Alagút vagy barlang?

Magam abszolút nem hiszek “alagutak” létezésében, noha természetesen tudom, hogy főleg a bányászat miatt lehetnek régi mesterséges föld alatti vágatok. A mészkőben képződhetnek természetes üregek is, melyeket a leszivárgó csapadékvíz alakít ki évezredek alatt. Ez pedig barlangászati, geológiai kérdés, melyhez szintén nem értek.

Mindez a Seuso-kincs kapcsán jutott eszembe, amivel kapcsolatban rengeteg elvarratlan szálat ismerünk. Ezek egyike a 2006-ban elhunyt Somogyi Lajosné (Katalin) Tóth Sándor újságírónak elmondott története. A Sárkesziben élt hölgy 1976-ban, éppen a kincs előkerülése körüli napokban ismerkedett meg Sümegh Józseffel, aki a kincsek elszállításához és újbóli elrejtéséhez kért segítséget tőle.

Amikor először olvastam az általa elmondottakat, mesének gondoltam azokat. De mi van akkor, ha nem az? Például amikor azt említette, hogy éjszaka, kikapcsolt világítással a fehér sziklák mellett lehetett volna odamenni a Sümegh által kért helyre…

Kőszárhegy környékén másutt nincsenek fehér sziklák, mint magában a bányában. Nem állítok semmit, csak kérdezem: mi ez az üreg?

üreg messziről.jpg

Közelebbről:

Üreg

A napokban készült fotót László János és Jászay Balázs barátaimnak köszönöm!

http://www.civertan.hu

 

Reklámok

Miért késik a helyszíni kutatás Kőszárhegyen?

A szerdai (július 12-i) bejelentés és annak kiszivárgott előzményei sok mindent érthetőbbé tesznek. A fő csapás a propagandára irányult, a valódi feladatok pedig zárójelbe kerültek.

El kellett ámítani a lakosságot valami “eredménnyel”, ami  a kormánynak köszönhető. Mindezt a szintén komoly pénzszórással (s egyesek számára nyilván örömteli gyarapodással) járó vizes világbajnokság megnyitója előtti órákra időzítve. Mintegy megelőlegezve a főként Hosszú Katinkától várt további aranyakat. Hadd dagadjon a büszke magyar honfiúi és honleányi kebel.

Nyilvánvalóan bezavart volna ebbe a tervbe, ha előtte még kiderül a kőszárhegyi lelőhely! Akkor ugyanis nem lehetett volna mivel magyarázni a 28 Millió Eurós kifizetést lord Northampton számára.

achilleus_tal_2.png

Tudni kell ugyanis, hogy amennyiben az 1990 óta, azaz immár 27 éve eredménytelenül folyó nyomozást követően mégiscsak sikerülne azonosítani a kincs tényleges lelőhelyét, akkor a tárgyak tulajdonosa vitán felül a magyar állam lesz.  Az igazi bizonyíték pedig, minden szemfényvesztést félretéve, csakis a további tárgyak előkerülése lehet.

Ez esetben remény nyílik a Halim Korban vagy Rainer Zietz  által birtokolt 5 további tál, 37 ivókupa és 187 kanál – ezúttal már ingyenes – visszaszerzésére is. Sőt, maga a visszaszerzés kifejezés használata is ezáltal lesz valóban igazolt. Megjegyzem, ezzel a részlettel együtt sem válik azonban teljessé a kincs eddig előkerült része. A tanúvallomások szerint látott és megszámolt tárgyak közül hiányzik 22 nagyobb darab és ismeretlen számú kisebb tál és kis tányér.

Meg persze hiányzik a rendőrség tájékoztatója is arról, hogy milyen eredményeket értek el az adófizetők pénzén eddig lefolytatott 27 éves nyomozásuk során. Felülvizsgálatra szorul az is, hogy vajon indokolt-e ezek után még bármit is tovább titkolni?

 

Feloldják a titkosítást?

Miután egyes propaganda-közlések szerint most már hazakerült a “teljes ismert” Seuso-kincs és az 1980 táján elkövetett, feltételezett – mindmáig felderítetlen – bűncselekmények (emberölés, műkincsrablás, csempészés stb.) is régen elévültek, talán megtudhatjuk mit és miért titkoltak eddig?

Vagy mégsem fejeződött be a “hollywoodi filmbe illő” történet?

meleagros_tal_1.png

Megnyugodhatnak végre a kincs előkerült, de a szakemberek és a közönség előtt máig ismeretlen további tárgyainak birtokosai? A feltételezett bűncselekmények elkövetői is örökre titokban maradnak? A magyarországi eredetet sem kell ezután mások számára is hitelt érdemlően bizonyítani?

Természetesen tudom, hogy a kérdések költőiek. Ne dőljünk be a politikai haszonszerzési célú tömegmanipulációnak. Ugyanott tartunk, ahol eddig. Mindössze annyi történt, hogy komoly summáért a magyar kormány megszerezte 7 újabb műtárgy birtokjogát.

Hogy a kincs annak idején hol került elő és hol van a zömét jelentő kb. 250 már előkerült tárgy, ma sem tudjuk – legfeljebb sejtjük. Az, hogy az egész lelet – vagy amint gondolom, annak csak egy része került elő 1976-ban? Tisztázandó! Ez csak akkor derülhet ki, ha bebizonyosodik végre a valós lelőhely. Ha hihetünk a hivatalos közléseknek, akkor még az idén sor kerülhet további helyszíni vizsgálatokra.

(Eddig is volt több titkosított, de teljesen eredménytelen próbálkozás. Mint tudjuk, semmit sem lehet megtalálni ott, ahol az nincs.)

Politika, tudomány, Seuso

Tegnap újabb “siker” került bejelentésre az Országházban. Bemutatták a néhány hete megvásárolt 7 műtárggyal kiegészült, jó három éve Magyarországon lévő (egykor Halim Korban libanoni műkereskedőtől az angol lord Northampton illetve a néhai Peter Wilson alapítványaihoz került, 1990 óta Seuso-kincs néven ismert) műtárgy együttest. Az első ütem még a 2014-es fidesz-kampányhoz volt hasznosítva, akkor 15 Millió Euro, azaz kb. 4,6 Milliárd HUF, most pedig: 28 Millió Euro, azaz kb. 8,7 Milliárd HUF. Most csak a mindennapos sikerek egyikének van előadva, mintegy a “nemzeti büszkeséget” fokozandó.

Nagyjából ennyit feltételeztünk évek óta a közelmúltig Northampton birtokában volt tárgyak értékeként. Lehetne persze firtatni hogy “megvásárlásról” beszélünk-e olyan esetben, amikor valaki pénzt fizet a birtokosnak a tárgyak átadásáért – de az egyszerűség kedvéért maradjunk ennél. Megint más kérdés, hogy amennyiben sikerült volna bizonyítani a kincslelet magyarországi előkerülését, akkor ingyen is Magyarországé lehettek volna ezek a műtárgyak…

20170712orban-viktor-baan-laszlo-seusokincsek7.jpg

További feladat? Be kellene bizonyítani, hogy valóban Kőszárhegyen – vagy esetleg másutt Magyarországon – került elő a kincs. Vajon erre miért nincsen komoly szándék? – kérdik tőlem sokan.

Nem tudom. Bár ha komolyan vesszük az illetékesek kijelentéseit, akkor a közeljövőben talán sor kerül a kőszárhegyi helyszíni kutatásra is. Február óta várunk rá…

Büszkeségpont Csepregen?

Még tavaly pályázott Csepreg önkormányzata az 1956-os forradalom 60. évfordulója kapcsán egy emlékmű megvalósítására. Veres Gábor szobrászművész kapott megbízást a tervezésre és a megvalósításra. Utóbbira csak most fog sor kerülni. Első – nem túl szerencsésnek tűnő – elképzelését elvetve egy “diadalkapu” lett végül elfogadva.

Ennek az a lényege, hogy ne csak 1956 kerüljön megörökítésre (amikor helyben lényegében semmi sem történt – olyasmi, amire büszkék is lehetnénk, meg pláne kevés…hacsak az az évben született kiváló csepregi polgárok némelyikére nem gondolunk)! Tehát a művész koncepciója az lett, hogy mutassa be az emlékmű mindazt, ami Csepreg egész múltjából fontosnak tűnik. Ehhez tőlem kért segítséget. Én pedig természetesen a nyers és bőséges témajegyzékemet* átküldtem minden Csepreg múltjával érdemben foglalkozó embernek.

Veres Gábor terve:

 

Némi déjavu (ejtsd: dézsavü) érzésem keletkezett azonban a közelmúltban. Nehogy már ugyanúgy járjunk, mint 2011-ben a főtéri jelképoszlop esetében! Akkor én voltam a felirat ötletgazdája, de az “okosok” belenyúltak és végül hibás szöveg került kiírásra ezüst helyett arany betűkkel és antikva helyett kurzív írással (Sopron helyett Soprony stb.).

Persze ezek az “okosok” akkor is “hatalmi” pozícióban voltak…de inkább hagyjuk! Csepreg éppen azért tart ott ahol, mert rendkívül sok az “okos”…

Most is találkoztam egy az általam elindított eredeti szöveg felismerhetetlenségig eltorzított, elemi hibákkal terhes változatával, amelyet állítólag az önkormányzat végül elfogadott (?).

Nem tudom ki fogja vállalni a felelősséget azért, hogy az adófizetők pénzén egy elképesztően amatőr, hibás és hamis dolgokkal teli emlékmű készül el. Én természetesen felajánlottam, hogy ha kell, ingyen és akár azonnal segítek – már ha igény van rá, hogy egy megalapozott, nem csak műalkotásként nívós, hanem tartalmilag is komoly emlékmű készüljön.

Sajnálom az általam művészként nagyra becsült Veres Gábort, hogy egy jó tervet elrontanak helyi “okos” politikusok (?). Akik minden alap nélkül azt gondolják – sőt közülük egyesek még terjesztik is, hogy az én Csepreg múltjával kapcsolatos tudásom állna a terv mögött. NEM AZ ÁLL, a készülő formában SEMMI KÖZÖM HOZZÁ!

Az hogy tőlem valamit lopnak, majd utána a felismerhetetlenségig átalakítják, azután meg azt hazudják, hogy én csináltam… NA NE!

Hogy visszatérjünk a látványoszlopra a sajnálatosan elrontott felirattal, íme a címer:

csepregi látványoszlop

Ezt valóban én terveztem saját magam és a konkrét megvalósításhoz is én készítettem el a tervet photoshoppal a saját itthoni gépemen ingyen. A szétlopott főtéri pénzből erre sem jutott jelképesen 1 Ft sem…

Hazudni és lopni – talán ez korunk hazai jelmondata. Szomorú! Ja és minél “okosabb” valaki, annál jobb? Van még lejjebb a béka fenekénél is?

*akit érdekel ez az eredeti dokumentum, annak szívesen átküldöm emailben, vagy akár facebookon (aki meg tenni akar egy jobb Csepregért, szintén bátran megkereshet, mint lehetséges szövetségest)

Kutatások folynak Kőszárhegyen

Na nem a hivatalos vonal kezdett hozzá tudtommal! A Seuso-kincs lassan 40 éve megoldatlan kérdései várnak továbbra is válaszra. Ahogyan azt ebben a rovatban már többször megírtam,  a kincs eredeti megtalálására szinte biztosan 1976 őszén került sor.

Három, vagy inkább négy lehetséges változat is felmerült ennek módját illetően:

  • pince- vagy házalapozás földmunkái során
  • természetes sziklaüregből
  • római épület padlófűtés alagútjából
  • egyéb “alagútból”

Ezek közül én az első változatra dolgoztam ki immár több helyszíni lehetőséget is. Ezt támasztja alá Magda József és – részben – Lelkes Ferenc tanúvallomása (bár utóbbi sziklaüreget jelölt meg – talán dezinformációs céllal).

Nem csak az elsődleges lelőhely azonban a kérdés, hanem az előkerülést követően Sümegh által újból elrejtett s esetleg még mindig ott lévő darabok sorsa is nyitott probléma. Ezeket nevezzük másodlagos lelőhelynek.

Egy biztos másodlagos lelőhelyet ismerünk, a kőszárhegyi Borbély-pincét. Íme ennek a múlt héten készült légifelvétele:

Borbély-pince

Ha már titkolják a hivatalos szervek az eddigi nyomozás adatait, akkor nincs más lehetőségünk, mint újra végigkövetni a lehetséges szálakat. Többen is úgy gondoljuk, hogy csak azért is tisztázzuk a dolgot.

Magad uram, ha szolgád nincsen! – ahogyan a régi népi bölcsesség szól.

(folyt. köv.)

 

Obalj ismeretlen vára

A boszniai Zelengora-hegységben, a felső Neretva-völgyet a Drina vízgyűjtőjéhez tartozó Bistrica-völggyel összekötő út mellett található Obalj. Az itteni várról V. Alfonz aragón és nápolyi király (egy időben magyar király-jelölt!) Vukcsics István herceg birtokait megerősítő 1454-ben kiadott okleveléből van tudomásunk.

Hercegovina névadója kb. 65-66 várral rendelkezett. Azért a bizonytalanság, mert nem teljesen egyértelmű hogy a III. Frigyes német király (mint V. László kiskorú magyar király gyámja) 1448-as, szintén Vukcsics István birtokait felsoroló 1448-as oklevélben szereplő Ckaw nevű vár esetleg nem éppen Obalj elírása-e?

Az obalji vár egy majdnem függőleges oldalú sziklára épült:

Obalj

A felvezető út szépen látszik, de hogy fent a tetőn mi van? Nem tudom.

Vukcsics István herceg igazi nyugati típusú címere:

Vukcsics

A vár terepi elhelyezkedése:

Obalj tp

tamogatas-2016