Szodó-Hurkóvár

Ma ismét egy egyelőre megoldatlan kérdés, a történelmi Bars megyébe eső, Garam jobbparti Szodó (szlovák: Svodov) határában térképekről ismert Hurkóvár.

(Van olyan térkép is, amelyiken  a könnyebben etimologizálható és gasztronómiai szempontból jobban értékelhető Hurkavár alak olvasható. )

Mindenesetre a Borovszky-féle megyei monográfia szerint egykori erődítmény helye található itt! Csak az a kérdés, hogy konkrétan hol?

Műholdképeket nézegetve a térképeken Hurkóvár névvel jelölt területen a vasút melletti kis kiemelkedés jöhetne szóba:

Szodó-Hurkóvár mh

Azonban ugyanitt egy napjainkra már nem létező megálló-rakodó hely is volt:

Szodó-Hurkóvár 4.jpg

Ez a tény erősen megkérdőjelezi tippünk helyességét. Bár éppen ki sem zárható, hogy a vár akár itt is lehetett a későbbi vasútállomás helyén. Egy biztos, Hurkóvár helye egyelőre a nyitott kérdések egyike!

tamogatas-2016

Komogovina

A mai “kontinentális” Horvátország (leánykori nevén: Szlavónia) Szávától délre eső részén található a Zrínyi-hegység. Azon belül, a Szunja-patak felső völgyének egyik magaslatán azonosította nemrég egy magyar várkutató, Hajdu István Komogovina várának pontos helyét.

Komogovina tp2.jpg

A hosszan elnyúló várhely nem kevesebb, mint hat részes! Igazi Árpád-kori típus, pedig eddig ismert történeti adatai csak késő középkoriak. Ez is jó példa arra, hogy egy-egy vár első említése nem azt jelenti, hogy akkoriban épült – hanem épülhetett az évszázadokkal korábban is.

 

(Hajdu István képei, 2017)

A várat castellum-ként 1429-től említik. Szomszédvári Tót László, majd 1436/37-től Frangepán Márton birtoka volt. Később az ő familiárisáé Frailich Vincéé és ennek fiáé (1467-81). Utóbb, 1482-től Mátyás király adományaként Brankovics Vuk szerb despotáé, azután 1486-tól özvegyéé Frangepán Borbáláé s ennek második férjéé, Beriszló Ferencé (1496, 1504) lett. Beriszló özvegyéé volt 1520-ban. A vidék török meghódítása idején, az 1550-es években már nem hallunk róla.

tamogatas-2016

Kanota vára?

Ma egy egyelőre tisztázatlan objektum kerül terítékre, a jelenleg Sárvár határához tartozó Kanota-puszta melletti Barátok dombja. Régen Nagysitke, azaz a mai Sitke község területéhez számított.

Babos Lajos 1943-ban megjelent “A sárvárvidéki körjegyzőség története” című könyve szerint a rómaiak idejében megerősített vár, telep volt itt. Erről a helyről korábban sok téglát szedtek ki. A néphit a vörösbarátok kolostoráról is beszél – írja.

Ma már feledésbe merült a helynév. Az első katonai felmérés térképe azonban elárulja fekvését:

Nagysitke-Barátok dombja

A ‘Barát kergety” név valószínűleg a jelenleg félig kibányászott közepű, trópusi jellegű akácos növényzettel benőtt helyre utal:

Kanotapuszta tp

Egyelőre nem tudjuk, melyik korszak miféle objektuma ragadta itt meg a nép fantáziáját. A “vörös barátok”, azaz a templomos lovagok itteni birtoklásáról nincs adatunk (ami persze nem kizáró körülmény). A rómaiakról szóló “kormeghatározás” sem teljesen lehetetlen, hiszen ide nem messze kelt át a Rábán a fontos Savaria-Arrabona (Szombathely-Győr) összekötő út. A rómaiakra nem annyira jellemző téglaépítkezés miatt azonban ez a kor mégis kevéssé valószínű.

A terület középkori birtokosai az Osli és a Nádasd nemzetségekből származó családok tagjai voltak – akár ők is építhettek ide várat? Nem tudjuk. Somogyban, Nagycsepelyen van a “Barátok asztala” néven ismert szép Árpád-kori várhely. A neve hasonlít a ma tárgyaltéra. Kanota egykori falu, jelenlegi puszta neve pedig a pécsi Kantavár nevének előtagjával cseng össze. Mindkettő nyilván egy ilyen nevű személyről!

tamogatas-2016

Nagysimonyi és Sárvár kelta földvára

Jelenleg Sárvár és Nagysimonyi közt oszlik meg a többrészes, nagyméretű kelta erődített magaslati település (oppidum) területe. Régebben a ma Sárvárhoz tartozó nyugati rész Nagysitke (a mai Sitke keleti fele)  határához tartozott. Szakmai berkekben azonban sokan Ostffyasszonyfa néven emlegetik, a közelében lévő vasútállomás miatt.

A “földvár” fogalma elpusztult régi várhelyet jelent. Ez jelenik meg a ma is létező puszta nevében. A második katonai felmérés térképén látható, hogy akkoriban a major környékén is érzékelhető volt még a védőárok:

Földvárpuszta 2.jpg

Földvárpusztától északkeletre esik az erődítmény legvédettebb belső része. Nováki Gyula 2005-ben készült felmérése:

Nagysimonyi 1.jpg

Nagysimonyi 2

A kelta erődítmény közelében egy jelentős korabeli ezüstpénz-lelet is került már elő korábban. Lehetséges, hogy ez a Rába-menti magaslati település volt az Arabiates törzs központja? Ugye nem nehéz ráismerni a mai Rába névben a kelta Arrabora?

Régészeti kutatására Károlyi Mária régésznő vezetésével 1974-1975-ben került érdemben sor. Sikerült feltárnia az egyik kapu maradványait s adatokat nyertünk a sánc szerkezetére is. A korabeli gyakorlatnak megfelelően sajnos az ásatás kutatóárkait úgy hagyták ott, hogy azok még most, négy évtized múltán is visszatemetetlenek.

A hely jelentőségéhez képest egyáltalán nincsen benne a szakmai köztudatban. Pedig nyilvánvalóan egyike a kelta kor legfontosabb centrumainak! Jellemző módon kimaradt például Szabó Miklós: A keleti kelták című – amúgy kiváló – 2005-ben megjelent monográfiájából is…

tamogatas-2016

Visonta

A Mátraalján található Visonta községben okleveles adatokból tudhatóan 1348-ban és 1358-ban is egy toronyhelyet tartottak számon. Az Aba nemzetség Visontai ágának tagjai közt osztották fel a falu telkeit s ennek során említik egy régi kőhíd közelében a Toronyhely nevű telket.

A névből kiderül, hogy I. (Nagy) Lajos uralkodása idejére már csak a helye volt meg egy Árpád-kori lakótoronynak. De hol lehetett az konkrétan? – merül fel a jogos kérdés. Ha lexikonszerű objektivitásra törekszünk, akkor azt mondhatjuk, hogy mivel a torony maradványai ismeretlenek, nem tudjuk.

Pedig nagyon érdekes volna megfejtenünk, hiszen alig ismerünk falu belterületén lévő nemesi erődített lakóépületet,  a későbbi kastélyok Árpád-kori elődjét.  S ha biztosat nem is tudunk mondani, azért valami logikus tippünk csak van! Magam a plébániatemplom szomszédságában, a falu közepén keresném. Mivel a telket név szerint számon tartották, mint egykori földesúri lakóhelyet és a falu legjelentősebb hídja is a közelében van, a kataszteri térképen pirossal kiemelt – tehát masszív anyagú – épület elődjének sejtem.

Visonta 1886.jpg

A műholdképen a kataszteriről hiányzó hidat is látjuk, meg azt is hogy ma már nincs meg az 1886-os térképen ábrázolt régi – talán a lakótorony köveit is magába foglaló – épület:

Visonta mh

tamogatas-2016

Belényesújlak

Nem tudom, Belényesújlakon (román: Uileacu de Beiuş) volt-e vár. Viszont ha arra járnék, feltétlenül megnézném a temető dombját. Általános tapasztalatom, hogy sok helyen a régi várhelyen utóbb temető létesült. Ennek az a magyarázata, hogy mint “haszontalan” és eredeti funkcióját vesztett, gazdátlan területet gond nélkül igénybe lehetett venni kegyeleti célra.

Belényesújlak tp.jpg

Műholdképen:

Belényesújlak mh.jpg

Elhelyezkedése teljesen megfelel a zömmel ismeretlen történetű, kisméretű Árpád-kori várakénak. Attól még persze nem biztos, hogy volt is ott ilyen, meg kell nézni!

Általános kérdésként is felmerül az ‘újlak’ helynevek kérdése. Miféle épületekre utalhatnak ezek a nevek? Több bihari esetben is egyértelműen úri nemzetségekből származó birtokosok  lakóhelyének tűnnek (Hontpázmány, Gutkeled és Rátót nemzetség tagjai)! Éppen Belényesújlak azonban – legalábbis ismert későközépkori adataiban egyházi, püspöki birtok volt (ez azonban nem zárja ki, hogy korábban itt magánbirtok is lehetett).

tamogatas-2016

Pontoskő

A korábban Petránynak hívott Pontoskő (román: Petrani) a Fekete-Körös mentén emelkedő impozáns szikláról kapta a nevét. A hegy páratlan kilátást biztosít messze környékre s mint azt Kovács Attila amatőr várkutató nemrég megfigyelte, egy jelentős sáncvár is található a tetején. Az a szenzációs benne, hogy eddig fogalmunk sem volt a létezéséről – az én 8500 helyszínt tartalmazó, teljességre törekvő adattáramból is hiányzott. Ebből az következik, hogy az általunk ismert régészeti, történeti, helyismereti irodalom egy szóval nem említi.

A 120 m hosszú, íves sánc a hegytető máshonnan megközelíthetetlen meredekségű lejtőivel határolt területét védi. Hogy a történelemben hová, melyik korszakba tartozhat, csak a hasonló helyszínek analógiája révén lehet megtippelni. Ugyan a témában járatlanok kapásból rávágnák, hogy bronzkor-vaskor – magam inkább a kora-középkorra gondolnék, de még a “magyarok” előtti időre (a macskakörömmel az ún. árpádi honfoglalásra utalok).

A sáncvár műholdképe:

Pontoskő mh

Térképen jelölve:

Belényesújlak-Pontoskő tp.jpg

Egy biztos, ha valaki ezután fogja megírni Bihar és a Körös-vidék történetét, ezt a helyet már nem hagyhatja említés nélkül. Egy régészeti kutatás, sáncátvágás majd választ ad az erődítmény keltezésének kérdésére s megismerhetjük majd belőle a sánc szerkezetét is!

tamogatas-2016