Nagytárkány-Földvár

Napi aktualitású és helyi témák között nem szeretném cserben hagyni várakkal foglalkozó írásaim rendszeres olvasóit sem! Ma egy a Bodrogköz szlovákiai részébe eső, Tisza-menti község, Nagytárkány (szlovákul:  Veľké Trakany) Földvár helynevéről lesz szó.

Tapasztalatom szerint az efféle nevek kivétel nélkül egykori elpusztult várak helyét jelzik. Gyakran kővárakét! (a fogalmon téglából épült erődítményeket is értünk mi is, de már a régiek is!)

Szerencsésebb esetben azt is tudjuk, egészen konkrétan hol volt a vár. Vagy azért, mert emlékezete a helyi köztudatból sosem veszett ki, vagy régi térképek feliratából értesülünk a mára elfeledett földrajzi névről. Nagytárkányban ugyan ismerünk egy várhelyet a mai katolikus templom körül, de a Földvár ettől különböző, másik hely. Kelet-Szlovákia várainak jeles kutatói, Michal Slivka és Adrián Vallašek szerint a Földvár a Tisza partján lehetett, de nyomait már nem tudták azonosítani.

Szerintem az 1785-ös kéziratos térkép 2-es számmal jelölt helyszíne lehet a Földvár. Tőle északra 11-es számmal a kora újkori várkastély helye a mai katolikus templom helyén:

Nagytárkány 1785

A térkép számainak magyarázata szerint a 2-esnél régi templom helye volt valaha. Ez egyrészt könnyen lehetséges, mert nem ritka jelenség a várhelyre utólag épült templom. Másrészt olyan eseteket is ismerünk, amikor a helyi lakosság tévesen egykori templom, vagy kolostor helyének véli a várhelyet.

Egy, a mai állapothoz közeli térképre jelölve:

Nagytárkány-Földvár

Maga a méret önmagában nem perdöntő, de azért leginkább a középkorra utal. További vizsgálatot érdemel ez az érdekes Tisza-parti várhely is!

felhívás 2019-07

Reklámok

Vlasich Krisztián

Pár másodpercig gondolkodtam, érdemes-e egyetlen volt csepregi képviselőtársamról – a város jelenlegi polgármesteréről, egy tipikus fideszes “kiskirályról” írnom, nem veszik-e “hívei” és “üzlettársai” személyeskedésnek?  Egyrészt nem tehetek mást, ha már egyszer tegnap megígértem egy személyes történetet. Másrészt pedig olvasóim zömét nyilvánvalóan nem e fent említettek teszik ki és őszintén szólva, ha egyfajta finomkodás és az igazság között kell választani, én az utóbbit szoktam.

Krisztián ambíciói már kb. másfél évtizeddel ezelőtt is megmutatkoztak. Erről leginkább a szegedi közélet csepregi származású és főleg a fidesz-közeli médiában gyakran szereplő politikusa, Szabó Bálint tudna mesélni. Vitán felül értékelendő, hogy egyszerű – szakmunkás végzettségű – teherautó-sofőrből egy eredetileg Szabó által gründolt (ál)civil szervezet vezetője, majd a 2006-os “őszödi” néphülyítés hullámát meglovagolva, önkormányzati képviselő lett. Szerény tanultsága ellenére, rögtön a város kulturális bizottságának elnöke. Meg kell mondani, ezekben az években a mostanihoz képest még jóval visszafogottabban és tisztelettudóbban viselkedett.

Azt szokták azonban mondani, adj hatalmat valakinek s akkor látod meg az igazi arcát…

De  ne rohanjunk ennyire előre! A 2010-2014-es ciklusban kellő hajlékonyságáról tanúbizonyságot téve kiegyezett addigi barátja (Háromi Jenő előző fideszes polgármester) ellenfeleivel s jutalmul máris megkapta a legfontosabb döntés előkészítő szerv, a pénzügyi bizottság vezetését. Igazából az akkori gyenge városvezetésben már “társuralkodói” státuszra tett szert. 2014-ben mégis meg tudta játszani, hogy noha az eredmények mind az övéi, a hibákban neki semmi része nincsen. Ez sem semmi teljesítmény volt. Polgármesterré válásához persze az is kellett, hogy újra megnyerje magának Háromi Jenő (pontosabban az őt jelentősen befolyásoló felesége) támogatását. Az ex-polgármesterné így alpolgármester, az ex-pm pedig idővel iskolaigazgató lett.

Vlasich Krisztán István az általa uralt csepregi városházán, “Szent István koronája” alatt:

csepregi trónbitorló

De ma igazán nem akarom a 21. századi csepregi kiskirályság és az új-feudalizmus, illetve új-jobbágyság, valamint a modern rabszolgaság dolgait túl részletesen taglalni! Jöjjön inkább a sztori:

Pár napja, a szép időben szokásos, mozgásigényemet kielégítő kisebb kerékpártúrám részeként bementem egy információ pontosítása miatt a városházára. A titkárságot vezető hölgyre rákérdeztem, hogy melyik vezető van házon belül? Válasza: mind a kettő. Erre én: melyik kettő? Hát a jegyző és az aljegyző – mondta. Következő kérdésem: és a polgármester? Ja, ő is! – válaszolta.

Kértem, hogy jelezze neki, hogy itt vagyok s ha van egy perce, kérdeznék tőle valamit. Fél perc múlva jön vissza a hölgy és közli, hogy a polgármester úr nem tud fogadni.

Persze előre tudtam, hogy így lesz! Csak tesztnek szántam a kérést s persze a minden szempontból korrekt és felkészült aljegyző-asszonytól azonnal konkrét és objektív választ kaptam az engem érdeklő kérdésre.

Őszintén szólva, engem totál nem érdekel, hogy Vlasich akar-e két szót váltani velem, megmutatja-e nekem a nem tudom miért titkolt – legutóbbi általam látott állapotában még munkavégzésre alkalmatlannak látszó – irodáját, vagy nem. Főleg a csepregi polgároknak mondom, hogy a városháza nem egy “kiskirály” rezidenciája, hanem oda mindenkinek bejárása van. No, meg a polgármester elméletileg a lakosságot szolgálja és nem fordítva!

Akik azonban szolgák szeretnek lenni, vagy esetleg mazochisták, azoknak persze tökéletes a fennálló szituáció. Nos, nekik javaslom az októberi választáson a Vlasich-ra való voksolást. A többieknek pedig a javasolható opció: “csak őrá ne”…

zöld

 

A csepregi helyzet (1.)

Egy hosszabb elemzést kezdek ma arról, hogyan látom lakóhelyünk aktuális helyzetét. Ennek a 31 nap múlva sorra kerülő önkormányzati választás miatt van jelentősége! Természetesen azok számára írok, akik tudatosan és valóban Csepreg jobb, normálisabb hellyé alakítása szándékával akarnak majd élni a választójogukkal. Aki alaposabban ismer engem, az tudja hogy mindig elleneztem a butaságra, hülyeségre és a tudatlanságra alapozott  “érzelmi politizálást”, az emberek megtévesztését célzó, tájékozatlanságukat kihasználó populista demagógiát. A “bolsevizmust”, azaz bármiféle pillanatnyi többség hatalommal való oda-visszaélését úgyszintén elutasítottam eddig is s eztán sem lesz ez másképp!

Azért indultam újra a város sorsára megválasztásom esetén mélyebb befolyással bíró képviselő-jelöltként, hogy összegyűlt tapasztalataimat és egyesek szerint az átlagot meghaladó tudásomat latba vethessem egy átláthatóan, tisztességesen működő önkormányzat létrehozása érdekében. A mostani ugyanis nem egészen az! Sőt – noha előtte sem volt tökéletesen tiszta, 2006/2007 óta egyáltalán nem az! Fájdalmasan hosszú, elvesztegetett idő Csepreg számára.

Ha bekerülök a várost irányító testületbe, azon leszek, hogy mi magunk döntsünk minden helyi ügyben a lakosság megkérdezésével és sokak bevonásával. Ne máshol meghozott döntések szolgai végrehajtói legyünk. Szabadságra, demokráciára, esélyegyenlőségre, tisztességre és polgári öntudatra van szükségünk, nem adományokért a mindenkori Döbrögik előtt hajlongó, gerinctelenül sorban álló cseléd-mentalitásra. A szellemi sötétség helyett világosságra, a simlisség helyett meg becsületre.

Bízom benne, hogy ezeket a törekvéseket nem csak egymagam fogom képviselni, bár meg kell mondjam, hogy elég keveset tudok még leendő képviselőtársaim motivációiról és a közügyekhez való tényleges hozzáállásáról. Mindenesetre valamennyiüket potenciális partnernek tekintem. Senkit sem kritika nélkül nézek ugyan, de van bennem tolerancia a sajátométól eltérő eltérő nézetek és ízlések iránt is. Tudom, hogy gyakran kompromisszumokat kell majd kötni. Azt azonban mindenkinek látnia kell, hogy amennyiben ott leszek a város következő 5 évéről döntő testület tagjai között, akkor alapvető fordulatot kívánok elérni és fél megoldásokkal nem fogok megelégedni. Megalkuvás és korlátozás nélkül, átláthatóan fogunk működni, minden fillérről, az összes elköltött közpénz felhasználásáról nyilvánosan el fogunk számolni. A lakosságot megtévesztő, hazug sikerpropagandát érdemi tájékoztatás fogja felváltani. Utólag az elmúlt ciklus fejlesztéseiről is! Hisz a becsület és a tisztesség visszamenőleg is érvényes kell legyen!

részlet 1.jpg

Akkor fogom Horváth Zoltánt tiszta szívből és jó érzéssel támogatni, ha ebben ő is előre elkötelezi magát. Szerencsére abban a helyzetben van, hogy érdemben segíteni tud majd mindenkinek a tisztán látásban. Tehát számomra nem az egyik hazugság felváltása a cél egy másik újabbra, hanem az igazság megismerése és aztán egy becsületes, tiszta helyzet létrehozása és fenntartása.

Persze mielőtt valaki félreértene, a múlt feltárása szükséges ugyan – mert ingoványra nem lehet építkezni, de még fontosabb lesz a jövő megtervezése és megalapozása! Annak megálmodásába és az álmok megvalósításába pedig mindenkit be kell majd vonnunk, aki hajlandó Csepreg valódi, az itt élők és utódaink javát szolgáló felemelkedésében közreműködni.

(A tanulság végett, hogy mit kell majd megváltoztatnunk , holnap elmesélek egy történetet.)

Bruck idézet

Csepreg jó választása?

Sokan kérdik tőlem, lehetséges-e jól kijönni a mostani helyzetből? Nem dőlt-e el már a jelöltállítás pillanatában, a startpisztoly hétfői eldördülésekor minden?

Bizonyosan erősen behatároltak a lehetőségek, de a fő kérdés, a leendő polgármester személye még abszolút nyitott. Hogy a háziasszonyok (és -férfiak) nyelvén beszéljek, az otthon megtalálható nyersanyagokból kell főzni (boltba menni már nincs idő). Vagyis a rendelkezésre álló két polgármester- és a nyolc képviselőjelölt közül lehet csak választani. Megjegyzem, aki utóbbiak közül majd 7-8. lesz, sem kell emiatt bánkódjon. Hiszen a 2024-ig tartó ciklus során bármikor beülhet a városi képviselő-testületbe, ha annak valamelyik tagja lemond, vagy egyéb okból távozik.

A Téglagyári-tó környéke (2016 őszén):

téglagyári tó.jpg

Vlasich Krisztián István afféle “self-fade man”-ként még Háromi Jenő előző fideszes polgármester és az egyesek által fideszes pénzmosó és kampány-háttér szervezetnek (?) tekintett Szebb Holnapért nevű (ál)civil szervezet elődjét alapító Szabó Bálint fullajtárjaként került a csepregi közéletbe 2002-ben. Már képviselőként, levelezőn érettségizett, sőt egy felsőoktatási diploma megszerzéséért is elindult felnőttképzés (andragógia) szakon. Nyelvvizsga hiányában, tudtommal máig sem tudta átvenni. Többek között persze ezt is titkolják. Ahogyan szombathelyi lakásait és a szóbeszéd szerint épülő ottani nagyobb házát is. Hivatalosan Csepreg, Kincsédpuszta 2. szám alatti lakos – igaz ez az ingatlan hiányzik a vagyonnyilatkozatából. Vagyis ha minden igaz, akkor talán testvére nevén lehet és Krisztián szívességből ingyenesen (nem) lakik ott. Azt sem tudjuk, hogy elkötelezett fideszesként miért függetlenként indul egy az aktív választók között országosan rekorder, közel 70 %-os fidesz-pártszimpátiájú helyen?

Ellenfeléről, a közel másfél évtizeddel fiatalabb Horváth Zoltánról kevesebbet tudunk. Vlasich-hoz hasonlóan ő is fidesz-közeli és szintén szombathelyi lakos. Vlasich hozta 2014-es megválasztása után Csepregre, városgondnoki pozícióba az addig rádiósként dolgozó rokonszenves és segítőkész fiatalembert. 2016-ban szintén Vlasich legfőbb és talán legintelligensebb bizalmasaként került a város képviselő-testületébe. Azt is mondhatjuk, hogy ami eredmény ezt követően született, abban neki is Vlasich-csal azonos érdemei vannak! Persze ezek forrását és mibenlétét vitatni is lehet(ne), de tény hogy a lakosság számára érzékelhető módon jelentős út-, járda- és épületfelújítások valósultak meg éppen az ő személyes irányításával. Összefoglalóan azt mondhatjuk tehát, Horváth Zoltán Vlasich legméltóbb “házon belüli” ellenfele és kihívója lett.

Egy “ellenzéki” vagy bármely okból elégedetlen választópolgár számára mindenképpen Horváth a “kisebb rossz” és Vlasich esetleges leváltásának egyetlen fennálló lehetősége. Mind a ketten (Vlasich is!) voltak annyira korrektek, hogy nem indultak képviselő-jelöltként is. Így nem folytatódik az a csepregi gyakorlat, hogy egyes volt polgármesterek, miután végkielégítésüket is felvették, azért képviselőként még – nem sok vizet zavarva ugyan, de – ott üljenek a tanácskozó asztalnál (vagy éppen a helyüket a feleségükre hagyományozzák, miután ők maguk meg szépen átültek egy intézményvezetői székbe).

Száz évvel ezelőtt Móricz Zsigmond tollára való történetek lettek volna ezek… a régi hagyományos vidéki uram-bátyám,  magyar világ 21. századi mutációi.

zöld

Kisorsolták a csepregi jelölteket

Tegnap este lezárult az önkormányzati választás jelöltállítási része. Kiderült, hogy 2 polgármester-jelölt és 8 képviselőjelölt lesz a szavazólapokon. A voksolás arról szól majd, melyik jelöltekből lesz polgármester és városi képviselő? Ennek eldöntése a választók bölcsességén (vagy ne adj’ Isten annak hiányán) fog múlni.

A jelöltek adottságait, elképzeléseit (vagy ne adj’ Isten azok hiányát) még sokat fogjuk elemezni a következő hetekben. Október 13-ig ugyanis bőven van idő akár egy jó döntés kiérlelésére is! Ellenkező oldalról meg persze fogalmazhatnék úgy is, hogy egy szerencsétlen döntés elkerülésére.

Úgy tűnik a politika ezúttal nem játszik kiemelt szerepet, mivel minden jelölt független. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy ne volna kinek-kinek személyes szimpátiája, csak annyit jelez, hogy – legalábbis formálisan – mindenki képes lehet egy Csepreg javát szolgáló közös munkára. Tehát elméletileg a versengő jelöltek személyes képességei, tapasztalatai jelentősen számíthatnak. A feltételes mód csak annak szól, hogy azért a politikai csőlátás, vakhit és  bolondéria sokak nézetét óhatatlanul befolyásolja – de talán ebben sikerülhet valamennyire mértéket tartani. Hiszen akárhogyan alakulnak a dolgok, október 14-e után is együtt kell élnünk s ha lehetséges, közösen kell majd tennünk Csepregért és lakosaiért – akár  a várost irányító, akár “ellenzéki” (vagyis a tisztességet őrző) szerepben, képességeink szerint megcselekedni mindazt, ami csak lehetséges és szükséges.

csepregi-lc3a1tvc3a1nyoszlop

Magam már tettem le ezt-azt a közös asztalra, például a város történelmi címerének megújítását anno én terveztem, színválasztása az én ízlésemhez igazodik. Mélykék alapon ezüsttel lehet elegánsan megjeleníteni. A főtéri látványoszlopon az autentikus változat látható, míg sok más helyen – például a városháza homlokzatán – egy világoskék alapon, vékonyabb tornyokkal rajzolt változat. Sajnálatos módon a városházi tanácskozóteremben csak az állami címer van kitéve, sehol egy csepregi címer és zászló! Mintha csak az ún. “kommunizmusban” lennénk, amikor még nem voltak Csepregen helyi jelképek.

Magam arra a polgármester-jelöltre fogok majd szavazni, aki egyértelműen elkötelezi magát a helyi önállóság, a polgárokat is érdemben bevonó igazi önkormányzás mellett. Ennek egyik eleme a helyi jelképek használata is. (Megjegyzem, jelenleg csak a fúvószenekar zászlaja tartalmazza az autentikus színeket!)

A képviselőjelöltek közül pedig egyéni képességeik és természetesen a személyes rokon- vagy ellenszenv – bizalom vagy bizalomhiány – alapján fogok válogatni. Ugye nem nehéz megérteni, hogy leginkább kölcsönös bizalom és rokonszenv alapján lehet jó hangulatban közösen alkotni. De persze a közéletben a személyesen kevésbé szimpatikus, ízlésben és véleményben tőlünk távolabb álló társakkal is – amiben csak lehetséges, közös nevezőt kell találni. Tehát egyáltalán nem baj, sőt akár előrevivő is lehet, ha egyes kérdésekben ízlés- és nézetbeli különbségek, konstruktív viták vannak.

zöld

A startvonal még majdnem üres

Csepreg 21. századi történetének újabb érdekes pontjához, egy reménybeli útelágazáshoz érkeztünk ismét. Ma délután jár le ugyanis a nevezési határidő a következő öt évre szóló polgármester- és képviselő-választásra.

Hasonlóan volt ez öt éve, 2014. szeptember 8-án és az időközi választáskor 2016. augusztus 22-én is. Ezeken a napokon sorsolták ki a jelöltek szavazólapon szereplő sorrendjét. 2014-ben 4 polgármester- és 18 képviselőjelölt volt eredetileg (de Háromi Jenő egy alku keretében a választás előtti napokban visszalépett Vlasich Krisztián javára). 2016-ben 3-an kandidáltak a polgármesterségre és 24-en a képviselőségre. Mindkét legutóbbi helyi választásra jellemző volt, hogy a polgármester-jelöltek – kivétel nélkül, a “biztonság kedvéért” – képviselőségért is indultak.

Csepreg címerének autentikus megjelenítése a Fő-tér, alul hibás feliratú – jelkép-oszlopán:

csepregi-lc3a1tvc3a1nyoszlop

Most viszont – ha nem tudnánk a valódi, ám titkolt helyzetről – azt is gondolhatnánk, hogy fennállhat a választás megfelelő számú jelölt hiánya miatti elmaradásának esélye is. Ha ugyanis a képviselőjelöltek száma 6 alatt maradna, nem is lehetne megtartani a választást!

Reggel nyolckor még bárki bemehet a városháza egyik földszinti helyiségébe az ajánlóívekért s ha elég szerencséje van hozzá, összegyűjtheti 16 óráig az induláshoz szükséges 27 hibátlan ajánlást. Aki nem bekötött szemmel és bedugott füllel működő kézfelemelő automataként képzeli el a 2019-2024 közti közéleti szereplését, az akár hozzám is jöhet egy támogató aláírásért.

zöld

A csepregi helyzet ma

A 2019-2024 közti 5 évre szóló, életünket az országos politikánál is közvetlenebbül érintő és befolyásoló önkormányzati választáson az aktuális állás szerint még mindig csak 1 polgármester- és 1 képviselő-jelölt van. Ha – feltéve, de persze meg nem engedve – így maradna hétfőn 16 óráig, akkor jelöltek hiányában elmaradna a választás és egy négy hónapon belüli időpontban időközi választást kellene tartani. Addig pedig maradna a sokak jogos ellenérzését kiváltó mostani polgármester és reflexesen kézfelemelő, nulla kritikával működő szavazógépezete.

városháza.jpg

Persze biztosan nem így lesz, ugyanis a csepregi Orbán-imitátor – Vlasich Krisztián – nem négy hónap, hanem inkább 5 év hosszabbítást szeretne. Hogy miért nem adta be eddig a jelentkezését, annak nyilván propagandisztikus oka van (de ez végül az ő dolga, maximum a hivatal kisgyermekes női munkavállalói majd túlóráznak hétfőn).

Kérdés az is, vajon miért indul “független”-ként? Ennek már több találgatásra is okot adó, az emberek elől gondosan takargatott és titkolt háttere lehet. Annak, hogy a Csepregen amúgy igencsak népszerű pártja nem meri felvállalni, bizonyosan komoly oka van.

Lehetséges, hogy az igazi fordulat hétfőn fog bekövetkezni? Olyan meglepetés, amire eddig senki sem számított?

zöld