Komoró

A szabolcsi Komoró község a nagy Tisza-kanyar térségében, Kisvárda és Záhony között található. Nem tudunk arról, hogy valaha városias, központi szerepkört betöltő helység lett volna.

Pedig az első katonai felmérés térképén a várrekonstrukciókban is jeleskedő Kőnig Frigyes festőművész érdekes megfigyelést tett közzé róla a Várak, kastélyok, templomok (www.varlap.hu) legfrissebb számában.

Komoró 1

A látottak szerint Komorót széles vizesárok övezte és a “város” északnyugati sarka Kőszeghez, Pécshez hasonlóan külön belső várat képezett. Vajon Komorónak városerődítése lehetett?

Ennek nyomai egy a település keleti oldalán,  a telkek végében ma is meglévő árok formájában részben most is láthatók. Egy 1974-ben készült légifotó:

Komoró 1974.jpg

Az egykori erődítés igen nagy területű, kb. 840 x 640 m (~ 42 ha), a “belső vár” kb. 260 x 280 m (~ 6 ha). Ráadásul nem illeszkedik semmilyen városvédelmi logikába. Tehát szerintem nem Komoró településének erődítéséről van szó, hanem egy korábbi kétrészes várról, melybe utóbb “beköltözött” a falu.

Érveim: egyrészt, ha a régi Komoró védelmére épült volna, akkor a “belső vár” a község központjában, a templom körül lenne. Másrészt túl nagy és emiatt eleve védhetetlen a lakosság számához képest.

Korát nem ismerjük, de a magyar történelembe nem illik – tehát régebbi lehet.

tamogatas-2016

 

Új felfedezés Szászóc határában

Tegnap kaptam egy csomagnyi új műholdképes megfigyelést Pesti Levente műkedvelő kutatótól. Köztük a számomra legszebb egy eddig teljesen ismeretlen szerémségi várhely. Szávaszentdemetertől 8 km-re keletre található, a mai Šašinci (középkori magyar nevén: Szászóc) határában.

 

A kb. 40 m átmérőjű védett területtel rendelkező kerek várat ma is látható vizesárok övezte. Területe jelenleg is kimarad a szántóföldi művelésből. Fogalmam sincs, a helyi régész kollégák ismerik-e, de nyilván – hiszen feltűnő jelenség. Számomra újdonságot jelent, az eddig ismert kb. 8500 helyhez képest a 8501.

Hasonlókat a 11-13. század között ismerek. Hogy az Árpád-kori neve mi lehetett, nem tudom. Engel Pál térképe szerint a késő-középkorban egy Újfalu nevű település volt Szászóctól nyugatra, ahol ez a várhely található. Úgyhogy a név egyelőre: Szászóc-Újfalu.

A harmadik katonai felmérés térképén:

Szászóc-Újfalu 3.jpg

A késő-középkori magyar településnév már szláv formátumú, erre az ‘-óc’ végződés utal. Mindenesetre létrejöttekor “szászok”, azaz német telepesek lakhatták.

tamogatas-2016

Obalj ismeretlen vára

A boszniai Zelengora-hegységben, a felső Neretva-völgyet a Drina vízgyűjtőjéhez tartozó Bistrica-völggyel összekötő út mellett található Obalj. Az itteni várról V. Alfonz aragón és nápolyi király (egy időben magyar király-jelölt!) Vukcsics István herceg birtokait megerősítő 1454-ben kiadott okleveléből van tudomásunk.

Hercegovina névadója kb. 65-66 várral rendelkezett. Azért a bizonytalanság, mert nem teljesen egyértelmű hogy a III. Frigyes német király (mint V. László kiskorú magyar király gyámja) 1448-as, szintén Vukcsics István birtokait felsoroló 1448-as oklevélben szereplő Ckaw nevű vár esetleg nem éppen Obalj elírása-e?

Az obalji vár egy majdnem függőleges oldalú sziklára épült:

Obalj

A felvezető út szépen látszik, de hogy fent a tetőn mi van? Nem tudom.

Vukcsics István herceg igazi nyugati típusú címere:

Vukcsics

A vár terepi elhelyezkedése:

Obalj tp

tamogatas-2016

Zvecsaj, Hervoja székhelye

A Verbász festői szurdokában, Banjalukától nem messze délre található Zvecsaj vára. Pontosabban az egyik Zvecsaj nevű vár (nem árt figyelmeztetni ugyanis arra, hogy vannak azonos nevű várak). Annyi okvetlenül elmondható, hogy a leghíresebb ilyen nevű vár.

A valószínűleg a híresebb és jóval ismertebb Jajcát is alapító Hervojának, Bosznia nagyvajdájának és Spalato hercegének eredeti székhelye volt. A királycsinálónak is emlegetett nagyúr itt tett hűségesküt 1393-ban Zsigmond királynak és több itt keltezett okleveléről is tudunk. Vagyis itt (is) lakott!

Zvecsaj

Hervoja szabályos nyugati típusú lovagi címere:

Hervoja

A vár terepi elhelyezkedése:

Zvecsaj B 25.jpg

A harmadik katonai felmérés térképén látható, hogy elég nagy volt:

Zvecsaj (Verbász m.)

Zvecsaj Bosznia bukásától kezdve, 1463-1528 között magyar végvár volt, a Jajcai Bánság egyik legfontosabb vára. A hosszú oszmán uralom (1528-1878) alatt vált rommá. Manapság nem tartozik a magyar vártúrázók ismert célpontjai közé. Pedig a történelmi jelentősége mellett egy döbbenetesen szép tájon található!

tamogatas-2016

Szomszédvár a Drina mellett

A szerbhorvát nyelven Susjed néven ismert vár magyar neve Szomszédvár. Eddig négy ilyen nevű várat ismerek. Érdekes elnevezés, hiszen felmerülhet, mihez képest “szomszéd’? A Drina menti vár a tegnap tárgyalt Brodár (Klotjevác) szomszédságában található.

Történetéről csak annyit tudunk, hogy azt más környékbeli várakkal együtt a híres Hervoja herceg adta át 1410-ben Zsigmond magyar királynak. Ezt követően egy Komoróci Lukács nevű magyar várnagya volt. Gyaníthatóan 1411-ben a szerb despota (utóbbi a bizánci császár által adományozott magas presztízsű cím) kapta meg. Ő és utódai egészen Szerbia török uralom alá kerüléséig, 1458-ig birtokolták. Az oszmán uralom évszázadai (1458-1878) alatt már nem hallunk róla.

Szuszjed Drina

A vár alatt a Drina vizével felduzzasztott mesterséges tó található:

Szuszjed D.jpg

A Gradina a délszláv területen várrom, várhely jelentésű.

(Egyébiránt a magyar ‘szomszéd’ szó szláv átvétel a nyelvünkben. Nem igazán értek a nyelvészethez, de olyasmit olvastam az abban jártas néhai kiváló Vékony Gábornál (1944-2004), hogy ez a fajta átvétel, amikor a ‘susjed’-ből szomszéd lesz – hangtani okból – 800 előtti kell legyen! Ha ez igaz, akkor mégsem Árpáddal jött ide a magyar etnikum?)

tamogatas-2016

Másik Brodár a Drina mellett

Mindig óvatosan kell eljárni, ha egy adatot olvasunk, hiszen azonos nevű várakat könnyen össze is lehet keverni egymással. Főleg ha egymástól is nem is messze találhatók! A Drina mentén például két Brodár nevű vár is van.

Az északibbat 1410-ben adta át a híres bosnyák “királycsináló” nagyúr, Spalato (horvátul: Split) hercege Hervoja – több más környékbeli várral egyetemben –  Zsigmond magyar királynak. Ennek impozáns romja a Drina vizéből felduzzasztott mesterséges tó fölé emelkednek:

Brodár-Koltjevác.png

Nem tudom, mi alapján gondolta Engel Pál, hogy Hervoja is építtette volna ezt a várat? Lehetséges persze, ám elég messze esik a herceg fő uralmi területétől, a  Verbász folyó völgyétől!

Ami biztos, hogy Zsigmond király már a következő évben tovább passzolta azt Lazarevics István szerb despotának. Egészen Szerbia török uralom alá kerüléséig, 1458-ig a szerb uralkodók birtokában maradt.

A várromot a környékbeliek Klotjevác néven ismerik, nyilván a közelében lévő Klotijevac faluról:

Klotjevác

Előbb-utóbb ezt a gyönyörű vidéket is be lehet majd kapcsolni a magyar vártúrázók programjaiba is.

tamogatas-2016

Brodár a Drina mellett

A nehezen járható, de rendkívül festői Drina-völgy egyik alig ismert történetű vára Brodár. A boszniai Visegrádtól északnyugatra nem messze található, a folyó bal partján.

Brodár Hrtar mellett

(a művészi kép forrása: Google Earth)

A Pavlovicsok egyik vára volt. Birtokosai a boszniai királyság legnagyobb urai közé tartoztak és a Hercegovinát megalapító Vukcsics István riválisai voltak. Címerük érdekes példája mindannak, amit a középkori Bosznia jelent. Valódi nyugati típusú lovagi címer, alighanem magyar hatásra:

Pavlovici_Grb

A környék csak 1373 után került I. Tvrtkó – leendő – boszniai király uralma alá. Előtte még a Dusán-féle szerb birodalomhoz tartozott. Igaz, Tvrtkó is, utódival együtt “Bosznia és a szerbek királya” volt. Nem tudjuk, hogy a magyarul ‘révész’ jelentésű Brodár vára mikor épült. A hosszú oszmán uralom alatt (1463-1878) nem hallunk róla. Jelenleg is ismeretlen a magyar vártúrázók számára!

A vár térképi helye:

Brodár-Hritár

Érdekes a vár fölötti hegy Kraljeva Stijena, magyarul ‘király szikla’ neve is. A szemközti, jobbparti hegyen szintén egy jelentős, de ismeretlen történetű várrom (Hrtar) található.

tamogatas-2016