Nagykemlék ürügyén

Kemlék (horvátul: Kalnik) neve önmagában is érdekes kérdéseket vet fel. A szláv ‘kamnik’, köves helyet jelent, ebből alakult ki a magyar Kemlék név, aminek ugyan semmi értelme, de legalább könnyen kiejthető. A jelenlegi horvát Kalnik helynév – ami sáros helyet jelent – csak az újkorban alakulhatott ki másodlagosan, úgyszintén érthetetlen módon, hisz az eredeti szláv név jobban összhangban volna a természeti valósággal. Hogy a messze vidékre csodálatos kilátást nyújtó, sziklák közé épült vár múltjának kezdeteit megértsük, nekünk is szélesebb perspektívából kell azt szemlélnünk.

Ami biztos, hogy 1242 elején a mongol Kádán kán serege sikertelenül ostromolta az Ákos nembeli Máté fia Fülöp által megvédett várat. Talán azt hihették, hogy itt tartózkodik az általuk elfogni remélt IV. Béla király is? Tehát Kemlék vára mindenképpen a tatárjárás előtti időkben épült – pontosabbat azonban nem tudunk mondani.

Nem csak Kemlék, hanem az egész jelenleg kontinentális Horvátországnak – a középkorban Szlavóniának nevezett régió múltjáról meglehetősen homályos képünk van.

Ad absurdum az sem kizárt, hogy a 819-822 között a frankok ellen harcoló Ljudevit sziszeki szláv fejedelemnek ez volt a magas hegyen épült vára, ahol 820-ban sikeresen meghúzta magát.

Természetesen a kis szlavóniai várispánságok eredete úgy általában is nyitott kérdés! Mikor és hogyan keletkeztek vajon? Noha adataink csak a felbomlásuk idejéből, a 13. századból vannak, hogy mióta léteztek, nem tudjuk. A régebbi múlt ugyanis gyakorlatilag forrás nélküli időszaknak minősül. Ebből azonban nem következik, hogy a terület valaha is lakatlan lett volna. Tehát mindenképpen tudománytalanok azok az egyes magyar történelmi térképeken feltűnő jelölések, mintha itt egy szinte lakatlan “gyepűelve” lett volna.

Magyarország 1050.jpg

Őszintén szólva arra sincsenek bizonyítékaink, hogy a magyar megyéket Szent István szervezte volna (vagy még extrémebb verzió szerint szerint ő kezdte volna meg szervezni)! Tringli Istvánnak van igaza, aki egy helyütt leírta: biztos hogy István korában már léteztek a megyék, de hogy mióta? – az nyitott kérdés. A néhai Vékony Gábor (1944-2004) szerint István igazából újjászervezte a korábban avarnak, majd bolgárnak hívott “magyar” államot.

Fentiek fényében nem is annyira abszurd Kemlék esetében akár a 8-9. századi eredet felvetése sem. S ugyanez vonatkozik természetesen a 11. századinak képzelt összes központra is.

(A gyengébbek kedvéért: az,hogy valami nem abszurd, attól az még természetesen nem bizonyított! Magam azonban erősen hajlok Vékony és Tringli megállapításainak elfogadására. Ezekre a kérdésekre korhatározó leleteket és megfigyeléseket eredményező új kutatások adhatnak majd végleges választ!)

maecenatúra

Reklámok

Hegykő kastélya

A Fertő-menti Hegykő 1313-ban egy ispán (comes) – Csornai (Kanizsai) Lőrinc – névadó, pontosabban lakóhelye lehetett. Nagyon érdekes volna közelebbit is tudnunk erről a lakóhelyről. Főleg, hogy azután a 16. századig nincsen adatunk főnemesi rezidenciáról a faluban.

1552-ben viszont a Kanizsai vagyont házassága révén hivatalosan 1534-ben megszerző Nádasdy Tamás építkezett itt! Méghozzá előbb bizonyos Ferenc mesterrel, majd 1558-as adat szerint egy Andrea … nevű olasz építésszel!

Fennmaradt  a kastély 1608-ból – már özvegy Nádasdy Ferencné, Báthory Erzsébet birtoklása idejéből származó részletes magyar nyelvű leltára. Ebben olyan érdekes művelődéstörténeti adatokat olvashatunk, mint például a mennyezetes (“superlatos”) ágy említése.

Egy másik – szintén magyar nyelvű összeírás – 1628-ból, már Erzsébet fia, Nádasdy Pál birtoklása idejéből ismeretes (az ő szobáját 1608-ban még “kys uram” őnagysága házaként említették).

A felsorolt jeles adatok ellenére az átépítve, részlegesen ma is álló épülettel még a műemlékjegyzékben sem találkozunk (!?).

S ami még ennél is érthetetlenebb, ábrázolása a 10.000-es topográfiai térképről is lemaradt:

Hegykő tp1

Ami persze csak arra bizonyíték, hogy még a térképet sem szabad kritika nélkül szemlélni! Mint minden ember által létrehozott alkotás, magában hordja annak az esélyét, hogy mondjuk akár egy álló, nagy méretű épület is lemaradhat róla.

Az 1857-es kataszteri térképen (267-es számmal):

:Hegykő kat

A Google Earth 2017-es felvételén (már a lebontott nyugati szárny nélkül):

Hegykő 2017

A földszintes, jelenleg L-alakú épület talán a középkori eredetű kastély külső melléképületének lehet a folytatása s magát a régi főépület alapfalait az udvarán keresném!

maecenatúra

Hegykő

A Fertő-parti község német neve Heiligenstein, ami talán közelebb visz minket a megértéséhez. Látszólag ugyanis várnévről lenne szó s még egy 1313-as adatunk is van Csornai Lőrincről, a Kanizsaiak őséről, aki “comes de Igku”, azaz hegykői ispánként szerepel. Comesnek pedig várnagyokat is neveztek abban a korban. Ebből kiindulva Karácsonyi János 1900-ban a Kőszegiek hegykői várnagyának vélte és a “vár” Könyöki József és Nagy Géza 1905-ben megjelent várlistájára is felkerült.

Megjegyzem, ad absurdum persze lehetett volna vár Hegykőn – de nyomait nem ismerjük. Egy adatos helyeknél pedig sosem árt az óvatosság! A névadó “szent” kő sincsen meg. A magyar ‘egy’ szónak ugyanis ilyen jelentése is van, lásd például: egyház.

További hasonló adatunk is van, a Vas megyei Gencsapáti határában is volt egy Jegykő, amelyik bizonyíthatóan egy útmenti római mérföldkőről vagy síremlékről kapta a nevét. Hasonlóan a Savaria (Szombathely) római városból keletre kivezető út mentén egykor létezett Bálványkőhöz. Vagyis könnyen lehetséges, hogy Hegykő neve is hasonló módon keletkezett! A Fertő mentén, a tó déli partját kerülő, Hegykőn átvezető útnak is lehetett római előzménye. A híres, ma is használt pomogyi-töltés (a Fertődöt Pomoggyal – Pamhagennel összekötő út) miatt gondolom ezt, ami olyan jelentős régi műszaki létesítmény, hogy létesítése leginkább a római korra feltételezhető! A Hanság mocsarain átvezető, a mai Mosonmagyaróvár (a római Ad Flexum) térségét Sopronnal (Scarbantia-val) összekötő út töltéséről van szó.

Hegykő topográfiai térképe:

Hegykő tp1.jpg

A második katonai felmérés a német névvel:

Hegykő 2.jpg

Összefoglalva az eddigieket: jó eséllyel egy római kőről kaphatta nevét Hegykő. Tehát nem az Oroszlánkőhöz, Borostyánkőhöz, Kígyókőhöz stb. hasonló várnévvel van dolgunk. Csornai Lőrinc hegykői ispánságának ettől függetlenül mégis kell lenni valami magyarázatának!

(holnap folyt. köv.)

maecenatúra

Hidegség-Toronyhegy

A Fertő-tó déli partján, Soprontól keletre található az Árpád-kori kerek templomáról nevezetes Hidegség. Érdekes történeti adatunk maradt fenn 1280-ból az akkor és ott épülőfélben volt toronyról. Hahót nembeli Csák bán fiainak birtokán említik.

Még azt sem tudjuk biztosan, végül elkészült-e? Azonban valószínű, mert a Torony-hegy emlékezete helynévként a legújabb korig fennmaradt. Az Árpád-kori lakótorony helye jelenleg bekerített magánterületre esik.

A keleti karika a templom, a nyugati kék karika pedig a Torony-hegy:

Hidegség mh.jpg

Ugyanez térképen:

Hidegség tp1

Tóth Melinda 1976-ban publikált elgondolása szerint maga az 1247-1254 között soproni ispánságot is viselt Csák szörényi bán kezdte volna meg az építkezést. Ez – tekintettel arra, hogy még 1280-ban sem volt befejezve a munka –  szerintem kevéssé valószínű.

A Hahót-Buzád nemzetség arany kereszttel megjelölt ökörfejes címere:

Hahót genus

A Hahótokról a krónika azt állítja, hogy 1163-ban vagy előtte röviddel jöttek volna Magyarországra. Ezt azonban – tekintettel a jövevény nemzetségekről szóló adatok szinte totális pontatlanságára, nem szabad komolyan venni! Ha módszertanilag helyesen próbálunk állást foglalni a kérdésben, akkor azt kell mondjuk: nem tudjuk mikor jöttek be. Akár jóval korábban is érkezhettek.

maecenatúra

Igal-Dada

A györgyi Bodók dadai kúriáját 1524-ben említik. Dadai Bodó János ekkor felesége, Sólyagi Margit meggyilkolását követően felgyújtotta azt.

Körülbelül ennyi, amit okleveles adatokból tudunk a középkori Tolna megye egyik jelentős birtokos családjának egyik lakóhelyéről. Ma már csak Igal déli határában található földrajzi nevek emlékeztetnek bennünket az elpusztult középkori Dada település helyére.

Egy jómódú nemes kúriája sem feltétlenül hagyott maga után értékelhető felszíni nyomot. Az sem kizárt – a felgyújtás említése erre is utalhat, hogy fából épült. Amivel persze nem azt akarom mondani, hogy a téglából, vagy kőből falazott épületet ne lehetne felgyújtani.

Jó volna, ha többet tudnánk a középkori nemesség lakóhelyeiről. Sajnos ma nem látjuk egyértelműen a különbséget, ami egy korabeli kastélyt elválaszthatott egy sima nemesi lakóháztól. Talán utóbbiak nem voltak körülárkolva?

A kúria (latin: curia) fogalma is nagyon tág. Bele tartozik az egyszerű adómentes telektől a királyi udvarig sok minden. Dada esetében annyi világos, hogy felgyújtható épület állt rajta.

Minden hasonló esetben felmerül a kérdés: hol kereshetjük a helyét? Ha nincs jobb ötletünk, mindig a régi temető területét érdemes először megnézni.

Igal-Dada-temető

Ugyanez a Google Earth felvételén:

Igal-Dada 2012

maecenatúra

Orjava vára

Meggondolandó, hogy Engel Pál adattárai és történelmi földrajzi földrajzi gyűjtése nyomán Orjavának vagy Orljavának nevezzük-e a 13-16. század közt jelentős uradalom központjaként szereplő várat? A Pozsegai-medence vizeit összegyűjtő és azokat a Szávába vezető folyót térképeink Orljavának írják. Viszont “l” nélkül könnyebb a nevet kiejteni.

Tény, hogy a vár konkrét helyét teljes bizonyossággal nem ismerjük. Egyszer már “kínomban” az Orljava felső folyása mellett az első katonai felmérésen Bucsia névvel jelölt rommal próbáltam azonosítani. Valljuk be azonban, hogy ez – noha nem teljesen kizárt – mégis legalább két okból valószínűtlen. Egyrészt messze van az Orljavac nevű egykori mezővárostól, az uradalom központi piachelyétől, másrészt meg Bucsiának hívja a térkép rajzolója.

A környék várait alaposan ismerő Szatanek József (1963-2013) néhai barátom is kereste ugyan, de nem találta. Ennek magyarázata természetesen az lehet, hogy nem ott kereste, ahol az valójában volt. Azt gondoltuk ugyanis, hogy az Orljavactól nyugatra lévő Gradina (magyarul: várrom, várhely) a fekvése és a nagy kiterjedése miatt talán őskori magaslati telep lehet.

Orljava tp.jpg

Mai tapasztalatommal azonban már azt mondom, mégiscsak itt kell keresni a középkori Orjava vár helyét! A faluhoz közelebbi lehetséges helyszíneket Jóska annak idején mind végignézte – tehát azok kizárva… (Tehát esetünkben nem kell a helynév arrébb “vándorlásával” számolni, ami térképeken néha elő szokott fordulni.)

Másrészt pedig lapos ugyan a Gradina teteje, de mégis van a közepén egy kisebb ovális kiemelkedés, ami a vár tényleges területét jelezheti.

A helyszíni felderítés a fentiekből adódóan Orjava esetében is az idei év feladata lesz!

kék

Zalaháshágy

Zala megye egyik tekintélyes, már a középkorban alispánokat is adó jómódú birtokos családja volt a Hásságyiaké. Névadó birtokuk központjában, a plébániatemplom közvetlen átellenében emelkedett a nép nyelvén várnak titulált kastélyuk. Jókai Mór szóhasználatát átvéve: várkastélyuk.

A Pesty Frigyes által 1864-ben kezdeményezett helynévgyűjtés adatközlői szerint korábban téglákat is szedtek ki belőle. Rómer Flóris, a “magyar régészet atyja” 1863-ban járt itt és készített először vázlatot róla. Nováki Gyula – akit méltán a magyar “földvár” kutatás atyjának tarthatunk – pedig 1956-ban fel is mérte:

Zalaháshágy.JPG

A még ép állapotú várárok a Göcseji Múzeum archív fotóján:

Zalaháshágy keleti árok.jpg

A zalai várakat régóta intenzíven kutató Vándor László szerint 1980 táján a területet szinte a felismerhetetlenségig feltöltötték, elegyengették. Magam 2002. április 25-én jártam be. Akkori tapasztalatom szerint a Petőfi utca 6.számú telken a védőárok keleti és déli szakaszának nyomai halványan érzékelhetőek. Az 1956-ban még markánsan látszó északi árok helyét azonban teljesen feltöltötték és rá is építettek.

Érdekes a módon a topográfiai térkép is még az északi és keleti árokszakaszt jelzi (talán a régebbi állapotról mechanikusan másolhatták át a szintvonalakat):

Zalaháshágy tp1

A castellum története egyelőre felderítetlen. 1549-ben mindenesetre a Hásságyiak itt lakhattak, mert szolgáikat a faluban írták össze.

Két általánosabb dolog is szembeötlő a háshágyi castellum esetében. Az egyik a falun belüli centrális, a kegyúri templomhoz szorosan kötődő elhelyezkedése. Ez tapasztalatom szerint a régebbi kastélyok jellemzője.

A másik pedig az a szerencsés körülmény, hogy védőárkai egészen a 20. századig fennmaradtak. Utóbbi tény azt szemlélteti, hogy a rezidencia használata legkésőbb a 18. század elején megszűnhetett s le is bonthatták azt. Megjegyzem ez a ritkább eset! A gyakoribb az ellenkezője volt: általában tovább használták a kastélyt, de eltüntették körüle az árkokat.

(Kék alapú felhívásom 2018-ban is aktuális! Amíg a “magyar állam” nem nyújt segítséget, csak a magánszférára számíthatok!)

kék