Nagytárkány-Földvár

Napi aktualitású és helyi témák között nem szeretném cserben hagyni várakkal foglalkozó írásaim rendszeres olvasóit sem! Ma egy a Bodrogköz szlovákiai részébe eső, Tisza-menti község, Nagytárkány (szlovákul:  Veľké Trakany) Földvár helynevéről lesz szó.

Tapasztalatom szerint az efféle nevek kivétel nélkül egykori elpusztult várak helyét jelzik. Gyakran kővárakét! (a fogalmon téglából épült erődítményeket is értünk mi is, de már a régiek is!)

Szerencsésebb esetben azt is tudjuk, egészen konkrétan hol volt a vár. Vagy azért, mert emlékezete a helyi köztudatból sosem veszett ki, vagy régi térképek feliratából értesülünk a mára elfeledett földrajzi névről. Nagytárkányban ugyan ismerünk egy várhelyet a mai katolikus templom körül, de a Földvár ettől különböző, másik hely. Kelet-Szlovákia várainak jeles kutatói, Michal Slivka és Adrián Vallašek szerint a Földvár a Tisza partján lehetett, de nyomait már nem tudták azonosítani.

Szerintem az 1785-ös kéziratos térkép 2-es számmal jelölt helyszíne lehet a Földvár. Tőle északra 11-es számmal a kora újkori várkastély helye a mai katolikus templom helyén:

Nagytárkány 1785

A térkép számainak magyarázata szerint a 2-esnél régi templom helye volt valaha. Ez egyrészt könnyen lehetséges, mert nem ritka jelenség a várhelyre utólag épült templom. Másrészt olyan eseteket is ismerünk, amikor a helyi lakosság tévesen egykori templom, vagy kolostor helyének véli a várhelyet.

Egy, a mai állapothoz közeli térképre jelölve:

Nagytárkány-Földvár

Maga a méret önmagában nem perdöntő, de azért leginkább a középkorra utal. További vizsgálatot érdemel ez az érdekes Tisza-parti várhely is!

felhívás 2019-07

Reklámok

Ladamóc-Kasvár

Zemplén megyében, az eredeti megyeközpont szomszédságában található a Bodrog-parti Ladamóc (szlovákul: Ladmovce) község. Neve szláv eredetű ugyan, de lakossága zömmel magyar nyelvű, ami természetesen nincs ellentmondásban egymással, ugyanis a településnév nyilvánvalóan nagyon régen keletkezett és az eredeti névadóknak bőven volt idejük a magyar nyelvű környezetükhöz igazodni.

Igazából a térképeken feltűnő Kasvár név miatt boncolgatom a kérdést! Azt vajon milyen nyelven kell értelmeznünk?

Ladamóc-Kasvár

Névírás nélkül a második katonai felmérés térképén:

Ladamóc 2

A hely tudtommal eddig felderítetlen. Mint -vár végződésű helynév magyar eredetű lehet. Hasonló néven a középkori Baranya megye Drávától délre eső részén ismerünk várhelyet (Kosvár).

Ha valaki járt már a hegyen vagy konkrétabb helyi ismerete van, kérem informáljon róla. A várkutatást Zemplénben is folytatni kell!

felhívás 2019-07

 

Bálványosvár újra

Egy Vásárosfalu múltját kutató helytörténészt, Prátser Andrást is – hozzám hasonlóan – régóta foglalkoztatja a falu határában 1270 táján épült Bálványosvár pontos helyének meghatározása.

Az én korábbi – utóbb elvetett s aztán újra felmelegített – ötletem a Keszeg-ér egykori medre mellett egykor volt, napjainkra teljesen megsemmisült téglaégető területével számolt:

https://djnaploja.wordpress.com/2017/04/07/var-a-balvanyos-vize-mellett/

Azonban a helytörténeti kutató közlése szerint a falu lakosai a napjainkra szintén elegyengetett ún. Farkas-dombot tartották a vár helyének. Erről a helyi hagyományról én eddig nem tudtam! Sem Pesty Frigyes 1864-es, sem Unti Mária 1998-ben megjelent helynévgyűjteményében nem szerepel ugyanis az adat.

A Farkas-domb helyét sárga karikával jelöltem:

Vásárosfalu bm.jpg

Ugyanaz térképen:

Vásárosfalu tp

Mit ne mondjak, nagyon is érdekes szituáció! A vásártér egyik végén a keletelt – vagyis nyilván középkori eredetű – templom, vele szemközt nyugaton pedig a 13. századi földesúri vár helye. Utóbbit Osli Herbord, IV. Béla egyik bárója építette a Bálványos vize, azaz a mai Keszeg-ér mellett. Ezt persze valószínűleg nem szó szerint kell értenünk,  a régi kanyargó meder a feltehető várhely körül is a térképen szépen követhető.

Tehát a helyi információ birtokában felül kell bíráljam már korábban is bizonytalannak érzett ötletemet a régi téglavetővel, mint esetleges várhellyel kapcsolatban. A helyi hagyomány az egyik legfontosabb forrásunk, azt mindig komolyan kell venni!

felhívás 2019-07

Peticse vára?

Homonna (szlovákul Humenné) város közelében, a Vihorlát-hegység egyik magaslatán található (?) Peticse (Ptičie) vára.

Peticse tp1

Két “műkedvelő” kutató, a festőművész Kőnig Frigyes és tőle függetlenül, az orvos dr. Ferenczy Sándor is helyszínvázlatot készített róla.

Kőnig Frigyes rajza:

Peticse

Dr. Ferenczy Sándor vázlata:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Láthatóan ugyanazt rajzolták le, egymáshoz nagyon hasonlóan.

A most megjelent, Felvidék és Kárpátalja erődített helyei I-II. kötet szerzői (Karczag Ákos és Szabó Tibor – akik szintén a legtapasztaltabb várkutatók közé számítanak) viszont nem láttak egyértelműen várra uraló jelenségeket a hegyen. Magam nem jártam Peticsén, tehát a terepen látottak alapján nem tudok állást foglalni.

Annyi biztos, Karczag Ákos és Szabó Tibor meggyőzően tisztázták, hogy a Peticsével kapcsolatba hozott adat nem erre a helyre és még csak nem is várra vonatkozik. Az oklevélben ugyanis a zempléni várszervezet Perecse nevű földje szerepel. Vagyis a várról (?) sem történeti, sem a “népi emlékezetet” tükröző helynévi adatunk sincsen. Ettől függetlenül, persze még nyugodtan létezhetett! Elhelyezkedése, formája és mérete alapján Árpád-kori kisméretű vár lehetett – hacsak nem a “természet játéka” tévesztette meg a két gyakorlott magyar “műkedvelő” kutatót (?).

Ahhoz, hogy biztosabbat mondhassunk, további vizsgálatra van szükség!

felhívás 2019-07

Feketehalom Péteri-pusztán

A Borovszky-féle Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye monográfiában olvasható Pálmonostora község kapcsán: “Említésre méltó még az úgynevezett Feketehalom, melyen a szegedi, kiskunfélegyházi és pálmonostorai határok érintkeznek s mely a népvándorlás idejében, a körülötte elterülő  átlábolhatatlan mocsaraktól védett erős földvár volt.”

A 20. század változásai következtében ma Csengele, Petőfiszállás és az eredetileg Péteri-pusztának hívott Pálmonostora határai találkoznak a régen a mainál jóval kiterjedtebb Szentpéteri-tó melletti halmon:

Pálmonostora-Fekete halom 3

Mai, aktuális térképen:

Pálmonostora-Feketehalom tp

A lapos tetejű, tekintélyes méretű halom Fekete László friss fotóin:

A Google Earth felvételén utólagos – talán második világháborús (?) – árkolás nyomai is láthatók a domb tetején:

Fekete-halom mh 2018

Nem tudjuk, vajon mi alapján írta 1910-ben Reiszig Ede, hogy itt “erős földvár” volt?

Az Alföld tele van nagy méretű, általában rézkori halmokkal (i.e. IV-III. évezred). Ezek némelyikét később akár várrá is alakíthatták, de konkrétan a Fekete-halomnál ennek egyelőre nem látom nyomát. A halom tetejének elegyengetését magyarázhatja az is, hogy esetleg a középkorban templomot építhettek rá.

Egy biztos, a tovább vizsgálandó helyszínek egyike! Van ugyanis egy rejtélyes adatunk 1875-ből, ami várra utal Péteri pusztán:

Pálmonostora-Péteri puszta

Talán ezt lokalizálta Reiszig a Fekete-halom környezetére? Van tehát mit kutatni a mai Bács-Kiskun és Csongrád határán is!

felhívás 2019-07

Gatal

Elnézést kérek vár témák miatt követőimtől, hogy a következő hetekben lakóhelyem, Csepreg dolgai – ahogyan három, meg öt éve is – figyelmem megosztására köteleznek! Tehát nem minden napi témám lesz a közös érdeklődésünk szerinti. Ma mintegy átkötésül egy Csepreg nyugati határában a Ruzsa-hegyen, vagy sok helybeli által ismertebb nevén, a Csusztató környékén, az erdőben található kis várhely lesz terítéken.

Egyszer korábban már írtam is róla:

https://djnaploja.wordpress.com/2013/03/28/csepreg-elfeledett-vara/

A címet pedig az magyarázza, hogy egy már a középkorban megszűnt (elpusztásodott) és aztán Csepreg határába olvadt Gatal nevű település létezett valahol a Kőszegre vezető út mentén, a mai Kiszsidány és Csepreg között. A kis várhely pedig nyilvánvalóan ehhez tartozott.

Pontos fekvése (a kör közepén):

Csepreg-Ruzsahegy 2019

Még 1997-ben mértük fel a magyar várkutatás máig aktív nagy egyéniségével, Nováki Gyulával:

Nováki Gyula régész

A felmérés maga:

Csepreg-Ruzsahegy

Látható, hogy egy sima torony-hely lehetett a kis körülárkolt dombocska, melyen az ott gyűjtött paticsdarabokból következően, a felső szintjén fachwerkes szerkezetű épület állhatott. Más kérdés, hogy a torony alsóbb szintjei vajon fából vagy kőből épülhettek-e? Nem tudjuk. Holnap majd kitérek a közeli középkori kőbánya kérdésére!

Gatal falu neve egyben egy olyan nemzetségéé is, amelyikből például a Balaton-felvidéki Tátika vár építtetői is kikerültek. Leghíresebb közülük III. Béla nádora, Farkas lehetett, akiről az 1177-1183 közti időszak okleveleiből értesülünk. A nemzetség névadójáról semmit sem tudunk, legfeljebb sejthetünk. Talán egy Géza nagyfejedelem (972-997) és I. (Szent) István (997-1038) korában élt német lovag lehetett (a Gatal név ugyanis hasonlít például a Gottliebre).

Máig emlékszem rá, hogy a felmérés után a szomszédságban borospincével rendelkező Molnár Sándor volt polgármester (1990-2006) vendégszeretetét élveztük. Gesztenyét is sütött a kedvünkért! Nagy kár, hogy már három éve nincs köztünk! Még egy másik, a jelenből visszanézve emberibb és normálisabb korszakot testesített meg. Történelmi érdeme, hogy az ő polgármestersége idején, 1995-ben nyerte vissza Csepreg a középkori eredetű városi rangját.

Molnár Sándor

Hogy félig vissza is kanyarodjak aktuális kérdések felé, bizony volna mit tenni Csepreg érdekes múltjának megismerése és bemutatása terén is.

felhívás 2019-07

 

 

Craiova kérdései

Olténia fővárosa kapcsán sok érdekes történelmi kérdés vethető fel. Maga a településnév román eredetű, de végződése egyházi szláv. Ez nem meglepő, ugyanis a balkáni szlávok zöméhez hasonlóan a román kereszténység gyökerei is a 9. századba, az első Bolgár Birodalom időszakába nyúlnak vissza.

Egy kései román krónika szerint éppen Szörény (Turnu Severin) térségében keltek át a Dunán “honfoglalásuk” során őseik. Attól persze, hogy egy forrás viszonylag későn keletkezett, még őrizhet a régmúltra utaló hiteles magot! Annyi bizonyos, hogy a 13. században, a Szörényi Bánság megszervezésekor már jelentős román lakosság élt ezen a környéken.

Mikecs László és mások kutatásaiból tudjuk, hogy a régi magyar helynevek sem ritkák Olténiában. Ezeket is hagyományosan a 13. századba keltezik. Hogy jogosan-e, másik kérdés. De itt és most hadd ne menjek bele a Kárpátokon kívüli magyarok (“csángók”) eredetének ágas-bogas kérdéseibe. Maradjunk csak annyiban, hogy Craiova neve valószínűleg a magyar királlyal függ össze, hiszen a tág térségben mást nem hívtak királynak!

Nagy kár azonban, hogy Olténia területének 13. századi történetéről – okleveles adatok híján – szinte semmit sem tudunk. Pedig ebben az évszázadban jöttek létre, a Magyar Királyság védőernyője alatt a későbbi román államiság előzményei. Milyen jó is volna, ha tudnánk, hogy mi volt akkoriban Craiova területén olyasmi, ami kapcsán a román lakosság a magyar királyról nevezte el a fontos központi helyet.

Egy biztos, a Szörényi Bánság történelmileg rövid életű olténiai fennhatósága az Anjou-kor elejére már végleg elenyészett, a környék a havasalföldi román fejedelmek ellenőrzése alá került.

Hogy nagyot ugorjunk az időben, a Habsburg Birodalom a törökökkel 1716-18 közt vívott háború eredményeképpen, két évtizedre szólóan meghódította Olténiát is. Ebben a rövid korszakban erődöt is építettek Craiova városában:

Krajova

1737. október 27-én egy török támadás következtében Sallhausen ezredes 800 katonájával  inkább célszerűbbnek ítélte kiüríteni, mintsem kilátástalanul ellenállni a túlerőnek. A 1739. szeptember 1-én aláírt belgrádi béke következtében aztán Craiova hivatalosan is visszakerült a török vazallus Havasalföldi Fejedelemség birtokába. Az erődöt lebontották, tudtommal ma már nyoma sincs.

Kérdés számomra, vajon konkrétan hol volt a képen látható osztrák erőd helye a városon belül? Ha valaki megfejtette, kérem jelezze!

felhívás 2019-07