Gatal

Elnézést kérek vár témák miatt követőimtől, hogy a következő hetekben lakóhelyem, Csepreg dolgai – ahogyan három, meg öt éve is – figyelmem megosztására köteleznek! Tehát nem minden napi témám lesz a közös érdeklődésünk szerinti. Ma mintegy átkötésül egy Csepreg nyugati határában a Ruzsa-hegyen, vagy sok helybeli által ismertebb nevén, a Csusztató környékén, az erdőben található kis várhely lesz terítéken.

Egyszer korábban már írtam is róla:

https://djnaploja.wordpress.com/2013/03/28/csepreg-elfeledett-vara/

A címet pedig az magyarázza, hogy egy már a középkorban megszűnt (elpusztásodott) és aztán Csepreg határába olvadt Gatal nevű település létezett valahol a Kőszegre vezető út mentén, a mai Kiszsidány és Csepreg között. A kis várhely pedig nyilvánvalóan ehhez tartozott.

Pontos fekvése (a kör közepén):

Csepreg-Ruzsahegy 2019

Még 1997-ben mértük fel a magyar várkutatás máig aktív nagy egyéniségével, Nováki Gyulával:

Nováki Gyula régész

A felmérés maga:

Csepreg-Ruzsahegy

Látható, hogy egy sima torony-hely lehetett a kis körülárkolt dombocska, melyen az ott gyűjtött paticsdarabokból következően, a felső szintjén fachwerkes szerkezetű épület állhatott. Más kérdés, hogy a torony alsóbb szintjei vajon fából vagy kőből épülhettek-e? Nem tudjuk. Holnap majd kitérek a közeli középkori kőbánya kérdésére!

Gatal falu neve egyben egy olyan nemzetségéé is, amelyikből például a Balaton-felvidéki Tátika vár építtetői is kikerültek. Leghíresebb közülük III. Béla nádora, Farkas lehetett, akiről az 1177-1183 közti időszak okleveleiből értesülünk. A nemzetség névadójáról semmit sem tudunk, legfeljebb sejthetünk. Talán egy Géza nagyfejedelem (972-997) és I. (Szent) István (997-1038) korában élt német lovag lehetett (a Gatal név ugyanis hasonlít például a Gottliebre).

Máig emlékszem rá, hogy a felmérés után a szomszédságban borospincével rendelkező Molnár Sándor volt polgármester (1990-2006) vendégszeretetét élveztük. Gesztenyét is sütött a kedvünkért! Nagy kár, hogy már három éve nincs köztünk! Még egy másik, a jelenből visszanézve emberibb és normálisabb korszakot testesített meg. Történelmi érdeme, hogy az ő polgármestersége idején, 1995-ben nyerte vissza Csepreg a középkori eredetű városi rangját.

Molnár Sándor

Hogy félig vissza is kanyarodjak aktuális kérdések felé, bizony volna mit tenni Csepreg érdekes múltjának megismerése és bemutatása terén is.

felhívás 2019-07

 

 

Reklámok

Bronzani Majdan

Ha már az újkori Habsburg-Oszmán háborúknál tartunk, akkor egy 1693-es –  nem túl nagy jelentőségű – hadieseményt említek. Batthyány Ádám frissen hivatalba lépett horvát bánként az Una-menti Kosztajnicából kiindulva támadta meg a Banjaluka közelében, attól nyugatra található Bronzani Majdant (régebbi térképeken: Bronzeni Majdan). Csapataival elfoglalta a muszlim hitű bosnyákok által lakott várost.

Osztrák-magyar 25.000-esen Čardak felirattal látható egy érdekes objektum a régi várostól (Stari Bronzani Majdan) nyugatra:

Bronzeni Majdan-Csardak

Ugyanez 20. század végi térképen:

Bronzani Majdan tp1.jpg

Valamint a Bing Maps műhold-térképén:

Bronzani Majdan bm.jpg

Kérdés, vajon a kb. 70 x 100 m-es területet határoló árok (és sánc?) melyik korszakból származik és milyen rendeltetésű lehetett? A ‘csardak’ ugyanis legtöbbször fa lábakon álló őrtorony volt, önmagában az ilyesmi nem indokolja a területen látható négyszögletes árkolást.

Meg kellene e helyszínen nézni…

felhívás 2019-07

Novi újabb vára

Tegnap említettem, hogy néha milyen nehéz az azonos nevű várak adatait szétválogatni, pláne ha azonos birtokos két ugyanolyan nevű váráról van szó. Ennek egy példája a 16. században a Zrínyiek két Novigrád nevű vára. Ezek egyikébe fogadott ugyanis 1524-ben idősebb Zrínyi Miklós,  a későbbi szigetvári hős apja, I. Ferdinánd osztrák főherceg által finanszírozott őrséget. Ez a Novigrád  1565-ig, törökök általi elfoglalásáig fontos szerepet játszott az oszmán terjeszkedés elleni védelemben.

Natale Angielini 1570 táján készült térképén, már török kézen:

Novi Ang

Az 1703-ben lerombolt új Novi vár helye az Una bal partján, Luigi Ferdinando Marsigli egyik térképén. Itt a török kézen maradt, akkor még aktív jobb parti régi várat francia “Vieux Noui” felirat jelöli:

Novi lerombolva

Ha figyelmesen megnézzük Angielini fentebbi térképét, azon a hegyen ábrázolt “Nouigrad” közelében a folyó szigetén jelölt “Alt noui” (régi Novi) is látható. Tehát éppen fordított a névadás, mint Marsigli 130 évvel fiatalabb térképén.

Kuripesics Benedeket, I. Ferdinánd király 1532-ben törökökhöz indított követét idősebb Zrínyi Miklós és fia egy “elhanyagolt”, az Una “közepén”, szigeten épült “kör alakú kisebb kastélyban” látta vendégül. Kérdés, hogy ez a “kastély” vajon a későbbi Új-Novi előzménye volt-e, vagy tényleg szigeten épült? Magam az előbbi verziót ítélem valószínűbbnek, de a kérdés nyitott.

Jelenleg az Una folyó Horvátország és Bosznia-Hercegovina határa. Utóbbi, jelentős részben muszlim délszlávok (bosnyákok) által lakott ország egyelőre nem tagja az Európai Uniónak, de törekszik rá. Mint közös történelmünk iránt érdeklődő, modern és szekuláris gondolkodású ember, támogatom a csatlakozásukat  (szemben minden álkeresztény-iszlamofób, néphülyítő demagógiával).

felhívás 2019-07

Novi-Lesznica

Tegnap azért kezdtem el boncolgatni az Una-menti Novi várainak kérdéskörét, mert éppen a középkori Magyar Királyság  déli területei számítanak a legkevésbé felderítettnek váras szempontból. Hogy a köztudatból is szinte teljesen hiányoznak e régió várai, ezzel is összefügg. Maguk a délszláv kutatók sincsenek és korábban sem voltak könnyű helyzetben – részben az írott  források pusztulása, részint nyelvi nehézségek miatt.

Jól mutatja ezt a fiatalon elhunyt Szatanek József (1963-2013) által élete végén összeállított, fordításokon alapuló bosznia-hercegovinai vártopográfia is. Az 1992-ben indult véres polgárháborút lezáró, 1995-ben aláírt daytoni békével valamennyire megszilárdult szövetségi állam területének legjelesebb kutatói: Hamdija Kreševljaković és Husref Redžić munkái adják a topográfia gerincét. Nem tehettek ők sem arról, hogy bizony nem könnyű rendet rakni az azonos nevű várakra vonatkozó adatok között. Főleg a Novi, Novigrád – magyarul Újvár nevűek vannak zavarba ejtően sokan.

Ennek ellenkezőjére is vannak példák – mint azt a mai cím is jelzi! Tehát egy-egy várat időnként eltérő neveken találunk forrásainkban. Számomra például I. Ferdinánd király törökökhöz küldött követe, Kuripesics Benedek 1532-es leírásából vált világossá, hogy Novi régi várát eredetileg Lesznicának hívták.

A Zrínyiek Lesnitz vára az Una jobbpartján, Lázár deák híres Magyarország térképén:

Lesznica LD

A vár egy ismeretlen forrásból származó metszeten:

Lesznica - Novi régi vára

Novi vetus Marsigli 1699 táján készült térképén:Novi-Lesznica

Lesznica várával 1484-es oklevélben találkozunk először (a bosnyák szerzők által idézett 1280-as adat nem erre a várra, hanem egy másik Novigrádra vonatkozik)! Mint általában, itt sem tudjuk, hogy a vár mikor épült. Legkésőbb a 15. században, de annak sincs akadálya, hogy jóval korábban. A terület Zrínyiek előtti urai, a kiskirály Babonicsok voltak. Az ő váraik között egy másik Novigráddal találkozunk (ezt keverték a jeles szarajevói szerzők: https://djnaploja.wordpress.com/2016/07/04/ujvar-boszniaban/). Ad absurdum azonban nem lehetetlen, hogy már a 13. században is létezett.

Mai helye, a Novi Grad (Bosanski Novi) városközpontjától északra, a Szana és Una összfolyása feletti Kulsko-brdo (‘torony-hegy’), egyelőre várkutatói szempontból felderítetlen, dokumentálatlan.

Lesznica tp1

felhívás 2019-07

 

Novi az Una mellett

Az Una és Szana folyók találkozásánál, fontos stratégiai ponton található a jelenleg Novi Gradnak, korábban Bosanski Novinak nevezett kisváros.

Novi U 25.jpg

A karlócai béketárgyalások egyik alkupontja volt a keresztények által 1693-ban visszafoglalt, de lerombolásra ítélt vár helyének hovatartozása. Ugyanis az Una folyót jelölték ki a Habsburg- és az Oszmán Birodalom közti új határvonalnak.

Luigi Ferdinando Marsigli térképe a régi és új  Novi várairól:

Novi Mg.JPG

A “Novi novum” felirattal jelölt Una-balparti – jelenlegi horvát területre eső vár helyét a modern térképen “Novsko polje” felirat jelzi. A korábbi középkori, Una-jobbparti hegyen lévő vár helye pedig “Kula” (torony) megírással látható a fentebbi térképen.

A vitatott terület 1699-1703 között:

Marsigli vitatott

A balparti “új Novi” várát végül lerombolták és helyette a törökök a jobbparton, a mai városközpontban építették fel az 1878-as okkupációt követően lebontott, 1788-ban Laudon generális által megostromolt várukat:

Novi 1788

Az ostrom során komoly ellenerődöket, sáncokat is építettek:

Novi ostroma 1788

Ezek közül legismertebb a mai horvát oldalon, a kép bal alsó szélén látható Levernica erődje. De mint láthatjuk, a mai boszniai oldalon is szép számmal építettek hasonlókat.

Három vár és tíznél több újkori redout, valamint őrtornyok (csardakok és kulák)! Valóságos El-Dorado egy várkutató számára.

(folyt. köv.)

felhívás 2019-07

Meglátjuk a Seuso-alagút bejáratát?

Előbb-utóbb minden titokra fény derül, csak idő, türelem és szerencse kell hozzá! Magam a kép jobb alsó szélén látható, beerdősült régi bányagödör területén keresném annak az alagútnak (alagút-rendszernek) a bejáratát, ahol Sümegh a legnagyobb kincset találta egykor s ahonnan a sokat emlegetett Katalin segítségével szándékozta volna azt 1976 szeptemberében elszállítani:

alsó bányagödör

Azért gondolom ezt, mert Katalin 2004 őszén – 28 évvel később – vélhetően itt szerette volna földmunkagéppel eltávolítani a bejáratot eltakaró, a kincs megtalálása utáni évtizedekben (valamikor a 80-as vagy 90-es években) oda hordott törmeléket. Azért mondta interjúiban, hogy senki sem találhatja meg az alagutat, csak az aki tudja hol kell azt keresni.

Elképzelhető, hogy Sümegh másnak is megmutatta a helyet, csak az illető nem volt tisztában azzal, hogy a föld alatti járatnak mekkora jelentősége van.

Katalin ránk maradt szövegeiből tudjuk, hogy Cserményi Vajk 2003 elején elhunyt régésszel – közvetlenül annak halála előtt – még a terepen pontosítani akarták volna Katalin 70-es évekbeli emlékeit. Erre azért volt szükség, mert a terület a nagy mennyiségű törmelék odahordása miatt az eltelt időben megváltozott.

Ha meglesz az alagútrendszer bejárata, akkor minden eddig nyitott kérdésre választ fogunk kapni.

felhívás 2019-07

 

Obrovác – avarok a tengerparton

A tengerparti Novigrádtól nem túl messze, a Zermanja folyó bal partján települt Obrovác város területén két középkori vár is található. Az egyik közvetlenül a város fölött,  az Óvárnak (Stari Obrovac) hívott másik pedig az előzőtől 4 km-re keletre. Utóbbi lehet – nevéből következően – a régebbi, de ismert adataink vélhetően mind a városhoz közvetlenül kapcsolódó várról szólnak.

Mint az osztrák uralom idején készült kataszteri térképen láthatjuk, a várhoz kacsolódó város is fallal volt körülvéve:

Obrovác kat

Adatai nagyon tömören: 1379-ben királyi vár. 1387-ben a Korbáviaiak kezén volt, és később (1509) is az övék. Átmenetileg Corvin Jánosé (1490) és özvegyéé (1505). 1527-ben került török kézre, 1684-ben foglalták vissza.

Talán már 1345 – a királyi hatalom tengermelléki helyreállítása előtt is a Korbáviai grófoké lehetett, akik akkor kényszerűen meghódoltak I. (Nagy) Lajos előtt. Hogy mikor épülhetett, nem tudjuk. Attól még, hogy csak az Anjou-kor végéről van róla adatunk, akár évszázadokkal is korábbi lehet.

Ami a legérdekesebb, a kisváros neve, amely az 568-803 közt fennálló birodalomnak nevet adó avarokra utal – a szlávok ugyanis őket nevezték ‘obri’ néven! A Horvátországban élő avarokról 950 táján VII. Konstantin bizánci császár is beszámolt híres művében (A birodalom kormányzásáról).

A vár és a város 19. századi metszeten:

Obrovác régi képe

A “Kronprinzwerk” – azaz az Osztrák-Magyar Monarchia leírása Dalmácia kötetében:

Obrovác OMM

Szomorú 20. század végi eseménye Obrovác történetének 1995 nyara, amikor a horvát kormánycsapatok elűzték a városban addig 75 %-os többségben lévő szerbek zömét.  A történelmet nem lehet kizárólag a nacionalista mákony felől szemlélni. Nem fekete-fehér igazságokból áll, nem jók és rosszak küzdelme – bárhogyan is próbálják azt a nacionalista uszítók belénk szuggerálni.

Holnap, az 1386-ban kirobbant magyarországi belháború kapcsán még mindig Obrovácon maradunk!

felhívás 2019-07