Osztopán Zöld kastélya?

Nem elütés részemről, hogy a Zöld nevet nagy kezdőbetűvel írtam, ugyanis létezett egy a tegnap tárgyalt Pernesziekhez hasonlóan vagyonos, jelentős közéleti (alispáni, sőt néha megyés ispáni) funkciókat is betöltő személyeket adó osztopáni Zöld család is.

Kastélyos urak voltak ők is – igaz, történeti adatunk egyelőre csak a főnyedi castellumukról van. Magyar Kálmán 2005-ben, a Nováki Gyulával közösen megírt somogyi váras könyvben a másik osztopáni kastélyhellyel egy kalap alatt tárgyalja a vele kapcsolatban – szintén Sudár János plébánossal közösen – megejtett terepi vizsgálataikat. Tégla- és kődarabokat találtak, sőt bizonytalanul egy sánc vagy töltés nyomait is érzékelni vélték (pontosabban beszámoltak arról, hogy azt évekkel korábban mások még látták).

Lehetett-e itt is egy középkori castellum? Nem túlzás egy falu határában egyszerre két várkastély helyét is feltételezni?

A tegnap tárgyalt másik osztopáni helyszínhez képest a falu ellenkező végén kívül helyezkedik el a temető:

Osztopán mh tp

Közelebbről, illetve a 10.000-es térképen:

Nos, a temető terepi elhelyezkedése tökéletesen megfelel a 15-16. századi castellumokénak. Még a 19-20. századi historizáló, stratégiai szemléletet is kielégíti, hiszen utat és hidat is ellenőriz. Ráadásul a terület ugyanúgy jellegzetesen elkülönül a falu belterületétől, mind a keleti Perneszi castellum Pusztavárként ismert helye. Mindehhez hozzátenném, hogy még 1864-ben is számon tartották Osztopán hagyományos megosztottságát egy Lengyelosztopánra és egy Perneszosztopánra (a Zöldek részét utóbb a tóti Lengyel család szerezte meg). A régi megosztottság még a mai község utcarendszerére tekintve is világosan látszik.

Általánosságban persze nem kell minden nemesi család előneve mögött várkastélyt keresnünk – mint tudjuk voltak a “bocskoros”, illetve “hétszilvafás” kisnemesek is, akik  a parasztokéval mindenben megegyező, kastélynak sehogyan sem nevezhető házakban éltek. Azonban Osztopán és az osztopáni Zöldek esetében sok a gyanús, ráutaló körülmény. Ha a kriminalisztikából hoznék példát, azt mondanám, hogy fennáll a további nyomozás szükségességét megalapozó alapos gyanú!

P.S.: már le is zárhatjuk a nyomozást és történeti adat is akadt! A Magyar-Nováki könyv 162. oldalán idéznek egy “in pago Osztopán ex parte meridionali adiacet dirutum castellum” adatot a 17. század végéről a tóti Lengyel családdal összefüggésben. Lengyelosztopán pedig azonos a Zöld család korábbi birtokával.

 

arany

Reklámok

Osztopán-Pusztavár

Tegnap vettem észre a Google Earth egyik idei felvételén az Osztopán keleti határában lévő helyszín páratlanul információ gazdag, akár egy költséges terepi felméréssel is egyenértékű  látványát:

Osztopán mh 2018

Az amúgy közvetlen történeti adatokkal tudtommal nem rendelkező somogyi castellum az osztopáni Perneszi családé lehetett. Utóbbiak a jómódú középbirtokos nemesség jellegzetes példáiként említhetők.Több családtag is az országot vezető bárók közvetlen munkatársaként, helyettesítőjeként dolgozott, mint alispán, alnádor vagy vicebán. Egyikük, Perneszi Miklós például Mária királyné bizalmából máramarosi ispán volt 1521-ben.

A műholdképen látható, hogy a 75 x 53 m-es téglalap alakú belsővárat nyugatról egy közel 1 hektáros (nagyjából 90 x 90 m-es kiterjedésű) külső vár is kíséri. Tanulságos dolog, hogy többszöri terepbejárással sem sikerült eddig a térség várait kutató kollégáknak rábukkanniuk erre a levegőből szépen kirajzolódó, igencsak jelentős várhelyre! Magyar Kálmán és Nováki Gyula 2005-ben megjelent Somogy megyei váras könyvében még a helyileg nem azonosított, felméretlen várak közt szerepel!

Megjegyzem, Magyar Kálmán igencsak “elbújtatott” itt egy nagyon is érdekes régészeti leletet! Az 575. lábjegyzet szerint ugyanis a Sudár János plébánossal közös terepszemléjükön, a várkastély területén megtalálták IV. István és III. Béla rézpénzét:

Béla és István társuralkodók

A bizánci stílusban ábrázolt két társuralkodó pénzét 1163-65 közt verhették. Korban látszólag egyáltalán nem illik a műholdképen látható 15-16. századi castellumhoz. Felhívnám azonban a figyelmet a belsővár nyugati részén látható íves ároknyomra! Egy a kastély helyén, annak építését megelőzően létezett Árpád-kori nemesi várra utal. Megjegyzem, ugyanez a fajta veret került elő Zalaszabar Árpád-kori várában és a mátrai Benevár területén is. Tudjuk, hogy elterjedt elképzelés szerint hazánkban sokan csak a 13. századtól számolnak a magánvárak építésének megkezdésével – azonban nekik nem feltétlenül van igazuk!

A Pusztavár terepi elhelyezkedése:

Osztopán mh tp

Ezt az országos szempontból is fontos megfigyelést teljesen ingyen, egy tea kortyolgatása közben tettem. Az adófizetőknek konkrétan egy petákjába sem került. Sok közpénzből finanszírozott, fontoskodó, “tudományoskodó”, nagyképű kutatásnak nincs közel sem ennyi eredménye!

Kérem, ha tetszett osszátok is meg, hogy minél többen olvashassák! Akinek pedig szándéka és tehetsége van segíteni a munkámat, az akár tettlegesen hozzájárulhat annak eredményes folytatásához:

arany

Somogytúr várkastélya

Az elég alaposan bejárt és felmért Somogyban viszonylag kevés olyan várral kapcsolatos történelmi adatunk van, melyet még nem tudunk konkrét objektumhoz kötni. Az egyik ilyen Somogytúrra vonatkozik.

Miután I. Ferdinánd király 1537 decemberében letartóztatta a korszak nevezetes  hadvezérét Pekry Lajost, az többek között fogságában felemlegette, hogy Szapolyai János király pártjának dunántúli főkapitánya, enyingi Török Bálint három várát is elfoglalta és felrobbantotta: Ötvöst, Kálmáncsát és Túrt.

Míg az első kettőnek pontosan ismerjük a helyét, addig Somogytúr még a megtalálandó helyszínek közé tartozik! Magyar Kálmán és Nováki Gyula 2005-ben megjelent  összefoglaló munkájukban érintették ugyan a problémát, de a megoldást nyitva hagyták. Több terepbejárásuk csak esetlegesen szóba jöhető helyszínek kizárását eredményezte.

Viszont egy szál elvarratlan maradt! Említik Németh Péter kaposvári régész kollégánk egy mondatos adatát, miszerint a Kálmán-hegy déli lejtőjén egy helyet “Törökhagyás” néven ismernek – ám a helyszínen ennek nem jártak utána. Pedig a név roppant gyanús! Nem mintha valóban a törökök építkeztek volna Túron! A helyi lakosság minden régi dolgot, jelenséget a törökökhöz szokott kapcsolni.

Talán itt lehet az objektum:

Somogytúr-Kálmán-hegy

Ha tényleg itt van, akkor terepi elhelyezkedése hasonlít a tegnap tárgyalt, ugyancsak 1537-ben felrobbantott Kálmáncsa esetére. A településsel nincsen szerves kapcsolatban, hanem attól elkülönülve állhatott.

vár meg kastély

Kálmáncsa-Várdomb

Dél-Somogy egyik szinte ismeretlen történetű várkastélya állt Kálmáncsa határában, a falu szélső házaitól kb. 700 m-re, a Nyugati-Gyöngyös pataktól keletre eső erdőben.

Kálmáncsa tp1

Az egykori mezőváros eredeti neve Kálmánkirálycsehi volt, mely arra utalhat hogy valaha Könyves Kálmán (1195-1116) telepíthetett ide cseheket. Párhuzamként lásd a mai Beregszász eredeti nevét: Lampertszásza! Lampert herceg, Kálmán nagybátyja volt.

A kálmáncsai várkastély a későközépkori castellumok jellegzetes mintapéldánya:

Kálmáncsa

(Sándorfi György és Nováki Gyula felmérése)

Utolsó ismert birtokosa Pekry Lajos volt, aki I. Ferdinánd általi letartóztatását követően, 1538-ban arról panaszkodott, hogy előzőleg a Szapolyai János király pártján álló Török Bálint dunántúli főkapitány három várát is elfoglalta és felrobbantotta: Ötvöst, Kálmáncsát és Túrt.

Pekry azáltal jutott ezek birtokába, hogy feleségül vette Báthori István nádorispán özvegyét, Mazóviai Zsófia hercegnőt.

Kálmáncsa castelluma egyelőre teljesen kutatatlan.

vár meg kastély

Kis-Római-sánc

Ma csak röviden mutatom be a bácskai Kis-Római-sánc Dunától a Tiszáig érő vonalát, hogy érthető legyen a tegnap tárgyalt apatini sáncszakasz és a Rundell összefüggése ezzel a – bátran mondhatjuk – világviszonylatban is jelentős földművel:

bacsbodrog kis római sánc tp

A pontozott vonal ábrázolja az apatini rövid kísérő sáncot. Úgy tűnik, a Duna közelében ugyanúgy megduplázták a védővonalat, mint a Tiszával párhuzamosan.

Nem óhajtom a sánc kutatástörténetét ismertetni a 17. század végén azt először feltérképező Luigi Ferdinando Marsiglitől a 20. század végén róla író Makkay Jánosig bezárólag. Azoknak a nevét meg különösen nem hangsúlyoznám, akik azt a szamárságot gondolták róla, hogy a népi elnevezésével egyezően, tényleg a rómaiak építménye volna. Ha igazuk lenne, akkor a rómaiak tkp. önmaguk ellen építették volna a 100 km-nél is jóval hosszabb védővonalat. Ugyanis az délről fenyegető támadással szemben védett!

Belső, északi oldalán az apatini Rundellhez hasonló őrtornyokkal fedezett átjárók voltak. Buday Árpád felmérése az egyikről a doroszlói erdőből:

Doroszló 1913

Egy másik Bácsszentiván határából:

Bácsszentiván 1913

Tudtommal mostanában komolyabb, modern kutatások nem folytak a sánc korának és építése részleteinek tisztázása érdekében. Leginkább a tegnap említett Cziráky Gyulának és mostanában Makkay Jánosnak lehet igaza: avar kori lehet. Akkoriban létezett ugyanis egy olyan erős hatalom, melynek a Kárpát-medence volt a központja s érdekében állhatott egy délről fenyegető veszély, a Keletrómai Birodalom támadása ellen védekezni.  A hatalmas földmunkával elkészült erődítmény tervezésében, kitűzésében talán római/bizánci hadmérnökök is szerepet játszhattak. Párhuzamként az első Bolgár Birodalom hasonló hosszanti határsáncai kínálkoznak.

A korszakkal foglalkozó kutatóknak mondom, hogy bizony az avar kor sem csak temetőkből, övveretekből és lószerszám díszekből állt!

vár meg kastély

Apatin-Rundell

Az egykori Dél-Magyarország bonyolult történetére és időnként gyökeres etnikai váltásaira utal már maga a cím is! A tihanyi és bátai, 11. századi uralkodói alapítású bencés monostorok apátjainak birtoklására utal a magyar helynév. Azonban az újkorban eldélszlávosodott, sőt németek is települtek le benne a 18. században, akik aztán 1944-ben, a front ideérkeztekor elmenekültek. Ők adták a határban látható jelenségnek a Rundell nevet.

Cziráky Gyula r. k. pap (1867-1912), aki a térség múltjának fiatalon elhunyt jeles kutatója volt, 1904-ben írta le:

„a sáncz éjszaki, nem árkos oldalán egy, még teljesen ép állapotban levő kicsiny körsáncz található. Ilyet már mutattam be …Egyike sem oly nagy, mint az apatini. Maga a töltés magassága az árok fenekétől számítva 1/2 m lehet. Körárkot ástak 7 m szélességben
s földjét mind belső szélére hányták. Átmérője 20 m.
A sáncz közepe a rendes földmagasságot mutatja; itt volt — ha volt — fából épített őrtornyuk, téglának azonban semmi nyoma. Oly szép és mióta az erdőt kivágták, annyira szembetűnő körsáncz ez, hogy Apatinban „Rundell” néven csaknem mindenki ismeri, sőt még mesét is kapcsolt hozzá az apatini nép: azt regéli, hogy bizonyos időben muzsikaszó hallatszik belőle, melyet hallgatni az öreg emberek valamikor gyakrabban eljártak.” (Arch. Ért. 1904. 237-238.)

Az idézet elején említett sánc egy a híres Kis-Római-sánccal délen párhuzamos rövid szakasz:

Apatini sáncok

A kis kerek objektum a Rundell, melyet szerencsére a harmadik katonai felmérés 25.000-es térképén is pontosan azonosítani lehet:

Apatin-Rundell tp

Mellette látható a Cziráky által megfigyelt hosszanti sánc egy része is! Jelenleg sajnos már nem erdő, hanem szántóföld s a rendelkezésemre álló műholdfelvételeken nem érzékelhető. Természetesen abszolút kutatatlan. Elvileg – a leírás és a méretek alapján – lehetne Árpád-kori preklasszikus vár helye is. A Cziráky rajzán látható összetett szituáció azonban inkább azt sugallja, hogy a Rundell a hosszanti védművel lehetett okszerű kapcsolatban.

Mint említettem, a sánc a Kis-Római-sánccal látszik összefüggésbe hozhatónak. Utóbbiról azonban csak annyi a biztos, hogy újkori neve ellenére semmi köze a rómaiakhoz!

(folyt. köv.)

vár meg kastély

 

Abaújszántó-Szabadka

A Zempléni-hegység lábánál települt történelmi mezővárostól északnyugatra, a Szerencsi-patak völgye fölé emelkedő, régóta szőlővel betelepített magaslaton érdekes jelenséget vett észre a hazai régészeti jelenségek egyik fáradhatatlan kutatója, Pesti Levente! Mondhatnánk, szinte “túl szép” – de attól még akár igaz is lehet:

Viszonylag nagy alapterületű, kétrészes erődítménynek látszik! Ugyanezt ábrázolja a 10.000-es térkép is (melyet minden hasonló megfigyelésnél érdemes azonnal megnézni):

Abaújszántó tp

(legkönnyebben s műholdképpel is összedolgozva: www,mepar.hu)

A térképen is láthatók, illetve ellenőrizhetők a műholdról érzékelhető jelenségek! Nem marad más hátra, mint a helyszínen is megtekinteni! Ezt a miskolci kollégák remélhetőleg mihamarabb megteszik – vagy talán már meg is tették? Az eredményről pedig nyilván tájékoztatják – minimum a megfigyelést tevő polgárt és jobb esetben a nyilvánosságot is! Persze ne gondolja senki, hogy mi régészek a bölcsek kövét hordjuk a zsebünkben s amit észlelünk, az okvetlenül a valóság pontos megfigyelése! Azonban egyfajta terepi tapasztalat mégis nagyobb reményekre jogosít az objektív értékelést illetően.

Mint régészeti lelőhely, valami nevet kell kapjon minden hasonló esetben. Ezért kereszteltem el a térképen olvasható földrajzi név alapján Szabadkának. Bronzkori vagy vaskori erődített telepre gyanakszom a képeken látottak alapján. A kulcskérdés a “külső vár” északi, gerinc felőli lezárása. Mintha az is megvolna!

vár meg kastély