A kónyi lovagok háza

Egész Nyugat-Európában nagy divatja van a templomos lovagok titkai nyomozásának. Az 1312-ben feloszlatott egyházi lovagrend a Magyar Királyságban is valamikor a 12. század közepétől jelen volt. Jeles szerepet játszottak II. Endre 1217/18-as szentföldi keresztes hadjáratában éppúgy, ahogyan egy szálig elesett az 1241. április 11-i muhi csatában részt vevő különítményük.

templomosok.jpg

Vidéki birtokaik közül a Győr megyei Kóny volt az egyik legjelentősebb. Ezt tíz évvel a szentföldi hadjáratot követően, 1228-ban kapták II. Endrétől. Előzőleg az örökös nélkül elhalt Győr nembeli Endes fia Péter birtoka volt. Sajnos konkrét adatunk nincs a templomosok kónyi házáról, de nagy valószínűséggel számolhatunk vele. A rend és az 1312-ben örökébe lépő johanniták itteni birtoklása ugyanis a reformációig folyamatos volt. II. Ulászló 1491-ben erősítette meg II. Endre eredeti adományát a győri johanniták számára, de még 1549-ben is egy Keresztes Márk nevű – talán kiugrott lovagot – említenek Kóny birtokosaként.

A feltételezhető lovagrendi “ház” helyét nem ismerjük, leginkább a Várhelyre gyanakodnék:

Kóny-Várhely tp1

tamogatas-2016

 

Dubica kérdései (2.)

Az Una-parti vár tegnap közölt alaprajza mérésen alapul. Ebből könnyen megítélhető, hogy a két kerek saroktoronnyal ellátott főépület 21 x 24 m alapterületű, sarkain 11 m átmérőjű, igencsak vaskos tornyokkal. Egy korábbi, 1688-as rajzon még az utóbb lőportoronynak használt északkeleti négyszögletes alaprajzú torony is látszik:

Dubica B

Vajon mikor épült az impozáns együttes? Az 1268-1538 közti – templomos majd johannita – lovagrendi időszakban? Esetleg még annál is előbb?
(azt hiszem, a törököket talán kihagyhatjuk a mérlegelésből…)

1268-ban a Szlavóniát, azaz a Drávától az Adriáig terjedő országrészt kormányzó Béla herceg adta a templomosoknak az egész megyével együtt. Cserébe azok lemondtak a korábban nekik adott Zenggről és az Otocsác központú Gecske megyéről. Merésznek hangzik, de van egy hasonló – igaz kisebb méretű – építmény, amelyik hasonlít hozzá. A margitszigeti királyi udvarház ásatásból ismert alaprajza. Lehet, hogy Dubica is ekkoriban épült? Egy biztos, a lovagok már a várat kapták…

Szentháromság-puszta, Várdomb

Magára a Várdomb névre egy a murakeresztúri bencés apátsággal kapcsolatos írásban bukkantam. Utánanézve a dolognak, kiderült hogy a mai Belezna határának  nyugati szélén, a Principális-csatorna (a régi Kanizsa-folyó) mentén található dombon 1230-ban basilica állt! Gergely fia János a testvérek és összes rokona beleegyezésével adta el ekkor a területet Hahót nembeli Arnold fia Panyitnak (Hazai okmánytár VII. 17.).

Mindez persze nem azonos a közeli Szent Kereszt titulusú murakeresztúri apátság helyszínével!

Belezna-Szentháromság 10

Ugyanez egy 1815-ös térképen a romok jelölésével:

Belezna-Szentháromság p. 1815

A felirat szerint kolostor és templomosok egyházának romjai. Lehetséges, hogy valóban az utóbbiak voltak a testvérek?

Ki volt vajon Gergely fia János? Mi van most a helyszínen? Meg kellene nézni…