Peticse vára?

Homonna (szlovákul Humenné) város közelében, a Vihorlát-hegység egyik magaslatán található (?) Peticse (Ptičie) vára.

Peticse tp1

Két “műkedvelő” kutató, a festőművész Kőnig Frigyes és tőle függetlenül, az orvos dr. Ferenczy Sándor is helyszínvázlatot készített róla.

Kőnig Frigyes rajza:

Peticse

Dr. Ferenczy Sándor vázlata:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Láthatóan ugyanazt rajzolták le, egymáshoz nagyon hasonlóan.

A most megjelent, Felvidék és Kárpátalja erődített helyei I-II. kötet szerzői (Karczag Ákos és Szabó Tibor – akik szintén a legtapasztaltabb várkutatók közé számítanak) viszont nem láttak egyértelműen várra uraló jelenségeket a hegyen. Magam nem jártam Peticsén, tehát a terepen látottak alapján nem tudok állást foglalni.

Annyi biztos, Karczag Ákos és Szabó Tibor meggyőzően tisztázták, hogy a Peticsével kapcsolatba hozott adat nem erre a helyre és még csak nem is várra vonatkozik. Az oklevélben ugyanis a zempléni várszervezet Perecse nevű földje szerepel. Vagyis a várról (?) sem történeti, sem a “népi emlékezetet” tükröző helynévi adatunk sincsen. Ettől függetlenül, persze még nyugodtan létezhetett! Elhelyezkedése, formája és mérete alapján Árpád-kori kisméretű vár lehetett – hacsak nem a “természet játéka” tévesztette meg a két gyakorlott magyar “műkedvelő” kutatót (?).

Ahhoz, hogy biztosabbat mondhassunk, további vizsgálatra van szükség!

felhívás 2019-07

Reklámok

Feketehalom Péteri-pusztán

A Borovszky-féle Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye monográfiában olvasható Pálmonostora község kapcsán: “Említésre méltó még az úgynevezett Feketehalom, melyen a szegedi, kiskunfélegyházi és pálmonostorai határok érintkeznek s mely a népvándorlás idejében, a körülötte elterülő  átlábolhatatlan mocsaraktól védett erős földvár volt.”

A 20. század változásai következtében ma Csengele, Petőfiszállás és az eredetileg Péteri-pusztának hívott Pálmonostora határai találkoznak a régen a mainál jóval kiterjedtebb Szentpéteri-tó melletti halmon:

Pálmonostora-Fekete halom 3

Mai, aktuális térképen:

Pálmonostora-Feketehalom tp

A lapos tetejű, tekintélyes méretű halom Fekete László friss fotóin:

A Google Earth felvételén utólagos – talán második világháborús (?) – árkolás nyomai is láthatók a domb tetején:

Fekete-halom mh 2018

Nem tudjuk, vajon mi alapján írta 1910-ben Reiszig Ede, hogy itt “erős földvár” volt?

Az Alföld tele van nagy méretű, általában rézkori halmokkal (i.e. IV-III. évezred). Ezek némelyikét később akár várrá is alakíthatták, de konkrétan a Fekete-halomnál ennek egyelőre nem látom nyomát. A halom tetejének elegyengetését magyarázhatja az is, hogy esetleg a középkorban templomot építhettek rá.

Egy biztos, a tovább vizsgálandó helyszínek egyike! Van ugyanis egy rejtélyes adatunk 1875-ből, ami várra utal Péteri pusztán:

Pálmonostora-Péteri puszta

Talán ezt lokalizálta Reiszig a Fekete-halom környezetére? Van tehát mit kutatni a mai Bács-Kiskun és Csongrád határán is!

felhívás 2019-07

A középkori csepregi kőbányászó gödrök

Amikor 1997 őszén felmértük a csepregi Ruzsa-hegyen található kis Árpád-kori várhelyet, figyelmesek lettünk az attól közvetlenül nyugatra és északnyugatra lévő, kőbánya-gödrökre. Csak később olvastam egy anyagban, hogy a híres jáki templom szürke homokkő építőkövei legnagyobb valószínűséggel éppen innen származhatnak.

Egy tavaly nyári felvétel a híres monostor-templomról (Keserű László készítette):

Ják felülről 2018

A vegetáció által igencsak benőtt bánya-gödrök itt vannak:

ruzsahegyi bányahely nyugatról

ruzsahegyi bányahely északkeletről.jpg

(Jászay Balázs felvételei)

Megjegyzem, Csepregen néhány helyen még a régi épületek és kerítések falaiban láthatók ma is innen származó kövek.

Egy további érdekesség, hogy a Bene-hegy fölötti erdőben sok középkori és kora újkori szántóföld-nyom is látható. Sajnos egy tiszavirág életű, 2015-ös fellángolástól eltekintve Csepregen gyakorlatilag semmi sem történt a város múltbéli értékeinek feltárása és bemutatása érdekében (tisztelet persze egyesek elszigetelt próbálkozásainak).

felhívás 2019-07

Gatal

Elnézést kérek vár témák miatt követőimtől, hogy a következő hetekben lakóhelyem, Csepreg dolgai – ahogyan három, meg öt éve is – figyelmem megosztására köteleznek! Tehát nem minden napi témám lesz a közös érdeklődésünk szerinti. Ma mintegy átkötésül egy Csepreg nyugati határában a Ruzsa-hegyen, vagy sok helybeli által ismertebb nevén, a Csusztató környékén, az erdőben található kis várhely lesz terítéken.

Egyszer korábban már írtam is róla:

https://djnaploja.wordpress.com/2013/03/28/csepreg-elfeledett-vara/

A címet pedig az magyarázza, hogy egy már a középkorban megszűnt (elpusztásodott) és aztán Csepreg határába olvadt Gatal nevű település létezett valahol a Kőszegre vezető út mentén, a mai Kiszsidány és Csepreg között. A kis várhely pedig nyilvánvalóan ehhez tartozott.

Pontos fekvése (a kör közepén):

Csepreg-Ruzsahegy 2019

Még 1997-ben mértük fel a magyar várkutatás máig aktív nagy egyéniségével, Nováki Gyulával:

Nováki Gyula régész

A felmérés maga:

Csepreg-Ruzsahegy

Látható, hogy egy sima torony-hely lehetett a kis körülárkolt dombocska, melyen az ott gyűjtött paticsdarabokból következően, a felső szintjén fachwerkes szerkezetű épület állhatott. Más kérdés, hogy a torony alsóbb szintjei vajon fából vagy kőből épülhettek-e? Nem tudjuk. Holnap majd kitérek a közeli középkori kőbánya kérdésére!

Gatal falu neve egyben egy olyan nemzetségéé is, amelyikből például a Balaton-felvidéki Tátika vár építtetői is kikerültek. Leghíresebb közülük III. Béla nádora, Farkas lehetett, akiről az 1177-1183 közti időszak okleveleiből értesülünk. A nemzetség névadójáról semmit sem tudunk, legfeljebb sejthetünk. Talán egy Géza nagyfejedelem (972-997) és I. (Szent) István (997-1038) korában élt német lovag lehetett (a Gatal név ugyanis hasonlít például a Gottliebre).

Máig emlékszem rá, hogy a felmérés után a szomszédságban borospincével rendelkező Molnár Sándor volt polgármester (1990-2006) vendégszeretetét élveztük. Gesztenyét is sütött a kedvünkért! Nagy kár, hogy már három éve nincs köztünk! Még egy másik, a jelenből visszanézve emberibb és normálisabb korszakot testesített meg. Történelmi érdeme, hogy az ő polgármestersége idején, 1995-ben nyerte vissza Csepreg a középkori eredetű városi rangját.

Molnár Sándor

Hogy félig vissza is kanyarodjak aktuális kérdések felé, bizony volna mit tenni Csepreg érdekes múltjának megismerése és bemutatása terén is.

felhívás 2019-07

 

 

Bronzani Majdan

Ha már az újkori Habsburg-Oszmán háborúknál tartunk, akkor egy 1693-es –  nem túl nagy jelentőségű – hadieseményt említek. Batthyány Ádám frissen hivatalba lépett horvát bánként az Una-menti Kosztajnicából kiindulva támadta meg a Banjaluka közelében, attól nyugatra található Bronzani Majdant (régebbi térképeken: Bronzeni Majdan). Csapataival elfoglalta a muszlim hitű bosnyákok által lakott várost.

Osztrák-magyar 25.000-esen Čardak felirattal látható egy érdekes objektum a régi várostól (Stari Bronzani Majdan) nyugatra:

Bronzeni Majdan-Csardak

Ugyanez 20. század végi térképen:

Bronzani Majdan tp1.jpg

Valamint a Bing Maps műhold-térképén:

Bronzani Majdan bm.jpg

Kérdés, vajon a kb. 70 x 100 m-es területet határoló árok (és sánc?) melyik korszakból származik és milyen rendeltetésű lehetett? A ‘csardak’ ugyanis legtöbbször fa lábakon álló őrtorony volt, önmagában az ilyesmi nem indokolja a területen látható négyszögletes árkolást.

Meg kellene e helyszínen nézni…

felhívás 2019-07

Novi újabb vára

Tegnap említettem, hogy néha milyen nehéz az azonos nevű várak adatait szétválogatni, pláne ha azonos birtokos két ugyanolyan nevű váráról van szó. Ennek egy példája a 16. században a Zrínyiek két Novigrád nevű vára. Ezek egyikébe fogadott ugyanis 1524-ben idősebb Zrínyi Miklós,  a későbbi szigetvári hős apja, I. Ferdinánd osztrák főherceg által finanszírozott őrséget. Ez a Novigrád  1565-ig, törökök általi elfoglalásáig fontos szerepet játszott az oszmán terjeszkedés elleni védelemben.

Natale Angielini 1570 táján készült térképén, már török kézen:

Novi Ang

Az 1703-ben lerombolt új Novi vár helye az Una bal partján, Luigi Ferdinando Marsigli egyik térképén. Itt a török kézen maradt, akkor még aktív jobb parti régi várat francia “Vieux Noui” felirat jelöli:

Novi lerombolva

Ha figyelmesen megnézzük Angielini fentebbi térképét, azon a hegyen ábrázolt “Nouigrad” közelében a folyó szigetén jelölt “Alt noui” (régi Novi) is látható. Tehát éppen fordított a névadás, mint Marsigli 130 évvel fiatalabb térképén.

Kuripesics Benedeket, I. Ferdinánd király 1532-ben törökökhöz indított követét idősebb Zrínyi Miklós és fia egy “elhanyagolt”, az Una “közepén”, szigeten épült “kör alakú kisebb kastélyban” látta vendégül. Kérdés, hogy ez a “kastély” vajon a későbbi Új-Novi előzménye volt-e, vagy tényleg szigeten épült? Magam az előbbi verziót ítélem valószínűbbnek, de a kérdés nyitott.

Jelenleg az Una folyó Horvátország és Bosznia-Hercegovina határa. Utóbbi, jelentős részben muszlim délszlávok (bosnyákok) által lakott ország egyelőre nem tagja az Európai Uniónak, de törekszik rá. Mint közös történelmünk iránt érdeklődő, modern és szekuláris gondolkodású ember, támogatom a csatlakozásukat  (szemben minden álkeresztény-iszlamofób, néphülyítő demagógiával).

felhívás 2019-07

Novi-Lesznica

Tegnap azért kezdtem el boncolgatni az Una-menti Novi várainak kérdéskörét, mert éppen a középkori Magyar Királyság  déli területei számítanak a legkevésbé felderítettnek váras szempontból. Hogy a köztudatból is szinte teljesen hiányoznak e régió várai, ezzel is összefügg. Maguk a délszláv kutatók sincsenek és korábban sem voltak könnyű helyzetben – részben az írott  források pusztulása, részint nyelvi nehézségek miatt.

Jól mutatja ezt a fiatalon elhunyt Szatanek József (1963-2013) által élete végén összeállított, fordításokon alapuló bosznia-hercegovinai vártopográfia is. Az 1992-ben indult véres polgárháborút lezáró, 1995-ben aláírt daytoni békével valamennyire megszilárdult szövetségi állam területének legjelesebb kutatói: Hamdija Kreševljaković és Husref Redžić munkái adják a topográfia gerincét. Nem tehettek ők sem arról, hogy bizony nem könnyű rendet rakni az azonos nevű várakra vonatkozó adatok között. Főleg a Novi, Novigrád – magyarul Újvár nevűek vannak zavarba ejtően sokan.

Ennek ellenkezőjére is vannak példák – mint azt a mai cím is jelzi! Tehát egy-egy várat időnként eltérő neveken találunk forrásainkban. Számomra például I. Ferdinánd király törökökhöz küldött követe, Kuripesics Benedek 1532-es leírásából vált világossá, hogy Novi régi várát eredetileg Lesznicának hívták.

A Zrínyiek Lesnitz vára az Una jobbpartján, Lázár deák híres Magyarország térképén:

Lesznica LD

A vár egy ismeretlen forrásból származó metszeten:

Lesznica - Novi régi vára

Novi vetus Marsigli 1699 táján készült térképén:Novi-Lesznica

Lesznica várával 1484-es oklevélben találkozunk először (a bosnyák szerzők által idézett 1280-as adat nem erre a várra, hanem egy másik Novigrádra vonatkozik)! Mint általában, itt sem tudjuk, hogy a vár mikor épült. Legkésőbb a 15. században, de annak sincs akadálya, hogy jóval korábban. A terület Zrínyiek előtti urai, a kiskirály Babonicsok voltak. Az ő váraik között egy másik Novigráddal találkozunk (ezt keverték a jeles szarajevói szerzők: https://djnaploja.wordpress.com/2016/07/04/ujvar-boszniaban/). Ad absurdum azonban nem lehetetlen, hogy már a 13. században is létezett.

Mai helye, a Novi Grad (Bosanski Novi) városközpontjától északra, a Szana és Una összfolyása feletti Kulsko-brdo (‘torony-hegy’), egyelőre várkutatói szempontból felderítetlen, dokumentálatlan.

Lesznica tp1

felhívás 2019-07