Miklós Zsuzsa (1948-2014) rekonstrukciója önmaga szerint is bizonytalan:

Regöly 1

A tolnai várak kiváló kutatója még azt is felvetette, hogy a nagy erődítmény esetleg befejezetlen maradt s éppen a legkönnyebben támadható oldal felől talán el is maradhatott a sánc megépítése.

Ez persze kevésbé valószínű! Nehéz ugyanis elképzelni, hogy miután hatalmas munka- és anyag ráfordítással megépítik a robusztus sáncokat az amúgy kevésbé támadható – mocsaras völgyek felőli – oldalakon, aztán mégis félbe hagyják az egészet.

Jóval inkább elképzelhető az, hogy az erődítmény lezárását nyugatabbra kell keresni. Erre utal az első katonai felmérés ábrázolása is:

Regöly 1

Ezen ugye kivehető, hogy a szűkület után újra szélesedni kezd a sánc által határolt terület.

Ugyanez a Bing Maps műholdképén:

Regöly bm

Ezen is kivehető, hogy bizony  a nyugati falurész pereme is egykori erődítettségre utal!

További alapvető kérdés, hogy vajon mindez melyik korszak produktuma? Jerem Erzsébet, aki az eddigi legkomolyabb feltárásokat vezette a sánccal kapcsolatban, megállapította hogy az a Hallstatt-kor legvégénél előbb nem épülhetett. Természetesen épülhetett a kelta korban – vagy később is. Utóbbira utal, hogy Jerem megfigyelései szerint a sánc szomszédságában jelentős “késő-népvándorláskori” és “kora Árpád-kori” hullámvonalas cserepekkel és cserépbográcsokkal keltezett objektumok voltak az őskori rétegek fölött.

Igazi választ majd a sánc faanyagának vizsgálata hozhat. Amúgy az ásatás – részleteiben sajnos még közöletlen – megfigyelései kifejezetten a kora középkoriakéhoz hasonló faszerkezetre utalnak.

Ugyancsak elgondolkodtató, hogy Regöly a pécsi egyházmegye egyik főesperességének a központja volt! Más kérdés, hogy az Árpád-korban sem regölyi várról, sem várispánról és várszerkezetről (várföldekről, várnépekről, várjobbágyokról) egyáltalán nem hallunk. Ennek magyarázataként leginkább az adhatja magát, hogy a Kárpát-medence más nagy alapterületű sáncváraihoz hasonlóan ez is Avar Birodalom emléke lehet! Megjegyzem, van olyan nézet, miszerint Szent István 1000 körül nem a semmiből hozta létre a Magyar Királyságot, hanem az Avar Birodalmat (annak egykori központi részét) szervezte újjá.

Kíváncsian várom, mikor adódik lehetőség majd a sáncból származó, kormeghatározásra alkalmas faanyag-mintavételre!

reklám 2018

Tolnavár

Napjainkra eltűnt a Duna-menti, megyének is nevet adó település nevéből a -vár utótag, pedig az oszmán hódítás előtt még rendszeresen használták azt. Más kérdés persze, hogy funkcionáló várként csak egy 1316-os esemény kapcsán tudunk róla, amikor az oligarcha Kőszegi Jánostól I. Károly (Róbert) király serege ostrommal foglalta el.

Alapos okkal feltételezhető az is, hogy ugyanitt volt az Alta Ripa (‘magas part’) nevű római segédcsapat-tábor erődje is – csak éppen a maradványai még konkrétan ismeretlenek. Ugyanez elmondható a Buda-Eszék főutat felügyelő 17. századi török palánkvárról is. Annyi különbséggel, hogy utóbbiról már – kétes pontosságú és hitelességű – vázlatos ábrázolások is fennmaradtak:

 

Keresztény és muszlim utazók leírásait is ismerjük a török várról. Utóbbiak közül Evlia Cselebi 1663-ban azt írta, hogy közepén egy magas, négyszögű, kőből épült toronyban “sáhi” ágyúk voltak. Érdekes módon ez sem a fenti 1663-as, sem az 1686-os ábrázolás rajzolójának nem tűnt fel. Magam hajlok arra, hogy a helyenként szintén kétes hitelességű Evlia Tolna esetében pontosan fogalmazhatott. Persze biztosat majd csak akkor mondhatunk erről, ha majd előkerültek a torony maradványai.

Mivel jobb ötletem nincs, magam is arra a legvalószínűbb lehetőségre voksolnék, hogy a római, a középkori és török-kori vár is ugyanazon a helyen lehetett: a város északkeleti sarkában, a Duna magaspartján:

 

. Az Evlia Cselebi leírásában említett kő torony a középkori vár maradványa lehetett. Az okleveles említések hiánya a – Kőszegiek kiskirályságától eltekintve – lényegében zavartalan folyamatos királyi biroklással magyarázható.

reklám 2018

 

Horogszeg

Ki ne hallott volna arról, hogy Hunyadi Mátyás király (1458-1490) édesanyját horogszegi Szilágyi Erzsébetnek hívták. Jelenleg azonban a térképen hiába keressük Horogszeget. Az egykori Csanád vármegye bánsági – az újkori Torontál megyéhez tartozó – részén kereshető. Mai bejegyzésemben magam is csak tippet tudok adni a még lokalizáltalan horogszegi várhelyről:

Horogszeg 2

A kék karikával jelölt helyen látható a második katonai felmérés térképén valami bizonytalan jelenség. Ugyanez a terület műholdról:

Horogszeg 2017 mh

Napjainkban sajnos erősen szétbarmolták a helyet – mezőgazdasági művelésből kimaradó terület egy markánsan megmutatkozó régi vízfolyás (Horog) kanyarulatában (szegében). Tehát éppen megfelel a névnek! Megerősíti gyanúnkat, hogy Engel Pál szerint is Szentborbála (Seultour – egykori francia telepesfalu) területén lehetett Horogszeg.

A castellum konkrét adata csak 1494-ből ismert, amikor Mátyás király elsőfokú unokatestvére, Geréb Péter országbíró, későbbi nádor birtokában volt. Nyilvánvalóan jóval régebbi azonban – hiszen a Szilágyi család előnevét adta, ami azt jelenti hogy itt lehetett az eredeti birtokközpontjuk.

A Szilágyi címer:

Szilágyi

Ne feledjük, Szilágyi Mihály – Mátyás nagybátyja – igazi “királycsináló” volt. Hunyadi László budai lefejezését követően ő vezette azt a fegyveres felkelést, amely aztán a Hunyadi-házat a magyar trónra juttatta. A tizenéves Mátyás nem volt különösebben hálás a nagybátyjának, hiszen rövid ideig gyakorolt kormányzói hatalmától még 1458-ban megfosztotta.

A várkastély helye jelenleg Szerbia területére esik, de egészen közel van a román határhoz (amit a műholdképen a sárga vonal jelez).

reklám 2018

Szentandrás-Csoma két vára

A Temesvártól északra, durván 10 km-re található kettős várhely közül napjainkban csak nagyobbiknak vannak látható felszíni maradványai. A 69-es számú főútról egy keleti irányba tartó földúton közelíthető meg.

A kettős várhely a második katonai felmérés térképén, “Nyarad Schanze” felirattal:

Szentandrás tp2

Ugyanez a Google Earth egyik műholdképén:

Szentandrás-Csoma mh 2018

Ezen már kivehetők a kisebb, délkeleti vár árkai is. Sőt, a két várat összekapcsoló árkok nyílegyenes vonala is látható.

Pontelly István – jeles 19. századi kutató – egy előadásában a kettős várat a Visegrádon és Zólyom-Pusztaváron (Anonymusra támaszkodó szóhasználatában: “Óbarson”) tapasztalható helyzethez hasonlította. Mindkét esetben – mint tudjuk – összekötő fallal két-két vár található.

Valóban nagyon érdekes és másutt tudtommal nem tapasztalható a szituáció, hogy két késő-középkori castellumot összekötő árkokkal egyetlen közös védelmi rendszerbe foglaltak. Építésük talán a csomai Ördög családhoz köthető, akik 1387-1470 között, Ozorai Pipo, majd Tallóci Matkó temesi ispánok szolgálatában jeleskedtek. Tőlük a szegi Dóciakhoz, majd az ő örököseikhez (a csulai Móré, Kende, Csáki, Sulyok, berekszói Hagymás családok tagjaihoz) került. Egyetlen ismert adata 1525-ben várként (castrum) említi. Az 1552-ben bekövetkezett török hódítást követően már nem használták tovább.

Ideális terepe lehet egy a 15-16. század várai és castellumai alapos megismerését célzó régészeti kutatásnak!

reklám 2018

Sümeg régi vára

A kis ország egyik legismertebb – mondhatnánk unásig ismert – vára emelkedik Sümegen. Ha van “lerágott csont” az eddig  megkutatott s mindenki előtt ismert várak között, akkor ez az!

Mégis sikerült tegnap egy érdekes és a vár korai történetét alapvetően meghatározó megfigyelésre jutnom. Megjegyzem, eddig nekem sem tűnt fel – pedig igazán észrevehettem volna!

Giulio Turco 1572-ben készült rajza:

Sümeg T.JPG

Igazán feltűnhetett volna már eddig is, hogy a vár keleti oldalán (a rajzon felül) nem csak egy palánk pontozott vonallal történt jelölése van, hanem egy régi várfal nyomai is ábrázolta a mester négy részletben. Utóbbiak  már csak alapfalak lehettek, mert nyomvonalukat érinti ugyan a palánk, de már ott is fel kellett állítani – nyilván az álló falak hiánya miatt.

A várat jelenleg kutató Koppány András a VKT legfrissebb számában azon véleményének ad hangot, hogy a hegytetőt övező várfalak legkorábban Mátyás korában (1458-1490) épülhettek volna. Nos, ennek alaposan ellene szól Turco felmérése! Olyan értelemben, hogy egy a ma álló várnál korábbinak tűnő, sőt valamivel nagyobb kiterjedésű (!) régi vár maradványait is ábrázolja!

A Dunántúlon is egyre több korai, nagy alapterületű várra utaló adatunk van: Csobánc-hegy, Ságsomlyó, Velem-Szentvid, Rékavár…után Sümeg. Talán maradt még olyan része a sümegi várnak, ahol tanulmányozni lehet a 16-17. századot megelőző korok szerencsésen ránk maradt (?) rétegeit is. A kérdőjel persze annak szól, hogy a sok évszázadon keresztül használt várak korai periódusait mindig nehéz megfogni, mert a rendeltetésszerű használat és a későbbi építkezések, átalakítások következtében a későbbi korok természetszerűen már sok mindent eltüntettek belőle.

reklám 2018

Vár Tótszerdahelyen

Gondolkodtam, hogy a cím végén kell-e kérdőjel – végül oda jutottam, hogy nem. Nem mintha ismernénk a tótszerdahelyi vár maradványait, mert ilyenre adataink sincsenek.

Van azonban egy okleveles forrás 1379-ből, melyben Szentmihály, Szerdahely és Vár falvakat sorolják fel azonos birtok részeként. A háromból kettő száz százalékosan a mai tótszerdahelyi határban volt s nagy valószínűséggel Vár is ott lehetett s utóbb nyilván Tótszerdahelybe olvadt.

Az egyetlen oklevélben szereplő egykori település Vár neve magyar nyelven érthető jelentéssel bír. Tulajdonképpen unikális így szimpla formában. Van azonban Várfalva az erdélyi Tordától nyugatra (Tordavár helye). Létezik Vári a beregi Tiszaháton (az egykori Borsovavár helye).

A két felsorolt analógia egy-egy terület korai központi várával kapcsolatos. Számolhatunk-e vajon hasonlóval a dél-zalai Tótszerdahely területén?

Van egy régóta nyitott ügy, a zágrábi egyházmegye Zala megye területére eső becsehelyi (bekcsényi) főesperességének eredete. Itt és most nem akarok Zala megye kialakulásának kérdéskörébe merülni, de köztudott tény, hogy a főesperességek területe és a világi igazgatási egységek között összefüggés volt. Így a veszprémi egyházmegye zalai főesperessége és a zágrábi püspökség bekcsényi főesperessége együtt adták ki a világi Zala vármegye területét.

Mivel az igazgatási egységek központjaiban mindenfelé várak álltak, így joggal feltételezhető, hogy Becsehely (Bekcsény) területén sem lehetett másként. Maga Becsehely közelebbi területén nem ismerünk várra utaló nyomot. Viszont tőle 6 km-re esik Tótszerdahely, ahol volt a középkorban egy Vár nevű település.

Az erődítésre leginkább alkalmas mai Temető-domb:

Tótszerdahely tp

A temető területének északi szélén mintha lenne is valami gyanús jelenség (a helyszínen még nem láttam!):

Tótszerdahely mh 2018.jpg

Nem biztos persze, hogy itt volt a Várnak nevet adó erődítmény – de jobb ötletem nincs! Megjegyzem, hasonló távolságra esik Tótszerdahely Becsehelytől, mint Várfalva Torda városától, illetve Vári Borsova (Nagyborzsova) községtől.

Felmerülhet, vajon miért csatolták a fél Zalát Zágrábhoz egyház-igazgatásilag? Az etnikai szempont jöhet részben szóba. Lásd például Szerdahely újkori Tót- előtagját. Kevesen tudják, hogy a középkori Tótország a mai Horvátország “kontinentális”, Dráva-Száva vidéki része volt. Vagyis a sok Tóth nevű honfitársunk családneve részben erre a vidékre utal.

reklám 2018