Csepregi kérdések

Mostanában átlag havonta egyszer írok helyi témáról, aminek több oka van. Egyrészt nem igazán történik érdekes dolog, másrészt nincsenek érdemi információim. Ha képviselő lennék – mint ahogy jó 6 éve nem vagyok, valamivel több esélyem volna  belelátni a történések és nem történések okaiba. Ám tapasztalatból és a jelenlegi egyetlen pm-független képviselő példáján is látom, még úgy sem könnyű.

Tegnap több hónapos kihagyás után ismét részt vettem a rendes – május havi – képviselő-testületi ülésen. Természetesen csak a számomra érdekes részén, gyors benyomások szerzésére több nem is kellett (ha végigülöm a többórás tanácskozást, sem tudok meg többet).

Az ülés továbbra is a bútorokkal ideiglenesen három részre osztott 2. emeleti tanácskozóterem középső részén zajlott. Az egész első emelet egyelőre – immár hosszú hónapok óta, üres. Hiába készült el, még nem vették használatba. Talán az új bútorok érkeznek a vártnál lassabban? Ezekről jut eszembe, hogy nemrég távozott posztjáról a város jegyzője, majd a pénzügyi osztályvezető is. Gyakorlatilag a két legfontosabb posztot betöltő személy a városházán. Ezekről a tényekről, pláne távozásuk valós okairól a közönség szerintem semmit sem tud (én sem).

Ahogy hallom a Pm az ülés végén mutatta be az amúgy kezdettől a tanácskozó asztalnál ülő új pénzügyi osztályvezetőt, Bangáné Bakos Erzsébetet (remélem jól írtam a nevét), akit ezúton én is bemutatok a város közönségének. Jó munkát kívánunk neki!

Ahogy hallom, Bajdó Bettina – korábbi Vas Népés újságírónő – személyében van új polgármesteri tanácsadó is. Ő azonban elődjétől, Orbán Tamarától eltérően nem ült ott a Pm úr jobbján. Úgyhogy tegnap mindössze háromfős hivatali kísérettel (aljegyző, pénzügyi ov. és a jegyzőkönyv-vezető) elnökölt az ülésen Vlasich Krisztián. Hiányzott az ülésről az Apm asszony és az egyik képviselő úr is. Hozzáteszem, a délelőtt 9 órai kezdés főállásban dolgozók számára nem éppen ideális!

De hogy kérdezzek is: hogyan és vajon miből sikerült finanszírozni eddig a város működését? Fogalmam sincs! A költségvetés tervezési szakaszában még 225 Millió hiány volt?

Hallhattuk, hogy tavaly 150 Milliót kapott a város a helyi közutakra. Ennek a felhasználása vajon hogyan áll? Az idei “állítsuk meg Brüsszelt” kampány idején további 250 Millió uniós pénz érkezik Csepregre (150 Millió a csapadékvíz elvezetési rendszerre, 100 Millió a Malomkertre). Itt főleg az utóbbi érdekelne, hogy vajon mi fog majd belőle megvalósulni? Mi lesz a tavaly megtervezett szép és új főtéri emlékművel? Van rá pénz? Maradt volna pénz a városháza továbbépítésére is? Itt a piros, hol a piros? Talán az egyszerű háziasszony szintjén informálni lehetne a lakosságot arról, hogy milyen bevétele volt a városnak tavaly és az idén s az mire lett, illetve mire lesz elköltve?

A napi sikerpropaganda közepette semmit sem hallottunk arról, mi lesz a betöltetlen jegyzői állással? Mikor lesz rá pályázat kiírva? Van-e szándék a bürokrácia-csökkentés keretében – az esetleg mellőzhető,  fölösleges vezetői posztok megszüntetésére?

Csepreg egyik igazi értéke a nagy múltú szőlő- és borkultúra:

Néró

A Répce-vidék költőinek antológiája

Tegnap bemutatták Csepregen a szombathelyi egyetemi kiadó (Savaria University Press) gondozásában megjelent “Akik tollat fogtak…” című antológiát. A kötet Sudár Lászlóné T. Molnár Zsuzsanna és Sági Ferenc értő gondozásában látott napvilágot. Köszönet illeti őket komoly értékfeltáró és értékmentő munkájukért!

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Időben a 16-21. századot fogják át a közreadott versek. Ami számomra külön szívmelengető, hogy közel három és fél évvel édesapám “távozását” követően is jelent meg eddig kiadatlan verse, méghozzá egy édesanyám emlékéről szóló. Külön köszönetem érte!

Szüleim esküvői képe (1960):

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

A rendkívül gazdag tartalmú, a verselők rövid bemutatását is tartalmazó gyűjteményt ajánlom mindenki figyelmébe! Ugye nem nehéz belátni, hogy ahhoz hogy tudjuk kik vagyunk és hol élünk, nélkülözhetetlenek az előttünk itt élt elődeink éppúgy, mint a köztünk élő kortársaink.

 

 

Mészáros István (1939-2017)

Nem igazán tudom még felfogni sem, hogy váratlanul itt hagyott bennünket Csepreg közéletének egyik markáns és a legjobb értelemben vett igazi régi vágású alakítója.

Mészáros István

Elveszítettem egy fontos partnert és atyai jó barátot, akivel nemcsak a múltat, hanem a jelen helyzetet is mindig meg lehetett beszélni.

Nosztalgiával gondolok a verőfényes tavaly szeptemberi napokra, amikor a kertjében kortyolgattuk különféle – a csepregi Rámók-hegyen termett – borait. A legbüszkébb egy vörös csemegeszőlőből, a Néróból készültre volt. Valóban különleges, zamatos és mély ízvilágú bor.

Néró

Már a 80-as években is tanácstag volt s részt vett az első két önkormányzati ciklus munkájában (1990-1998). Négy év kihagyás után, 2002-ben vállalt újra szerepet s mi ketten a 2006-ig tartó ciklusban voltunk csak együtt a hivatalos tanácskozóasztalnál. Az elmúlt tíz évben már csak kívülről figyelte a helyi történéseket, de véleménye, értékítélete mindig fontos és mérvadó volt sokunk számára.

Hiányozni fog az ő józan, de alapvetőn derűs és realista szemlélete, élettapasztalata. Jó lenne bízni benne, hogy a jövőben következő generációk tagjaiban az övéhez hasonló igazi polgári értékrend, józan gondolkodás és a valódi emberség továbbra is jelen lesz!

No, meg a derű és a jókedv! Most éppen nem azokat a napokat éljük, de abban biztos vagyok, hogy mi, akik ismertük, sokat fogjuk ezután is emlegetni és mindig jó érzéssel fogunk gondolni rá.

Mintha csak tovább élne…Isten Veled!

A körmendi Szabó-ügy

Meglepetéssel értesültem Szabó Ferenc – régi MDF-es barátom – “közéleti” botrányáról. Évek óta nem találkoztunk, azt sem tudtam hogy Feri mostanában a KDNP nevű fantompárt tagja volt. Most az eredetileg még MDF-esként szerzett alpolgármesterségéről és az önmagukat keresztény értékrendűként meghatározó Orbán-fanatikusok helyi szervezetének elnökségéről is lemondott.

Mindennek hátterében egy most 16 éves egykori tanítványával napvilágra került “viszonya” van. Még abban a Kölcsey utcai általános iskolában tanította, amelyiknek a helyén egykor a város északnyugati sarkát védő, 1255 táján Dés ispán által emelt torony állt.

Az ügyben feljelentés született, a bulvármédia pedig alaposan rászállt az ügyre. Szerintem Feri súlyos hibát követett el azzal, hogy lemondott. Illetve ha már így döntött (vagy mások így döntettek vele), akkor okosabb lett volna teljesen visszavonulnia a közügyektől.

Miért mondom ezt? Önmagában az a tény, hogy valaki szerelembe esik egy 40 (!) évvel fiatalabb lánnyal, nem bűn, legfeljebb szokatlan. Volt már olyan is a történelemben, hogy valaki emiatt elhagyta addigi házastársát. Persze, ez utóbbi az álszent, képmutató kereszténykedésbe már nem nagyon fér bele – illetve dehogynem.

Szabó Ferenc egy múltunk iránt komoly érdeklődést mutató, irodalmi vénával is bíró, barátságos, jóindulatú, kiváló ember. Az ügy ismerhető részletei alapján bűncselekményt aligha követhetett el. Nagy a zavar persze a hasonló típusú ügyekben az emberek fejében. De ha szerelemről van szó – márpedig úgy tűnik arról, akkor hiba volt lemondania.  A lemondás ténye ugyanis egy talán el sem követett bűncselekmény beismerő vallomásának tűnik.

Körmend régi városfala Siklósi Gyula kollégám által feltárt északi kapujának jelképes bemutatása:

kormend-varoskapu

(Elnézést kérek várak iránt érdeklődő olvasóimtól, hogy ma profán témával jövök. Kíváncsi vagyok viszont, hogy egy bulvár-ügy előhozása vajon hány ember figyelmét hívhatja fel a múltunkkal és főleg várainkkal kapcsolatos “komolyabb” írásaimra!)

Csepreg útjai

Most, hogy lassan elkezdődnek 2017 hétköznapjai, ideje lakóhelyem dolgairól is írni. Csepreg útjaira konkrét és átvitt értelemben egyaránt gondoltam a cím megfogalmazásakor. Nem akármilyen kihívások előtt áll ugyanis a város!

Nem akarom nagyon messziről kezdeni – de persze a dolgok megértéséhez nem ártana. Az európai és a tágabb hazai összefüggéseket látni kell(ene). Most azonban maradjunk csak a napi konkrétumoknál.

Még a tavalyi utolsó képviselőtestületi ülésen hangzott el, hogy az idei év várható bevételei és kiadásai között óriási, 225 Milliós luk tátong. Ennyi hiányzik a tényleges kiadások teljesíthetőségéhez.

Mit lehet ilyenkor tenni? Elvben a kiadások csökkentése és a bevételek növelése jöhet szóba. Utóbbira nincs érdemben lehetőség, a város meglevő vagyontárgyai között nem látszik forgalomképes, eladható ingatlan. Az adórendszerben lennének ugyan tartalékok, de új adó kivetésére vagy meglévő adó növelésére, kiterjesztésére csak tavaly november 30-ig lett volna lehetőség.

Marad a kiadások csökkentése. Ez sem igazán járható. Roppant szerény ugyanis a tervezés bázisa és ahhoz hasonlítanám a dolgot, hogy mondjuk az ember a levegővétellel nem igen tud 5 percen túl spórolni. Mi a megoldás akkor? Hitelfelvétel? Arra sem látok ekkora mértékben esélyt. Rendkívüli kormányzati kiegészítő támogatás? Azt – ahogyan várható volt – kaptunk is a szokásos propagandisztikus decemberi pénzkiszórás keretében. Méghozzá az elmúlt pár évhez képest rendkívül komoly mértékben, 150 Millió Forintot.

Ez elvileg fedezné is a hiány kétharmadát és a maradó 75 Millió év közbeni megkapása kiegészítő támogatásként nem is volna esélytelen.

Csak az a probléma, hogy a 150 millióról támogatási szerződést kell kötni s a felhasználása csak a helyi közutak fejlesztésére  számolható el. Utóbbi indokolt, fontos és örvendetes előrelépés lehet, de közben levegőt is kell(ene) venni.

Szóval a kérdés adott: hogyan sikerül 2017-ben mégis biztosítani a város működését?

3-palacsintasuto

Potenciális hiány

Tegnap megtartotta idei utolsó ülését Csepreg szeptember 25-én – időközi választáson – létrejött új képviselő-testülete. A korábbi felálláshoz képest sok minden változott. Vlasich Krisztián polgármester ugyan hetedmagával jelent meg (jegyző, aljegyző, pénzügyi osztályvezető, ov-helyettes, titkárságvezető és két számomra ismeretlen ifjú hölgy), de az ülésrendben nem mutatkozott a hivatal kontra testület kétoldaliság. Öt képviselő a polgármestert mintegy védőpajzsként ülte körül, csak egyetlen egy “ellenzéki” – Varga Dániel ült távolabb, az aljegyző és a pénzügyi osztályvezető között.

Utóbbi a város 2017. évi költségvetési koncepciója kapcsán megemlítette, hogy 225 Millió Ft hiány mutatkozik a várható bevételek és kiadások között. Varga képviselő úr kérdésére válaszolva azt is kifejtette, hogy a személyi kiadások növekménye döntően a minimálbér emelkedésével magyarázható, melyet ugyan törvény kötelezővé tett, csak éppen pénzt nem adnak hozzá. Azt az önkormányzatnak kell(ene) kigazdálkodnia.

A polgármester úr is előadta szokásos hosszú monológját. Ennek elején sietett leszögezni, hogy megtévesztő dolog hiányt emlegetni amíg nincsenek a testület által elfogadva a számok. Ebben természetesen igazat mondott, csak nem a lényegről beszélt. Nem lehet ugyanis hiányt tartalmazó költségvetést elfogadni s valahogyan le kell tudni szállítani a kiadásokat a bevételek szintjére.

Nagyon nem lesz könnyű! A tegnap megszavazott lépések (létszámstop, üres és megüresedő álláshelyek betöltésének tilalma) aligha lesznek elegendők. Amit érdemben tenni lehetett volna a saját bevételek növelésére (egyes helyi adók érdemi emelése), azt meg elmulasztották megtenni. Annak a határideje november 30-a lett volna. Kis mértékű javulást persze még okozhat a kormány esetleges év végi pénzosztása. Ennek mértéke azonban aligha lesz elegendő az egyensúly megteremtéséhez.

A kép még az október 4-i ünnepélyes alakuló ülésen, a zeneiskolában készült

alakulo-2016

Búcsú után

Tegnap – méltó körülmények között, a Bene-hegyi tó partján álló családi pincénél – búcsút vettünk a minden előzmény nélkül, november 14-én váratlanul elhunyt Molnár Sándortól (1949-2016), Csepreg város első újkori polgármesterétől. Szerintem, ahogyan senki, ő maga sem gondolhatott arra, hogy ilyen hirtelen ér véget az az 1977 óta tartó időszak, amikor jelentős hatással volt lakóhelyünk életére.

Nem csak tanácselnökként (1977-1990), majd polgármesterként (1990-2006), hanem az utóbbi tíz évben is megkerülhetetlen, fontos szereplője volt Csepreg életének. Most, hogy hiányzik, kezdjük csak érzékelni, mit veszítettünk.

Sajnos valószínű – bár tévednék, hogy nem vetette papírra az elmúlt négy évtizeddel kapcsolatos visszaemlékezését, értékelését (ha mégis, akkor az fontos dokumentuma lehet városunk legújabb-kori történetének). Talán nekünk, akik Sándor közelében dolgoztunk az elmúlt években, kellene valamit tennünk a “scripta manent” érdekében. Tudom, hogy nem könnyű feladat, de akinek módja van rá, hogy megírja – természetesen a saját szemüvegén keresztül – a közelmúlt fontosnak vélt történéseit, az ne fogja vissza magát…

A tegnapi búcsúztatón Lágler József a volt tanácstagok, Horváth József korábbi alpolgármester pedig – a borosgazdák mellett – a “szenátorok” nevében is tisztelgett a hamvak előtt.

molnar-s-ff

Emlékeztetőül az 1990-2006 közti időszak képviselőinek névsora:

Dr. Dénes József                      képviselő (1998-2006)

Fodor Szabolcs                        képviselő (1990-1994)

Galántai Ottóné                        képviselő (1998-2002)

Gulyás Imre                              képviselő (1994-2002)

Háromi Jenő                             képviselő (2002-2006)

Horváth Gyuláné                       képviselő (1990-1994)

Horváth József                          alpolgármester (2002-2006)

Horváth Zsolt                           képviselő (2002-2006)

Kancsó Zoltán                          képviselő (1994-1998)

Király Árpád                            képviselő (1994-2006)

Kristály István                          képviselő (1994-1998)

Mautner Béla                            képviselő (2002-2006)

Mészáros István                       képviselő (1990-1998, 2002-2006)

Dr. Müller András                    képviselő (1998-2002)

Piros László                              képviselő (1998-2002)

Pócza Antal                              képviselő (1990-1993)

Pócza János                             képviselő (1994-1998)

Pukler Zoltán                            képviselő (1990-1994)

Sárvári József                           alpolgármester (1990-1998)

Sárváry Zoltán                          képviselő (1994-1998)

Dr. Szabó Bálint                       képviselő (2002-2006)

Szele Tamás                             képviselő (2002-2006)

Dr. Sztrinkai László                  képviselő (1990-1994)

Tóth Csaba                              képviselő (2002-2006)

Tóth László                              képviselő (1994-1998)

Übelher Gyuláné                       képviselő (1994-1998), alpolgármester (1998-2002)

Dr. Varró Gyula                       képviselő (1998-2002)

Ziembicki Erzsébet                   képviselő (1998-2002)

Elhunytak:

Barasics József (1943-2012)          képviselő (1990-1994)

Dr. Bognár Géza (1924-2016)       képviselő (1990-1994)

Frank Jenő (1956-2012)                képviselő (1990-1994)

Gruber József (1933-2006)            képviselő (1994-2002)

Keller Ernő (1922-1994)                képviselő (1993-1994)

Kiss Béla (1960-2012)                   képviselő (2002-2006)

Lázár János (1953-2013)               képviselő (1998-2002)

Munczi József (1942-2011)            képviselő (1990-1994)