A királyi sátor dombja

Rákosmező volt a középkori magyar országgyűlések hagyományos színhelye. Azon belül is, mint azt a 18. század elején író Bél Mátyás feljegyezte, a pesti Rákos-patak jobbpartján, mesterséges dombon állt a király sátra.

A nevezetes domb helye, a mai X. kerületi (Kőbánya) Nagyicce utca közepére esett. 1775-ből származó ábrázolása Königsberg megírással:

A Király-domb a második katonai felmérés térképén (a kép közepén, a Rákos felirat fölött):

Ugyanez régi kataszteri térképen:

Érdekes volna látnunk, vajon milyen lehetett egykor az a királyi sátor?

 

Reklámok

Zríny váráról újra

A Szávától délre található Zríny 1347 óta a híres Zrínyiek központi vára volt (ismert nevüket is e várról kapták, előtte Subicsoknak hívták az őseiket, akik egészen 1322-ig kiskirályként uralkodtak a tengerparton).

A vár korábbi birtokosai – egészen 1328-ig – a Szlavóniában sokáig  szintén kiskirályi pozíciót élvező Babonicsok voltak. Egyikük 1293-ban a várban keltezett – tehát valószínűleg itt (is) tartotta a székhelyét.

Az első katonai felmérés még jelöli a Szent György titulusú várkápolnát:

A vár 2010-ben készült alaprajzi felmérése Szatanek Józseftől:

Az egész hegytetőt elfoglaló vár szokatlanul tekintélyes méretű! Ez annak ellenére is magyarázatot kíván, hogy birtokosai is országrésznyi terület urai voltak. Messze kilóg a középkori főúri várak szokásos méret-kategóriájából. Mondhatnánk persze, hogy azért ekkora, mert a hegynek van ilyen mérete. Ez azonban nem kielégítő magyarázat, ugyanis kereshettek volna  a környéken egy kisebb vár felépítésére alkalmas hegyet is.

Ami a gyankvásomat felkeltette, a kváderköves falszövet az északi oldalon:

Hasonlókat bőven találunk a közeli-távoli térség késő római-kori illetve Justinianus-kori, 6. századi hegyi erődjei között. Nem állíthatom persze biztosan, hogy Zríny is eredetileg ebben a korszakban épülhetett – de reális magyarázata lehetne ez is a nagy méretnek.

Másik elvi lehetőség az, ha nem római-bizánci, akkor egy korábbi középkori archaikus kővár volt eredetileg. Alaprajzi jellegzetességei hasonlóak a dél-erdélyi Borberek és Kisdisznód hegyi váraihoz, vagy a zólyomi Pusztavár ismeretlen múltú alsó várához.

Száz szónak is egy a vége: egyelőre több Zríny múltjában is a nyitott kérdés, mint a biztos válasz.

Egy azonban biztos, 1540-ben Zrínyi Miklós – a későbbi szigetvári hős – sikeresen védte meg családi várát Hüszrev boszniai pasa és Murád klisszai bég ostromával szemben. Egyike volt ez elfeledett várostromainknak! Zrínyi Dobó Istvánt 12 évvel megelőzve itt állította meg egy időre a török terjeszkedést.

Bolgány vagy Szerém(vár)

Mint arra elsőként Györffy György rámutatott, a Szerémség – azaz Szerém vármegye másik neve Bolgyán, vagy talán inkább Bolgány volt. Amikor 1096-ban először találkozunk a megye ispánjával, akkor már Zimony várában tartotta a székhelyét. Viszont a vármegye elnevezések logikájából következően egykor Bolgányban lehetett a központ.

Ennek fekvését nem ismerjük, a név – inkább látszólagos – hasonlósága miatt a mai Budjanovci falu ugyan elméletileg szóba jöhet – de gyakorlatilag aligha! Hadd ne részletezzem…

Természetesen Szerém megye eredeti székhelye Szerémvár lehetett, azaz az ókori Sirmium,  a jelenlegi Mitrovica városa. Bolgány abban az időben válhatott új központtá, amikor Szerémvár bolgár, majd bizánci kézen volt – azaz 1072 előtt.

Fekvésére nézve magam az ókori Bassiana (Donji Petrovci) területére gyanakszom.

A nagy területű ókori város északkeleti sarkában gyanítható a bolgányi ispáni vár helye.

A közeli Vojkovce nevében nem nehéz ráismernünk I. (Szent) István pogány Vajk nevére. A szintén szomszédos Szolnok pedig tán annak emléke, hogy egy időben a Tisza-parti Szolnok névadója (?) bolgányi ispán is lehetett.

További érdekes kérdés, hogy miért nem bírt a Bolgány vármegye elnevezés meggyökerezni s miért lett Szerém a megye neve? Talán csak 1072 után szerveződött volna? Vagy éppen ellenkezőleg, Bolgány várára csak a bolgár, majd 1018-tól bizánci uralom alá jutott Szerémvár (Mitrovica) pótlása miatt lett szükség? Magam az utóbbira hajlok! Ha ez a sejtés jogos, akkor a megyerendszer gyökerei az Avar Birodalom idejére kell visszanyúljanak. Megjegyzem, nem ez az egy adat utal csak erre…

Technikai megjegyzés:

Az idén ma írok először váras témáról, ami azt jelzi hogy kis mértékű (de sajnos nem kielégítő) javulás állt be a technikai feltételeket illetően. Utóbbi okból egyelőre nem ígérhetem meg, hogy napi rendszerességgel teszek közzé anyagokat. Mindenesetre felhívom kedves olvasóim figyelmét arra, hogy már közel 1000 várról tettem közzé gondolataimat, megfigyeléseimet és következtetéseimet. Ezek között a jobb oldalon található belső kereső segítségével lehet böngészni. Aktualitásukból a hat évvel ezelőtti írásaim sem veszítettek (pár esetben változott csak a véleményem, de ezeket ugyanezen a módon lehet követni).

 

 

Műszaki hiba még az újévben is fennáll

Tisztelt Olvasóim! Egyelőre csak szöveges bejegyzést tudnék írni s hardver-probléma miatt még annak a sorsa is kétséges. Felhívom a figyelmet arra, hogy a jobb oldali belső kereső segítségével – a rendszerem kijavításáig is – közel 1000 várral kapcsolatos írásom között lehet böngészni.

Ha valaki segíteni tud, kérem hívjon fel (0630/8572755) vagy írjon emailt, amit talán el tudok olvasni (garancia nincs rá, sajnos): atreus@pr.hu

(A probléma megoldásáig csak internetről tudok képeket leszedni, saját hatalmas gyűjteményeimhez egyelőre nem férek hozzá.)

Sárkányölő Orbán Viktor Mihály

A blaszfémia netovábbja, mint a műmagyarkodó-álkeresztény Orbán-rendszer jelképe:

 

Sunyi történelemhamisítók

Nem szívesen írok, hanem kénytelenségből – mert mint tudjuk bűnösök közt cinkos, aki néma…

Amint az várható volt a Karácsony és Szilveszter/Újév körüli csillagszórós, csendes napokat használta ki a Magyarországot uralma alatt tartó bűnbanda arra, hogy eltávolítsa helyéről a 60 éve mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnök szobrát a pesti Vértanúk teréről.

Pedig valaha még ők hazudták magukat az “örököseinek”, valamiféle “demokratikus” és a népért nem hataloméhesen és nem a személyes meggazdagodás vágyától hajtva tenni akaró fiataloknak. De hol van már a 30 évvel ezelőtti, akkor sokak által tisztának remélt szellő.

Hazudtak, mindig is hazudtak! Már akkor is! Sőt, azt kell mondjam hogy Goebbels óta ennyire még sehol, senki nem hazudott. Hihetetlen kárt okoztak, lealjasították a magyar népet. Szégyellheti magát mindenki, aki valaha is rájuk szavazott. Persze mentségként fel lehet hozni, hogy sokan voltak s az agymosó propaganda által meghülyítettek még ma is sokan vannak. Rájuk tud hivatkozni a tolvaj gazemberekből, köztörvényes bűnözőkből álló hatalom. Az egész európai történelem  egyik legsötétebb rendszere, amely embertelenségében, hitványságában csak Adolf Hitleréhez hasonlítható.

Mérhetetlen felelőssége van ebben Angela Merkelnek, korunk Chamberlain-ének, aki sajnos a német multicégek kitartottjaként, Magyarországot Orbán segítségével német gyarmattá tette s a magyar népet olcsó rabszolgává aljasította. Felelősök a német szociáldemokraták is, akik mindehhez asszisztálnak.

S persze felelős a magyar nép is – önmagamat sem kivonva ebből! Ideje mindenkinek a tükörbe néznie s számot vetnie azzal, hogy a tolvajok és a bűnözők oldalán áll-e, vagy esetleg egy lopás-és hazugságmentes, normális, európai országot akar? Szerencsére Orbán leegyszerűsítette a dolgunkat: vagy vállaljuk a rabszolga sorsot, vagy elkergetjük őt és az egész mocskos rendszerét. Harmadik lehetőség nincsen.

 

 

Orbán pasa palotája

Ma röviden, egy a történelemhez és napjainkhoz egyaránt kötődő épületegyüttesről írok. Arról a 18. századi karmelita kolostorról, melynek helyén részben a III. Endre – utolsó Árpád-házi királyunk (1290-1301) – sírjának is helyet adó ferences kolostor állt. Később, Buda oszmán elfoglalását követően a magyarországi török helytartók, a budai beglerbégek (pasák) rezidenciája volt itt.

Érdekes, hogy az Erdogan török populista diktátorral bensőséges kapcsolatot ápoló Orbán Viktor éppen a pasák palotájának helyén alakíttatta ki a rezidenciáját.

Ahogyan az oszmán szultánok által kinevezett pasák nem költözhettek a magyar királyok várpalotájába – úgy a parvenü Orbán sem meri a hivatalát közvetlenül oda helyezni, mert a királyság helyreállítását talán még a rajongói is túlzásnak tekintenék. Arról nem is beszélve, hogy katolikus főpapi hívei is zavarban lennének, mit kezdjenek egy önmagát újabban reformátusnak tekintő királlyal.

Erdogan “szultán” viszont nyugodtan kiállíthat neki egy fermánt, melyben budai beglerbéggé nyilvánítja.

Az építkezést megelőzően nem tudom vajon milyen mértékben végeztek régészeti-épülettörténeti kutatást (elvileg kellett). Így az sem világos, hogy most mennyivel tudunk többet azok eredményeképpen a török pasák budai rezidenciájáról. Vajon a szigetvári és Rózsa-dombi török finanszírozású munkálatok (Szulejmán és Gül-baba türbék) erre a török hódoltság idején igazán központi jelentőségű helyre is kiterjedtek?