Nagytárkány-Földvár

Napi aktualitású és helyi témák között nem szeretném cserben hagyni várakkal foglalkozó írásaim rendszeres olvasóit sem! Ma egy a Bodrogköz szlovákiai részébe eső, Tisza-menti község, Nagytárkány (szlovákul:  Veľké Trakany) Földvár helynevéről lesz szó.

Tapasztalatom szerint az efféle nevek kivétel nélkül egykori elpusztult várak helyét jelzik. Gyakran kővárakét! (a fogalmon téglából épült erődítményeket is értünk mi is, de már a régiek is!)

Szerencsésebb esetben azt is tudjuk, egészen konkrétan hol volt a vár. Vagy azért, mert emlékezete a helyi köztudatból sosem veszett ki, vagy régi térképek feliratából értesülünk a mára elfeledett földrajzi névről. Nagytárkányban ugyan ismerünk egy várhelyet a mai katolikus templom körül, de a Földvár ettől különböző, másik hely. Kelet-Szlovákia várainak jeles kutatói, Michal Slivka és Adrián Vallašek szerint a Földvár a Tisza partján lehetett, de nyomait már nem tudták azonosítani.

Szerintem az 1785-ös kéziratos térkép 2-es számmal jelölt helyszíne lehet a Földvár. Tőle északra 11-es számmal a kora újkori várkastély helye a mai katolikus templom helyén:

Nagytárkány 1785

A térkép számainak magyarázata szerint a 2-esnél régi templom helye volt valaha. Ez egyrészt könnyen lehetséges, mert nem ritka jelenség a várhelyre utólag épült templom. Másrészt olyan eseteket is ismerünk, amikor a helyi lakosság tévesen egykori templom, vagy kolostor helyének véli a várhelyet.

Egy, a mai állapothoz közeli térképre jelölve:

Nagytárkány-Földvár

Maga a méret önmagában nem perdöntő, de azért leginkább a középkorra utal. További vizsgálatot érdemel ez az érdekes Tisza-parti várhely is!

felhívás 2019-07

Reklámok

Ladamóc várkastélyának helye

(A régi Magyarország várainak és egyéb erődített helyeinek kutatása, a velük kapcsolatos ismereteink rendezése és számon tartása immár évtizedek óta az én magánvállalkozásom önként vállalt “közhasznú” feladata. Sajnos a “köz” még soha, semmilyen formában sem támogatta ezt a munkát. Pedig aligha kell magyarázni, mennyire fontos volna a múlttal kapcsolatos tudásunk bővítése és a napjainkig fennmaradt emlékek védelme. “Nagyokos” szakértő egyszer már leírta, hogy tulajdonképpen egész intézetet igényelne ez a feladat, a közel 10.000 helyszín mélyebb vizsgálata. Képtelenségnek nevezte, hogy egyetlen szakember át tudjon tekinteni ilyen tömegű információt. Részben igaza is volt persze, de nem engem, hanem a magyar államot és a közös pénzeinkkel gazdálkodó személyeket minősíti, hogy – pártállástól függetlenül – ezt a valóban nemzeti jelentőségű ügyet eddig egyáltalán nem támogatták. Pedig újabban már külön miniszteri biztos is foglalkozik a témával, a “Nemzeti vár- és kastélyprogrammal”. Csak kérdem, hogy esetleg, netán nem lehetne az adófizetők pénzéből valami maradandó értéket is létrehozni? Például közkinccsé tenni a “szakma” egész eddigi tevékenységét is magába foglaló, eddigi adatgyűjtő munkám eredményeit?)

Ma még a zempléni Ladamócon (szlovákul: Ladmovce) maradunk, ahol nem csak a még felderítetlen Kasvár található, hanem volt egy várkastély is. Igaz, csak egyetlen adatunk van róla: 1583-ban Ibrányi Ferenc alországbíróé volt. Rég lebontották az épületet, még a pontos helyét is keresni kell.

A Google Earth képeit nézegetve feltűnt egy a középkori castellumok alakjára és méreteire jellemző objektum:

Ladamóc-k

Nem 100 % ugyan, hogy ez az Ibrányi-várkastély helye, de erősen valószínű. A hely további vizsgálatot igényel!

A falu 1834-ben, a Bodrog gyakori áradásai miatt feljebb, a mai helyére költözött. Az első katonai felmérés 1784-ben viszont még a régi helyén mutatja:

Ladamóc 1

Piros karikával jelöltem a castellum – ma már Bodrogközbe eső – valószínű helyét. Megjegyzem, a térképet zömmel magyarul nem, vagy alig értő személyek mérték fel, ezért némely helynevek félrehallás miatt hibásan olvashatók rajta. Így “lett” például Ladamócból Lagmócz.

felhívás 2019-07

 

Ladamóc-Kasvár

Zemplén megyében, az eredeti megyeközpont szomszédságában található a Bodrog-parti Ladamóc (szlovákul: Ladmovce) község. Neve szláv eredetű ugyan, de lakossága zömmel magyar nyelvű, ami természetesen nincs ellentmondásban egymással, ugyanis a településnév nyilvánvalóan nagyon régen keletkezett és az eredeti névadóknak bőven volt idejük a magyar nyelvű környezetükhöz igazodni.

Igazából a térképeken feltűnő Kasvár név miatt boncolgatom a kérdést! Azt vajon milyen nyelven kell értelmeznünk?

Ladamóc-Kasvár

Névírás nélkül a második katonai felmérés térképén:

Ladamóc 2

A hely tudtommal eddig felderítetlen. Mint -vár végződésű helynév magyar eredetű lehet. Hasonló néven a középkori Baranya megye Drávától délre eső részén ismerünk várhelyet (Kosvár).

Ha valaki járt már a hegyen vagy konkrétabb helyi ismerete van, kérem informáljon róla. A várkutatást Zemplénben is folytatni kell!

felhívás 2019-07

 

Bálványosvár újra

Egy Vásárosfalu múltját kutató helytörténészt, Prátser Andrást is – hozzám hasonlóan – régóta foglalkoztatja a falu határában 1270 táján épült Bálványosvár pontos helyének meghatározása.

Az én korábbi – utóbb elvetett s aztán újra felmelegített – ötletem a Keszeg-ér egykori medre mellett egykor volt, napjainkra teljesen megsemmisült téglaégető területével számolt:

https://djnaploja.wordpress.com/2017/04/07/var-a-balvanyos-vize-mellett/

Azonban a helytörténeti kutató közlése szerint a falu lakosai a napjainkra szintén elegyengetett ún. Farkas-dombot tartották a vár helyének. Erről a helyi hagyományról én eddig nem tudtam! Sem Pesty Frigyes 1864-es, sem Unti Mária 1998-ben megjelent helynévgyűjteményében nem szerepel ugyanis az adat.

A Farkas-domb helyét sárga karikával jelöltem:

Vásárosfalu bm.jpg

Ugyanaz térképen:

Vásárosfalu tp

Mit ne mondjak, nagyon is érdekes szituáció! A vásártér egyik végén a keletelt – vagyis nyilván középkori eredetű – templom, vele szemközt nyugaton pedig a 13. századi földesúri vár helye. Utóbbit Osli Herbord, IV. Béla egyik bárója építette a Bálványos vize, azaz a mai Keszeg-ér mellett. Ezt persze valószínűleg nem szó szerint kell értenünk,  a régi kanyargó meder a feltehető várhely körül is a térképen szépen követhető.

Tehát a helyi információ birtokában felül kell bíráljam már korábban is bizonytalannak érzett ötletemet a régi téglavetővel, mint esetleges várhellyel kapcsolatban. A helyi hagyomány az egyik legfontosabb forrásunk, azt mindig komolyan kell venni!

felhívás 2019-07

Peticse vára?

Homonna (szlovákul Humenné) város közelében, a Vihorlát-hegység egyik magaslatán található (?) Peticse (Ptičie) vára.

Peticse tp1

Két “műkedvelő” kutató, a festőművész Kőnig Frigyes és tőle függetlenül, az orvos dr. Ferenczy Sándor is helyszínvázlatot készített róla.

Kőnig Frigyes rajza:

Peticse

Dr. Ferenczy Sándor vázlata:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Láthatóan ugyanazt rajzolták le, egymáshoz nagyon hasonlóan.

A most megjelent, Felvidék és Kárpátalja erődített helyei I-II. kötet szerzői (Karczag Ákos és Szabó Tibor – akik szintén a legtapasztaltabb várkutatók közé számítanak) viszont nem láttak egyértelműen várra uraló jelenségeket a hegyen. Magam nem jártam Peticsén, tehát a terepen látottak alapján nem tudok állást foglalni.

Annyi biztos, Karczag Ákos és Szabó Tibor meggyőzően tisztázták, hogy a Peticsével kapcsolatba hozott adat nem erre a helyre és még csak nem is várra vonatkozik. Az oklevélben ugyanis a zempléni várszervezet Perecse nevű földje szerepel. Vagyis a várról (?) sem történeti, sem a “népi emlékezetet” tükröző helynévi adatunk sincsen. Ettől függetlenül, persze még nyugodtan létezhetett! Elhelyezkedése, formája és mérete alapján Árpád-kori kisméretű vár lehetett – hacsak nem a “természet játéka” tévesztette meg a két gyakorlott magyar “műkedvelő” kutatót (?).

Ahhoz, hogy biztosabbat mondhassunk, további vizsgálatra van szükség!

felhívás 2019-07

Feketehalom Péteri-pusztán

A Borovszky-féle Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye monográfiában olvasható Pálmonostora község kapcsán: “Említésre méltó még az úgynevezett Feketehalom, melyen a szegedi, kiskunfélegyházi és pálmonostorai határok érintkeznek s mely a népvándorlás idejében, a körülötte elterülő  átlábolhatatlan mocsaraktól védett erős földvár volt.”

A 20. század változásai következtében ma Csengele, Petőfiszállás és az eredetileg Péteri-pusztának hívott Pálmonostora határai találkoznak a régen a mainál jóval kiterjedtebb Szentpéteri-tó melletti halmon:

Pálmonostora-Fekete halom 3

Mai, aktuális térképen:

Pálmonostora-Feketehalom tp

A lapos tetejű, tekintélyes méretű halom Fekete László friss fotóin:

A Google Earth felvételén utólagos – talán második világháborús (?) – árkolás nyomai is láthatók a domb tetején:

Fekete-halom mh 2018

Nem tudjuk, vajon mi alapján írta 1910-ben Reiszig Ede, hogy itt “erős földvár” volt?

Az Alföld tele van nagy méretű, általában rézkori halmokkal (i.e. IV-III. évezred). Ezek némelyikét később akár várrá is alakíthatták, de konkrétan a Fekete-halomnál ennek egyelőre nem látom nyomát. A halom tetejének elegyengetését magyarázhatja az is, hogy esetleg a középkorban templomot építhettek rá.

Egy biztos, a tovább vizsgálandó helyszínek egyike! Van ugyanis egy rejtélyes adatunk 1875-ből, ami várra utal Péteri pusztán:

Pálmonostora-Péteri puszta

Talán ezt lokalizálta Reiszig a Fekete-halom környezetére? Van tehát mit kutatni a mai Bács-Kiskun és Csongrád határán is!

felhívás 2019-07

A középkori csepregi kőbányászó gödrök

Amikor 1997 őszén felmértük a csepregi Ruzsa-hegyen található kis Árpád-kori várhelyet, figyelmesek lettünk az attól közvetlenül nyugatra és északnyugatra lévő, kőbánya-gödrökre. Csak később olvastam egy anyagban, hogy a híres jáki templom szürke homokkő építőkövei legnagyobb valószínűséggel éppen innen származhatnak.

Egy tavaly nyári felvétel a híres monostor-templomról (Keserű László készítette):

Ják felülről 2018

A vegetáció által igencsak benőtt bánya-gödrök itt vannak:

ruzsahegyi bányahely nyugatról

ruzsahegyi bányahely északkeletről.jpg

(Jászay Balázs felvételei)

Megjegyzem, Csepregen néhány helyen még a régi épületek és kerítések falaiban láthatók ma is innen származó kövek.

Egy további érdekesség, hogy a Bene-hegy fölötti erdőben sok középkori és kora újkori szántóföld-nyom is látható. Sajnos egy tiszavirág életű, 2015-ös fellángolástól eltekintve Csepregen gyakorlatilag semmi sem történt a város múltbéli értékeinek feltárása és bemutatása érdekében (tisztelet persze egyesek elszigetelt próbálkozásainak).

felhívás 2019-07