Etyek-Gyérvári határ dűlő

Tegnap egy várak iránt érdeklődő barátom rákérdezett, mit tudok az etyeki határban a 10.000-es topográfiai térképen a falutól délre jelölt Gyérvári határ dűlőről?

Nos, röviden: semmit. Mi magyarázza vajon a más térképeken és a helynév-gyűjteményekben egyaránt ismeretlen, furcsa helynevet? Noha elméletileg lehetne egy Gyérvár nevű elfeledett vár helyére is gondolni – a lehetőség szerintem csak elméleti.

Ugyanazon a terület ugyanis az 1884-es kataszteri térképen még Gyúrói határ dűlő olvasható, melynek világos értelme van, az Etyekkel délről szomszédos községhez közeli határrészre utal. Tehát félrehalláson, vagy félreolvasáson alapuló névmegírásról van szó!

Persze “ad absurdum” még lehetett volna valami előttünk ismeretlen várhely akár Etyek határában is – bár ennek mai tudásunk alapján csekély a valószínűsége.

Ha etyeki helytörténész volnék s szeretnék a falu határában tájékozódni, ezt a két erdős magaslatot – pusztán a jó levegő és a kirándulás miatt – azért megnézném.

Etyek-Gyúrói határ dűlő

Etyek-Gyérvár tp

Általános javaslatként mondom a várbarát, terepen is eligazodni képes érdeklődőknek: a hasonló, erődítésre alkalmas magaslatokat, az “ördög nem alszik” alapon azért mindig meg lehet nézni! Szép számmal ismerünk ugyanis mindenfelé olyan várhelyeket, melyekre a fizikálisan létező, látható maradványokon kívül már a nevük sem utal.

A Kárpát-medence vártopográfiája csak ezekkel együtt lesz majd egyszer teljes! Erről jut eszembe az alábbi felhívásom (magad uram, ha “szolgád” nincsen jeligére):

maecenatúra

A “szolga” elvileg az adófizetők pénzét költő állam lenne, viszont a “hivatalosság” képviselőitől üres ígéreteken kívül eddig semmit sem kaptam. Erre a valóban nemzeti jelentőségű feladatra sajnos még semmi sem jutott a régészet és a múltunk ürügyén elköltött milliárdokból.

Reklámok

Ki lehet az Orbán utáni miniszterelnök?

Tegnap kezdtem el vázolni a helyzetet, ahogyan azt látom. Közre adtam azok tablóját, akik elvileg szóba jöhetnek.

zöld

Most nem ragoznám a címben feltett kérdésen kívüli lehetőségeket (senki, egy másik fideszes?). Arra sem térnék ki, hogy a négy pártvezető közül csak három deklarálta miniszterelnöki ambícióit. Nyilvánvaló ugyanis, hogy amelyik ellenzéki lista a legtöbb  támogatást kapja s aztán képes lesz maga mellett egy parlamenti többséget létrehozni, az adja majd az Orbánt leváltó kormányfőt.

(Azt sem ragoznám, hogy az ellenzék győzelmének egyelőre nulla esélye látszik – csak a címben foglalt kérdésre próbálok válaszolni. A történelemben ugyanis adódtak már eddig is váratlan, az események alakulását döntően befolyásoló új helyzetek s ilyenek bekövetkeztét az előttünk álló hónapokban sem lehet kizárni.)

A tablóra térve: abc sorrendben szerepelnek rajt a politikusok, ami véletlenül egybeesik az életkorukból adódó tapasztalat sorrendjével. Mind a négyen pártelnökök, igaz Karácsony nem is a saját, hanem egy másik párt listavezetőjeként indul (na, erre varrjon gombot, aki tud!).

Legnagyobb nyílt párt támogatottsággal Vona Gábor rendelkezik. A nyílt szócskát azért állítottam dőlt betűsre, mert a fideszesek által gyűlölt Gyurcsánynak  jóval több támogatottsága lehet a nyilvánosan mértnél.

Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy közvélemény-kutatók politikusi népszerűség adatai nem relevánsak. Azért van például Gyurcsány a sereghajtók között, mert a fideszesek utálják – viszont Orbán leváltása szempontjából ők nyilvánvalóan nem is számolandók. Hiába népszerű mondjuk Karácsony vagy Szél Bernadett. Őket ugyanis a fideszesek veszélytelennek ítélik, így kevésbé elutasítottak.

Ambíció és vezetői kvalitás szempontjából egyedül Vona említhető Gyurcsánnyal egy sorban. Az ő stratégiája arra is irányul, hogy önmagát mint Orbán egyetlen reális kihívóját mutassa be.

Elképzelhető-e vajon, hogy a négy politikus törekvései nem oltják ki eleve egymást s nem garantálják-e Orbán biztos győzelmét? Mint minden, úgy még ez is elképzelhető! Bizonyos feltételek teljesülése esetén:

  1. Mind a négyen előre kizárják Orbán és a Fidesz hatalmon tartását.
  2. Mind a négyen előre elkötelezik magukat a 2010-et követően kiépített rendszer felszámolása mellett.
  3. Mind a négyen előre elkötelezik magukat egy leendő konszenzusos alkotmány és egy igazságos választási rendszer mellett.
  4. Mind a négyen előre elkötelezik magukat a “fideszes pártkatonák” minden az új kormányt bénító pozíciójukból való eltávolítása mellett.
  5. Mind a négyen elkötelezik magukat a demokratikus többpártrendszer és az önkormányzatiság gyakorlati felszámolásáért felelősök és a politikusok által elkövetett vagyoni bűncselekmények elkövetőinek törvényes felelősségre vonása mellett.
  6. Mind a négyen elkötelezik magukat a fideszes politikusok és családtagjaik 2010 óta keletkezett hazai és offshore vagyongyarapodásának törvényes felülvizsgálata, az igazság feltárása és eltulajdonított közpénzek esetén a vagyonelkobzás mellett.
  7. Mind a négyen deklarálják, hogy közjogilag érvénytelennek tekintik az orbáni “alaptörvényt” és a hozzá kapcsolódóan csak a Fidesz-KDNP által megszavazott “sarkalatos” törvényeket.

Nem kell s nem is volna célszerű az eltérő értékrendű pártok közös listájára törekedni. Listán mindenki szavazhat a neki tetszőre. Mindössze annyi lenne a választók érdemi döntése, hogy a saját körzetükben arra szavazzanak egyéniben, akinek az adott körzetben a legkomolyabb sansza van a fideszes jelölt legyőzésére.

Miniszterelnök-jelöltek

Valószínűleg három hónap múlva kerül sor a legutóbbi rendszerváltozás (2010 – NER) óta a második “választásra”. A macskaköröm annak szól, hogy a rezsim létrehozói és működtetői ezt inkább csak parasztvakításnak, formalitásnak tekintik. Szükséges kelléknek, hogy eljátsszák, mintha Magyarországon demokrácia és jogállam lenne.

A csak egy párt (az állampárt) által elfogadott választási szabályoknak köszönhetően elvileg csak egy másik, a Fideszhez hasonlóan gigantikus pénzzel kitömött, hasonlóan centralizált vezetésű rivális párt tudna elvileg békés úton (azaz szavazással) véget vetni a “nemzeti együttműködés rendszerének”. Hozzáteszem, egy ilyen “balesetet” követően még mindig ott volnának a 9-évtől életfogytiglanig bebetonozott fideszes pártkatonák a különféle intézmények élén, akik aztán szorgosan dugdosnák a kapanyelet a küllők közé.

Száz szónak is egy a vége, az Orbán-rendszerhez képest a Kádáré egy igazán puha diktatúra volt, amelynek békés, tárgyalásos úton lehetett végét vetni. A mostani rezsim vezetői viszont mindent egyetlen lapra tettek fel. Odáig mentek már a bűn útján, hogy nekik nincs a hatalomból a békés civil életbe visszaút. Ne feledjük, elkövették a legsúlyosabb politikai bűncselekményt, megdöntötték az alkotmányos rendet. Vagyon elleni bűncselekményeik összegszerű értéke pedig mennyiségileg szinte felfoghatatlan. Ha ehhez hozzávesszük azt a mérhetetlen kárt is, amit az országnak évtizedekre kihatóan okoztak, akkor nem tudom fejenként hány életfogytiglani börtönbüntetés jönne ki belőle?

Kérdezhetnénk, hogy akkor van-e értelme egyáltalán a választásnak? Szabad-e versenyre kelni ennyire egyenlőtlen feltételek közepette, a rendszer által önmaga védelmében lefektetett akadálypályán gátat futni?

Azok, akik elindulnak a választáson, úgy gondolják, hogy  még így is meg lehet próbálni. Annyiban okvetlenül igazuk van, hogy ez lehet – esetleg – a békés útja a normalitás, a jogállam, demokrácia, a társadalmi szolidaritás és az egészséges piacgazdaság helyreállításának. A másik természetesen a forradalom. Egyetértek abban, hogy  mindenképpen a békés variációt kell megpróbálni s nem kellene megvárni a társadalmi robbanást.

A négy valamennyire komolyan vehető ellenzéki párt listavezetője (és vagy miniszterelnök-jelöltje):

zöld

Ma csak előzetesen tettem ide a portréjukból összeállított tablót. Holnap röviden elemzem is majd a helyzetet!

Dénes József 85 éve született

Most, hogy már valamivel több mint négy éve nincs köztünk, érkezett el apám születésének 85. évfordulója. Nem akármilyen élete volt. Irodalmi késztetései következtében verseket is írt, melyek zömmel kis példányszámú helyi lapokban, évkönyvekben jelentek meg.

Ezek egyikének részlete:

Jöjj el hozzánk

Demokrácia jöjj el hozzánk,

Mutasd népünknek szabadság-orcád …

Ne csak szerepet játsszunk, mint gyermek,

Tűnjenek el a félelmes vermek,

Hol újra születik a rabság.

Szülessél, támadj fel igaz szabadság!

Ezt még 1993-ban – friss nyugdíjasként írta, de sajnos ma az akkorinál jobban aktuális! Hiszen akkor csak pártok közti sima versengésről volt szó. Most viszont egy sajnálatos történelmi vakvágányról kell(ene) az európai forgalomba visszavezetni hazánk vonatát.

Abba kéne hagyatni az üzemszerű lopást és ki kellene kényszeríteni az igazmondást.

Noha apám direktben csak keveset politizált, azért két jelentősebb tettét muszáj megemlítsem. 1985-ben még aktív pedagógusként vette a bátorságot, hogy a megyei és helyi korabeli potentátok rosszallásával mit sem törődve alternatív jelöltet javasolt az akkori országgyűlési választásra, aki aztán meg is nyerte azt. 2006-ban pedig felismerve Gyurcsány Ferencben a már akkor újra a hatalomba visszakerülni akaró Orbán potenciális legyőzőjét, kizárólag az ő személye miatt belépett az MSZP-be, majd 2011-ben a DK alapító tagja lett. Felismerte Gyurcsányban azt a széles látókörű, elhivatott politikai vezetőt, aki Tisza István (és némi megszorítással Bethlen István) óta nem volt.

(Tudom, hogy ezt olvasva egyesek majd gúnyos mosolyra fakadnak ugyan, de hát az ő szellemi horizontjukkal van ám a baj! Nem az apáméval volt, ő teljesen jól látta a helyzetet. A kérdés 2018-ban is ugyanaz, mint 2006-ban volt: Mucsa vagy Európa? Gazemberség vagy emberség?)

Pályakezdőként 1953-ban:

apám1953.JPG

Nyugdíjasként 2005-ben:

IM000125.JPG

Hazánk vonatának helyes vágányra állításáról pedig nekünk kell gondoskodnunk. Ha lehetséges,még az idén! Más nem fogja azt helyettünk megtenni.

 

Orjava vára

Meggondolandó, hogy Engel Pál adattárai és történelmi földrajzi földrajzi gyűjtése nyomán Orjavának vagy Orljavának nevezzük-e a 13-16. század közt jelentős uradalom központjaként szereplő várat? A Pozsegai-medence vizeit összegyűjtő és azokat a Szávába vezető folyót térképeink Orljavának írják. Viszont “l” nélkül könnyebb a nevet kiejteni.

Tény, hogy a vár konkrét helyét teljes bizonyossággal nem ismerjük. Egyszer már “kínomban” az Orljava felső folyása mellett az első katonai felmérésen Bucsia névvel jelölt rommal próbáltam azonosítani. Valljuk be azonban, hogy ez – noha nem teljesen kizárt – mégis legalább két okból valószínűtlen. Egyrészt messze van az Orljavac nevű egykori mezővárostól, az uradalom központi piachelyétől, másrészt meg Bucsiának hívja a térkép rajzolója.

A környék várait alaposan ismerő Szatanek József (1963-2013) néhai barátom is kereste ugyan, de nem találta. Ennek magyarázata természetesen az lehet, hogy nem ott kereste, ahol az valójában volt. Azt gondoltuk ugyanis, hogy az Orljavactól nyugatra lévő Gradina (magyarul: várrom, várhely) a fekvése és a nagy kiterjedése miatt talán őskori magaslati telep lehet.

Orljava tp.jpg

Mai tapasztalatommal azonban már azt mondom, mégiscsak itt kell keresni a középkori Orjava vár helyét! A faluhoz közelebbi lehetséges helyszíneket Jóska annak idején mind végignézte – tehát azok kizárva… (Tehát esetünkben nem kell a helynév arrébb “vándorlásával” számolni, ami térképeken néha elő szokott fordulni.)

Másrészt pedig lapos ugyan a Gradina teteje, de mégis van a közepén egy kisebb ovális kiemelkedés, ami a vár tényleges területét jelezheti.

A helyszíni felderítés a fentiekből adódóan Orjava esetében is az idei év feladata lesz!

kék

Zalaháshágy

Zala megye egyik tekintélyes, már a középkorban alispánokat is adó jómódú birtokos családja volt a Hásságyiaké. Névadó birtokuk központjában, a plébániatemplom közvetlen átellenében emelkedett a nép nyelvén várnak titulált kastélyuk. Jókai Mór szóhasználatát átvéve: várkastélyuk.

A Pesty Frigyes által 1864-ben kezdeményezett helynévgyűjtés adatközlői szerint korábban téglákat is szedtek ki belőle. Rómer Flóris, a “magyar régészet atyja” 1863-ban járt itt és készített először vázlatot róla. Nováki Gyula – akit méltán a magyar “földvár” kutatás atyjának tarthatunk – pedig 1956-ban fel is mérte:

Zalaháshágy.JPG

A még ép állapotú várárok a Göcseji Múzeum archív fotóján:

Zalaháshágy keleti árok.jpg

A zalai várakat régóta intenzíven kutató Vándor László szerint 1980 táján a területet szinte a felismerhetetlenségig feltöltötték, elegyengették. Magam 2002. április 25-én jártam be. Akkori tapasztalatom szerint a Petőfi utca 6.számú telken a védőárok keleti és déli szakaszának nyomai halványan érzékelhetőek. Az 1956-ban még markánsan látszó északi árok helyét azonban teljesen feltöltötték és rá is építettek.

Érdekes a módon a topográfiai térkép is még az északi és keleti árokszakaszt jelzi (talán a régebbi állapotról mechanikusan másolhatták át a szintvonalakat):

Zalaháshágy tp1

A castellum története egyelőre felderítetlen. 1549-ben mindenesetre a Hásságyiak itt lakhattak, mert szolgáikat a faluban írták össze.

Két általánosabb dolog is szembeötlő a háshágyi castellum esetében. Az egyik a falun belüli centrális, a kegyúri templomhoz szorosan kötődő elhelyezkedése. Ez tapasztalatom szerint a régebbi kastélyok jellemzője.

A másik pedig az a szerencsés körülmény, hogy védőárkai egészen a 20. századig fennmaradtak. Utóbbi tény azt szemlélteti, hogy a rezidencia használata legkésőbb a 18. század elején megszűnhetett s le is bonthatták azt. Megjegyzem ez a ritkább eset! A gyakoribb az ellenkezője volt: általában tovább használták a kastélyt, de eltüntették körüle az árkokat.

(Kék alapú felhívásom 2018-ban is aktuális! Amíg a “magyar állam” nem nyújt segítséget, csak a magánszférára számíthatok!)

kék

Gyulaj-Banya-hegy

2017 utolsó váras bejegyzésében egy három évvel ezelőtti Google Earth megfigyelésemet veszem elő. Az apropót az adja, hogy a napokban az egyik lelkes amatőr megfigyelő is – sok más érdekes helyszín egyikeként – észlelte ugyanezt.

Gyulaj DNy

A tolnai Gyulaj község határának délnyugati szélén, jelenleg szántóföldi művelés alatt áll a térképén “Bánya-hegy alatti” névvel megírt terület. Egy árokkal övezett kétrészes várhelyet látunk. A sötét csíkokat a ma már a felszínen nem látható árok lazább földbetöltése okozza, amely környezeténél jobban beszívja a nedvességet – attól sötétebb.

Gyulaj-DNy tp

Amikor a műholdon hasonló jelenséget látunk, mindig célszerű azt összevetni a domborzati térképpel. A mai országterületre a 10.000-es topográfiai térkép könnyedén elérhető: http://www.tajertektar.hu vagy http://www.mepar.hu

Jelen esetben a térkép tökéletesen megerősíti, hogy valóban erődítés nyomait láthatjuk, hiszen a magaslat éppen megfelelő védelmi célra.

Történelmi földrajzi adatokból (Csánki Dezső és Engel Pál gyűjtéseiből) tudható, hogy itt a középkorban egy Balya nevű település volt. Ebből a névből torzulhatott népetimológiás úton a Bánya-hegy. Erős a gyanúm, hogy ez a várhely is a középkorba tartozik. Ha egy évszázadot kellene tippelni, akkor a 13.-at mondanám (azzal a megjegyzéssel, hogy lehet valamivel korábbi is). Sajnos Tolna megye Árpád-kori történelmi földrajza még nem áll a rendelkezésünkre. Az okleveles források nagy arányú pusztulása miatt a környék korabeli birtokviszonyai meglehetősen ismeretlenek.

kék