Az első lépések

Miután tegnapelőtt este megvolt a csepregi fülkeforradalom, most csendesebb napok jönnek. Meg kell találjuk a város érdekében, a mindenki számára megnyugtató, jó megoldásokat. A dolgok természetéből következően ezek egy része higgadt, megfontolt döntéseket igényel és mivel emberek sorsát érinti, bizonyos diszkréciót és emberséget is kíván.

Kapkodni nincs ok, már megtörtént a legfontosabb változás: új polgármester ült be az általam személyesen még nem is látott (!) irodába.

polgármester 2019.jpg

Még nem tudom, mikor lépek majd be megválasztásom után először a Városházára. Eddig – sima állampolgárként – nem igazán ügyfélbarát módon többször is megvárakoztattak, az “illetékesek” letagadtatták a jelenlétüket stb.. Volt olyan felelős munkatárs a hivatalban (nem a földszinten!), aki egyszerűen “hülyére vett”, többszöri ígéretre sem teljesített semmit, amit szóban megígért. Nos, ilyesmit sehol, senki nem engedhet meg magának! Másoktól is hasonló tapasztalatokat hallottam. Ennek – amennyiben énrajtam múlik, vége van egyszer s mindenkorra. Nem személyt cseréltünk ugyanis, hanem rendszert!

Horváth Zoltán barátom bizony nem kis fába vágta a fejszéjét! Nem lesz könnyű megfelelnie az időnként egymásnak ellentmondó jogos igényeknek és várakozásoknak. Mondtam is neki tegnap, nincs ok elhamarkodott lépésekre. Egyelőre meg kell várni hogy lecsendesedjenek a változást szükségszerűen kísérő heveny érzelmek. A hivatalos átadás-átvételre 8 munkanapon belül kell sor kerüljön! Annak megtörténtétől függ, hogy a volt polgármester megkapja-e a törvényesen neki járó három havi illetménynek megfelelő végkielégítését. Az új polgármesternek aláírásával kell majd elfogadnia az átvétel megtörténtét, annak teljes és hiánytalan voltát. Nos, ez lesz az első igazán fontos döntés! A “pénztáról való távozás után ugyanis reklamációnak már nincs helye”…

Saját íróasztalom a Hunyadi utcai “műhelyemben”:

DSC_0018

Csak azért tettem ide a képet kontrasztként, hogy így néz ki egy íróasztal, aminél dolgoznak is! Ellentétben az ötéves nonstop propagandakampányt folytató, bukott polgármesterével. Ott ugyanis a kép szerint (fizikálisan még nem láttam!) nyoma sincs emberi életnek a három zászlócskán kívül. Majd ha bemegyek, megnézem, hogy legalább a város címere ki van-e téve a falra? Megjegyzem, a jegyző szobáját sem láttam még. Gondolom ott azért lehet munkavégzésre utaló vizuális jelenség is. Az aljegyzőnél is csak egyszer jártam. Barátságtalan, diszfunkcionális lukban, méltatlan körülmények között dolgozik.

Az egész hivatalban egy számomra szokatlan, barátságtalan hangulat uralkodik. Mosolygó embereket szeretnék ott látni és pozitív, segítő hozzáállást. Bizony polgármester úr, Te is kicsit meg vagy illetődve a képen, az üresnek tűnő szoba üres íróasztalánál ülve.

Innen is gratulálok a vasárnap megválasztott képviselőtársaimnak: Domnánics Alajosnak, Hárominé Orbán Erikának, Horváth Gábornak, Kótai Józsefnek és Oláh Imrének. Szarka Anikónak és Pócza-Kosztur Renátának is megköszönöm a nemesnek is mondható versenyen való részvételt! Vlasich Krisztián volt polgármesternek meg azt mondom, hogy – részemről ugyan erős kritikával, de benne lesz az ő ciklusa is a város történetében és bízom benne, hogy kincsédpusztai lakosként továbbra is szívén viseli Csepreg sorsát. A magánéletben sok szerencsét kívánok! Biztos vagyok abban, hogy talál majd magának való, testhez álló új feladatot.

DSC_0001

Reklámok

Véget ért egy fejezet

És kezdődik egy új! Mindenkinek köszönöm a megtisztelő bizalmat! Igyekezni fogok megfelelni neki, nem lesz könnyű! Negyedszer választottak képviselőnek és most kaptam a legjobb esélyt arra, hogy megszolgáljam a bizalmat.

Aki ismer, az tudja hogy olyan ósdi fogalmakban gondolkodom, mint becsület meg igazság.

Van Isten!

csepregi-lc3a1tvc3a1nyoszlop

Az általam tervezett és kivitelezett városcímer. Ezt fogjuk kitenni a városháza tanácskozó termébe is, mert Csepreg a miénk, valamennyiünké! Arra kérem a bukott “kiskirályra” szavazókat, ők se érezzék magukat vesztesnek. Mától közösen fogunk dolgozni mindenkivel, aki Csepreg javát akarja szolgálni.

 

A csepregi polip?

A címadásom indítéka régiónk “fővárosa”, Győr:

https://neocasino.wixsite.com/ezazordogugyvedje/post/a-gy%C5%91ri-polip

Muszáj itt is megosztanom, mert legtöbb olvasómnak nyilván fogalma sincsen a valóságról! Azt ugyanis a széles réteg számára elérhető magyar nyelvű médiában titkolják.

Nem csak országos és nagyvárosi szinten, hanem Csepregen is. Nálunk is Milliárdok mentek és folynak keresztül úgy, hogy nincsen róluk becsületes és ellenőrizhető elszámolás. Amit a jelenlegi bűnös maffia-rendszer hívei és – részben akaratukon kívül, az orruknál fogva megvezetett, megtévesztett – támogatói elhisznek egyfajta hazugság-orgia végtermékeinek fogyasztóiként, az a hamis látszat. Be vannak csapva! Hogy egy klasszikust idézzek: nem kicsit, hanem nagyon!

Ez természetesen igaz a – pártállami propaganda szóhasználatát idézve – Magyar Kormány (helyesen: magyar kormány) által kiosztott európai pénzek felhasználására is! Sőt főleg ezekre – hiszen ezek jelentenek komoly összegeket, érdemben ellopható pénzt!

Már hallom is a fideszes “magyarázatot”: a világon mindig és mindenhol loptak, lopnak és lopni is fognak! Igen, ez a mindenkori erkölcs- és gerinctelen emberek ócska magyarázkodása! Ugyanis semmikor, semmilyen lopás nem elfogadható.

Nagy “népszavazás” lesz vasárnap Győrben és Csepregen is! Ezen fog kiderülni, hány erkölcstelen, a lopást elnéző és támogató ember él a nevezett városokban. Meg az is kiderül, hogy ugyanezeken a helyeken hány ép erkölcsű, becsületes ember van. Arról fogunk nyilatkozni, hogy erkölcsi fertőben, bűnpártolóként akarunk-e élni vagy rendet teszünk magunk körül és azt cselekedjük, amire elméletileg a szüleink neveltek minket és amit mi is át szeretnénk adni a következő generációknak?

Igazmondás és becsület vagy hazugság és lopás?

Csepregi templom.jpg

Ébresztő! Konkrétumokról holnap…

Aki az erkölcs oldalán áll, annak a javasolható vasárnapi voks:

fehér

Nem csodaszer, nyilván mi sem vagyunk hibátlanok! Kis lépés, de előre mutat! A magam nevében mondom, visszamenőleg is el fogunk számolni – ha erre igény mutatkozik. Nem azért, mintha a nyilván “lepapírozott” nagyüzemi lopásból valamit vissza lehetne most szerezni a köz javára. Hanem azért, hogy a következő öt évben minden anyagi forrás valóban Cseprege javára hasznosuljon. Méghozzá korrekt és ellenőrizhető módon.

 

Ébresztő Csepreg!

Még éppen csak dereng, amikor elkezdem írni ezeket a sorokat. Talán a fejekben is végre elkezdődik valamilyen mértékű megvilágosodás? Magam örök optimistaként még azt is el tudom képzelni, hogy a többség egy idő után rájön hogy óriási becsapás áldozatává vált – magyarán szólva totálisan hülyére lett véve! Hogy az általa korábban  jóhiszeműen megválasztott helyi “politikusok” hazudnak és lopnak. Utóbbit ugyan egy ideig lehet takargatni, titkolni, a bűnöket is lehet suba alatt tartani – de előbb-utóbb eljön az igazság pillanata és megjelenik a falon a bibliai felirat: “mene, mene, tekel, ufarszin”…

Megszámláltattál, megszámláltattál, megmérettél és könnyűnek találtattál! S nem csak a megszokott becsapás, bepalizás, megtévesztés és a hülyére vevés részeként, hanem a teljes egészében, itt és most, a valóságban.

Lehet hogy felébrednek az emberek és röstellni kezdik, hogy eddig a bűnnek tapsoltak? Hogy a gazembereket istenítették? Azokat akik meglopták és becsapták?

Sok minden lehetséges, meg persze az ellenkezője is. Azt gondolom, hogy mostanában tényleg történelmi napokat fogunk közösen átélni. Talán eljön egy tisztító vihar… ami majd mindenhonnan, a legrejtettebb zugokból is kisöpri a szemetet és végre felszabadultan, újra friss levegőt szívhatunk.

türelmet kérünk

Csepreg lehetőségeit e téren majd a következő három napon fogom részletesebben kifejteni. Rajtunk múlik, hogy részesei akarunk-e lenni a szabad, demokratikus és jólétben élő európai világnak, vagy a korrupt, sötét tolvajok, maffiózók, köztörvényes bűnözők ülepe körül akarunk-e “érdemeket” szerezni, mint egy lassan mindenki által lesajnált, nyomorult és kifosztott ország lakosai?

Tudom, hogy a kérdés költői! De lássuk be, a bűn és az erény között nincsen középút, de még kompromisszum sem lehetséges.

Az első kis lépés öt nap múlva lehetséges:

fehér

Kincsédpuszta

Papíron a lebontott kincsédpusztai kastély anyagából épült egyik kis házban lakna Vlasich Krisztián, a jelenlegi mindenható csepregi fideszes “kiskirály”. Valójában régóta szombathelyi lakos és a vagyonnyilatkozatában sem szerepel kincsédpusztai ingatlan, sőt – bizonyos tényekből arra lehet következtetni – esze ágában sincsen ezután sem Csepregre költözni! Magam is csak a Helyi Választási Bizottság határozatában olvastam, hogy “hivatalosan” Kincsédpuszta 2. szám alatti lakos lenne.

A történelem fintora, hogy magam életem első évét ebben a ma már nem létező – a mostani távközlési torony helyén állt – kastélyban töltöttem. Szüleim ugyanis 1958-1961 között, az akkor még több száz lakosú és külön iskolával is rendelkező Kincsédpusztán tanítottak és az egykori földesúri kastélyban kaptak lakhatási lehetőséget. A most Csepregen élő volt kincsédi és gyertyánosi lakosok leszármazottait szeretném emlékeztetni arra, hogy nekem is van némi kapcsolatom a hellyel.

Apai nagyapám, mint soproni illetőségű magas rangú katona (bátyja is a város főjegyzője volt), jól ismerte a Csepreg határában birtokos embereket, Rothermann Rudolfot, a gyertyánosi Flandorffer fivéreket, tormási Bauer Ottót, a tömördi Lenckeket (lásd soproni Lenck-átjáró) stb…  A családunk velük volt azonos társadalmi szinten a két világháború közti félfeudális kasztrendszerben. Apám gyerekként az ország kormányzóját is személyesen, a magánéletből ismerte (de ebben semmi különös nem volt). Sőt, Sopronban 5 éves óvodásként 1938-ban Eugenio Pacellivel (a későbbi XII. Pius pápával) is személyesen találkozott nagyapám alsólövéri házában. Apám ezzel együtt s látszólag ennek ellenére az “egyszerű emberekkel” való szolidaritás, az esélyegyenlőség és a társadalmi mobilitás megteremtésének híve volt és baloldali értékrendet képviselt egész életében.

Édesanyám, Szekér Ilona egyszerű tömördi falusi lányként végezte el – éppen születésem előtt – a kőszegi tanítóképzőt. Apám úgy ismerte meg őt, hogy mint kezdő pedagógus, kislányként még tanította is. Nekem meg elméletileg édesanyám volt az első tanító nénim – de persze igazából én amire Meszlenben (1961-67 közt ott éltünk) elsős lettem, már írtam, olvastam, számoltam – tehát igazából nem volt mit “tanulnom” (mert már óvodás koromban spontán “ellestem” ezeket a “tudományokat”).

A kincsédi Bauer-kastély első formájában valamikor 1857-1881 közt épült s 1910 előtt nyerte el a fényképekről ismert, tornyos formáját:

Hogy 1961-es Meszlenbe költözésünket követően mikor is bontották le, nem tudom. Természetesen az ember tudatosan csak 4-5 éves korától fogva történt eseményekre emlékszik, magam is csak szüleim elbeszéléséből hallottam róla.

Míg apámtól a régi úri világ hagyományait vettem önkéntelenül át (nagyapámnak ugyanúgy 5-6000 kötetes könyvtára volt, mint most nekem – csak sajnos nekem megint a nulláról kellett kezdenem), addig anyai nagyszüleimnek köszönhetően személyesen volt módom megismerni az “egyszerű emberek” életét is. Tehát a Horthy-korszakbeli kasztrendszer mindkét oldalát.

Anyai nagyszüleim (Szekér Géza 1912-1986 és Kozmor Ilona 1920-2004) a tömördi ház előtt:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Szüleim kincsédi korszakukban (1958-1961):

Azért is indultam most, 2019-ben újra önkormányzati képviselőnek, hogy hidat verjünk a múlt és a jövő közé! Meg hogy helyreállítsuk a becsület és az igazmondás tekintélyét.

Hogy Csepregen is érvényesüljenek a tisztesség és az emberség alapvető normái. Hogy ne szélhámosok, karrieristák, tolvajok és gerinctelenül helyezkedő percemberek határozzák meg a mindennapjainkat és a jövőt! Igyekszem mindebben méltó utódja lenni az őseimnek, szüleimnek, nagyszüleimnek egyaránt. Történelemmel foglalkozó emberként pedig a sokak által gúnyosan lesajnált igazságot képviselem a hazugsággal és az ostoba, könnyen befolyásolható emberek számára feltálalt történelemhamisítással és a demagógiával, néphülyítéssel szemben.

fehér

Ki az alkalmatlan?

Most, hogy lényegében csak egy hét van hátra a lassan mögöttünk lévő önkormányzati ciklusból, ajánlom mindenkinek a figyelmébe a város honlapján “eldugott” jegyzőkönyveket:

http://www.csepreg.hu/hu/onkormanyzat/kozerdeku-adatok/testuleti-ulesek-jegyzokonyvei.html

Persze unalmas olvasmány, ha valaki végig akarja olvasni egy-egy év jegyzőkönyveit! Szándékosan ilyenek, mert a bennük lévő lényeget is el kell rejteni!

A július 29-én tartott ülés 5. napirendi pontjánál olvasható:

“dr. Balogh László jegyző elmondja, hogy a képviselő-testület áprilisban döntött a civil szervezetek támogatásáról. Az előterjesztés készítésekor és a támogatás jellegének meghatározásakor a jegyző nem járt el körültekintően és nem vette figyelembe a vonatkozó jogszabályokat, így a testület jogszabálysértő határozatot hozott. Kéri a képviselő-testületet, hogy módosítsa a határozatot úgy, hogy a Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület és a Borbarát Hölgyek Egyesülete kikerüljön a támogatottak köréből, mivel a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény értelmében nem részesülhet támogatásban olyan egyesület amelyben a döntést előkészítő vagy döntést hozó személy vezető tisztségviselő,vagy annak közeli hozzátartozója.”

Ha nagyon naív lennék, akkor bizony igencsak elcsodálkoznék azon, vajon hogyan lehetséges, hogy a város jegyzője maga vallja be, hogy nem járt el körültekintően, sőt nem vette figyelembe a vonatkozó jogszabályokat. Ennek következtében (?) pedig a testület jogszabálysértő határozatot hozott. A kérdőjel természetesen annak szól, hogy a Vlasich Krisztián polgármester vezette testület olyan döntést hozott, amilyent szándékozott, csak az éppen törvénybe ütközött és a jegyzőnek nem volt bátorsága erre figyelmeztetni őket.

A Városháza három vezetője. Balról Vlasich Krisztián polgármester, középen dr. Herczeg Krisztina aljegyző, jobbról a saját munkáját erős kritikával illető dr. Balogh László jegyző:

pm-aljegyző-jegyző 2019

Hozzáteszem, az idei döntések között messze nem ez volt a legnagyobb disznóság! Ha valódi képviselő-testület működött volna, ilyesmi nem fordulhatott volna elő.

Az a korrupcióhoz szokott magyar rögvalóságban fel sem tűnik már senkinek, ha valaki a saját maga – esetleg a felesége, barátnője – által vezetett szervezetnek juttat a közpénzből támogatást. Az viszont meglepő, hogy erre a tényre csak három hónap múltán döbbentek rá az érintettek.

Ajánlott olvasmány még az Állami Számvevőszék Csepregről szóló jelentése, melyben szintén átláthatatlan pénzmozgásokról és súlyos korrupciós kockázatokról esik szó!

https://asz.hu/storage/files/files/jelentes/2019/19070.pdf?ctid=1263

Az erre adott válaszra nagyon kíváncsi vagyok, hétfőn majd konkrétan rá is kérdezek a hivatal titkárságán. Az eredményről itt is be fogok számolni!

(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nincsenek szuicid hajlamaim és a közlekedésben is a KRESZ szabályait betartva veszek részt! Arra készülök, hogy Horváth Zoltánnal és Kótai Józseffel együtt hamarosan – ha erre igény mutatkozik – kitakarítjuk Augiász istállóját.)

fehér

Visszaszámlálás Csepregen

Még kilenc nap és megváltoztathatjuk lakóhelyünk sorsát! Nem sokat kell várni, viszont ha nem élünk az eséllyel, legközelebb csak öt év múlva korrigálhatunk – ami lássuk be, elég nagy idő!

Véleményem szerint Csepregen 2002-ben kezdtünk rossz irányba csúszni, 2006 óta pedig egyértelműen negatívan alakult az amúgy elvileg komoly polgári és népi (“paraszti”) hagyományokkal rendelkező kisváros közélete. Pedig nem így kezdődött a 90-es években, hanem sokkalta biztatóbban! Elméletileg most sem kedvező a csillagok állása a korrekciót illetően, de itt és most figyelmeztetnék mindenkit, hogy a történelemben a pozitív változások szinte mindig váratlanul következnek be, úgy hogy azok magukat a résztvevőket is meglepik. Gyűlik, gyűlik ugyanis a sokféle elégedetlenség s aztán egyszer csak eléri a kritikus pontot. Már sokan vagyunk, akik változást akarunk, csak még nem merjük elhinni, hogy mi vagyunk a többség? Ahogyan karácsony előtt a gyerekek mondják, már csak kilencet kell aludnunk rá…

Csepreg délkeleti vége madártávlatból:

Csepreg DK

Rovásfeliratos helységnévtábla ugyanitt:

DSC_0007

(ismeretterjesztő megjegyzésem: a rovásjeleket jobbról balra olvassuk!)

Kérdik tőlem is sokan: vajon elegen lesztek-e 3-an ahhoz, hogy megváltozzon mindaz, ami változásért kiált? Ugyanis jelenleg még csak ennyien vagyunk határozottan elkötelezettek a 21. századi, önkormányzó Csepreg iránt.

A kulcskérdés a polgármesteri tisztség megszerzése! Magam biztos vagyok abban, hogy Horváth Zoltán nem ugyanazt és főleg nem ugyanúgy kívánja majd a megválasztását követően folytatni, amit a mostani helyi “kiskirály”, Döbrögi mai csepregi megfelelője teszi. A polgármesternek azonban olyan erős jogosultságai vannak, melyekkel még egy “engedetlen” testülettel is tudna dolgozni. Nem valószínű azonban, hogy a jelenleg még Vlasich támogatóiként, vazallusaiként bekerülő képviselők öncélú “ellenállásba” fognának ellene. Miért is tennék? Folyamatosan mindent megszavaztak a – valljuk be, nem éppen gáncs nélküli lovag – eddigi polgármesternek is. Egy valóban a város helyzetének javításáért dolgozó következő városvezetőnek miért is ne adnák meg ugyanúgy a támogatásukat?

Summa summarum, véleményem szerint október 13-án estétől fogva igazi összefogás jöhet létre Csepreg valódi önkormányzásáért, sorsunk jobbra fordításáért. Ebben számítunk majd azok együttműködésére és munkájára is, akik ma még napjaink fapados Döbrögijének oldalán keresik – tévesen – Csepreg szebb jövőjét. Márpedig, mint tudjuk, semmit sem lehet megtalálni ott, ahol az nincs!

A változás feltétele, hogy Horváth Zoltán és mindkét támogatója ott legyen majd a köz asztalánál:

fehér