A generális répcelaki kastélya

Báró Radó Gedeon tábornok 1859 táján építtette át romantikus stílusban a Répcelak északi szélén álló kastélyt. Az irodalom szerint ezt apja építette volna, de alighanem helyesebb úgy fogalmazni, hogy ő is csak építkezett rajta. Ábrázolja az épület magját már az 1784-ben készült első katonai felmérés is:

repcelak-1

Megjegyzem, a térképész tisztnek nem tűnt fel a falu déli részén álló – régebbinek vélt – másik Radó-kastély. Ez persze csak adalék ahhoz, mennyire szabad szó szerint vennünk a térkép minden egyes részletét.

A Radók a korábbi birtokos Kisfaludyaktól házasság révén 1760-ben szerezték meg a birtokot. Utóbbiak répcelaki birtoklása már 1409-től adatolható, 1549-ben pedig szolgáikat is itt írták össze, tehát biztosan Lakon laktak (hogy ezzel a szóismétléssel éljek).

Nagy kár, hogy az északi “generális kastélyt” 1968-ban lebontották. Helye ma a sajtgyár területére esik.

Advertisements

A generális répcelaki kastélya” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. A répcelaki kastélyokhoz nincs adatom, viszont a két tulajdonló család egy-egy tagja településünk és környéke történetében is szerepet kapott. A jómódú Kisfaludy Balázs az 1600-as évek elején Vas vármegye alispánja volt (a főispáni tisztséget ekkor Nádasdy Pál, Csepreg, stb. földesura töltötte be). 1621. január elején – feltételezhetően a vármegye északi részéről összegyűlt nemesi felkelés csapatával – Csepregre jött a mezőváros védelmét erősíteni a császáriak részéről beígért, s meg is valósított bosszúállással szemben. Itt fogták el január 9-én vagy 10-én a császáriak a damonyai Szántóházy Ferenccel, Sopron és Vas vármegye közös jegyzőjével és másokkal együtt. Idővel “a kegyes császár” – nyilván a hűségeskü letétele után – szabadon bocsáttatta őket.
    Szentmártoni Radó Dániel Alsóbükön lakott a XIX. század közepén. Évekig az akkori Soproni alsó járás főszolgabírója volt. (Ebben az időben e járás Alsó-Szakonynál kezdődött, és sok Répce-vidéki település is hozzá tartozott.) 1848. nyarán Csepreg, a három Bük és a két Szakony nemzetőreiből alakított század kapitányává jelölték, de a többször megismételt választás után alul maradt a felsőbüki Fejér Ferenccel, az akkori Répcze-melléki járás III. kerületének szolgabírójával szemben. A megyei vezetés a nemzetőrök szeptemberben Kanizsára történt kimozdításakor a Répce-melléki századok szálláscsinálója és élelmezési tisztjeként Radó Dánielt is kapitánnyá léptette elő.

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s