A háromszéki Lisznyó vára

Tegnap említettem, hogy meglátásom szerint a székely primorok és a szász gerébek is rendelkezhettek várakkal az Árpád-kor utolsó századaiban. Persze gubancos kérdés, a székely ügy…

Kevés az adatunk. Emiatt tág tere van a kombinációknak. Például kérdéses, hogy Háromszék területére mikor költöztek be Sepsi-, Kézdi- és Orbai-székek lakói. Felső határpontként adja magát a szász kiváltságlevél, az Andreanum 1224-es kiadási éve, de hogy mennyivel korábbi a beköltözés?

Szerintem már a Német Lovagrend 1211. évi bejövetelekor is székelyekkel számolhatunk a Barcaságtól keletre (és románokkal attól nyugatra). Tehát aligha tévedünk nagyot, ha azt  feltételezzük, a háromszéki székelység zöme valamikor a 12. század második felében költözhetett át mai lakóhelyére korábbi – (Szász-)Sebes és (Szász-)Kézd közti, szászok által elfoglalt területükről.

Mindenesetre Lisznyó határában van egy szép preklasszikus “nemesi” vár, ami a primori várak Sepsi-széki példája lehet (primornak a székely főembereket hívták).

A Lisznyópatak település és a Köszörűs-tető közti várhelyet a lakosok Törökvár néven ismerik:

Lisznyó-Törökvár tp.jpg

Persze semmi köze a törökökhöz! Erdély ugyan 1541-1690 között valóban török vazallus fejedelemség volt, de ez a vár akkoriban már régen elhagyatott lehetett.

Szabó Tibor felmérése, Kőnig Frigyes értő interpretációjában:

Lisznyó-Törökvár

tamogatas-2016

Reklámok

Mezősámsond-Pogányvár

Az erdélyi Mezőség egy kisebb szelete a Székelyföldhöz, azon belül Marosszékhez tartozik. Itt található Mezősámsond és a határában egy még bejáratlan, pompás várhelyünk, a Pogányvár.

Az utóbbi utólagos népi elnevezés, a visszaemlékezők számára régi, ismeretlen korban (még a “pogány időkben”) épült vár helyét jelöli.

Mezősámsond 2017

Annak idején, az 1860-as években Orbán Balázs bejárta és leírta ezt a helyszínt is. Felmérése sajnos még nem áll rendelkezésünkre. Annyi a műholdképről is világosan látszik, hogy a 12-13. századi preklasszikus várak egyik jellegzetes, jó megtartású példánya. Orbán még nagy mennyiségű, tájidegen homokkövet is megfigyelt a várban, amit a vár építőanyagából gondolt eredeztetni.

Tündérekről és vasajtós pincébe rejtett kincsről is meséltek a helyiek neki. A hasonló kitalált történetek szinte minden várhelynél előfordulnak.

A második katonai felmérés térképén:

Mezősámsond 21.jpg

A vár elsősorban azzal a kérdéssel szembesít minket, hogy vajon a székelyek mióta élnek mai helyükön? Másrészt vajon az Árpád-kori székely előkelőknek lehettek-e váraik?

Hogy ne áruljak zsákbamacskát: szerintem a székelyeket a 990-es években Géza nagyfejedelem telepíthette Erdélybe, korábbi alsó-ausztriai-morvaországi lakóhelyükről. Azt az újabban “régészeti alapon” elterjedt ötletet, hogy csak a 12. század végén költöztethette volna be III. Béla őket, komolytalannak tartom.

Másrészt a konkrét adatokból úgy tűnik, hogy a 12-13. század tájékán a székely primoroknak is és a szász gerébeknek is lehettek ahhoz hasonló váraik, mint amilyeneket szerte az országban az úri nemzetségekből származó birtokosok is építettek maguknak. Más kérdés, hogy aztán a késő középkorra mind a Székelyföldről, mind a Szászföldről (németül: Königsboden) is teljesen eltűntek a magánvárak!

tamogatas-2016

Melegföldvár-Szörnyű vára

A címmel nem minősíteni akartam az erdélyi Mezőség területén lévő Melegföldvár (románul Feldioara) másik várhelyét. A földrajzi nevek gyűjteményeiből ismerjük azt. Így neveznek egy a falu határának – sejthetően – a déli részén lévő szántóföldet. A néven kívül egyelőre még semmit sem tudunk róla.

Szabó T. Attila hatalmas erdélyi gyűjteménye, kereshető formában: http://eha.elte.hu/

A név az ismert térképeken nem szerepel, terepi elhelyezkedésére csak a felsorolások logikájából lehet következtetni. Tudniillik a szomszédos vagy egymáshoz közeli helyneveket általában egymás mellett sorolják fel.

Hasonló esetben két dolgot tehetünk: vagy elkönyveljük, hogy sajnos nem ismerjük a fekvését – van egy -vár végződésű érdekes helynevünk s ennyi…

Vagy a tapasztalataink alapján keresünk olyan térképi pontot, ahol elképzelhető egykori vár – vagy egyéb erődítés – léte.

Nos, a Szörnyű vára esetleg itt lehetett:

Eggyel több terepen ellenőrizendő helyszín! Mivel nagyon régóta szántják, nem sok esélyünk van markáns felszíni nyomokra. S persze az is benne van a pakliban, hogy esetleg mégis egy másik ponton volt a vár.

tamogatas-2016

Melegföldvár

Az elmúlt hetek egyik új felfedezése köszönhető a történelmi ország várait nagy alapossággal dokumentáló Hajdu Istvánnak! Megtalálta az eddig többünk által eredménytelenül keresett Melegföldvár várhelyét. Azért nem találtuk, mert az első katonai felmérésen megírt “Dialu Várhegy” alapján azt a helyet kerestük meg a falutól északra lévő vízválasztó gerincen:

Melegföldvár 1

Semmit sem lehet azonban megtalálni ott, ahol az nincsen. Másutt is gyakori szokás szerint – a név “felvándorolt” a valós helyhez képest:

Melegföldvár tp.jpg

A várak jellemzően nem a legmagasabb pontokra épültek, hanem a gerincek alsó kifutásaira, ahol igazából csak egyetlen oldalról lehet támadni. Mint az kiderült, Melegföldvár esetében sem volt ez másképp!

Íme a vár maradványai:

Melegföldvár az erdélyi Doboka vármegye keleti, mezőségi részén található. Györffy György feltételezése szerint kora Árpád-kori lehetett, de régészetileg még egyelőre kutatatlan. Ha elfogadjuk a kiváló historikus elképzelését, akkor a besenyők, úzok és  kunok elleni védelemben lehetett szerepe. A ‘földvár’ név alapján akár kőből, téglából is épülhetett volna, de  itt inkább fa-föld szerkezettel számolhatunk. Amikor 1327-ben először említik a Földvár nevet, már csak sima településnév – tehát a vár már jóval előtte elenyészett!

tamogatas-2016

Görgény vára

Erdély egyik leghíresebb és legnagyobb védett területű vára volt a mára már csak erdővel benőtt romjaiban létező Görgény (románul: Gurghiu). Első ismert említése 1358-ból származik. Abból az évből, amikor I. (Nagy) Lajos király megkötötte a legyőzött Velencével a dicsőséges zárai békét és amikor a híres Képes Krónika kódexe is elkészült.

Ebből azonban hatalmas tévedés lenne arra gondolni, hogy a vár csak az Anjou-korban épült volna. Egészen különleges szerepe volt ugyanis a Székelyföld igazgatásában. A király által a székelyek élére kinevezett főúr, a “székely ispán” volt a vár mindenkori birtokosa s a feladatokból adódó konkrét munkát alispánja, a görgényi várnagy végezte.

Ez persze elvinne bennünket az ágas-bogas székely eredetkérdés felé is, de most nem ez a témánk! Arra azonban alappal gondolhatunk, hogy amióta a székely ispánság intézménye létezett, annak mindig volt központja is.  A székely ispán első konkrét említése a németekkel vívott 1146. évi győztes Lajta-menti csatához fűződik. Azonban joggal feltételezhetjük azt is, hogy az 1118-as morvaországi Olsava-menti csatában harcoló székelyek sem voltak parancsnok nélkül  (természetesen ez a dátum is csak “ante quem” az ispánság kezdetére nézvést).

Görgény vár gazdag történetének utolsó eseménye a Rákóczi-kor egyik leghíresebb várvédelme volt. A kurucok 1707-1708-ban ugyanis öt hónapig védték a várat Rabutin generális seregével szemben.

A közelmúltban készült román nyelvű térképen emiatt írják Rákóczi várnak a várhegyet:

Görgény tp

Feltárását 2003-ban Soós Zoltán marosvásárhelyi régész kezdte el:

Görgény 2004

Sajnos hiányzik a rajzról a méretarány. Annyi egyértelmű, hogy jóval nagyobb a megszokott középkori váraknál!

A még álló várat 1699-ben egy Habsburg szolgálatban álló olasz, Giovanni Morando Visconti le is rajzolta:

Görgény 1699

A kép előterében a településen ma is álló fejedelmi kastélyt látjuk. A vár alatti alagutak a Rabutin-féle ostrom során keletkezhettek:

Reméljük, hogy előbb-utóbb folytatódni fog Erdély e jelentős várának feltárása. Addig is a kirándulók figyelmébe ajánlom!

tamogatas-2016

Erdély nyolcadik megyéje – Szászrégen

Közismert, hogy Erdély német neve, a Siebenbürgen arra utal, hogy eredetileg hét vármegyéből állt a tartomány. Ezt jelzi a heraldika eszközeivel az utóbb a szászok jelképeként is értelmezett hét bástya:

Erdély

Ettől eltérő elmélettel állt elő Binder Pál, aki szerint Siebenbürgen a Cibinvárból (Szebenvárból) alakult volna ki. Mivel az erdélyi szászok eredetileg a – számukra létrehozott – szebeni ispánság keretébe tartoztak, így az általa feltételezett eredeti Szebenvár (ma Orlát, románul: Orlat) neve vonódott volna rá a tartományra. Más kérdés persze, hogy ez a vár nem szerepel történeti forrásainkban s szerintem jóval régebbi is a szászok 12. század közepi betelepülésénél.

Tehát én maradnék a hét vármegyés változatnál! Ahhoz képest nyolcadik a tegnap említett Ózd vármegye. Utóbbinak ilyen nevű központja sajnos eltűnt a térképről! Egykori területét az erdélyi egyházmegye Kolozs és Torda vármegyék keleti, felső Maros-völgyhöz tartozó területeire kiterjedő ózdi főesperessége őrizte meg. Ezen belül kell keresnünk Ózd megye névadó várát.

Paul Niedermaier mutatott rá, hogy Szászrégen (németül: Sächsisch Reen, románul: Reghin) evangélikus temetője egy régi fa-föld szerkezetű sáncvár területén keletkezett. Vagyis a szász telepesek az elhagyott vár helyén kezdtek el valaha temetkezni.

A várhely alatti utca neve még ma is az egykori várra utal. Elhelyezkedése, mérete, jellege teljesen megfelel a többi korai erdélyi megyeszékhelyének. Az egykori megye területének legfontosabb, központi helyéről van szó. Az Ózd ezek szerint eredetileg a – német személynévi eredetű – Régen párhuzamos neve lehetett, csak aztán lekopott.

Neve alapján azonban azokhoz képest későbbi lehet. Az úzok (oguzok) térségbeli megjelenésével ugyanis csak a 11. század közepén számolhatunk.

tamogatas-2016

Marosvécs kérdései

A Tisza Kálmán-i Maros-Torda megye északi (a középkori Torda vármegye keleti) részén található a várkastélyáról nevezetes Maros-parti település (románul: Brâncoveneşti). Ma nem erről a pompás, középkori eredetű várkastélyról írok – annak története viszonylag jól ismert.

Dacia római tartomány (106-271) keleti limesének is itt volt az egyik – ismeretlen nevű – tábora. Ennek kiterjedése az újabb ásatások révén vált világossá s azt igyekeztem rászerkeszteni a műholdképre:

Marosvécs mh 2010

Jól látható, hogy a középkori, 1467-től adatolt castellum már egyáltalán nem vette figyelembe e római előzményt.

Van azonban itt egy érdekes kérdés! II. Endre király 1228-ban kiadott oklevelében szerepel annak a birtoknak a határleírása, melyet a Gertrúd királyné 1213. évi meggyilkolásában bűnrészes Kacsics nembeli Simon bántól elkobozva Tomaj nembeli Dénes tárnokmesternek adott a király.  Itt a határjárás tájékozódási pontjaként kétszer is szerepel “castrum Wecheu”, azaz a vécsi vár.

Tovább bonyolítja a kérdést, hogy Hegyi Géza újabb kutatásai szerint 1300 körül emlegetnek egy – nyilván régóta fennálló – Ózd megyét (comitatus de Ozd), amely a régóta ismert egyház-igazgatási beosztás szerint az erdélyi egyházmegyének a későbbi Kolozs és Torda megyék keleti területeit magába foglaló egysége volt. Márpedig ha volt Ózd vármegye, akkor annak valahol vára is kellett legyen.

Utóbbi akár a Maros-menti Vécs várával is azonos lehetne? Vagy a “castrum Wecheu” egyszerűen a római castrum helyére utal a határjáró oklevélben?

Magam az utóbbira voksolnék.

(folyt. köv.)

tamogatas-2016