Búzásbesenyő

Az egykori Kis-Küküllő megyében lévő Búzásbesenyő (románul: Valea Izvoarelor) nevének előtagja szorul magyarázatra. Földrajzi neveink kiváló magyarázója, Kiss Lajos (1922-2003) szerint a határban termő jó minőségű gabona volna a névadás indítéka. Ez azonban – őszintén szólva – aligha valószínű. Nem mintha ne volna elég jó a besenyői búza, de semmiféle olyan különlegessége nem feltételezhető, ami a szinte mindenütt termesztett növényt, mint névadót valószínűsítené. Sokkal inkább egy Búzás nevű birtokos családra gondolnék.

De ha már a neveknél és az azokkal kapcsolatos félreértelmezéseknél tartunk, meg kell említsem a határ délkeleti szélénél jelzett Csőtetőt is:

Búzásbesenyő-Csőtető

A három falu (Búzásbesenyő, Nagycserged és Somostelke) határainak találkozásánál olvasható név megint csak magyarázatot kíván. Alighanem a román Cetate (ejtsd: ‘csetate’) félreértelmezett átírása lesz.

Felhívnám a figyelmet arra a jelenségre is, amit a nevek térképi “vándorlásának” értelmezhetünk. Sokszor előfordul ugyanis, hogy egy-egy név feljebb vándorol a magasabb pont irányába a térképszerkesztőknek, rajzolóknak köszönhetően. Itt is leginkább a karikával jelölt alacsonyabb nyúlványon sejthető a név alapján feltételezett vár helye.

Marosugra-Barasó-hegy

Erdély még mindig sok felderítetlen helyszínének egyike Marosugra (Ogra) határában a Barasó-hegy, vagy ahogyan térképeken az ismert nagyváros nevéhez hasonulva olvasható, Brassai-hegy.

Orbán Balázs 19. századi elbeszélése szerint Barasó nevű hős vezetésével a környék népe a Hosdád-patak feletti magas hegyen körülsáncolta magát és sikeresen védekeztek ott a kun vagy mongol támadók ellen. Barasó a lándzsáját földbe szúrva még egy bővízű forrást is fakasztott a hegyen, melyet aztán Barasó hegyének és a forrást Barasó kútjának neveztek el.

A mondából igazán a körülsáncolt hegy az érdekes! Nem zörög a haraszt, szokták volt mondani…

Marosugra-Barasó-hegy

Noha a rendelkezésünkre álló műholdképek nem mutatnak “sáncolásra” utaló feltűnő jelenséget, érdemes egyszer körülnézni ezen a magaslaton is.

fehér 1

Tordaszeleste várhelye

A Székelyföld monográfusa, Orbán Balázs 1889-ben közreadta Torda környéki megfigyeléseit is, noha ez a terület már nem tartozott szorosan vett témájához.

“A mikesi és a szelistyei völgyet elválasztó gerincen, a “Cornu Csetátye (Várszarva)” nevű szögleten homályos árok és sáncforma mutatkozik.” -írja.

A hely Kolozsvártól délre található:

Tordaszeleste helyzete

Közelebbről a két falu, Tordaszeleste (Sălişte) és Mikes (Miceşti) határvonalán, magas hegygerincen helyezkedik el a várhely (Cetatea):

Tordaszeleste-Mikes

A Google Earth felvételén talán a beerdősült sáv jelzi a gerincet átvágó védőárok vonalát:

Tordaszeleste mh

Ez a hely sincs még – tudtommal – felderítve. Fekvése és mérete alapján talán őskori, azon belül leginkább bronzkori vagy vaskori lehet (de más lehetőség sem kizárt). Milyen jó is volna, ha végre közreadhatnánk a történelmi ország területének teljességre törekvő vár-atlaszát. Ez az objektum bizonytalan korúként szerepelne benne.

fehér 1

 

Magyarszilvás egykori kastélya

Magyarszilvás (románul: Pruniş) kis falu a történelmi Torda (1876 után Torda-Aranyos) vármegyében, Kolozsvártól délre.

Magyarszilvás helyzete

Az első katonai felmérés még ábrázolja a Szilvássyak régi kastélyának romját:

Magyarszilvás 1

Orbán Balázs sorai Torda környékéről írott művéből (1889): „a községben a régi gr. Bethlen-féle udvar telkén egy egykor erődített kastélynak romjai láthatók, a melyekről megítélhető, hogy az itt állott épület alapszerkezetében hasonlíthatott az ózdi és küküllővári kastélyhoz. E kastély egy (20 lépés oldalhosszal bíró) emeletes közép épülettesttel bírt, szögletein ragasztott négyszeg-bástyákkal. Alsó osztályának tömör falai és szépen idomított boltozatai egyaránt mutatják, hogy építésénél a védelmi szempontokra is figyelem volt fordítva. Különben e kastélyt még más külső védművek és sánczok is övedzték, a melyeknek nyomai felismerhetők.”

A közelmúltbeli topográfiai térképen és műholdfelvételeken már nem látható:

Magyarszilvás tp1

A helyszín azonosítása tehát terepszemlét és helyi adatgyűjtést igényel. A templomtól nem messze északra keresendő.

fehér 1

Királyhelmec-Nagyhegy

Egyes térképeken Nagy-Király-hegy néven is írják a Bodrogköz második legmagasabb hegyét. Nyilván egykor erre vonatkozott a szláv Helmec név is – ami kis hegyet jelent. Igazából csak azért írok róla, mert úgy tűnik a Google Earth felvételein, mintha ovális alakban sánc övezné a körkörös kilátást biztosító hegytetőt:

Királyhelmec-Nagyhegy mh 2019

A sánccal (?) határolt terület kb. 170 x 200 m-es (hozzávetőleg 2,7 ha). A hegy legmagasabb pontján pedig talán 2. világháborús (?) lövészárok (?) nyoma látható.

Közelebbről:

Királyhelmec-Nagyhegy

Sem a sáncról (?), sem a második világháborús (?) objektumról nincs konkrét adatom, csak amit a képeken látunk, keltette fel a figyelmemet. Meg kell nézni!

A Nagy-hegy térképe:

Királyhelmec tur

Bizony rengeteg ismeretlen vagy alig ismert régészeti lelőhelyünk van a Kárpát-medence minden részén – meg persze azon kívül is. Pontos számbavételük régi adósságnak számít. Együttműködésre van szükség a térség valamennyi országának szakemberei és a téma iránt érdeklődő önkéntesek között.

fehér 1

Királyhelmec vára és kastélya

Felső-Bodrogköz történelmi központja Királyhelmec (Kráľovský Chlmec) városa. Már maga a név is érdekes kérdést vet fel. Ismert története során ugyanis alig volt királyi birtokban. Általában a szláv eredetű – hegyecskét jelentő – Helmec néven emlegetik forrásaink,  a később állandósult Király- előtag csak 1572-ben tűnik fel. A Perényi család itt birtokos ágának kihaltával, 1567-1573 között volt átmenetileg kincstári (kamarai) kezelésben.

Királyhelmec 2

Meglepő ugyan, de valószínűleg ez eredményezte az ismert név kialakulását. Hasonló esetként hirtelen Érsekújvár (Nové Zámky) neve jut eszembe, melyet egy addig Nyárhídnak hívott helyen újonnan alapított az esztergomi érsek.

Egy biztos, a királyhelmeci vár(kastély) és a későbbi kastély magánépítkezések eredményeképpen keletkezett. Az előbbi valamikor 1458 előtt, hiszen Mátyás trónra léptének évében már várnagyát ismerjük. Utóbbi pedig 1652-ben.

A kék karika közepén a Lorántffy-Rákóczi kastély:

Királyhelmec kat 1910

Lorántffy Zsuzsanna özvegy fejedelemné címere az épület főbejárata fölött:

Lorántffy Királyhelmec

Egy előttem ismeretlen eredetű, de sokak által szorgalmasan lemásolt adat szerint a régebbi kastélyt (“várat”) 1548-ban rombolták volna le. Erre a korszak forrásaiban azonban nem található utalás. A valóságos dátum talán 1561, vagy a következő évek valamelyike, amikor János Zsigmond választott király hívei az éppen Habsburg (I.) Ferdinánd pártján állt Perényi Gábor Munkács környéki dúlásait torolták meg Helmecen.

Hasonló jellegzetes tévedés, hogy miután egyszer valaki 1654-ként írta le a Lorántffy címer évszámát, azt is szorgalmasan másolták egymástól a különböző feldolgozások szerzői.

Egy biztos, a kataszteri térképen látható helyzet, miszerint a régi kastély még magaslatra épült, addig alatta a 17. századi épület már a plébániatemplom közvetlen szomszédságában, jellegzetesnek mondható. Közös vonásuk a város telekrendszerétől való elkülönülés.

 

Bujánháza-Bélavár

A régi Szatmár megye területének egyik legérdekesebb kérdéseket felvető várhelye a Bujánháza (BoineştiI határában található Bélavár.

Az oklevelesen csak 1490-től adatolt község  az Avas-hegység lábánál, a Túr egyik jobb oldali mellékvizénél települt, nincs szerves összefüggésben a várral:

Bujánháza fekvése

Bélavár konkrét helye:

Bujánháza 1

 

Mihalik József kutatta először a várat s elkészítette, majd 1892-ben közölte is a terepi felmérését:

Bujánháza-Bélavár 1892

Több későbbi régészeti kutatásról is tudunk a várban, melyek közös vonása hogy sem a dokumentációjuk nem ismert, sem az eredményeik nincsenek érdemben közzé téve. Kovács Sándor a nyíregyházi Jós András Múzeum Évkönyvében (1965-1966) publikált egy meghajlított vaskardot és egy jellegzetes pajzsdudort a Bélavár területéről, melyek valószínűleg a 3. századi vandálokhoz (keleti germán népcsoporthoz) köthetőek. Állapotukból következően sírleletből származhatnak, vagyis nyilván függetlenek a vár tényleges korától.

Utóbbira nézve az újkőkortól a bronzkoron át a vaskorig sok korszak szóba került már. Magam leginkább a várról a közelmúltban író Szőcs Péternek adok igazat, aki szerint “kora Árpád-kori” cserepek jelezhetik a vár tényleges korát. A macskaköröm csak annak szól, hogy a jelzett fogalmon – óvatosan fogalmazva – a 8-12. század értendő. Az a jelenleg axiómának vélt felfogás, hogy itt 1000 körül és után kezdődött volna minden, ugyanis alighanem tarthatatlan.

Régészeti kutatóárkok nyomai (?) a Bélavár területén:

Bujánháza-Bélavár mh

További érdekes kérdés a vár neve. Népi magyarázat szerint a Batu-kán féle tatárjáráskor IV. Béla király lett volna a névadó. Ez – talán nem nehéz belátni – eléggé képtelenség, hiszen tudjuk hogy nem erre menekült az elveszített Muhi csata után. Ad absurdum szóba jöhetne valamelyik korábbi Béla király is, leginkább a bihari hercegséget 1048-1060 közt birtokló I. Béla. Megemlíthetjük Györffy György szellemes megfejtését is: szerinte Géza nagyfejedelem  keresztény Mihály nevet viselt öccsének a pogány neve is Béla lehetett (ez magyarázná az utódai körében népszerű nevet).

Zárójelben jegyzem meg, hogy a fiktív, avar-kori adatfoszlányokat is tartalmazó “hun történet” szerint is volt egy Béla nevű vezér. Talán a sánc faanyagának kormeghatározása révén egyszer majd okosabbak leszünk!

fehér 1