Műszaki hiba még az újévben is fennáll

Tisztelt Olvasóim! Egyelőre csak szöveges bejegyzést tudnék írni s hardver-probléma miatt még annak a sorsa is kétséges. Felhívom a figyelmet arra, hogy a jobb oldali belső kereső segítségével – a rendszerem kijavításáig is – közel 1000 várral kapcsolatos írásom között lehet böngészni.

Ha valaki segíteni tud, kérem hívjon fel (0630/8572755) vagy írjon emailt, amit talán el tudok olvasni (garancia nincs rá, sajnos): atreus@pr.hu

(A probléma megoldásáig csak internetről tudok képeket leszedni, saját hatalmas gyűjteményeimhez egyelőre nem férek hozzá.)

Reklámok

Orbán pasa palotája

Ma röviden, egy a történelemhez és napjainkhoz egyaránt kötődő épületegyüttesről írok. Arról a 18. századi karmelita kolostorról, melynek helyén részben a III. Endre – utolsó Árpád-házi királyunk (1290-1301) – sírjának is helyet adó ferences kolostor állt. Később, Buda oszmán elfoglalását követően a magyarországi török helytartók, a budai beglerbégek (pasák) rezidenciája volt itt.

Érdekes, hogy az Erdogan török populista diktátorral bensőséges kapcsolatot ápoló Orbán Viktor éppen a pasák palotájának helyén alakíttatta ki a rezidenciáját.

Ahogyan az oszmán szultánok által kinevezett pasák nem költözhettek a magyar királyok várpalotájába – úgy a parvenü Orbán sem meri a hivatalát közvetlenül oda helyezni, mert a királyság helyreállítását talán még a rajongói is túlzásnak tekintenék. Arról nem is beszélve, hogy katolikus főpapi hívei is zavarban lennének, mit kezdjenek egy önmagát újabban reformátusnak tekintő királlyal.

Erdogan “szultán” viszont nyugodtan kiállíthat neki egy fermánt, melyben budai beglerbéggé nyilvánítja.

Az építkezést megelőzően nem tudom vajon milyen mértékben végeztek régészeti-épülettörténeti kutatást (elvileg kellett). Így az sem világos, hogy most mennyivel tudunk többet azok eredményeképpen a török pasák budai rezidenciájáról. Vajon a szigetvári és Rózsa-dombi török finanszírozású munkálatok (Szulejmán és Gül-baba türbék) erre a török hódoltság idején igazán központi jelentőségű helyre is kiterjedtek?

Karmelita Buda

 

 

Bolondvár Belsőbáránd mellett

Az országban egyelőre 9 Bolondvárat ismerünk – melyek közül 6 Fejér megyében található. Nyilvánvalóan tréfás népi elnevezésűek!

Köztük is az egyik legérdekesebb az Aba határában lévő Belsőbáránd melletti:

Aba-Bolondvár tp

Nováki Gyula és Terei György 2001-ben készült szép felmérésén:

Aba-Bolondvár

A középső bronzkori Vatya-kultúra egyik régészetileg is megkutatott vára. Azonban az északi várrészen egy kis méretű, általam preklasszikusnak nevezett Árpád-kori vár is van. Utóbbi még régészetileg kutatatlan. Elképzelhető, hogy a tőle nem messze található Ebvárnál korábbi nemesi vár s persze az sem lehetetlen, amit Hatházi Gábor és Terei György vetett föl, hogy a középkori Báránd templomának erődítése.

(Harmadik verzió gyanánt hozzáteszem, amennyiben itt volt egy templom, az épülhetett korábbi vár helyére is.)

A lényeg, hogy két korszakban is jelentős erődített hely volt itt s bőven vannak még vele kapcsolatban megválaszolásra váró kérdések.

reklám 2018

Ebvár

Ma ismét egy olyan várról lesz szó, amelynek a történetét nagyon könnyen össze lehet foglalni – ugyanis semmit sem tudunk róla. Az Abához tartozó Belsőbáránd-puszta és Seregélyes között található az Ebvár:

Aba-Ebvár mhtp

Először, 1982-ben Skerletz Iván (1939-1996) rajzolta meg vázlatos felmérését, majd 1997-ben Terei György készítette el szintvonalas alaprajzát:

Aba-Belsőbáránd-Ebvár 2011

Régészeti leletet egyelőre nem ismerünk róla, aminek azonban – a hasonló helyszínek általános leletszegénységének ismert tényén túl – semmi jelentősége. Tipológiai alapon nyilvánvaló, hogy az általam preklasszikusnak nevezett Árpád-kori nemesi várak közé tartozik.

Keserű  László idei felvétele, a vár közepén régi “kincskereső” gödörrel:

Aba-Ebvár

Nem tudjuk melyik középkori településhez tartozott, talán Bárándhoz… A vár neve is érdekes. Talán utólagos, lekicsinylő tartalmú népi elnevezés. Ismerünk egy Kutyavárat Érden, ami hasonló logikai szerinti névadás eredménye lehet. A közelben pedig Bolondvár található, aminek megint csak tréfás jellege van.

pink

Regöly-Pogánydomb

A híres regölyi sáncvártól 350 m-re keletre emelkedik a néphagyomány által Pogánydombként számon  tartott, valószínűleg mesterséges földhalom. Szabó Géza tolnai régész kollégám 1993-94-ben kutatóárokkal vizsgálta meg. Ugyan kezdetben őskori halomsírnak (latinul: tumulus) vélte, a kutatás eredményeképpen azonban természetes dombnak tartja. Hogy igaza van-e, nem tudom biztosan megmondani – de kevéssé hinném.

A regölyi sáncvár és a közelében elhelyezkedő objektumok:

Regöly mhtp3

A Csikóhalomnak is nevezett Pogánydomb közelről, a kutatóárok nyomaival:

Regöly-Csikóhalom 2007

Amikor hasonló mesterséges dombokkal találkozunk, nagyjából a mellékelt írásomban felsorolt lehetőségek között kell választanunk:

http://www.oroksegvedelem.hu/a_mesterseges_halmok_fajtai/

A regölyi Pogánydombról az a véleményem, hogy egyelőre korainak tartom bármiféle “eredmény” kihirdetését. További kutatásra volna szükség!

reklám 2018

Regöly-Pogányvár

A helynéven kívül gyakorlatilag semmit sem tudunk a Regöly határának nyugati részén, erdős magaslaton lévő várhelyről. Miklós Zsuzsa tipológiai alapon középkorinak tartja – minden bizonnyal helyesen.

Regöly-Pogányvár

A vár helyét a Bing Maps műholdas térképére jelöltem:

Regöly-Pogányvár mhtp

A középkorban jó eséllyel a török hódoltság másfél évszázada alatt eltűnt Szák területéhez tartozott. Engel Pál térképének (Magyarország a középkor végén) részlete:

Regöly-Szák

A magyar nemzetségek monográfusa, Karácsonyi János (1858-1929) szerint ez a Szák lehetett az Árpád-korban jeles szerepet játszott – még nádorispánt is adó – genus eredeti központja. Hogy ezt mire alapozta, rejtély – mert csak ex cathedra jelentette ki. Egy biztos, a Pogányvár már nem a nagyobb nemzetségi várak közé tartozik, hanem méretéből következően egy abból származó birtokos család számára készülhetett. Mivel történeti adatot nem ismerünk vele kapcsolatban, valószínűleg még a forrásokban szegény korban!

reklám 2018