Tegnapi súlyos tévedésem

Néha az ember téved, vagy esetleg pontatlanul fogalmaz. Mea culpa, mea maxima culpa!

Csepreg 1995. július 1-től lett újra város, de a régi múltban is az volt. Sajnos megfelelő szándék híján a múltunk részleteinek feltárására irányuló törekvések eddig többször is zátonyra futottak. 1996-ban az általam szerkesztett kötetben országosan élvonalbeli szakemberek tanulmányai jelentek meg, 2015-ben pedig újraleltároztam a működési engedély nélkül működgető helytörténeti gyűjteményünk értékes anyagát, de egyiknek sem lett folytatása. Majd eztán…

Négy nappal ezelőtt azonban megtörtént a csoda, a lehetőségek határai között végre újraépíthetjük a várost. Nem csak a még hátralévő utak és járdák rendbetételére gondolok. A fejekben is rendet kell rakni, el kell választani az ocsút a búzától. Az ön-kormányzat lényege ugyanis az, hogy végre tudatába jöjjünk, nekünk magunknak kell eldöntenünk, hogyan akarjuk jobbá tenni a magunk és az utódaink számára Csepreget.

Gondolok arra is, hogy a hajlongó cseléd-mentalitás helyett, az értékes régi paraszti kultúra hagyományait is átmentve, 21. századi európai, polgári légkört kell teremtenünk. Ennek lényeges eleme egymás megbecsülése. A város rangjának megfelelő hozzáállás és viselkedés például választott vezetőink részéről. Magam, mint az új képviselő-testület korelnöke, az alpolgármester-választásig a városvezető helyettese vagyok. Nem azért követelek meg fegyelmezett, ügyfélbarát és eredményes munkát, például a városházán dolgozó köztisztviselőktől, mert szeretek önkényeskedni, hanem mert nekem is kutya kötelességem megfelelni a vasárnap számomra bizalmat szavazó 752 polgár elvárásainak, sőt azokénak is, akiknek majd csak ezután fogom elnyerni a bizalmát és a támogatását. Amit biztosan mondhatok, hogy minden reggel borotválkozom, tehát naponta egyszer biztosan tükörbe nézek és önmagammal is ugyanolyan szigorú , de egyben valamennyire megértő vagyok, mint másokkal.

Nem akarok ma túl hosszan írni a múltunkról, de illusztrációként, íme a város legrégebbi pecsétlenyomata 1360 tájáról:

Igazi, elsőrangú városi pecsét, mint Soproné, Budáé, Kolozsváré, Zágrábé, Pozsonyé…Csepreg már az Árpád-házi királyok alatt – 1255 előtt is önálló, önmagát kormányzó város volt (utóbbi évszámnak nincs igazán jelentősége, a véletlen műve az első ismert említés dátuma).

Csepreg város vezetőinek ennek megfelelően kell a jövőben is viselkedni! Tréfásan ugyan falusinak is nevezhetjük magunkat, de az olyan infantilis dumákat el kell felejteni, hogy cselédként kuncsorogjunk bárhol is – hátha “megáll a fejlődés”. Dehogy áll meg, most lesz csak igazán! A 21. században meg kell haladnunk a Horthy-, Rákosi-, Kádár- és egyéb hasonló, felülről irányított rendszerek negatív hagyományait! Európaiak, magyarok és csepregiek vagyunk. Büszke és öntudatos, felnőtt emberek! Magunk fogjuk eldönteni, mi és hogyan legyen Csepregen.

Találtam egy képet 2001-ből (ismerős arcok):

A magyar kormány által 2001-ben Csepreg városának adott millenniumi zászló, ünnepi alkalmakkor szokásos  bedöntése a himnusz alatt. Ezt a zászlót majd újra elő fogjuk venni. Meg kell becsülni magunkat, a város hagyományait fel kell éleszteni és valódi tartalommal kell megtölteni.

Megjegyzem, máris elkezdődött a főtéri történelmi kastélyunk méltó hasznosításának előkészítése. Én magam is segítem azt.

Kis türelmet kérek mindenkitől, a megújult városvezetés sokak véleményét figyelembe véve akar működni, ezért minden kezdő lépést alaposan megfontolunk. Az előttünk álló egy hónapban kell ugyanis megalapoznunk a 2024-ig tartó időszakot. Az alapoknak pedig szilárdaknak kell lenniük!

Nem csak személyt váltottunk a polgármesteri irodában, hanem rendszert is fogunk változtatni annak megfelelően, ahogyan azt megígértük! Új és tiszta lapot nyitunk. amiben mindenki segítő közreműködésére számítunk, akinek magának is – legyünk megengedők – nagyjából tiszta a keze.

 

Reklámok

Csepreg város 25 éves lesz!

Sokan meglepődtek, hogy éppen a két legfiatalabb jelölttel fogtam össze a változás érdekében. Pedig aki közelebbről ismer, az tudja hogy lélekben nagyon fiatalos vagyok – pedig már több mint fél évszázadot megéltem. Mondhatom azt is, én vagyok az egyetlen a most megválasztott városvezetés tagjai közt, aki még emlékszik az egykori szabad és teljes önkormányzatiságra, az 1990-es évekre és a 2006 előtti időszakra is. Amikor például még miénk volt minden értelemben az iskola (most csak mint ingatlan a városé a 2007-ben átadott épület). Ahogyan azt már többször kifejtettem s majd meg is írom részletesebben (hogy mindenki megértse), 2006-ban kezdődött egy sumákoló, titkolózó, önkényeskedő és törvénytipró, tisztességtelen korszak. Az akkor megválasztott Háromi Jenő ahhoz hasonlóan viselkedett, mint a vasárnap elbukott akkori táskahordozója, Vlasich Krisztián. Csak ugye az már régen volt!

Persze említhetném 2002-t is, amikor egy súlyos gyalázat történt a rovásomra. Ugyanis mint addigi legkeményebb kritikusát, éppen engem jelölt alpolgármesternek Molnár Sándor. Az előzetes megegyezés ellenére azonban az ünnepélyes alakuló ülésen, titkos szavazáson nem kaptam meg a megfelelő számú – 7, de egyhangúan illett volna – szavazatot. Erre természetesen nem reagálhattam másképpen, mint hogy semmilyen tisztséget sem vállaltam fél éven keresztül. Hogy miért? Mert nem tűröm el a becstelenséget. Az akkor “külső utasításra” ellenem szavazók némelyike később aztán mégis a barátom lett, sőt kifejezetten megbánta akkori cselekedetét. Tehát én sem akarom név szerint felsorolni a 17 évvel ezelőtti aljas és gyalázatos tett – az egyhangú előzetes megállapodást követő hitszegés – akkori elkövetőit. Gyakorlom ugyanis a megbocsátás erényét.

Most, 2019-ben is azt mondom, helyre kell állítani a tisztességet és a becsületet. Azt pedig nem lehet félig! Ilyen értelemben roppant radikális vagyok és nem tudok semmilyen “kompromisszumot” sem kötni.

Illő, hogy pár mondatban tisztelegjek a sajnos közülünk 3 éve távozott Molnár Sándor – büszkén mondom – barátom emléke előtt:

Politikai ellenfelek voltunk sokáig, én voltam az 1999-es adósságrendezési eljárásra okot adó szabálytalanságokat (Répcesík Hulladéklerakó ügye) kivizsgáló bizottság vezetője. Sándor elismerte, hogy minden megállapításunk igaz s a felelősség valóban az övé, mulasztott és hibázott. A vele szolidáris képviselő-testületi többség jóváhagyta a vizsgálóbizottsági jelentésünket, de az általunk javasoltnál enyhébb büntetést szabott ki.

Sokat beszélgettünk Ruzsa-hegyi pincéjénél, ahol most is ott van a képe.

Ha már a jó embereknél tartunk, egykori képviselőtársaim közül a legtöbbet Kiss Bélával és Mészáros Istvánnal elemeztük ki a város ügyeit.

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Sajnos egyikük sincsen már köztünk! Béláról hirtelenjében nem is találtam más jó képet, mint a 2010-es szórólapján lévőt. Igen, legtöbbet az ülések után a “Csepinél”, néha éjfélekig. Teljesen más volt a munka stílusa és az ülések hangulata, mint a legutóbbi ciklusokban.

Kissé “nyomasztó” arra gondolni, hogy igazából most én magam képezem a  hidat a régebbi szebb idők és a szebb jövő között.

Végül egy olyasmi, amiben mi “régiek” tökéletesen egyet értettünk:

Nem kell mondanom, ez ma is nagyon aktuális!

Az első lépések

Miután tegnapelőtt este megvolt a csepregi fülkeforradalom, most csendesebb napok jönnek. Meg kell találjuk a város érdekében, a mindenki számára megnyugtató, jó megoldásokat. A dolgok természetéből következően ezek egy része higgadt, megfontolt döntéseket igényel és mivel emberek sorsát érinti, bizonyos diszkréciót és emberséget is kíván.

Kapkodni nincs ok, már megtörtént a legfontosabb változás: új polgármester ült be az általam személyesen még nem is látott (!) irodába.

Még nem tudom, mikor lépek majd be megválasztásom után először a Városházára. Eddig – sima állampolgárként – nem igazán ügyfélbarát módon többször is megvárakoztattak, az “illetékesek” letagadtatták a jelenlétüket stb.. Volt olyan felelős munkatárs a hivatalban (nem a földszinten!), aki egyszerűen “hülyére vett”, többszöri ígéretre sem teljesített semmit, amit szóban megígért. Nos, ilyesmit sehol, senki nem engedhet meg magának! Másoktól is hasonló tapasztalatokat hallottam. Ennek – amennyiben énrajtam múlik, vége van egyszer s mindenkorra. Nem személyt cseréltünk ugyanis, hanem rendszert!

Horváth Zoltán barátom bizony nem kis fába vágta a fejszéjét! Nem lesz könnyű megfelelnie az időnként egymásnak ellentmondó jogos igényeknek és várakozásoknak. Mondtam is neki tegnap, nincs ok elhamarkodott lépésekre. Egyelőre meg kell várni hogy lecsendesedjenek a változást szükségszerűen kísérő heveny érzelmek. A hivatalos átadás-átvételre 8 munkanapon belül kell sor kerüljön! Annak megtörténtétől függ, hogy a volt polgármester megkapja-e a törvényesen neki járó három havi illetménynek megfelelő végkielégítését. Az új polgármesternek aláírásával kell majd elfogadnia az átvétel megtörténtét, annak teljes és hiánytalan voltát. Nos, ez lesz az első igazán fontos döntés! A “pénztáról való távozás után ugyanis reklamációnak már nincs helye”…

Saját íróasztalom a Hunyadi utcai “műhelyemben”:

Csak azért tettem ide a képet kontrasztként, hogy így néz ki egy íróasztal, aminél dolgoznak is! Ellentétben az ötéves nonstop propagandakampányt folytató, bukott polgármesterével. Ott ugyanis a kép szerint (fizikálisan még nem láttam!) nyoma sincs emberi életnek a három zászlócskán kívül. Majd ha bemegyek, megnézem, hogy legalább a város címere ki van-e téve a falra? Megjegyzem, a jegyző szobáját sem láttam még. Gondolom ott azért lehet munkavégzésre utaló vizuális jelenség is. Az aljegyzőnél is csak egyszer jártam. Barátságtalan, diszfunkcionális lukban, méltatlan körülmények között dolgozik.

Az egész hivatalban egy számomra szokatlan, barátságtalan hangulat uralkodik. Mosolygó embereket szeretnék ott látni és pozitív, segítő hozzáállást. Bizony polgármester úr, Te is kicsit meg vagy illetődve a képen, az üresnek tűnő szoba üres íróasztalánál ülve.

Innen is gratulálok a vasárnap megválasztott képviselőtársaimnak: Domnánics Alajosnak, Hárominé Orbán Erikának, Horváth Gábornak, Kótai Józsefnek és Oláh Imrének. Szarka Anikónak és Pócza-Kosztur Renátának is megköszönöm a nemesnek is mondható versenyen való részvételt! Vlasich Krisztián volt polgármesternek meg azt mondom, hogy – részemről ugyan erős kritikával, de benne lesz az ő ciklusa is a város történetében és bízom benne, hogy kincsédpusztai lakosként továbbra is szívén viseli Csepreg sorsát. A magánéletben sok szerencsét kívánok! Biztos vagyok abban, hogy talál majd magának való, testhez álló új feladatot.

Véget ért egy fejezet

És kezdődik egy új! Mindenkinek köszönöm a megtisztelő bizalmat! Igyekezni fogok megfelelni neki, nem lesz könnyű! Negyedszer választottak képviselőnek és most kaptam a legjobb esélyt arra, hogy megszolgáljam a bizalmat.

Aki ismer, az tudja hogy olyan ósdi fogalmakban gondolkodom, mint becsület meg igazság.

Van Isten!

Az általam tervezett és kivitelezett városcímer. Ezt fogjuk kitenni a városháza tanácskozó termébe is, mert Csepreg a miénk, valamennyiünké! Arra kérem a bukott “kiskirályra” szavazókat, ők se érezzék magukat vesztesnek. Mától közösen fogunk dolgozni mindenkivel, aki Csepreg javát akarja szolgálni.

 

Itt az idő, most!

Rabok legyünk, vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok!

Megkezdődött a történelmi és helytörténeti jelentőségű önkormányzati választás. El fogjuk közösen dönteni, hogyan tovább! Ha mindenki elmegy és teszi a dolgát, akkor este ünnepelni fogunk!

Amiatt senki se aggódjon, hogy a helyi “kiskirály” emberei elcsalják az eredményt, nem lesz rá módjuk. Minden szavazókörben ott vannak a megbízottaink és a mozgóurnával történő manipuláció sem lesz lehetséges, mert delegáltunk nélkül abba sem lehet majd magatehetetlen emberektől Vlasich-párti szavazatokat gyűjteni.

A helyi választási bizottság elfogulatlanságához ugyan erős kétség fér, de nekik más lehetőségük nem lesz, mint a három szavazóköri jegyzőkönyv adatainak formális jóváhagyása, valamikor este 20 és 21 óra között.

Ha elérjük a remélt eredményt, akkor már ma este Horváth Zoltánnak hívják Csepreg új polgármesterét. Ez esetben Vlasich Krisztián vagy még az este folyamán, de legkésőbb a holnap reggeli munkakezdéskor magához kell vegye személyes holmiját, mert a polgármesteri irodának már nem ő lesz a gazdája!

A város jegyzője pedig elkezdheti összeállítani az átadás-átvételhez szükséges dokumentumokat! Ezek leglényegesebb részét az eddig titkolt szerződések képezik! Tartalmukat majd csak a várható győzelem után fogjuk megismerni!

Engem leginkább a fejlesztésekkel kapcsolatos pénzek elszámolása érdekel. Ezekből fog kiderülni, hogy a Vlasich által kinevezett jegyző balek vagy bűnrészes-e? Magyarán, az állását féltve kényszerből papírozott vagy tudatosan?

Fontosabb elszámolandó tételek:

150 Millió       útfelújítási célokra

5 Millió       horgászturizmus fejlesztésre

15 Millió       Büszkeségpont

153 Millió       alsóvárosi csapadékvízelvezető-rendszer

7 Millió       munkatársak továbbképzése

153 Millió       Rákóczi utcai kerékpárút

100 Millió       Malomkert fejlesztése

35 Millió       tornaterem energetika

15 Millió       Petőfi utca

52,5 Millió     turisztikai fejlesztés

539 Millió       szennyvíztisztító-bővítés

392 Millió       épületek energetikai korszerűsítése

102 Millió       Czigli-ház belső átalakítása

8,9 Millió      ovis műfüves focipálya

100 Millió       turizmusfejlesztés

15 Millió       Árpád utca

45 Millió        helyi identitás (etetés-itatás-szórakoztatás)

58 Millió        közműcsere

Összesen csak ezek: 1945,4 Millió

Más dolgunk estig nincsen, mint elmenni és három x-el véget vetni az eddigi korrupt világnak, a helyi Borkai–Döbrögi és szavazógépezete uralmának.

(A biorobot-szavazógép tagjaira fölösleges voksot pazarolni! Hiába vannak a szavazókörökben elvakult Vlasich-pártiak is, az esti számlálás során sem lesz módjuk tollal meghamisítani az eredményt, mert megbízottaink erre is szigorúan figyelni fognak.)

 

Lehengerlő vereség

A cím a 21. századi csepregi Döbrögi legújabb propaganda-füzetéről jutott eszembe! Ha összefogunk, akkor el fogjuk érni a közös célt, Vlasich leváltását és egy becsületesen, valóban a város érdekében működő, átlátható (a sznobok kedvéért: transzparens) és demokratikus önkormányzatot a következő 5 évre:

“Az a célom, hogy a városházát lopásra alkalmatlanná tegyem, mert a közpénz arra való, hogy a köz javát szolgáljuk, nem pedig arra, hogy a haverok zsebét tömjük vele tele és magánvagyonok gyarapodására égessük el.” – az ellenzék budapesti főpolgármester-jelöltjének tegnapi szavai. Szó szerint megegyezik az én szándékommal a csepregi Városházát illetően.

Ha szövetségeseimmel, Horváth Zoltán polgármester- és Kótai József képviselő-jelölttel holnap megnyerjük a választást, új lapot fogunk nyitni Csepreg történetében. Méghozzá tiszta lapot!

Ez a lap nem attól lesz majd tiszta, hogy annak mondjuk, hanem mindenki számára érthetővé és áttekinthetővé tesszük a Csepreg fejlesztésére szánt pénzek felhasználását. Az eddigi “suba alatti”, titkolt és szándékosan átláthatatlanná tett közpénzfelhasználást már az átadás-átvétel során tisztázni fogjuk és természetesen be is mutatjuk a város honlapján szöveges magyarázattal, táblázatos formában, diagramokkal szemléltetve. Az eddigi formális bizottságokat tényleges tartalommal fogjuk megtölteni és sokkal több munkát és felelősséget fogunk rájuk bízni a hatékony feladatellátás érdekében. Hiszen  már novemberben meg kell hozni a 2020-as év – megint egy új évtized kezdődik – tervezését megalapozó döntéseket.

Ahhoz, hogy Csepreg elinduljon a korrupciómentes valódi önkormányzatiság felé vezető úton, holnap az alábbi minta szerinti szavazást kérünk minden, a város sorsát szívén viselő, a lopást, a hazugságot és az eddigi Vlasich-diktatúrát elutasító csepregitől:

U. i.: aki tudja és meri, kérem ossza! aki nem tudja, szóban terjessze…

Eljut-e az üzenet?

Ma reggel, két nappal az önkormányzati választás előtt az a nagy kérdés, eljut-e az igazság az emberekhez? Merthogy persze létezik, még akkor is ha megpróbálnak egy tökéletesen hamis, festett valóságot elhitetni velünk. Utóbbit tőlünk lopott nagy mennyiségű pénz és az érdekelt bűntársak (hosszú lenne a lista, úgyhogy inkább hagyjuk…) segítségével teszik. Nyilvánvaló a gigantikus lopás és visszaélés. Vajon lemondóan legyítünk rá, vagy teszünk is ellene? Utóbbinak jött most el az ideje!

A győri kekszről (akarom mondani szexről) vajon hányan tudunk?

Ugyan Győr és Csepreg teljesen más nagyságrend, de a fideszes “urak” ugyanazt csinálják kicsiben is. Ha valaki – hozzám hasonlóan – megnézné az aktuális polgármester és segítőinek vagyonnyilatkozatait, akkor futó pillantásra is látható a gyors vagyongyarapodásuk (pedig sok mindent be sem vallanak). Hiába, anyagilag és “karrier” szempontból egyeseknek megéri a zsarnoki rendszer bábjának lenni – pláne amíg van sok balek, aki elhiszi a folyamatosan ismételt és sulykolt hazugságokat. A rezsiutalvánnyal, krumplival, tűzifával megvásárolt szerencsétlenek meg ostobán rászavaznak azokra, akik miatt nehéz helyzetben vannak.

Van-e ennek alternatívája?

Van hát! Egy becsületes, nyílt kártyákkal játszó, mindenről pontosan elszámoló új önkormányzat.

Csak halkan kérdem: vajon hány új munkahely létesült Csepregen? Miért állunk a legutolsó helyen Vas megye városai között?

A változás csak úgy lehetséges, ha az eddig közömbösek egy része is megmozdul. Arra kérek mindenkit, hogy tekintsen el attól, hogy szükségszerűen különbözőek vagyunk ízlésünkben, világlátásunkban. Fogjunk vasárnap össze a becsület és a tisztesség helyreállításáért, vessünk véget közösen a helyi kiskirály uralmának!

Aki ezt most olvasod, kérlek győzz meg legalább még egy embert és a siker nem fog elmaradni!