Csepreg-Malomkert

Ma az ország legkisebb feltételezhető (még kutatatlan) földhalomváráról lesz szó, a Csepregi Sport Egyesület pályái melletti ún. Malomkertben (utóbbi egy az akkori Kis-Répcén a 19. század első felében még működött, napjainkra elfeledett vízimalomnak köszönheti a nevét).

A várhelyet vizuálisan kettéosztja a sportpálya betonkerítése. Az Európai Unió támogatásával zajló, már majdnem kész újra-parkosítás eredményét szombaton szemléltem meg. Íme a kis motte-domb 2019 tavaszi állapota:

 

 

A mellette látható információs táblára ingyen megírtam az alábbi szöveget:

“A Malomkert dombja

Árpád-kori edénytöredékek kerültek elő az alacsony földtöltéssel övezett mesterséges domb területén. Fából épült nemesi toronyvár állhatott egykor a domb tetején és a rajzon látható töltés az azt védő – napjainkra feltöltött – széles vizesárok külső szélét jelzi. A dombot kb. 100 évvel ezelőtt belekomponálták az út szemközti oldalán álló Rothermann-kastélyhoz kapcsolódó parkba. Akkortájt alakulhatott ki a terep jelenlegi formája. Ez magyarázza, hogy a fasor éppen ide irányul.

A hasonló helyeket földhalomvárnak (nemzetközi néven motténak) hívjuk. Európai virágkoruk a 11-12. század, amikor Magyarország területén is épültek. Ma ismert legkisebb méretű példájuk ez a régészeti lelőhely. A kis várat legkésőbb 1300 táján felhagyhatták és a birtokosok a mai kastély előzményét jelentő épületbe költözhettek.

A vár építése a mai csepregi alsóváros középkori birtokosaihoz, a II. Géza korában (1141-1162) hazánkba költözött német Albrecht és Gottfried lovagoktól származó Frankói Gős család tagjaihoz köthető.

A dél-németországi Kanzach mottéjához hasonló, 6 m oldalhosszúságú, 4-5 szintes torony állhatott a dombon.”

A városháza illetékes munkatársától azonban kaptam egy emailt, hogy mivel nem kapták meg (?), sajnos másik szöveggel került megvalósításra.

Remélhetőleg az általam ugyanakkor elküldött alaprajzi felmérés nem fog lemaradni az információs tábláról:

Csepreg-Malomkert

 

A felmérésen látható egyenes vonal a labdarúgó pálya kerítése. A körtöltés 1997-ben még mérhető délkeleti sarkát a modern térkövezés eltüntette.

Ugyanekkor elküldtem a dél-németországi Kanzach vár-rekonstrukciójáról is két képet, abból a célból, hogy nagyjából hitelesen lehessen érzékeltetni, hogyan nézhetett ki a csepregi építmény  is:

 

 

A “polgárbarát”, “európai” ügyintézés kapcsán még annyit jegyzek meg, hogy kértem a projekt-felelőst, küldjön egy akár telefonnal is elkészíthető képet a motte kihelyezés előtt álló, de előttem még ismeretlen tartalmú információs táblájáról. Visszaírt, hogy azt csak személyesen tekinthetem meg (tényleg nem akarok ma politizálni: de mégis hogyan képzelik el ezek az emberek a  jövőjüket? Vagy csak a carpe diem jelszavával élnek?). Nem személyes sértettség szól belőlem, hanem annak az igénye, hogy a közpénzből fizetett embereknek szolgálniuk kell(ene) minket. Engem is, meg Önt is, kedves olvasó!

Tényleg nem értem, miért nem lehet normálisan intézni még a politikától elméletileg független dolgokat sem. A tábláról, ha majd hozzájutok, ugyanitt ismertetni fogom a véleményemet.

pink

 

Reklámok

Béla király udvarháza

Már több alkalommal is írtam a Vas megyei Hegyfaluról, a községen átvezető régi főút mellett emelkedő impozáns dombról. Például:

https://www.vasmegyei-varak.hu/magyar/oldalak/hegyfalu/

Képe a szomszédos kertek felől, háttérben a Szent Kereszt titulusú plébániatemplom tornya (melyről sajnos nem maradt fenn középkori adatunk):

Hegyfalu motte.jpg

Régészetileg még kutatatlan, érdekes helyszín, hiszen a krónikák tanúsága szerint 1063. szeptember 11-én – egy még Dömösön bekövetkezett súlyos baleset következtében – itt, a Kőris patak melletti királyi udvarházban halt meg I. Béla király.

A kiváló hadvezérként ismert uralkodó, éppen egy német támadást kivédendő vonta össze hadait a mai is fontos főutak kereszteződésénél található Hegyfalu mellett. Nevéhez köthetők az 1051-ben és 1052-ben III. Henrik császár támadásait visszaverő sikeres harcok, majd 1060-ban a belviszályok idején több csatában legyőzte bátyja, I. Endre  (András) német és cseh segédcsapatokkal kiegészült seregeit is. Ő verte le 1061-ben Székesfehérváron az utolsó pogánylázadást. Értékálló ezüstpénzt veretett. Rövid uralkodása – vagy még azt megelőző hercegsége idején alapította a szekszárdi és (egy vitatott adat szerint) a kolozsmonostori bencés apátságot.

A “Bölény” ragadványnévvel is illetett király Somogyi Győző által elképzelt portréja:

I. Béla SGy

Megjegyzem, Vas megyében sem ez volt az egyetlen királyi udvarház, a Sárvártól délre található Ikerváron is volt egy s nyugatabbra, Körmendtől nem messze, a Pinka menti Lovászad (Luising) és Karácsfa (Hagensdorf) közös temetőjében is áll egy a hegyfaluihoz és az ikervárihoz megszólalásig hasonló motte (földhalomvár).

Hogyan kell elképzelni ezek korabeli képét? Talán jövőbeli régészeti feltárások majd elárulnak róluk ezt-azt. A jobban ismert nyugat-európai példák alapján az uralkodói hatalmat jelképező mottékon álló lakó(?) tornyok közelében lakomák tartására és külföldi követek fogadására egyaránt alkalmas – trónteremként is igénybe vehető – nagytermek, lakó- és gazdasági épületek (magtárak, istállók) állhattak. Az udvarházakhoz mindenütt kiváltságos királyi kápolnák tartoztak. Ezek papjai közvetlenül az esztergomi érsek – mint királyi káplán – alárendeltségébe tartoztak.

Hegyfalu kapcsán – amennyiben templomának titulusa középkori eredetű, felvethető hogy talán Szent István-kori alapítás lehetett. Első királyunk ugyanis 1018-ban a Bolgár Birodalom akkori fővárosa,  a mai Észak-Macedóniában található Ohrid ostromakor szerezte meg a Szent Kereszt egy darabját.

Mindez a mai Béla nap kapcsán jutott eszembe. (Tudomány és politika összefüggései kapcsán meg csak annyit, ha a jelenlegi teljhatalmú monarcha elkötelezettje volnék, talán már meg is kezdődhettek volna a hegyfalui feltárások. De persze távol áll tőlem a jelenlegi rezsim ún. értékrendje, a napi szintű lopás és a folyamatos gátlástalan manipuláció, hazudozás.  A műmagyarkodást sem keverem össze a normális és természetes patriotizmussal, a múltra pedig nem az aktuális harácsolási és önkényuralmi érdekek kiszolgálójaként tekintek. De ezeket tényleg csak zárójelben jegyeztem meg! Bízom abban, hogy előbb-utóbb a mi hazánk is – például Ausztriához és Szlovákiához hasonlóan – újra szabad, európai, demokratikus ország lesz, jogállam, törvény előtti egyenlőséggel és szociális piacgazdasággal, s az új Magyar Köztársaság, a történelem sérelmein felülemelkedve, a szomszédaival is békében és barátságban fog élni. Amihez persze újra méltóvá kell válnunk legkiválóbb elődeink gondolataihoz s tetteihez! Történelmünket is egyszer majd normálisan ki- és átbeszéljük! Megértjük, felfogjuk és helyesen értelmezzük. A németek például már túl vannak ezen, mi még nem.)

mecenatura

Nagysitke castelluma

Sopron és Vas megyék alkotják lakóhelyem, Csepreg szűkebb környezetét, így nem véletlen, hogy ezt a két megyét ismerem legrészletesebben. A két megye területén eddigi gyűjtésemben kb. 100 középkori-koraújkori (1711 előtt épült) kastély található. Ezek nagy része később is használt 18-19. századi kastély és kúria (udvarház) korai periódusait jelenti. Kisebb hányaduk elhagyott, de ismert kastélyhely. Mindössze néhány olyan írott forrásokban emlegetett épület van, melynek térképi-terepi lokalizálása megoldandó feladat.

Ezek egyike a Ják nemzetségből származott Sitkeyek nagysitkei kastélya. A mai Sitke ugyanis korábban Kissitke és Nagysitke egyesítéséből keletkezett. Az előbbi kastélya ma szállóként működik s egy kulcslyuk alakú lőrés ma is emlékezteti a látogatót egykor erődített voltára. Nagysitke sem akármilyen hely, egyszer már írtam római amfiteátrumáról s a plébánia kertjében talált középkori királyfejről, amelyik egy azóta elpusztult tekintélyes Árpád-kori templom (a Jákok egyik monostora?) díszítésére készült.

A kastély helyére viszont mindeddig nem volt tippem. Első konkrét adata 1607-ből származik, de 1692-ben már csak mint “puszta kastély” szerepelt. Persze az első konkrét adat sohasem azt jelenti, hogy akkor vagy ahhoz közeli időben épült volna! Közvetett adatunk van róla például 1549-ből (de lásd erre is az előző megállapítást). A pontos diagnózis az, hogy nem tudjuk mikor épült!

A régi kataszteri térképen nem látszik egyértelműen kastély telkének tekinthető hely:

Nagysitke-kat 1

A kék karika már az én ötletem, melyhez a Google utcaképei is némi adalékot szolgáltatnak.

Talán a betöltött védőárok helye a nyugati oldalon:

Nagysitke cast

A délkeleti sarok:

Nagysitke cast2

Nem 100 % persze, hogy jó az ötletem, de  mivel jobbat nem tudok, munkahipotézisként számba vehető. Jó példa arra, hogy még milyen jelentős kérdések vannak nyitva egy-egy település múltja kapcsán is. Hogy csak Nagysitkénél soroljam: Bassiana  római amfiteátruma s persze a komplett város; a Jákok feltehetően igen nívós nemzetségi temploma a királyfejjel és az Agnus Dei domborművel; a Sitkeyek közép- és kora újkori castelluma. Zárójelben jegyzem meg, hogy a feltehető castellum hellyel szomszédos régi temető területe is – ahol a középkori templom is sejthető, egy korai “nemzetségi vár” helyeként értékelhető.

Megint csak zárójelben jegyzem meg, hogy a közpénzen működtetett megyei múzeum középkori régészeti topográfiai tevékenysége 2002-es – kikényszerített  – távozásom óta igencsak takaréklángon pislákol.  Magam önerőből folytatom!

pink

A magyar balsors

Ma van a magyar költészet napja. Négy és fél éve nincs köztünk verseket is író apám, id. Dénes József (1933-2013). Pontosabban, rajtam és volt kollégáin keresztül azért részben mégiscsak valamennyire tovább “él”…

IM000125.JPG

IM000125.JPG

Hozzám hasonlóan – ma ő sem lenne túl vidám. Megkérdőjeleződne számára is az általa 41 tanéven át oly elkötelezetten végzett pedagógusi, irodalom- és történelemtanári munka értelme. Megkérdőjeleződne az emberek jóságába, a becsületbe és a tisztességbe vetett hit.

Persze túlzásokba se essünk! A torz, egy párt által alaposan meghekkelt – ráadásul egyenlőtlen és még csalásokkal is terhelt – választási rendszer eredményei nem a társadalom valós megoszlását rögzítik. A valóságban “csak” mintegy 32 % jutott el odáig, hogy nyíltan megtagadja az erkölcsöt és az általuk kreált eredményt Kossuth-nótával ünneplő félnótás, az országot telehazudó közpénztolvajokra, maffiózókra szavazzon.

Szegény Kossuth Lajos is foroghat a Kerepesi-úti sírkertben. Őt az Orbán által elbolondított honfitársaink most csak “libsi”-nek bélyegeznék. Szégyen! József Attilát, Ady Endrét szintén nem említeném. Olyan gyalázatban meg pláne nem vennék részt, hogy úgy teszünk, mintha minden rendben volna! Nagyon nincs rendben.

A lakóhelyemen, Csepregen még az országos átlagnál is jóval fájdalmasabban alakultak az arányok, itt a politikailag aktív emberek 49 %-a rajong a hazug, erkölcstelen tolvajokért. Szíve joga persze mindenkinek azt támogatni,ami éppen a kedvére való. Felmentést nem ad ugyan, de a korrektség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy természetesen nem 1200 velejéig gonosz ember szavazott Kim Dzsongun vagy Erdogan magyar hangjára! Sokuknál a tájékozatlanság, meg egyszerűen a “tartsunk a többséggel – abból baj nem lehet” – hamis tudata volt a motiváló tényező.

S hogy tettleg is megemlékezzek a költészet napjáról, apám egyik – ma is aktuális – verse 1993-ból:

Játsszunk?

A labda felpattant,

Visszaesett.

A játékos csak lesett,

Ez az eset.

Gyere játsszunk színházat!

Igazat fogunk mondani,

A Valót.

Nem bántunk senkit, csak

Röptetjük a szót.

S míg röpködnek a szavak,

Minden de minden a régi marad.

 

(Zárójelben jegyzem meg, ma azt mondaná a volt tanítványainak, akik vasárnap a balsorsunk meghosszabbítására szavaztak, hogy “szégyelld magad fiam, leülhetsz, megbuktál, egyes!”)

Tennivalóink (1.)

A történelminek ugyan nem nevezhető, de mindenképpen súlyos mérföldkőként említhető április 8-i választást követően mi a demokrata hazafiak dolga? Nyilván nem fér el egyetlen blog-bejegyzésben, egy sorozatot írok tehát.

Először is ország-világ előtt ki kell jelenteni, a választás eredményét nem fogadjuk el, azt egyenlőtlen feltételek között, csalással érték el. Hiszen nyilvánvaló, hogy a kormánypártra leszavazott 2,5 Millió honfitársunk – akik jegyezzük meg, kisebbségben vannak a kormányt leváltani akaró sokasághoz képest – megtévesztés áldozata lett. Becsapták őket a bemutatott formában nem létező migrációs válsággal, az ország állítólagos megvédésével. Eltitkolták előttük, hogy egy Polt Péter nevű bűntársuk által irányított ügyészséggel fedezik az országot markában tartó bűnszervezet ezer milliárdos nagyságrendű lopásait, az ország kifosztását és tönkretételét.

Ki kell jelenteni, hogy az egyetlen párt által elfogadott és az addigi konszenzusos alkotmányt felváltó ún. alaptörvényt is érvénytelennek tekintjük. Sajnos illegitim volt az annak alapján megtartott választási tragikomédia is. Ahogyan 2014-ben a Demokratikus Koalíció 4 képviselője tette, az új – ideiglenes – országgyűlés alakuló ülésén a megfelelő kiegészítéssel kell elmondani a képviselői esküt. Ezzel is demonstrálva az önkényuralommal való kibékíthetetlen szembenállást. Az Európai Parlament ülésén egyidejűleg a nem fideszes magyar képviselőknek demonstrálniuk kell a bűnözésen alapuló magyarországi rezsimmel való szembenállást. Azt, hogy mi – szemben a putyinista, erdoganista fidesszel – az európai értékek talaján állunk és ragaszkodunk demokratikus jogainkhoz.

Pár címszóban előzetesen, a következő napokban kifejtendő javaslataimról:

  • Budapest védelme
  • az önkormányzatiság helyreállítása
  • bíróságok félfüggetlenségének védelme, társadalmi ellenőrzésük
  • a független nyilvánosság maradékainak védelme
  • a gyülekezési szabadság gyakorlása
  • demokrata klubok, asztaltársaságok létrehozása
  • országos és helyi “Korrupció ellenes tényfeltáró bizottságok” létrehozása
  • a civil szféra védelme

Elvégre nem Törökországban, vagy Oroszországban élünk! Jeleznünk kell a civilizált világ felé, hogy nem fogadjuk el az Orbán-rendszert! Szolidárisak vagyunk viszont török és az orosz, azeri, kazah stb. demokratákkal!

S közben a humorról se feledkezzünk meg:

feloldva.jpg

Ágh Péter a csepregi Fő-téren emléktáblával megörökített fideszes képviselő plakátján virtuálisan – míg közösen nem tudunk érvényt szerezni neki – feloldottam az általam kért stopot. Megjegyzem, a plakát az európai adófizetők félig ellopott pénzéből 2011-ben félig felújított csepregi Széchenyi-téren készült. Hogy loptak és lopnak, azonban sajnos nem humor! Ahogyan az sem, hogy a fideszre leszavazott 2,5 Millió honfitársunknak bizony tükörbe kell néznie s fel kell tennie önmagának a kérdést: erkölcsös ember vagyok?

(Annyira “pártsemleges” volt a kampány, hogy a csepregi önkormányzat tulajdonában lévő plakáttartókat tették ki egyetlen párt plakátjaival. A taktikai okokból úgymond független fidesz-tag, Szombathelyen élő csepregi polgármester – a képen látható “rongálás” címén – szombaton este ki is hívta rám a rendőrséget. A nem közterületen tartott igazoltatásom közben a személyiségi jogaimat semmibe véve,  a kifejezett felszólításom ellenére felvételeket készített rólam s azokat hazug és lejárató szövegek kíséretében közzé is tette “politikusi” facebook oldalán.

Megjegyzem szintén “közröhej”, hogy a csepregi 56-os emlékmű mellett látható, a Promenád burkolatába beépítve – állami költségből megvalósítva – Vlasich Krisztián és Ágh Péter egy-egy külön emléktáblája is! Másrészt megtekinthetők az európai pénzekből megvalósult helyi épületfelújítások eredményei is a melléjük kiírt, elgondolkodtató számokkal. Van, ahol az eredményhez képest reális, van ahol meg nagyon nem…)

(folyt. köv.)

 

 

Rendőrök igazoltattak

Tegnap este – életemben először – rendőrök igazoltattak, mint kiderült a képen jobbra látható Vlasich Krisztián csepregi fideszes (papíron “független”) polgármester és a tőle balra szintén engem fotózó Kóbor Károly fideszes aktivista hívta ki őket.

Mondtam a polgármester úrnak, hogy nem készíthet felvételeket rólam. Nem törődött vele. Ez volna a fideszes törvénytisztelet? Orbán helyi fullajtárjai azt hiszik, hogy nekik mindent szabad…Pedig egy polgármester kifejezetten esküt is tett a törvények és a törvényes jogszabályok betartására!

Most, hogy a facebookon – egy barátom által – közzétett fotót elnézem, Vlasich és Kóbor egyaránt megsértette a személyes jogaimat – hiszen kifejezetten tanúk, sőt két rendőr előtt közöltem velük, hogy nem járulok hozzá felvétel készítéséhez (mondjuk így utólag jut eszembe, éppenséggel a két fiatal – amúgy korrekten eljáró – rendőr is felszólíthatta volna őket a jogellenes magatartásuk abbahagyására)!

Egyébként Vlasich vagy Kóbor mindössze azért hívott ki rám rendőröket, mert éltem alkotmányos vélemény nyilvánítási jogommal s a Széchenyi-téren sétálva, fideszes kampányplakátokra fekete filctollal ráírtam a “LOP STOP!” és az egészséges életmóddal kapcsolatos “Több Stadiont!” mondatokat. Szerintem ezekkel még ők maguk is egyetérthetnek! Ezt az engem – ki tudja milyen alapon – igazoltató rendőröknek is elmondtam, hiszen nem titokban éltem a vélemény nyilvánítási jogommal.

Csak azért írtam le mindezt, nehogy alaptalan, engem lejárató feltételezések kelhessenek lábra. Természetesen ittas sem voltam – a jelen volt tucatnyi úr és ifjú hölgy tanusíthatja. Szokásomhoz híven a Hangya Panzióval szemközti kisvendéglőben, juhfarkból készített viceházmestert – egy igazán kedvemre való fehér bort – kortyolgatva beszélgettem barátaimmal.

Aki nem járt még Csepregen, ne hagyja ki az elsőrangú csülkös melegszendvicséről is nevezetes helyet. Jó időben kerthelyisége is van.

30443362_1622301054484104_8947991219305185280_o.jpg

vál 42.jpg

Rendszerváltás holnap?

Történelemmel foglalkozó emberként kíváncsian várom 2018. április 8-át. Lehetséges persze, hogy nem történik semmi… De az is benne van a lehetőségek között, hogy még a dédunokáink is ünnepelni fogják, mint szerencsés történelmi fordulópontot!

Megosztott az ország persze – mikor nem volt az? A kérdés az esedékes 12. rendszerváltás időpontja és mikéntje! Persze mondhatnánk azt, hogy tucatnyi még a szilvás gombócból is sok, nem a száz év alatt kis hazánkban előfordult politikai rendszerből! Íme:

-1918 – a Monarchia 67-es rendszere (“boldog békeidők”)

1918 vége-1919 eleje – polgári demokratikus rendszer (1. köztársaság)

1919 tavasza és nyara – a kommün

1919 ősze-1944 ősze – a keresztény-nemzeti Horthy-rendszer

1944 ősze-1945 eleje – Szálasi-rendszer

1945-1947/48 – a második köztársaság

1947/48-1956 – Rákosi-rendszer

1956. október 23-nov. 4. – forradalmi epizód

1956-1989 – Kádár-rendszer

1989-2010 – harmadik magyar köztársaság

2010-(2018?) – Orbán-rendszer

Sok-e vagy sem, véleményem szerint az Orbán-rendszer napjai – szerencsés esetben az órái is – meg vannak számlálva. Ahogyan 1941 áprilisában Teleki Pál is világosan előre látta Hitler – s vele az akkor rosszul állást foglaló Magyarország – bukását. Pedig a pillanatnyi látszat nem azt jelezte.

1918 tavaszán sem látszott még a történelmi Magyarország bukása. Sőt! Márciusban aláírták a breszt-litovszki, majd májusban a bukaresti békét. Úgy tűnt, iszonyatos áldozatok árán ugyan, de  a központi hatalmak megnyerik az első világháborút s aztán folytatódhatnak az 1867 óta tartó “boldog békeidők”…

Most az a kérdés, visszatérünk-e a történelem főutcájára? A hazánk békés, normális, polgári értékrendet valló, szabad ország lesz-e hétfőtől? Európát, a civilizációt és a demokráciát választjuk-e holnap? Vagy még elegen lesznek a hazudós tolvajok által megtévesztettek ahhoz, hogy ismeretlen – de remélhetően rövid – ideig tovább hosszabbítsák hazánk balsorsát? Káposzták lesznek-e az emberek, akik megszavazzák a kecskét?

Vagy értelmesen, normálisan és becsületesen gondolkodó polgárok? Akik nem tűrik tovább a szemérmetlen közpénz lopást, valamint az emberek kiskorúnak nézését, a gyermek mesékkel való traktálást és az óvodás szintű ijesztgetést.

orban-hattal