Vésztő-Hóta

Ma a sok középkori helyszín után egy bronzkorit veszünk górcső alá. Méghozzá egy békéscsabai amatőr kutató (PL) új felfedezését Vésztő déli határában.

Mint régészeti lelőhely már 1982-ben is bekerült a szeghalmi járást tárgyaló 6. kötetbe (12/47. lh.). Főleg a kora bronzkori Ottomány-kultúra felszíni leletei ismertek innen. A mai műholdképek tanulmányozása juttatott minket azon többletinformáció birtokába, hogy ez a közel 4000 éves település is – környékbeli társaihoz hasonlóan – erődített volt. Árkának nyoma világosan látható:

veszto-47-lh

Ugyanez térképen:

Vésztő 47. lh..jpg

Ha valaki hasonlót lát, bátran küldje el véleményezésre hozzám! A sötét sáv jelöli általában az egykori árkok nyomát (a lazább föld miatt ugyanis jobban magába szívja a talaj a nedvességet).

tamogatas-2016

Reklámok

Pocsaj három vára

Úgy is mondhatnám, Pocsaj három “másik” vára – hiszen nem a történelemből ismert pocsaji várról írok ma, hanem az attól keletre Zoltai Lajos által 1912-ben felmért három ismeretlen történetű, viszonylag kisméretű várhelyről.

pocsaj-3-vara

Az északi – Leányvár nevű – dombon van:

pocsaj-leanyvar

A középsőnek szép szabályos négyszögű az alakja:

pocsaj-hosszuzug

A legdélebbit napjainkra sajnos felismerhetetlenül szétszántották, de a régi felmérésnek köszönhetően szintén pontos képünk maradt róla:

pocsaj-csetehaz

Méreteik, típusuk, elhelyezkedésük teljesen megegyezik az ország más részein ismert Árpád-kori nemesi várakkal. Pocsaj esetében is az Ákos nemzetség Pocsaji ágának tagjait sejthetjük a kis várak építtetőinek.

Mindez arra is utal, hogy bármennyire keveset tudunk is az Alföld korabeli várairól, ebben az országrészben is hasonló mennyiségben számolhatunk egykori létükkel, mint a jobban ismert északi és nyugati területeken.

tamogatas-2016

Börcs erődítményei

Többen – még Jókai Mór is a Névtelen vár című regényében – írtak Börcsről. A falu német Rundenthurm nevét kétféleképpen is magyarázták. Egy megyei közgyűlési határozat értelmében 1588-ban kerek őrtornyot építettek volna a falu temploma mellé (ennek a szövegét nem sikerült fellelnem – alighanem valami félreértés, pontatlan hivatkozás lesz). Másrészt viszont egy 1698-ban felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv valóban leírja a Szent Bertalan titulusú, “kastély módjára” megerősített kerek templomot, rotundát. A körítőfal nyomai még akkoriban látszottak.

Ugye nem nehéz belátni, hogy egy kerek templom mellé minek építettek volna még egy további kerek tornyot? Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, egy oklevelünk  említi 1468-ban a Szentgyörgyiek börcsi castellumát is. Utóbbit a magyaróvári uradalmat akkor birtokló nagy hatalmú grófok a zirci apátság birtokára építették, talán az 1440-el kezdődő polgárháború idején.

Elvileg lehetséges volna az is, hogy tulajdonképpen a Szent Bertalan templomot erődítették meg a Szentgyörgyiek. Ám a térkép domborzat-ábrazolása alapján a castellum inkább a mai labdarúgó-pálya (!) területén lehetett:

borcs-tp

Az is a templomerődítés és a 15. századi kastély különbözőségére utal, hogy amint az oklevélből kiderül, az utóbbi jelentős értéket képviselt! Az 1698 után lebontott Árpád-kori rotunda helyét egyelőre csak feltételezni tudom a temetőben. Ez a környező terepből némileg kiemelkedő pont lehetett alkalmas a török időkben megfigyelő helyként.

tamogatas-2016

 

 

Pat nádor vára (Pottenburg)

A Pozsonyt Hainburggal összekötő útra tekint le a Königswart-hegy oldaláról a ma németül Pottenburgnak, népiesen Hasenburgnak nevezett tekintélyes várrom. A magyar köztudatból teljesen kimaradt, miután már a középkor végén – ismeretlen okból és körülmények között – átkerült Alsó-Ausztia tartományhoz.

Pedig a neve alapján Győr nembeli Pat nádor (1209-1212) építtette, a lébényi monostor egyik alapítója. (A másik a fivére, Csépán szintén nádorságot viselt és egyike volt a király gyilkosság áldozatául esett helyetteseinek. Feltételezik, hogy a II. Endre politikájával elégedetlen személyek ölték meg 1209-ben.)

A Győr nemzetség Pattól származó Óvári ága IV. László uralkodásának utolsó éveiben elveszítette Moson megyei birtokait. A várról magyar okleveles adataink 1278, 1324, 1401 és 1436 évekből vannak.

Magyarul talán Pat várának, vagy röviden Patnak, még inkább Pátnak mondhatták. Bár ilyen írott adatunk nem maradt fenn! Lásd az ugyancsak a nádor által telepített Fertő-menti Pátfalu (Potesdorf) – párhuzamos magyar és német nevét. Moson már a középkor óta a leginkább németek lakta vármegyék közé tartozott, így nem csodálkozhatunk, hogy a felsorolt magyar oklevelek is kivétel nélkül a Pottenburg alak – persze pontatlanul leírt – változatait tartalmazzák (Potunburg, Potenburch, Botonburk, Wottenburgck).

A vár helye (Ruine des öde Schloss felirattal) a harmadik katonai felmérés eredeti szelvényén:

potvar-3

Periodizált alaprajza:

pottenburg

Tegnap említettem Lébény-Várhely kapcsán, hogy azt nem az apátsággal párhuzamos, hanem annál korábbi használatúnak vélem. Nos, a magyarázat egyértelmű: a 13. század elején már az új típusú, “klasszikus várak” kezdtek épülni, mint Pottenburg. Ezek egyik legkorábbi hazai példánya éppen ez a vár!

tamogatas-2016

Lébény-Várhely

A Rábca mentén egy szigeten épült – amúgy ismeretlen történetű – vár emlékezetét őrzi a Várhely-sziget neve. Csakúgy mint a mellette lévő Vármöge-sziget és valamivel távolabb a Vártő helynév (utóbbi elvileg egy másik vár miatt is keletkezhetett, de ez kevéssé valószínű).

Mindez egy 1775-ben készült térképen:

lebeny-1775

A falu ősidők óta a híres Győr-nemzetség birtoka volt. Pot és Csépán – mindketten később nádorok – alapították itt a ma is álló templomú Szent Jakab apátságot. Hogy a várat a nemzetség melyik tagja és mikor építhette, arról fogalmunk sincs. Leginkább a 11-12. századra tippelhetünk! Hogy miért, majd a holnapi bejegyzésemből kiderül.

A szigeten még nem jártam, de a térképen látható formája és mérete alapján az Árpád-kori “preklasszikus várak” egyike sejthető itt:

Lébény-Várhely 1.JPG

Igazán jó műholdképet sem találtam eddig róla. Ha valakinek nagyobb szerencséje volt, kérem tájékoztasson róla. A Bing Maps képe:

lebeny-varhely-bm

tamogatas-2016

Dunaszeg

A szigetközi Dunaszeg község neve hasonlít Körösszegre, Szamosszegre – hogy csak két folyóparti, várral is rendelkező – rokonát említsem. Ez jutott eszembe, amikor a második katonai felmérés térképén észrevettem a falu határában a Vár Torok helynevet. Ugye utóbbit magyarázni kell!

Meg is találtuk a névadás indítékát egy 2004. február 6-i terepszemlén. A Győrt Hédervárral összekötő országúthoz közeli Vöröskereszt éppen a szép, jellegzetes Árpád-kori várhely árkának földjéből képződött ún. “külső sáncon” áll.

Maga a falu csak 1418-ban tűnik fel írott forrásainkban, már akkor is Dunaszeg formában. Középkori birtokosai a Héderváriak voltak. Ezek szerint nekik sem csak Héderváron volt váruk a nagy kiterjedésű, majdnem az egész Szigetközt kitöltő uradalmukon belül.

Győr vármegyében még viszonylag kevéssé ismerjük a korszak várait. Ez a helyszín is megérdemelne egy pontos felmérést!

A 19. század közepi katonai felmérés kereknek ábrázolja:

dunaszeg-2

Ugyanez a 10.000-esen:

dunaszeg-tp1

Ez a térkép már jobban megközelíti a várhely oválishoz hasonló, de inkább lekerekített sarkú négyszöghöz közeli formáját (sajnos 2004-ből csak diáim vannak róla, melyek még nincsenek digitalizálva -így vizuálisan nem tudom itt bemutatni).

tamogatas-2016

Kismegyer

A Győr egyik külvárosát jelentő Kismegyer az 1809. június 14-én vívott napoleoni csata helyszíne volt. Innen, a kis dombtetőn épült kápolna mellől irányította a végül vereséget szenvedő Habsburg-csapatokat János főherceg. Onnan lehetett ugyanis szépen belátni az egész harcteret.

Korábban ugyanott a török hódoltság idején Győr erődvárosának egyik elővára (vagy inkább előváracskája) volt, a beszédes nevű Tarisznyavár. Az elnevezés arra utal, hogy elemózsiával megpakolt tarisznyával jöttek ki ide megfigyelni a székesfehérvári törökök részéről esetleg fenyegető portyákat.

Még régebbi múltja is van azonban a mesterségesen összehordott dombnak! Igaz, írott adatunk csak egy van s az sem teljesen direkt. A krónika szerint Salamon király 1073 őszén Székesfehérvárról jövet egy darabig Megyer falujában tartózkodott. Innen ment tovább a Rábca (Répce) folyó felé – azaz Hegyfalura, majd a Rába melletti Ikervárra.

Alaposan feltételezhető, hogy mind a három helyen királyi udvarház állt abban az időben. Ezek szimbolikus eleme volt a mesterségesen felhalmozott domb s a rajta álló torony. Hogy manapság hasonlót lásson az ember, Windsorig kell elmenni!

Régészetileg egyelőre mindhárom helyszín kutatatlan. Feltárásuk nagyban bővítheti majd ismereteinket 11. századi királyaink vidéki udvarházairól.

Az akkoriban még szabadon álló domb a 2. katonai felmérés térképén:

kismegyer-2

A tetején kis kápolna áll, ki tudja mióta? Körülötte Kismegyer régi temetője található:

kismegyer-kat

tamogatas-2016