A bihari Vasvár

Margittay Gábor élesdi uradalmi mérnök leveléből értesült Rómer Flóris, a magyar régészet egyik úttörője néhány bihari “pogányvár”, köztük a Nagyváradot Kolozsvárral összekötő út menti Pusztaújlak (románul: Uileacu de Criş) határában egy Vasvár létezéséről. Ezekről a jeles kutató már be is számolt az 1876-ban Budapesten megrendezett Nemzetközi Ősrégészeti Kongresszus résztvevőinek. Igaz, azóta viszont semmi újabbat nem tudunk erről a már a neve alapján is érdekes helyről.

Azt sem tudom, hogy a helyi lakosok között élő-e még maga a helynév? Átutazóban ugyan többször is jártam ott, de a helyszín felkeresése akkor még nem szerepelt a tervemben. Olyan térképet sem leltem, amelyik jelölné a Vasvár fekvését.

Mit lehet ilyenkor a helyszíni adatgyűjtés előtt tenni? Tapasztalataink alapján meg lehet tippelni a helyet. Íme, az 1941-es térképen:

mezotelegd-pusztaujlak-1941

További lehetőségünk a Google Maps utcaképét segítségül hívni, amely az egyes településeket összekötő utakat is tartalmazza. A magaslat képe északról:

pusztaujlak-sw

Erősen úgy néz ki, hogy jó lesz a tippünk. A gerinc felől mutatkozó lépcsős jelenség valószínűleg a védőárok nyoma lesz. Ahhoz, hogy 100 %-ot tudjunk, persze még a helyszínt is meg kell majd nézni. Nem tudjuk, miért hívják Vasvárnak? Azt a méret és elhelyezkedés alapján gyanítom, hogy Árpád-kori lehet. Újlak körül egész kis uradalma volt a Rátót nemzetség tagjainak. A hasonló várakat zömmel a nemzetségekből származó előkelők építtették szerte az országban.

Reklámok

A zempléni Vasvár

Monok elsősorban mint Kossuth Lajos szülőhelye ismert. Van a határban egy ismert és több egyelőre ismeretlen várhely. Utóbbiak egyike Vasvár. A külterület falutól távoli, Bekecs felé eső szélén jelzi a régi kataszteri térkép:

monok-vasvar-kat

Ugyanez a terület a 10.000-esen:

monok-vasvar-tp

Egyike az általam az országban szerte ismert 7 Vasvár helynévnek. Két elvi lehetőség van a magyarázatára. Vagy egy Vasvár nevű vár állt itt, vagy a terület a Vas megyei Vasvárhoz tartozó ún. várföld volt.

Utóbbira gyanakszom például az ózdi Vasvár esetében, ahol semmi nyoma nem látszik erődítésnek és arra alkalmas helyet sem lehet érzékelni. Furcsának tűnhet ugyan mai szemmel, hogy miért volt a nyugat-dunántúli Vasvár várispánságának Borsodban is földje, de nyugodtan lehetett. Alaposan feltehető például az abaúji Fáj határában említett Fejérvárról is, hogy eredetileg egy Székesfehérvárhoz tartozó várföld volt!

Az is lehet azonban, hogy vár volt itt. Meg kellene nézni a helyszínt, ahol bejelöltem a két elképzelhető pontot.

Erről jut eszembe, hogy egy-egy terület várainak számbavételét csak megszakítani lehet, befejezni nehéz…

Hamarosan megjelenik a Nógrád – eddig ismert – várait, várhelyeit bemutató kötet:

nograd-borito

 

Kisrozvágy-Várdomb

A régi kataszteri térképet nézegetve lettem figyelmes az Örény Várdomb feliratra a bodrogközi falu keleti határában. Ez lehet a legelső ismert zempléni síkvidéki, Árpád-kori nemesi várunk. Történetéről – ahogy a hasonló esetek többségében – semmit sem tudunk. Magáról Kisrozvágy  faluról is csak Anjou-kori említés ismert, 1359-ből (igaz, Rozvágy már 1258-ban is szerepel).

Az okleveles adatok kapcsán nem árt ha tudjuk, azok nem a település keletkezését jelzik, hanem általában a véletlen műve, hogy éppen mely évből maradtak fenn. A hazai településrendszer legalább 1000 éve folyamatos, a települések gyakorlatilag 100 %-a már az első ezredfordulón is létezett (ami szintén nem valami origó! – mert a megelőző századokban is volt élet). Legföljebb az azonos nevű, osztódó falvak (Kis- és Nagy-, Alsó- és Felső-) még egy név alatt futottak. Viszont sokkal több, mára elenyészett kis település is volt, melyek gyakran beolvadtak a szomszéd falu határába. Ilyesmire utalhat az Örény név is a Várdomb jelzőjeként.

A kataszteri térkép:

kisrozvagy-oreny-vardomb

A várhelyet jelző kis domb a 10.000-es térképen:

kisrozvagy-vardomb

Egy 1966-os légifelvételen (www.fentrol.hu):

kisrozvagy-1966

Révleányvár

A magyar nyelvterületen 29 Leányvár helynevet ismerek. Van még egy-egy Leánykavár és Leányok vára is. Ezek közül azonban csak kettőből lett településnév is. Az Esztergom megyei Leányvár azonban a középkorban még Ulmod névre hallgatott, csak a török idők utáni újrakezdéskor lett Leányvár. Egyetlen középkorból adatolt Leányvárunk a bodrogközi, Zemplén megyébe eső község. Okleveles említését 1364 óta ismerjük.

A név persze valamikor régebben keletkezett, az ismert oklevél dátuma a véletlen műve. Éppen ezért elég fura, hogy ezeket a véletleneket ünneplik sok helyütt, mint a település “keletkezésének” dátumát.

Egy biztos, a községből a Tisza régi révátkelőjéhez vezető úttól keletre ma is megtekinthető a névadó vár dombja:

revleanyvar-1960

A vár 1985-ben Sándorfi György és Nováki Gyula által elkészített felmérése:

revleanyvar

A helyről Árpád-kori felszíni leleteket ismerünk. Más kérdés persze, hogy ettől még akár őskori is lehetne. Magam formai jegyek alapján mégis a 11-12. századra gondolnék.

Egy biztos, eredetileg aligha Leányvárnak hívták. Ez az elnevezés valószínűleg már egy olyan rég elhagyott, a lakosság előtt elfeledett nevű vár helyére utal, mellyel kapcsolatban mesés történetek képződtek. Tehát az ismert 1364-es oklevél előtt több száz évvel létezhetett a falunak is nevet adó vár.

Tuzsér-Földvár

Szokatlan helyzetben vagyunk a Felső-Tisza mentén található Tuzsér esetében. A kiváló szabolcsi régész, Jósa András részletes leírást adott az 1900-ban megjelent megyei monográfiában egy “földvárról”: téglalap alaprajzú, 2 holdnyi területű és a Salamon kastély közelében, közvetlenül a Tisza partján látta.

Jósa adatára utóbb sokan hivatkoztak, de a várhely fekvését senki sem tudta konkrétan meghatározni. Én magam sem tudtam hova tenni, amikor egy összeállítást készítettem a szabolcsi bejárandó helyszínekről. Az ember persze nem hajlandó tudomásul venni, hogy vannak megoldhatatlan feladatok is. Úgyhogy többedszerre is elővettem a problémát.

Egy 1960-ban készült légifelvételen van közvetlenül a régi Tisza-parton (ma már arrébb van az élő meder), a kastélytól nem messze egy egybefüggő négyszögletes terület. Láthatóan a keleti sarkánál valami miatt nem tudták szögletesre szántani. Északon meg persze a régi Tisza-gát vágta le a sarkot. Ráadásul a mérete is stimmel. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy ami olyan mint a kacsa és mellesleg hápog is, az akkor egy kacsa:

tuzser-1960

Ugyanez a terület a régi kataszteri térképen:

tuzser-kat

Ezen az látszik, hogy valami miatt a négyszög melletti telkek rövidebbek lettek, mint a kastélyhoz közelebbi társaik.

Felmerülhet a kérdés, vajon melyik korszakba tartozhatott a napjainkra egy futballpálya miatt részben már megváltozott területen Jósa által látott “földvár”? Rövid válasz: nem tudjuk. Valamivel hosszabb: talán a kelta korba. Akkoriban ismerünk négyszögű sáncokat. Ezekből – ma már tudjuk – a Kárpát-medencében is voltak! Persze ez csak egy lehetőség. Talán tovább vizsgálatok révén egyszer majd biztosabbat és pontosabbat tudunk erről a helyről is.

Vaja-Földvár

A szabolcsi Vaja határában ismert Földvár helynévhez eddig nem tudtunk konkrét objektumot kapcsolni. Egy 1746-os (nem pontosan északra tájolt) kéziratos térkép ábrázolja a helyet:

vaja-foldvar-1846

Mai térképre jelölve:

vaja-foldvar-tp

A terület a Google Maps műholdas térképén:

vaja-fodlvar-gm

Halványan, de egy 38 m átmérőjű, kerek árokkal határolt terület nyoma érzékelhető. Még alig ismerünk Szabolcs megyében Árpád-kori nemesi várat. Kivételek: Nyírkarász-Gara-halom és Pócspetri-Ercsivár. Lehetséges, hogy a vajai Földvár a harmadik.

Megjegyzem, a ‘földvár’ szó a magyar nyelvben elpusztult vár helyét jelenti. Függetlenül annak egykori építőanyagától. Tisztán földből ugyanis sosem épült vár, legfeljebb faszerkezetű sáncok vagy palánkok, földdel megtöltve. A kőből, téglából, vagy tisztán fából épült elpusztult, használaton kívül került várak helye is Földvár.

Szécsénykovácsi-Hradistye

A mai Észak-Nógrádba, Szlovákia területére eső község (szlovákul: Kováčovce) melletti Hradistyére, mint jelentős és stratégiai fekvésű őskori régészeti lelőhelyre már Márton Lajos is felfigyelt 1911-ben. A hegy szlovák neve magyarul várhelyet jelent.

Az 1950-ből származó légifelvételen szépen látszik az erődítményt északről védő egyenes sánc vonala:

szecsenykovacsi-hradistye-1950

Ugyanez térképen:

szecsenykovacsi-tp1

 

Érdekes, hogy az amúgy magyarlakta Kovácsiban régi szláv hegynevet találunk. Az erődítmény talán a késő bronzkorba (i.e. 13-9. század) tartozik.

Dél-Nógrád várait részletesen bemutató kötet hamarosan megjelenik:

nograd-borito