Ma egy észak-erdélyi, az egykori Beszterce-Naszód megyébe tartozó helyszín, Monorfalva (románul: Monor) várhelyéről írok. Ugyan kisebb ásatása is volt már, melyen Hallstatt-kori leletek kerültek elő, mégsem vagyok biztos abban, hogy tényleg a kora vaskor időszakába tartozik. Nem állítom persze azt sem, hogy lehetetlen az őskori eredete! Nem hasonlít ugyan a többi ismert Hallstatt-kori (i.e. 800-400) társára, de semmi sem lehetetlen. Az edénytöredékek a korabeli életet bizonyítják, de magát a várat nem okvetlenül keltezik!
A másik módszertani kérdés, hogy vajon tényleg Monorfalva határába esik-e? A román térkép szerint ugyanis már éppen átesne a szomszédos, Maros-Torda megyei Alsórépa (Râpa de Jos) határába:
A korábbi, a községhatárokat precízebben feltüntető térképek szerint éppen a két község határán állt a vár. Mivel az eddigi irodalom is Monorfalva néven ismeri és egyébként is ehhez a településhez kapcsolódik szervesebben, nincsen okunk “áthelyezni” az alsórépai határba (még akkor sem, ha a jóval pontatlanabb Google térképek szerint már kifejezetten oda is esne).
Ma gondolataim lényege tehát az, hogy a tárgyi leletek nem okvetlenül bizonyítják önmagukban egy vár korát, illetve mindig fontos szempont annak a meghatározása, hogy egy-egy helyszín melyik település határába esik.
A Bing Maps műholdképe a várral:
Alaprajza – tájolási hibával – Ştefan Dănilă nyomán:
djnaploja 