A Szávától délre található Zríny 1347 óta a híres Zrínyiek központi vára volt (ismert nevüket is e várról kapták, előtte Subicsoknak hívták az őseiket, akik egészen 1322-ig kiskirályként uralkodtak a tengerparton).
A vár korábbi birtokosai – egészen 1328-ig – a Szlavóniában sokáig szintén kiskirályi pozíciót élvező Babonicsok voltak. Egyikük 1293-ban a várban keltezett – tehát valószínűleg itt (is) tartotta a székhelyét.
Az első katonai felmérés még jelöli a Szent György titulusú várkápolnát:

A vár 2010-ben készült alaprajzi felmérése Szatanek Józseftől:

Az egész hegytetőt elfoglaló vár szokatlanul tekintélyes méretű! Ez annak ellenére is magyarázatot kíván, hogy birtokosai is országrésznyi terület urai voltak. Messze kilóg a középkori főúri várak szokásos méret-kategóriájából. Mondhatnánk persze, hogy azért ekkora, mert a hegynek van ilyen mérete. Ez azonban nem kielégítő magyarázat, ugyanis kereshettek volna a környéken egy kisebb vár felépítésére alkalmas hegyet is.
Ami a gyankvásomat felkeltette, a kváderköves falszövet az északi oldalon:

Hasonlókat bőven találunk a közeli-távoli térség késő római-kori illetve Justinianus-kori, 6. századi hegyi erődjei között. Nem állíthatom persze biztosan, hogy Zríny is eredetileg ebben a korszakban épülhetett – de reális magyarázata lehetne ez is a nagy méretnek.
Másik elvi lehetőség az, ha nem római-bizánci, akkor egy korábbi középkori archaikus kővár volt eredetileg. Alaprajzi jellegzetességei hasonlóak a dél-erdélyi Borberek és Kisdisznód hegyi váraihoz, vagy a zólyomi Pusztavár ismeretlen múltú alsó várához.
Száz szónak is egy a vége: egyelőre több Zríny múltjában is a nyitott kérdés, mint a biztos válasz.
Egy azonban biztos, 1540-ben Zrínyi Miklós – a későbbi szigetvári hős – sikeresen védte meg családi várát Hüszrev boszniai pasa és Murád klisszai bég ostromával szemben. Egyike volt ez elfeledett várostromainknak! Zrínyi Dobó Istvánt 12 évvel megelőzve itt állította meg egy időre a török terjeszkedést.
