Seuso kincsének rejtekhelye

Kissé bulváros ugyan a mai cím, de igaz. Valóban elrejtették ugyanis a minden bizonnyal 1976-ban megtalált kincset – márpedig ha valamit elrejtenek, akkor annak rejtekhelye van! Sőt, ha fontosabb tanúink nem teljesen konfabuláltak, akkor az is valószínű, hogy egyszer már 1944 késő őszén is megtalálták ezt a rejtekhelyet. Azóta azonban még nem sikerült megbizonyosodnunk annak létéről sem (noha tudni véljük a pontos helyét).

Azért nem sikerülhetett ez, mert 1944-ben gondosan újra eltüntették s Sümegh 1976-ban teljesen véletlenül, egy másik ponton bukkant rá a föld alatti járatrendszer (ókori ércbánya) részletére s jutott el azután a föld alatt az 1944-es helyszínre.

Tegnap egy geofizikus szakember felhívta a figyelmemet arra, hogy a mostani lombmentes, fagyott talajos időszakban érdemes volna akár drónnal is infra felvételeket készíteni. A föld alatti vágatok nyílásai környékén ugyanis a magasabb talajhőmérséklet elárulhatja azok pontos fekvését.

Meg kellene hát próbálni!

Szárhegy keleti fele

(Megjegyzem, egyéb adatok révén megvan a tippünk az 1944-es és az 1976-os egykori – napjainkban elfedett – nyílások pontos helyéről. Az infra felvételek esetleges eredménye kontroll szerepet játszhat s cáfolhatja, vagy éppen megerősítheti az eddigi feltevéseink helyességét!)

Másik megjegyzésem, hogy a kőbánya majdani északi terjeszkedése spontán módon is feltárja majd az ókori ércbánya vágatait – csak az a kérdés, hogy erre mikor kerül sor.

(Akit az előzmények részletesebben érdekelnek, a Seuso-kincs kategóriára klikkelve, végigolvashatja a most már könyv terjedelmű eddigi töprengéseimet! Ezek mára vonatkozó lényege az, hogy teljesen érthetetlen miért nem történnek érdemi lépések a kincs magyarországi, kőszárhegyi lelőhelyének bizonyítására, feltárására? Komoly esélye van annak is, hogy az eredeti kincs nagyobbik része még mindig ott van! De ha csak a biztos lelőhelyet sikerül meghatározni, már az is megalapozza hazánk kinccsel kapcsolatos tulajdonjogát. Most ugyanis még csak ott tarunk, hogy a birtokunkban van egy jó eséllyel valaha a magyar földből előkerült kincslelet egy része. Még az sem teljesen kizárt, hogy az esetleg nem is Magyarországon került elő!)

Reklámok

Nagykemlék ürügyén

Kemlék (horvátul: Kalnik) neve önmagában is érdekes kérdéseket vet fel. A szláv ‘kamnik’, köves helyet jelent, ebből alakult ki a magyar Kemlék név, aminek ugyan semmi értelme, de legalább könnyen kiejthető. A jelenlegi horvát Kalnik helynév – ami sáros helyet jelent – csak az újkorban alakulhatott ki másodlagosan, úgyszintén érthetetlen módon, hisz az eredeti szláv név jobban összhangban volna a természeti valósággal. Hogy a messze vidékre csodálatos kilátást nyújtó, sziklák közé épült vár múltjának kezdeteit megértsük, nekünk is szélesebb perspektívából kell azt szemlélnünk.

Ami biztos, hogy 1242 elején a mongol Kádán kán serege sikertelenül ostromolta az Ákos nembeli Máté fia Fülöp által megvédett várat. Talán azt hihették, hogy itt tartózkodik az általuk elfogni remélt IV. Béla király is? Tehát Kemlék vára mindenképpen a tatárjárás előtti időkben épült – pontosabbat azonban nem tudunk mondani.

Nem csak Kemlék, hanem az egész jelenleg kontinentális Horvátországnak – a középkorban Szlavóniának nevezett régió múltjáról meglehetősen homályos képünk van.

Ad absurdum az sem kizárt, hogy a 819-822 között a frankok ellen harcoló Ljudevit sziszeki szláv fejedelemnek ez volt a magas hegyen épült vára, ahol 820-ban sikeresen meghúzta magát.

Természetesen a kis szlavóniai várispánságok eredete úgy általában is nyitott kérdés! Mikor és hogyan keletkeztek vajon? Noha adataink csak a felbomlásuk idejéből, a 13. századból vannak, hogy mióta léteztek, nem tudjuk. A régebbi múlt ugyanis gyakorlatilag forrás nélküli időszaknak minősül. Ebből azonban nem következik, hogy a terület valaha is lakatlan lett volna. Tehát mindenképpen tudománytalanok azok az egyes magyar történelmi térképeken feltűnő jelölések, mintha itt egy szinte lakatlan “gyepűelve” lett volna.

Magyarország 1050.jpg

Őszintén szólva arra sincsenek bizonyítékaink, hogy a magyar megyéket Szent István szervezte volna (vagy még extrémebb verzió szerint szerint ő kezdte volna meg szervezni)! Tringli Istvánnak van igaza, aki egy helyütt leírta: biztos hogy István korában már léteztek a megyék, de hogy mióta? – az nyitott kérdés. A néhai Vékony Gábor (1944-2004) szerint István igazából újjászervezte a korábban avarnak, majd bolgárnak hívott “magyar” államot.

Fentiek fényében nem is annyira abszurd Kemlék esetében akár a 8-9. századi eredet felvetése sem. S ugyanez vonatkozik természetesen a 11. századinak képzelt összes központra is.

(A gyengébbek kedvéért: az,hogy valami nem abszurd, attól az még természetesen nem bizonyított! Magam azonban erősen hajlok Vékony és Tringli megállapításainak elfogadására. Ezekre a kérdésekre korhatározó leleteket és megfigyeléseket eredményező új kutatások adhatnak majd végleges választ!)

maecenatúra

Hegykő kastélya

A Fertő-menti Hegykő 1313-ban egy ispán (comes) – Csornai (Kanizsai) Lőrinc – névadó, pontosabban lakóhelye lehetett. Nagyon érdekes volna közelebbit is tudnunk erről a lakóhelyről. Főleg, hogy azután a 16. századig nincsen adatunk főnemesi rezidenciáról a faluban.

1552-ben viszont a Kanizsai vagyont házassága révén hivatalosan 1534-ben megszerző Nádasdy Tamás építkezett itt! Méghozzá előbb bizonyos Ferenc mesterrel, majd 1558-as adat szerint egy Andrea … nevű olasz építésszel!

Fennmaradt  a kastély 1608-ból – már özvegy Nádasdy Ferencné, Báthory Erzsébet birtoklása idejéből származó részletes magyar nyelvű leltára. Ebben olyan érdekes művelődéstörténeti adatokat olvashatunk, mint például a mennyezetes (“superlatos”) ágy említése.

Egy másik – szintén magyar nyelvű összeírás – 1628-ból, már Erzsébet fia, Nádasdy Pál birtoklása idejéből ismeretes (az ő szobáját 1608-ban még “kys uram” őnagysága házaként említették).

A felsorolt jeles adatok ellenére az átépítve, részlegesen ma is álló épülettel még a műemlékjegyzékben sem találkozunk (!?).

S ami még ennél is érthetetlenebb, ábrázolása a 10.000-es topográfiai térképről is lemaradt:

Hegykő tp1

Ami persze csak arra bizonyíték, hogy még a térképet sem szabad kritika nélkül szemlélni! Mint minden ember által létrehozott alkotás, magában hordja annak az esélyét, hogy mondjuk akár egy álló, nagy méretű épület is lemaradhat róla.

Az 1857-es kataszteri térképen (267-es számmal):

:Hegykő kat

A Google Earth 2017-es felvételén (már a lebontott nyugati szárny nélkül):

Hegykő 2017

A földszintes, jelenleg L-alakú épület talán a középkori eredetű kastély külső melléképületének lehet a folytatása s magát a régi főépület alapfalait az udvarán keresném!

maecenatúra

Hegykő

A Fertő-parti község német neve Heiligenstein, ami talán közelebb visz minket a megértéséhez. Látszólag ugyanis várnévről lenne szó s még egy 1313-as adatunk is van Csornai Lőrincről, a Kanizsaiak őséről, aki “comes de Igku”, azaz hegykői ispánként szerepel. Comesnek pedig várnagyokat is neveztek abban a korban. Ebből kiindulva Karácsonyi János 1900-ban a Kőszegiek hegykői várnagyának vélte és a “vár” Könyöki József és Nagy Géza 1905-ben megjelent várlistájára is felkerült.

Megjegyzem, ad absurdum persze lehetett volna vár Hegykőn – de nyomait nem ismerjük. Egy adatos helyeknél pedig sosem árt az óvatosság! A névadó “szent” kő sincsen meg. A magyar ‘egy’ szónak ugyanis ilyen jelentése is van, lásd például: egyház.

További hasonló adatunk is van, a Vas megyei Gencsapáti határában is volt egy Jegykő, amelyik bizonyíthatóan egy útmenti római mérföldkőről vagy síremlékről kapta a nevét. Hasonlóan a Savaria (Szombathely) római városból keletre kivezető út mentén egykor létezett Bálványkőhöz. Vagyis könnyen lehetséges, hogy Hegykő neve is hasonló módon keletkezett! A Fertő mentén, a tó déli partját kerülő, Hegykőn átvezető útnak is lehetett római előzménye. A híres, ma is használt pomogyi-töltés (a Fertődöt Pomoggyal – Pamhagennel összekötő út) miatt gondolom ezt, ami olyan jelentős régi műszaki létesítmény, hogy létesítése leginkább a római korra feltételezhető! A Hanság mocsarain átvezető, a mai Mosonmagyaróvár (a római Ad Flexum) térségét Sopronnal (Scarbantia-val) összekötő út töltéséről van szó.

Hegykő topográfiai térképe:

Hegykő tp1.jpg

A második katonai felmérés a német névvel:

Hegykő 2.jpg

Összefoglalva az eddigieket: jó eséllyel egy római kőről kaphatta nevét Hegykő. Tehát nem az Oroszlánkőhöz, Borostyánkőhöz, Kígyókőhöz stb. hasonló várnévvel van dolgunk. Csornai Lőrinc hegykői ispánságának ettől függetlenül mégis kell lenni valami magyarázatának!

(holnap folyt. köv.)

maecenatúra

Hidegség-Toronyhegy

A Fertő-tó déli partján, Soprontól keletre található az Árpád-kori kerek templomáról nevezetes Hidegség. Érdekes történeti adatunk maradt fenn 1280-ból az akkor és ott épülőfélben volt toronyról. Hahót nembeli Csák bán fiainak birtokán említik.

Még azt sem tudjuk biztosan, végül elkészült-e? Azonban valószínű, mert a Torony-hegy emlékezete helynévként a legújabb korig fennmaradt. Az Árpád-kori lakótorony helye jelenleg bekerített magánterületre esik.

A keleti karika a templom, a nyugati kék karika pedig a Torony-hegy:

Hidegség mh.jpg

Ugyanez térképen:

Hidegség tp1

Tóth Melinda 1976-ban publikált elgondolása szerint maga az 1247-1254 között soproni ispánságot is viselt Csák szörényi bán kezdte volna meg az építkezést. Ez – tekintettel arra, hogy még 1280-ban sem volt befejezve a munka –  szerintem kevéssé valószínű.

A Hahót-Buzád nemzetség arany kereszttel megjelölt ökörfejes címere:

Hahót genus

A Hahótokról a krónika azt állítja, hogy 1163-ban vagy előtte röviddel jöttek volna Magyarországra. Ezt azonban – tekintettel a jövevény nemzetségekről szóló adatok szinte totális pontatlanságára, nem szabad komolyan venni! Ha módszertanilag helyesen próbálunk állást foglalni a kérdésben, akkor azt kell mondjuk: nem tudjuk mikor jöttek be. Akár jóval korábban is érkezhettek.

maecenatúra

Igal-Dada

A györgyi Bodók dadai kúriáját 1524-ben említik. Dadai Bodó János ekkor felesége, Sólyagi Margit meggyilkolását követően felgyújtotta azt.

Körülbelül ennyi, amit okleveles adatokból tudunk a középkori Tolna megye egyik jelentős birtokos családjának egyik lakóhelyéről. Ma már csak Igal déli határában található földrajzi nevek emlékeztetnek bennünket az elpusztult középkori Dada település helyére.

Egy jómódú nemes kúriája sem feltétlenül hagyott maga után értékelhető felszíni nyomot. Az sem kizárt – a felgyújtás említése erre is utalhat, hogy fából épült. Amivel persze nem azt akarom mondani, hogy a téglából, vagy kőből falazott épületet ne lehetne felgyújtani.

Jó volna, ha többet tudnánk a középkori nemesség lakóhelyeiről. Sajnos ma nem látjuk egyértelműen a különbséget, ami egy korabeli kastélyt elválaszthatott egy sima nemesi lakóháztól. Talán utóbbiak nem voltak körülárkolva?

A kúria (latin: curia) fogalma is nagyon tág. Bele tartozik az egyszerű adómentes telektől a királyi udvarig sok minden. Dada esetében annyi világos, hogy felgyújtható épület állt rajta.

Minden hasonló esetben felmerül a kérdés: hol kereshetjük a helyét? Ha nincs jobb ötletünk, mindig a régi temető területét érdemes először megnézni.

Igal-Dada-temető

Ugyanez a Google Earth felvételén:

Igal-Dada 2012

maecenatúra

Etyek-Gyérvári határ dűlő

Tegnap egy várak iránt érdeklődő barátom rákérdezett, mit tudok az etyeki határban a 10.000-es topográfiai térképen a falutól délre jelölt Gyérvári határ dűlőről?

Nos, röviden: semmit. Mi magyarázza vajon a más térképeken és a helynév-gyűjteményekben egyaránt ismeretlen, furcsa helynevet? Noha elméletileg lehetne egy Gyérvár nevű elfeledett vár helyére is gondolni – a lehetőség szerintem csak elméleti.

Ugyanazon a terület ugyanis az 1884-es kataszteri térképen még Gyúrói határ dűlő olvasható, melynek világos értelme van, az Etyekkel délről szomszédos községhez közeli határrészre utal. Tehát félrehalláson, vagy félreolvasáson alapuló névmegírásról van szó!

Persze “ad absurdum” még lehetett volna valami előttünk ismeretlen várhely akár Etyek határában is – bár ennek mai tudásunk alapján csekély a valószínűsége.

Ha etyeki helytörténész volnék s szeretnék a falu határában tájékozódni, ezt a két erdős magaslatot – pusztán a jó levegő és a kirándulás miatt – azért megnézném.

Etyek-Gyúrói határ dűlő

Etyek-Gyérvár tp

Általános javaslatként mondom a várbarát, terepen is eligazodni képes érdeklődőknek: a hasonló, erődítésre alkalmas magaslatokat, az “ördög nem alszik” alapon azért mindig meg lehet nézni! Szép számmal ismerünk ugyanis mindenfelé olyan várhelyeket, melyekre a fizikálisan létező, látható maradványokon kívül már a nevük sem utal.

A Kárpát-medence vártopográfiája csak ezekkel együtt lesz majd egyszer teljes! Erről jut eszembe az alábbi felhívásom (magad uram, ha “szolgád” nincsen jeligére):

maecenatúra

A “szolga” elvileg az adófizetők pénzét költő állam lenne, viszont a “hivatalosság” képviselőitől üres ígéreteken kívül eddig semmit sem kaptam. Erre a valóban nemzeti jelentőségű feladatra sajnos még semmi sem jutott a régészet és a múltunk ürügyén elköltött milliárdokból.