Peticse vára?

Homonna (szlovákul Humenné) város közelében, a Vihorlát-hegység egyik magaslatán található (?) Peticse (Ptičie) vára.

Peticse tp1

Két “műkedvelő” kutató, a festőművész Kőnig Frigyes és tőle függetlenül, az orvos dr. Ferenczy Sándor is helyszínvázlatot készített róla.

Kőnig Frigyes rajza:

Peticse

Dr. Ferenczy Sándor vázlata:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Láthatóan ugyanazt rajzolták le, egymáshoz nagyon hasonlóan.

A most megjelent, Felvidék és Kárpátalja erődített helyei I-II. kötet szerzői (Karczag Ákos és Szabó Tibor – akik szintén a legtapasztaltabb várkutatók közé számítanak) viszont nem láttak egyértelműen várra uraló jelenségeket a hegyen. Magam nem jártam Peticsén, tehát a terepen látottak alapján nem tudok állást foglalni.

Annyi biztos, Karczag Ákos és Szabó Tibor meggyőzően tisztázták, hogy a Peticsével kapcsolatba hozott adat nem erre a helyre és még csak nem is várra vonatkozik. Az oklevélben ugyanis a zempléni várszervezet Perecse nevű földje szerepel. Vagyis a várról (?) sem történeti, sem a “népi emlékezetet” tükröző helynévi adatunk sincsen. Ettől függetlenül, persze még nyugodtan létezhetett! Elhelyezkedése, formája és mérete alapján Árpád-kori kisméretű vár lehetett – hacsak nem a “természet játéka” tévesztette meg a két gyakorlott magyar “műkedvelő” kutatót (?).

Ahhoz, hogy biztosabbat mondhassunk, további vizsgálatra van szükség!

felhívás 2019-07

Reklámok

Feketehalom Péteri-pusztán

A Borovszky-féle Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye monográfiában olvasható Pálmonostora község kapcsán: “Említésre méltó még az úgynevezett Feketehalom, melyen a szegedi, kiskunfélegyházi és pálmonostorai határok érintkeznek s mely a népvándorlás idejében, a körülötte elterülő  átlábolhatatlan mocsaraktól védett erős földvár volt.”

A 20. század változásai következtében ma Csengele, Petőfiszállás és az eredetileg Péteri-pusztának hívott Pálmonostora határai találkoznak a régen a mainál jóval kiterjedtebb Szentpéteri-tó melletti halmon:

Pálmonostora-Fekete halom 3

Mai, aktuális térképen:

Pálmonostora-Feketehalom tp

A lapos tetejű, tekintélyes méretű halom Fekete László friss fotóin:

A Google Earth felvételén utólagos – talán második világháborús (?) – árkolás nyomai is láthatók a domb tetején:

Fekete-halom mh 2018

Nem tudjuk, vajon mi alapján írta 1910-ben Reiszig Ede, hogy itt “erős földvár” volt?

Az Alföld tele van nagy méretű, általában rézkori halmokkal (i.e. IV-III. évezred). Ezek némelyikét később akár várrá is alakíthatták, de konkrétan a Fekete-halomnál ennek egyelőre nem látom nyomát. A halom tetejének elegyengetését magyarázhatja az is, hogy esetleg a középkorban templomot építhettek rá.

Egy biztos, a tovább vizsgálandó helyszínek egyike! Van ugyanis egy rejtélyes adatunk 1875-ből, ami várra utal Péteri pusztán:

Pálmonostora-Péteri puszta

Talán ezt lokalizálta Reiszig a Fekete-halom környezetére? Van tehát mit kutatni a mai Bács-Kiskun és Csongrád határán is!

felhívás 2019-07

“Közös vereségeink”

Tegnap a soproni evangélikus templomban, a 30 évvel ezelőtti “páneurópai piknik” évfordulójának tiszteletére tartott közös német-magyar megemlékezésen, Orbán Viktor magyar vezető igencsak botrányosan fogalmazott. Angela Merkel német kancellár jelenlétében “közös vereségeinket” emlegette, így többes számban.

Talán nem volt szinkrontolmács, vagy nem szó szerint fordította hazánk teljhatalmú urának szavait? Csodálom, hogy nem lett belőle azonnali botrány! A mai Németország ugyanis egyáltalán nem vallja magát a hitleri Harmadik Birodalom örökösének.

Persze a kétértelműség, a látszatok sokféle (félre)magyarázhatósága – no meg persze a konformizmus miatt, a nürnbergi náci sasokra hajazó magyar zászlócsúcsokhoz is elnézően viszonyul a külvilág:

Orbán-Merkel 2019

Mindehhez jön ugye az olasz újfasisztákhoz való dörgölődzés is! Meg ellenpontként, mint ordas történelmi hazugság, az “ártatlan” Magyarországra támadó Szabadság-téri német birodalmi sas.

Mindezt meg a pipogya, impotens Európa elnézi (?). Tessék már mondani, ezek szerint szabad Hitlert és Mussolinit is rehabilitálni? Ők lennének a szögesdót mögé rejtőző orbáni Európa régi-új ideáljai? Ha jól értettem hazánk szégyenének szavait, a jövőben Afrika lesz a főellenség?

19 = 20-1 ?

Apám kedvelt szava járása volt, hogy “az egyik 19, a másik meg egy híján 20”. Kérdés, hogy ez a szólás mennyire illik rá a két egykori jóbarát mai rivalizálására? Arról van szó ugyanis, hogy Vlasich Krisztián (2014 óta Csepreg előbb fideszes, majd formailag független polgármestere) egy olyan kihívóval néz szembe, aki sokáig a legközelebbi bizalmas munkatársa volt. Horváth Zoltán egykori városgondnokról, az egyesek szerint az elhíresült Voldemort-ügyhöz hasonló szándékkal szervezett csepregi Nap Íze Szociális Szövetkezet vezetőjéről van szó, akit 2016-ban tartott időközi választáson, mint Vlasich csapatának legoszloposabb tagját választott helyi képviselővé a fidesz-propaganda által alaposan megdolgozott csepregi lakosság.

Magyarán szólva, mindketten tökéletesen képben vannak a város legbizalmasabb és legkényesebb ügyeiben is. A szigorúan egy kézből irányított városvezetés szinte minden egyes lépéséről közösen döntöttek.

A 2006 október 4-i alakuló ülésen készült fotó még ezt a bizalmi kapcsolatot tükrözi:

alakulc3b3-2016

A pozícióban lévő polgármester és kihívója is gyakorlatilag szombathelyi lakosok. Ez azonban úgy látszik, nem zavarja az amúgy büszke és rátarti csepregi embereket. A közelmúltat, az európai pénzekből megvalósított fejlesztéseket mindketten abszolút pozitívan értékelik és azonosnak tűnik a fideszhez és annak megyei potentátjaihoz való viszonyuk is. Ha igaz, mindketten formálisan függetlenként indulnak az októberi választáson.

Ezek után kíváncsian várom majd a programjukban esetleg megjelenő különbségeket! Ha módom lesz rá, meg is kérdem majd a kihívót, hogy az eltelt 3 évben hány alkalommal és konkrétan miben alakult ki véleménykülönbség közte és Vlasich között? (Utóbbit is megkérdezném, de gyakorlatilag megközelíthetetlen és aligha válaszolna őszintén.) Hányszor tartózkodott, vagy szavazott nemmel és miért? Hajlandó-e őszintén feltárni az elmúlt öt év kulisszatitkait?

A fő kérdés persze az: mit és hogyan csinálna másképpen, ha bizalmat kap?

(folyt. köv.)

Gatal

Elnézést kérek vár témák miatt követőimtől, hogy a következő hetekben lakóhelyem, Csepreg dolgai – ahogyan három, meg öt éve is – figyelmem megosztására köteleznek! Tehát nem minden napi témám lesz a közös érdeklődésünk szerinti. Ma mintegy átkötésül egy Csepreg nyugati határában a Ruzsa-hegyen, vagy sok helybeli által ismertebb nevén, a Csusztató környékén, az erdőben található kis várhely lesz terítéken.

Egyszer korábban már írtam is róla:

https://djnaploja.wordpress.com/2013/03/28/csepreg-elfeledett-vara/

A címet pedig az magyarázza, hogy egy már a középkorban megszűnt (elpusztásodott) és aztán Csepreg határába olvadt Gatal nevű település létezett valahol a Kőszegre vezető út mentén, a mai Kiszsidány és Csepreg között. A kis várhely pedig nyilvánvalóan ehhez tartozott.

Pontos fekvése (a kör közepén):

Csepreg-Ruzsahegy 2019

Még 1997-ben mértük fel a magyar várkutatás máig aktív nagy egyéniségével, Nováki Gyulával:

Nováki Gyula régész

A felmérés maga:

Csepreg-Ruzsahegy

Látható, hogy egy sima torony-hely lehetett a kis körülárkolt dombocska, melyen az ott gyűjtött paticsdarabokból következően, a felső szintjén fachwerkes szerkezetű épület állhatott. Más kérdés, hogy a torony alsóbb szintjei vajon fából vagy kőből épülhettek-e? Nem tudjuk. Holnap majd kitérek a közeli középkori kőbánya kérdésére!

Gatal falu neve egyben egy olyan nemzetségéé is, amelyikből például a Balaton-felvidéki Tátika vár építtetői is kikerültek. Leghíresebb közülük III. Béla nádora, Farkas lehetett, akiről az 1177-1183 közti időszak okleveleiből értesülünk. A nemzetség névadójáról semmit sem tudunk, legfeljebb sejthetünk. Talán egy Géza nagyfejedelem (972-997) és I. (Szent) István (997-1038) korában élt német lovag lehetett (a Gatal név ugyanis hasonlít például a Gottliebre).

Máig emlékszem rá, hogy a felmérés után a szomszédságban borospincével rendelkező Molnár Sándor volt polgármester (1990-2006) vendégszeretetét élveztük. Gesztenyét is sütött a kedvünkért! Nagy kár, hogy már három éve nincs köztünk! Még egy másik, a jelenből visszanézve emberibb és normálisabb korszakot testesített meg. Történelmi érdeme, hogy az ő polgármestersége idején, 1995-ben nyerte vissza Csepreg a középkori eredetű városi rangját.

Molnár Sándor

Hogy félig vissza is kanyarodjak aktuális kérdések felé, bizony volna mit tenni Csepreg érdekes múltjának megismerése és bemutatása terén is.

felhívás 2019-07

 

 

Craiova kérdései

Olténia fővárosa kapcsán sok érdekes történelmi kérdés vethető fel. Maga a településnév román eredetű, de végződése egyházi szláv. Ez nem meglepő, ugyanis a balkáni szlávok zöméhez hasonlóan a román kereszténység gyökerei is a 9. századba, az első Bolgár Birodalom időszakába nyúlnak vissza.

Egy kései román krónika szerint éppen Szörény (Turnu Severin) térségében keltek át a Dunán “honfoglalásuk” során őseik. Attól persze, hogy egy forrás viszonylag későn keletkezett, még őrizhet a régmúltra utaló hiteles magot! Annyi bizonyos, hogy a 13. században, a Szörényi Bánság megszervezésekor már jelentős román lakosság élt ezen a környéken.

Mikecs László és mások kutatásaiból tudjuk, hogy a régi magyar helynevek sem ritkák Olténiában. Ezeket is hagyományosan a 13. századba keltezik. Hogy jogosan-e, másik kérdés. De itt és most hadd ne menjek bele a Kárpátokon kívüli magyarok (“csángók”) eredetének ágas-bogas kérdéseibe. Maradjunk csak annyiban, hogy Craiova neve valószínűleg a magyar királlyal függ össze, hiszen a tág térségben mást nem hívtak királynak!

Nagy kár azonban, hogy Olténia területének 13. századi történetéről – okleveles adatok híján – szinte semmit sem tudunk. Pedig ebben az évszázadban jöttek létre, a Magyar Királyság védőernyője alatt a későbbi román államiság előzményei. Milyen jó is volna, ha tudnánk, hogy mi volt akkoriban Craiova területén olyasmi, ami kapcsán a román lakosság a magyar királyról nevezte el a fontos központi helyet.

Egy biztos, a Szörényi Bánság történelmileg rövid életű olténiai fennhatósága az Anjou-kor elejére már végleg elenyészett, a környék a havasalföldi román fejedelmek ellenőrzése alá került.

Hogy nagyot ugorjunk az időben, a Habsburg Birodalom a törökökkel 1716-18 közt vívott háború eredményeképpen, két évtizedre szólóan meghódította Olténiát is. Ebben a rövid korszakban erődöt is építettek Craiova városában:

Krajova

1737. október 27-én egy török támadás következtében Sallhausen ezredes 800 katonájával  inkább célszerűbbnek ítélte kiüríteni, mintsem kilátástalanul ellenállni a túlerőnek. A 1739. szeptember 1-én aláírt belgrádi béke következtében aztán Craiova hivatalosan is visszakerült a török vazallus Havasalföldi Fejedelemség birtokába. Az erődöt lebontották, tudtommal ma már nyoma sincs.

Kérdés számomra, vajon konkrétan hol volt a képen látható osztrák erőd helye a városon belül? Ha valaki megfejtette, kérem jelezze!

felhívás 2019-07

Novi újabb vára

Tegnap említettem, hogy néha milyen nehéz az azonos nevű várak adatait szétválogatni, pláne ha azonos birtokos két ugyanolyan nevű váráról van szó. Ennek egy példája a 16. században a Zrínyiek két Novigrád nevű vára. Ezek egyikébe fogadott ugyanis 1524-ben idősebb Zrínyi Miklós,  a későbbi szigetvári hős apja, I. Ferdinánd osztrák főherceg által finanszírozott őrséget. Ez a Novigrád  1565-ig, törökök általi elfoglalásáig fontos szerepet játszott az oszmán terjeszkedés elleni védelemben.

Natale Angielini 1570 táján készült térképén, már török kézen:

Novi Ang

Az 1703-ben lerombolt új Novi vár helye az Una bal partján, Luigi Ferdinando Marsigli egyik térképén. Itt a török kézen maradt, akkor még aktív jobb parti régi várat francia “Vieux Noui” felirat jelöli:

Novi lerombolva

Ha figyelmesen megnézzük Angielini fentebbi térképét, azon a hegyen ábrázolt “Nouigrad” közelében a folyó szigetén jelölt “Alt noui” (régi Novi) is látható. Tehát éppen fordított a névadás, mint Marsigli 130 évvel fiatalabb térképén.

Kuripesics Benedeket, I. Ferdinánd király 1532-ben törökökhöz indított követét idősebb Zrínyi Miklós és fia egy “elhanyagolt”, az Una “közepén”, szigeten épült “kör alakú kisebb kastélyban” látta vendégül. Kérdés, hogy ez a “kastély” vajon a későbbi Új-Novi előzménye volt-e, vagy tényleg szigeten épült? Magam az előbbi verziót ítélem valószínűbbnek, de a kérdés nyitott.

Jelenleg az Una folyó Horvátország és Bosznia-Hercegovina határa. Utóbbi, jelentős részben muszlim délszlávok (bosnyákok) által lakott ország egyelőre nem tagja az Európai Uniónak, de törekszik rá. Mint közös történelmünk iránt érdeklődő, modern és szekuláris gondolkodású ember, támogatom a csatlakozásukat  (szemben minden álkeresztény-iszlamofób, néphülyítő demagógiával).

felhívás 2019-07